Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
1986. augusztus 7., csütörtök Négyszemközt a rendelőben Kettévált Emlékérem életmentésért Tegnap reggel Araczki János (képünkön balról), a megyei tanács általános elnökhelyettese Életmentő emlékérmet adott át Győrfi Eleknek, a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz gépkocsivezetőjének. Győrfi Elek szeghalmi lakos 1986. június 27-én megmentette egy kétgyermekes családanya életét. Az életveszélybe került anya felelőtlenül kezelte a gázpalackot. A szeghalmi gépkocsivezető élete kockáztatásával kivitte a gázzal teli lakásból az eszméletlen asszonyt, s gyors elsősegélyt adott. i**ne dr. Rákos Ferenc orvos a helyszínre érkezett, sikerült megindítani a légzést. Győrfi Elek segítőkészségének, gyors helyzetfelismerésének, önfeláldozó magatartásának köszönhetően nem ölt embert a gáz. Az Életmentő emlékérmet a megyei tanács elnöke a megyei rendőrfőkapitánnyal egyetértésben adományozta a szeghalmi tsz gépkocsivezetőjének. Kép, szöveg: Sz. M. Magyar vállalatok az oflenbachi bőrkiállításon Az offenbachi nemzetközi bőr- és bőrdíszműipari kiállításon — mely Európa egyik legjelentősebb szakvására — két magyar vállalat, a Bőr- ker és a Tannimpex vesz részt. Az augusztus 23-án nyíló bemutatón mintegy húsz ország több mint 400 vállalata állít ki. Ez a rendezvény az NSZK-ban az idei utolsó olyan üzleti börze, ahol a vevők a következő szezon áruit megvásárolhatják, illetve megrendelhetik. a gyulai várban kellett hogy kapjanak az oszmán birodalom évszázadait idéző harcias táncok is. Különösen látványos volt a zenei kíséretet nélkülöző, fémpajzzsal és görbe karddal járt fegyvertánc, amely akrobatikus elemeket is tartalmazott. A lányok táncai már annyira nem tudták megkötni a figyelmet. Az előadás szépsége ellenére inkább a monotonitás, a sta- tikusság volt szembetűnő. Nem úgy az aratótáncnál, amely a dramaturgiai szempontból szép ívű műsor igazi csúcspontja volt. A nemzeti sajátosságok felmutatása mellett örök és egyetemes emberi érzésekről mesélt számunkra is közérthető módon. Külön szólni kell az öttagú zenekarról. Ujjakkal és jókora verővel megszólaltatott dobok, a nálunk is jól ismert vijjogó hangú töröksíp, valamint igazán „keleties” hangzást biztosító húros-vonós hangszerek adták a kíséretet. A tiszta hangzás, a biztos tudás méltán váltott ki sikert; főképpen az egyes táncjeleneteket ösz- szekötő zenekari számok után. És a ruhák, a kosztümök ! Látványosságukat külön kiemelte, hogy mindig mosolygós, csinos és jól mozgó ifjú hölgyek viselték... A Yesilköy néptáncegyüt- 1 tes sem hagyta ki azt a lehetőséget, hogy a finálé előtti zárószámmal ne nyújtson át—valami kedves meglepetést magyar közönségének. A török népi hangszereken felcsendült az A jó lovas katonának ... kezdetű dalunk, amelynek strófáit aztán érthető magyarsággal, a közönség ütemes tapsával kísérve énekelték el a lányok a gyulai vár udvarában ... A vendégegyüttes tegnap este a békéscsabai szabadtéri színpadon mutatta be látványos műsorát. <N. L.) Antireklám A Caola-család új (?) tagja a Gabi gyermekfogpaszta. Egyesek (orvosok) állítják: a fluortartalmú krém megvédi a fogakat a szuvasodástól. A szép dobozos csomagolás is ösztönöz, hogy a mama vásárlószatyrába dobjon egyet. Ára csupán 6,40. Mi ez az összeg, amikor százasokat hagy a Százasban?! Használatától, remélhetőleg, nem ódzkodik a gyerek sem a szép tubus miatt, ha kinyomja (persze, ha kinyomja), de ezt majd ellenőrzi a mama. Sőt először ő bontja ki este és mondja: Csöpi! Itt a fogmosás ideje, mielőtt a Maci is elkezdi a mese előtt. A tubusból azonban csak rossz szagú lég préselődik ki. Nyomja még egyszer. Ah! — döbben rá. Ezért volt olyan könnyű. A tubus teljesen üres. Nyoma sincs benne a reklámozott pasztának. Mi ez? Mostanában nincs más mód a fogyasztók megkárosítására, jogtalan haszonszerzésre, csak úgy, hogy félig töltik meg a gyufásskatulyát, nyakbőrhájjal tömik tele a zalaegerszegi baromfifeldolgozóból érkező fagyasztott csirkemellet, nem Megalakult a Konsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank Konsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank néven újabb szakosított pénzintézet kezdte meg működését a hazai bankrendszerben. Az új betéti társulás szerdán tartotta alakuló ülését. A kisbank a fogyasztási szövetkezetek széles,, körű összefogásával jött létre. Az új pénzintézetet 358 szövetkezet — 258 áfész, 35 lakás-, 20 takarékszövetkezet és több szövetkezeti vállalat alapította. A pénzintézet alaptőkéje 405 millió forint. Az új pénzintézet létrehozásával a szövetkezetek is kialakíthatják a tőkeáramlás hatékonyabb formáit. A szövetkezetek eddig is létrehoztak közös alapokat, ezek azonban nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak. Érdekeltség híján nem szívesen helyezték el pénzüket a sző-, vetkezetek a közös alapokba A bank tevékenységi köre igen széles, a népgazdaság valamennyi ágazatában bekapcsolódhat a jövedelmező fejlesztések finanszírozásába. részt vehet saját kockázattal járó vállalkozásokban, finanszírozhat kölcsönbérleti ügyleteket, bekapcsolódhat az értékpapírok forgalmazásába is. Az új szakosított pénzintézet nyitott szervezet, arra számítanak, hogy a szövetkezetek mellett később ipar- vállalatok is tagjai lesznek. a Pannónia Filmstúdió Önálló vállalatot kapott a rajzfilmgyártás Kettévált a Pannónia Filmstúdió: július elseje óta Pannónia Filmvállalat elnevezéssel külön szervezeti egységként működik a rajz- és animációs műhely, s ugyancsak önállóan tevékenykedik a szinkronizáló részleg, Magyar Szinkron és Video Vállalat néven. Matolcsy György, a Pannónia Filmvállalat igazgatója az MTI munkatársának elmondta: az önállósulással — amelyet már évek óta szorgalmazott a stúdió — megteremthető a rajzfilmgyártás művészeti, gazdasági és irányítási egysége. A kettéválást indokolta az is, hogy a hírközlő rendszerek és a közönség körében, egyaránt növekedett a kereslet az animáció iránt. A rajzfilmgyártás most éli „második ipari forradalmát”, s a technikai fejlődés új teret igényel. Az animációs műhely igen sokrétű tevékenységet folytat, a hagyományos rövidfilmek gyártásától a sorozatfilmeken át az egész estés produkciókig. A jövőben meg kívánják őrizni a nemes hagyományokat, ugyanakkor törekednek a megújulásra is. Továbbra is'elsősorban olyan filmeket készítenek, amelyek mind a közönség körében, mind pedig a filmfesztiválok szakmai zsűrije előtt sikerre számíthatnak. Űj törekvés, hogy az úgynevezett másodlagos jogokat — a mesefigurákat ábrázoló trikók forgalmazását, könyvek, kifestők kiadását — a korábbinál jobban kihasználják majd, ez egyébként nem ’ csupán kereskedelmi célokat szolgál, hanem a gyermekek tárgyi környezetét is ízlésesebbé, korszerűbbé teszi. Bővítik a rajzfilmgyártást kiegészítő tevékenységet, segítik a képzést is az Iparművészeti Főiskola animációs szakán. A Magyar Filmintézethez hasonlóan speciális kutatásokat végeznek majd; úgynevezett animációs film- történeti kiadványokat jelentetnek meg. Támogatják az amatőr filmesek próbálkozásait, s a nemrégiben megalakult Magyar Filmklubok Szövetségének rendezvényein — nem kereskedelmi vetítéseken — a közönség animációs kultúrájának javításához járulnak hozzá. A Pannónia Filmstúdiónál létrejött két vállalat — a vidéki és a Gyarmat utcai műtermeken kívül — a továbbiakban is megosztozik a jelenlegi Vörös Hadsereg úti telephelyen, a tervek szerint azonban új rajzfilmes stúdiót építenek majd, a Magyar Filmintézettel kooperálva. Az elnevezéseket illetően az igazgató elmondta, hogy — a külföldi forgalmazás, a fesztiválszereplések miatt is — a rajzfilmvállalat tartja meg a Pannónia márkanevet. tesznek rántáskockákat a zöldbabmirelit- csomagba, vagy egyáltalán nem nyomnak pasztát a tubusba? Tán csak nem a műszaki fejlesztéshez kell ilyen módon növelni a gazdaságosságot? Visszaviszi a dobozt a Százasba. Kicserélik, látják, állítása nem „otthonszövött”, különben sem ők tehetnek a szabálytalan bukfencekről, s arról sem, hogy a vásárló kétszer megjárja 6,40-ért az utat. De kik tehetnek róla? A gyártó? Vagy a melós, aki készíti a csomagtervet? Esetleg a gép, ami öreg, avult, s néha mást lehel a szabványadagok helyett? Lehet, De a meós, aki ellenőrizte mindezt, mindenképp. A vásárló fejében megfordul az is: ha csak ezer tubus üres, ezer mirelitből' hiányzik a rántás, fizeti mellhús helyett a semmit érő hájat (stb. stb.), már tetemes haszna származik ebből a gyártónak... Valahol „rossz passzban” van az ellenőrzés a fogyasztói érdekvédelemmel. Áh, semmi, csupán hanyagság az egész. Egy kicsit jobban kellene mindenre figyelni. Mondjuk negyven év óta... a. ő. Jelenet a Yesilköy gyulai műsorából A Sarkadi Cukorgyár kapuján belépve megkérdezem, hol van az orvosi rendelő. Dr. Pintér Gabriella doktornőt keresem. Miután útba igazítanak, kicsi, de annál barátságosabb helyiségben találom magam. A levegőben orvosságszag terjeng. A rendelőben ott ül fehér köpenyben a riportalanyom, a Sarkadi Cukorgyár üzemorvosa. Kint betegek várakoznak. A doktornő sok mindent tud róluk. Több év.e gyógyítja már a kiújuló, visszatérő bajaikat. Nagyon jó a kapcsolata pácienseivel. Mialatt szemben ül velem, azon gondolkodom, hogyan került kapcsolatba a munkásőrséggel. Hogyan jutott el odáig, hogy kérje felvételét a testületbe? Ha a fehér köpeny nem lenne rajta, s nem lógna a fonendoszkóp a nyakában, talán nem is orvosnak nézném. Érdeklődésemre gyorsan, folyamatosan sorolja élete útját. Talán azért is, mert kevés az ideje. Szülei munkásemberek voltak, akik csak máról holnapra éltek. „Nem gondolták ők — amint meséli —, hogy engem az egészségügyi pályára tudjanak irányítani. Én idevalósi lány vagyok, itt születtem Sarkadon 1945 végén. A gimnázium után egy évig tanultam, hogy asszisztens lehessek. Ezt a munkát két évig csináltam, majd műtős lettem a gyulai me- ‘gyei kórházban. Később sikeres felvételi vizsga után bekerültem a szegedi általános orvosi egyetemre, amelyet 1979-ben végeztem el. Azóta sok szakvizsgám volt. Most legutóbb az üzemorvosit tettem le kitűnő eredménnyel. Ügy érzem, számomra a pályaválasztás jól sikerült. A gyakorlatban rendkívül rövid ez a hét év. Mégis úgy tűnik, hogy már több ideje csinálom. Szeretem az embereket, s úgy érzem, ők is engemet. Amikor nap mint nap láttam a gyár területén a munkásőröket, akik sokan vannak, leginkább az érdekelt, vajon mit csinálhatnak ok olyan lelkesen. Nyári diákcentrumok ' Ezekben a napokban a vakációzó fiatalok közül sokan keresik fel a ma már egyre több városban működő diákcentrumokat, amelyekben szórakoztató programok várják őket, s munkavállalási lehetőségekről tájékozódhatnak. E központok feladata — a KISZ KB 1982-ben hozott határozata szerint —, hogy nyáron ré-szben a diák turistákat ellássák információval a szálláshelyekről, útvonalakról, míg a lakóhelyükön otthon maradókat segítsék abban, hogy értelmes elfoglaltságot találjanak maguknak a szünidőben. Az eddigi tapasztalatok szerint a kisvárosokban, így például Ózdon, Jászberényben, Csurgón programpótló szerepet töltenek be a helyi mozival, vagy az ifjúsági parkkal közösen szervezett nyári diákcentrumok. A nagyvárosokban, az idegen- forgalmi központokban is sokat segítenek a diák ’turistáknak ezek a centrumok. Török láncosok Még fegyvercsattogást is lehetett hallani, amikor jó 400 év után újra törökök „foglalták el” a gyulai várat. Igaz, csak harmincötén voltak, s a „várvédő magyarok” nagy-nagy szeretettel hívták-fogadták őket... . .. mert kedden este igazi sikert aratott a Törökországból érkezett Yesilköy néptáncegyüttes. Tizenhat esztendővel ezelőtt egyetemistákból, munkásfiatalokból alakult ez az amatőr csoport. Nyolcvanperces, nemegyszer magával ragadó, temperamentumos fesztiválműsort mutattak be. Valójában csak közhelyeket tudunk a kontinens legkeletibb, igazán már Ázsiában fekvő országa lakóiról, mai kultúrájáról. Akik láthatták a Yesilköy jól felépített programját, ha nem is sokkal, de mégis valameny- nyivel többet érezhették meg a török kultúrából. Persze, egy ilyen műsorban helyet Amikor egyszer ezt megkérdeztem Varga Gábortól, a sarkadi század parancsnokától, elmondta, milyen a testületben az élet. Beszélt arról is, hogy az orvosoknak is fontos feladatuk van. Nagy örömmel végezzük a gyógyító-megelőző feladatokat, a munkahelyi hatások kiszűrését. Az egységnél vigyázni kell a munkásőrök egészségére. Én magam is részt veszek az összevonásokon, ami igen jólesik, mert a testületi tagokkal együtt lehetek. Az itt eltöltött idő, a közös gondok vezettek ró arra is, hogy az én helyem mindinkább a munkásőrségben van.” Arról már nehezebben beszél, hogy az egész napi rendelés mennyi erőt kivesz az orvosból. Mindenkivel, így a kollégáival is nagyon jó a kapcsolata. A négyszemközti beszélgetésünkön sok mindenről szó esett. Ez a fiatal doktornő lelkesen szólt hivatásáról, a gyógyító és megelőző munkáról, s nem utolsósorban a munkásőri tennivalókról. Közben kiolvastam a szeméből, hogy a rendelőn kívül is foglalkozik a betegekkel. Majd megkérdeztem tőle: „Az egészségesekkel is?” „Ez természetes!” — felelte. Ezek a teendők tették őt népszerűvé és emberré a rendelőben, meg a testületben is. Back Gyula Dr. Pintér Gabriella üzemorvos, munkásőr Fotó: Szóke Margit
