Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 5., kedd 0 babaruha egészben marad Ilyenkor nyáridőben, a legnagyobb munkák dandárjában képtelen ötlettel álltak elő Kaszaperen. Váljon ketté a Nagy- bánhegyesi Zalka Tsz. Kaszaper jöjjön haza, legyen a községnek önálló termelőszövetkezete, mint egykor volt, mielőtt a Nagybánhegyesi Zalka Tsz-szel egyesült. Akik ezt indítványozták, nem gondolták kellően át azt az időszakot, amikor és amiért a Kaszaperi Lenin Tsz-t „férjhez kellett adni” eladósodása miatt a jól gazdálkodó, kimagasló életszínvonalat biztosító Nagybánhegyesi Zalka Tsz-hez. Kaszaperen akkor más, ennél jobb megoldás nem kínálkozott a gazdasági fel- emelkedéshez. A menyasszonynak nem volt hozománya, csak hite abban, ha egy jól képzett vezetéssel társul a kaszaperi emberek szorgalma, akkor a veszett fejszének nemcsak a nyele, de maga a fejsze is megkerül. A Zalka Téesz befogadta a kaszaperieket. Az egyesült té- eszben egységes normák, keresetek, tagi jövedelmek kialakításával a kaszaperiek életszínvonala egyik hónapról a másikra megkétszereződött. De nemcsak a tagok jövedelme vált biztonságossá, hanem a község is rendszeresen olyan biztos anyagi bázishoz jutott a gazdálkodás eredményéből, amire a korábbiakban nem számíthatott. Rendben, fegyelmezetten, mint régi jó barátok dolgoztak együtt a két szomszédos községben. A tsz tagságának eszébe sem jutott az önállóságra törekvés, a szétválás. Most mégis mintha meg akarta volna valami zavarni ezt a harmonikussá vált kapcsolatot. Az elgondolásnak a politika segítségével akartak zöld utat csinálni. A politika pedig azt mondta: ez a nagybánhegyesiek és a kaszaperiek dolga. A tsz-tagságnak kell állást foglalnia abban, hogyan akar dolgozni a jövőben: együtt vagy külön válva? És a tsz-tagság a legdemokratikusabb módon döntött. A múlt hét végén két közgyűlést tartottak azonos időpontban. A politika, az érdekvédelem tehát az emberekhez fordult, nyilatkozzanak, hogyan legyen a továbbiakban? Maradjanak együtt vagy váljanak ketté? Meglepő, hogy az emberek zöme értetlenül állt a felvetett gondolat előtt. El is mondták, ők nem feszegették a kettéválást. Kaszaperen többen — és ez a többen szó a tagság túlnyomó részénél is többet jelent — ott és akkor értesültek először, hogy „érdekükben” milyen alternatívát fogalmaztak meg. Nagy bánhegyesen derült égből villámcsapásként hatott a gondolat közgyűlés elé vitele. A korábbi hetekben a tagság semmiféle előkészületekről nem hallott. Ök mindig nyílt és őszinte emberek voltak. Most is azt mondták; ha köztük nem érzik jól magukat a kaszaperiek, minden további nélkül elmehetnek. Csináljanak maguknak önálló szövetkezetei. Ezután következett a titkos szavazás. Lássuk, lelke mélyén mit akar a tagság? És a tagság Nagybánhegyesen a titkos szavazás során ugyanazt nyilvánította ki, mint amit szóban elmondott, Kaszaperen pedig egy pár különválásra leadott szavazattal szemben az emberek megerősítették: elégedettek helyzetükkel, maradnak, jól érzik magukat az évekkel ezelőtt létrejött frigyben. Nagybánhegyesen döntöttek, Kaszaperen választottak: egyben marad a babaruha. Ez felér az évekkel ezelőtt kimondott, boldogító igen ismételt megerősítésével. Dupsi Károly Felkészült a kereskedelem a befőzési szezonra Reneszánszát éli a gyümölcsök, savanyúságfélék otthoni tartósítása, mind több háziasszony gondoskodik ilyen módon — nagyrészt anyagi megfontolásból — családja téli szükségletéről. A tartósítószerek közül még mindig sokan használják a szalicilt, amit azonban a szakemberek nem ajánlanak, mert ha túladagolják, ártalmas lehet az egészségre. Célszerűbb a gyógyszertárakban recept nélkül kapható benzoesavas nátrium, amelynek nincs káros hatása. Ebből a szerből egyharmadával többet kell a befőttekre tenni, mint a szalicilból, s bár az eltett gyümölcsök és zöldségek leve kevésbé lesz átlátszó, élvezeti értékük pem romlik e szer használatától. A kereskedelemben kaphatók olyan keverékek is, amelyek különféle gyümölcs- és zöldségízesítőket, s egyúttal tartósítószereket is tartalmaznak. Használatuk még nem elterjedt, igaz, áruk is magasabb a hagyományos szerekénél. Az Amfora Kereskedelmi Vállalat az idén az elmúlt évinél 20 százalékkal több befőttesüveget hoz forgalomba. Ez összesen 2,5 millió üvgget jelent, a korábbinál több, összesen öt méretben a 7 deciliterestől az ötliteresig. Az ötliteres üvegek kivételével valamennyi méretűhöz árusítják a légmentesen záró fémfedelet is. Ezek könnyen kezelhetők, és megóvják a befőtteket a kiszáradástól. Az üvegeken és fedőkön kívül szinte valamennyi befőtt megjelölésére öntapadó címkéket is forgalomba hoztak. Az üzletvezetés meghaladta a képességét Szüret — dinnyeszüret A dinnye az egyik legpompásabb nyári gyümölcs. Van kerek és hosszúkás, sárga béiű és piros bélű, medgyesi és hevesi, van sárga és görög, van apró és óriás. No és persze az időjárástól és sok egyéb körülménytől függően van drága és még drágább. De azért vesszük és esszük, kerül amibe kerül. Egy a fontos — mindennél fontosabb —, hogy érett legyen. Sikkasztásért tíz hónap szabadságvesztés A Gyulai Városi Bíróság tárgyalta Szombati Mihály és Japport Emil gyulai lakosok bűnügyét. Az elsőrendű vádlott, Szombati Mihály 1983 áprilisában hároméves szerződéses üzemeltetésre átvette a Békés Megyei Ven- déglátóipari Vállalat Gyulai Várfürdőben levő, 330-as számú egységét. A licit kiinduló összege 3 millió 600 ezer forint volt. Az irreálisan magas összegre még rálicitált, s végül 3 millió 780 ezer forinttal nyerte el az üzletet. A három évre tervezett árbevétel 13 millió 800 ezer forintot tett ki. A megállapított bérleti díjból az első évben 850 ezer forintot kellett volna kifizetnie. A díj magában foglalta az üzletben foglalkoztatott dolgozók után fizetendő társadalmi biztosítási járulékot, továbbá a nyugdíjjárulékot, valamint az állóeszközök amortizációját, a használati díjat, a bérleti díjat, és a vállalat nyereségéhez, s általános költségeihez való hozzájárulást. Az egység bruttó eredménye azonban nem nyújtott fedezetet a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalattal szemben keletkezett költségjelle- gű tartozások kiegyenlítésére. Emiatt a szerződés felbontására került sor. 1983 szeptemberében árutartozás és áruhiány címén Szombatinak több mint 368 ezer forint elszámoláshiánya keletkezett. Ebből levonva a költ- ségjellegű tartozásokat, a bíróság 74 ezer forintra állapította meg a vádlott büntetőjogi felelősségét. A kár Szombatinak azzal a szándékos magatartásával függött össze, hogy a rábízott idegen dolgot eltulajdonította, illetve azzal sajátjaként rendelkezett. A büntetőeljárás során azt is megállapították, hogy Szombati díjfizetési kötelezettségeit kezdetben teljesítette. Az alacsony bevétel miatt azonban az áruvásárlást fedezni nem tudta. A vendéglátóipari vállalat az áruhiányt észlelte, és július végén azonnali készletfelmérést rendelt el. Ennek során mintegy 60 ezer forint értékű áruhiányt állapítottak meg. Ekkor Szombati, hogy a szerződést a vállalat ne bontsa fel, 50 ezer forintot kért kölcsön egyik ismerősétől. fgy az áruhiány fedezetét a vállalatnak néhány nap múlva befizette. A kölcsön kért 50 ezer forintot augusztus elején a bevételből kivette és visszafizette. Ugyanabban a hónapban édesanyjától kért 40 ezer forintot, a bolt egyik dolgozójának pedig 14 ezer forintot kölcsönzött. Ezzel azonban nem fejeződött be a meggondolatlan lépések sorozata. Vásárolt egy használt Trabantot, hogy ezzel szállítsa az árut az üzletbe. A vételárat természetesen a bolti bevételből fedezte. Azaz sikkasztást követett el. Jóllehet, a személygépkocsin kívül más vagyontárggyal nem gyarapította magánvagyonát, de továbbra is italozó életmódot folytatott. Az eljárás során az is beigazolódott, hogy hosszú ideig dolgozott a vendéglátóiparban, és jó szakembernek számított, azonban az önálló üzletvezetés meghaladta a képességeit. Nem volt jártas az adminisztrációban. Ennek elvégzésére egy szakembert alkalmazott havi 2 ezer forint díjazás ellenében. Az áru- szállítással is sok gondja akadt. Gépkocsivezetői engedélye sem volt, s ezért kezdetben az áru beszerzéséhez és szállításához taxit vett igénybe. A Trabant megvétele után pedig sofőrt fogadott. Az elszámolási hiány hozzá nem értő vezetés következtében jött létre. De közrejátszott az is, a vendéglátóipari vállalat olyan magas szerződéses áron adta át üzemeltetésre a 330. számú egységet, hogy a feltételeknek csak rendkívül fegyelmezett és sok saját munkával, bér- és egyéb költségek szigorú leszorításával, folyamatos és állandó ellenőrzéssel, azaz jó vezetéssel, a bolt szigorú kézbentartásával tudott volna csak megfelelni a vádlott. A szerződés felbontása után Szombati a Gyulai Harisnyagyárban helyezkedett el. Itt került közelebbi kapcsolatba Japport Emillel. A Gyulai Harisnyagyár sérelmére jövedelemkiegészítésként rendszeres haszonszerzésre törekedve, a gyár különböző telepeiről zoknikat tulajdonított el. Az okozott kár meghaladta a 6 ezer forintot. Rakodás során Szombati a zoknikat táskájába helyezte el, majd mikor a rakományt leplombázták, Japporttal együtt a gépkocsival kivitték a telephelyről. Szombati értékesítette a lopott holmit, a pénzen osztozkodtak. A gyulai járásbíróság Szombati Mihályt folytatólagosan elkövetett sikkasztás, és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt tíz hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggesztette. Japport Emilt társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt vonta felelősségre, s négyezerkétszáz forint pénz- büntetéssel is sújtotta, melynek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. S. J. \ FAZEKAS LÄSZLÖ képösszeAíxítAsa
