Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

1986. augusztus 26., kedd SPD-kongresszus Nürnbergben A nürnbergi Frankenhal- leban hétfőn megkezdődött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa, ame­lyen körülbelül egymillió nyugatnémet szociáldemok­rata képviseletében 439 sza­vazati jogú és 181 tanácsko­zási jogú küldött öt napon át megvitatja a nemzetközi béke és biztonság időszerű kérdéseit, az SPD gazdaság- politikai elképzeléseit, ezek sorában a tömeges munka- nélküliség enyhítésére vo­natkozó javaslatait. Napi­rendre kerülnek a jelenlegi kormány reprivatizálási ter­vei is. Élénk vita várható olyan általános érdeklődésre számot tartó kérdésekben, mint az atomenergia haszno­sítása, valamint a Zöldek pártjával való kapcsolat problémaköre. A kongresszust Hans-Jo- chen Vogel, az SPD helyettes elnöke nyitotta meg. Faluvégi Lajos pekingi tárgyalásai Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök hétfőn Peking- ben fogadta a hivatalos, ba­ráti látogatáson Kínában tartózkodó Falu végi Lajos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnö­két. Falu végi Lajos a kínai gazdasági és pénzügyi élet számos vezető képviselőjével folytatott eddig Kínában tár­gyalásokat. Fogadta őt Jao Ji-lin miniszterelnök-helyet­tes, aki fontosnak mondotta a két ország közötti gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latok továbbfejlesztését. Faluvégi Lajos és vendég­látója, Szung Ping államta­nácsos, az Állami Tervbi­zottság vezetője tájékoztatta egymást a két ország ötéves terveinek főbb célkitűzései­ről, azok végrehajtásának menetéről, a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokról és a gazdasági reformok idő­szerű kérdéseiről. Foglalkoz­tak azzal, miként tehetők rendszeressé a jövőben a kí­nai és a magyar tervezőszer­vek közötti kapcsolatok. Lu Tung, a kínai Állami Gazda­sági Bizottság vezetője azt hangsúlyozta, hogy számos , lehetőség adódik a kínai kis és közepes méretű vállalatok rekonstrukciójában való részvételre, s azt is kifejtet­te, hogy Kína főképp a könnyűiparban, az élelmi­szeriparban, a textiliparban tartja fontosnak az együtt­működés kiterjesztését. A kooperációs kapcsolatokat a jelenleginél jóval intenzíveb­bé lehetne tenni — húzta alá. A Cseng To-pinnel, a kül­földi gazdasági kapcsolatok és a külkereskedelem mi­niszterével folytatott tárgya­lásokon a két ország között tavaly kötött hosszú távú kereskedelmi megállapodás teljesítését tekintették át. Megállapították, hogy mind­két fél erőfeszítéseket tesz a forgalmi célkitűzések telje­sítésére, sőt, ha a vállalatok növelni kívánják a forgal­mat, akkor a hosszú távú megállapodás kibővíthető. A kínai fél támogatta azt a tö­rekvést, hogy a magyar vál­lalatok közvetlen kapcsola­tot létesítsenek a kínai tar­tományok vállalataival, a kölcsönös érdekek figyelem- bevétele alapján kiválasztan­dó tartományokkal. Faluvégi Lajos megbeszé­lést folytatott Szung Csien államtanácsossal, az Állami Tudományos és Műszaki Bi­zottság vezetőjével a két or­szág műszaki és tudományos együttműködéséről, a szak­képzési együttműködésről, Csen Mu-huával, a kínai központi bank elnökével pe­dig áttekintették a bankközi kapcsolatokat. Faluvégi Lajos hétfőn Pe- kingből vidéki látogatásra indult. Ahromejev: ... a Szovjetunió képes az ellenlépésre A hadászati paritás az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötttovábbra is fennáll, annak ellenére, hogy tisztán katonai szemszögből az Egyesült Államok bizo­nyos előnyre tett szert azzal, hogy a. szovjet moratórium időtartama alatt 18 kísérleti atomrobbantást hajtott vég­re — jelentette ki hétfőn Moszkvában Szergej Ahro­mejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke. A szovjet moratórium meghosszabbításával kapcso­latban tartott sajtóértekezle­ten Julij Voroncov, a kül­ügyminiszter első helyettese azt hangsúlyozta, hogy a vi­lág közvéleményének túl­nyomó része a kísérleti atomrobbantások betiltása mellett foglal állást, s ezzel az akarattal lényegében csak befolyásos emberek kis cso­portja szegül szembe az Egyesült Államokban. A brit kormánynak a szovjet hosz- szabbítással kapcsolatos saj­nálkozása fölött pedig csak sajnálkozni lehet — mondot­ta. Voroncov lehetségesnek ne­vezte, hogy rövid határidőn belül megállapodás szülessen az Egyesült Államokkal az atomkísérletek átfogó ellen­őrzéssel egybekötött tilalmá­ról. Ezt a megállapodást a szovjet—amerikai csúcstalál­kozón már aláírhatnák. Szov­jet részről remélik, hogy Washingtonban a józan ész felülkerekedik, és a történel­mi lehetőség nem marad ki­használatlanul. Voroncov kérdésre válaszolva ugyan­akkor kategorikusan cáfolta, hogy a csúcstalálkozó idő­pontját már kitűzték volna, s kifejtette, hogy a csúcs­csal kapcsolatos szovjet ál­láspont ismert: tartalmatlan találkozó megtartásának nincs értelme. Szergej Ahromejev kér­désre válaszolva megerősí­tette: a Szovjetunió valóban korszerűsíti a rakétatámadá­sokat előre jelző rendszerét. A korszerűsítés szigorúan a rakétaelhárító védelmi rend­szerekről kötött szovjet— amerikai' megállapodás kor­látozásainak és lehetőségei­nek figyelembevételével tör­ténik. Az állomások a szov­jet határ közelében épülnek, céljuk a korábban épült, el­avult állomások felváltása újakkal. Űjságírók megkérdezték, vajon elmarad-e a csúcsta­lálkozó, ha nincs esély meg­állapodásra? Julij Voroncov kifejtette: nem szabad eleve borúlátóan hozzáállni a kér­déshez, szovjet részről a si­ker érdekében tesznek nagy erőfeszítéseket. A szovjet— amerikai konzultációk sorá­ban a kísérleti atomrobban­tások kérdéséről egy eszme­cserét már tartottak, s ha­marosan megtartják az újab­bat — mondotta. Az Egye­sült Államok a robbantások ellenőrzéséről, a szovjet fél viszont a robbantások tilal­mának ellenőrzéséről kíván tárgyalni. Szergej Ahromejevnek fel­tették a kérdést, hogy az amerikai űrfegyverkezési program megvalósítása ese­tén a Szovjetunió milyen vá­laszintézkedéseket fog tenni. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak nincs monopó­liuma a kutatásokat és a műszaki fejlesztést illetően. A Szovjetunióban sok irány­ban folynak alapkutatások, közöttük olyanok is, melyek segítségével az amerikai ter­vek időben és hatékonyan ellensúlyozhatok. Ha az Egye­sült Államok telepíti űrbéli rakétaelhárító rendszerét és csapásmérő űrfegyvereit, a Szovjetunió védelmi szük­ségleteinek megfelelő ellen­lépést fog tenni, olyan hely­zetbe hozva az Egyesült Ál­lamokat, amikor már neki kell majd a választ keresnie. Szergej Ahromejev meg­erősítette, hogy az Egyesült Államok a szovjet moratóri­um 1985. augusztus 6-án történt hatályba lépése óta végrehajtott 18 kísérlete kö­zül hármat nem jelentett be. Az első titkos robban­tásra 1985 augusztusában, rögtön a moratórium kezde­te után, a másik kettőre 1985 őszén és 1986 tavaszán került sor. Nyugati állítások­kal ellentétben az Egyesült Államok nem maradt le a kísérletek terén — mondot­ta Ahromejev — , sőt, a vi­lágon végrehajtott összes atomkísérletnek több mint a fele amerikai atomkísérlet volt. Julij Voroncov a Reagan- levél tartalmával kapcsola­tos amerikai kiszivárogtatá­sokra utalva kijelentette, ne­ki személy szerint az a vé­leménye, helyesebb volna nem játszadozni a kiszivá­rogtatásokkal, nyilvánosság­ra kellene hozni mind Gor­bacsov főtitkár, mind pedig az amerikai elnök levelét, hogy a világ közvéleménye megismerhesse az üzenetvál­tás tartalmát. Hozzátette azonban, hogy a nyilvános­ságra hozatalról a két veze­tőnek kell döntenie. Namíbia napja Kereken tíz évvel ezelőtt döntött úgy az ENSZ Namí- bia-tanácsa, hogy minden esztendő augusztus 26-át Namíbia napjává nyilvánít­ja. A Délnyugat-afrikai Fel- szabadítási Szervezet, a SWAPO ugyanis 1966. au­gusztus 26-án intézte első fegyveres támadását a meg­szálló dél-afrikai csapatok ellen. Bár az ENSZ ritkán szo­kott katonai akciók évfordu­lójának megünneplésére fel­szólítani, most mégis ez tör­tént: ha úgy tetszik, a Na- míbia-tanács ezzel jogosnak ismerte el a megszálló dél­afrikai katonák elleni fegy­veres harcot. A volt német gyárthat fölötti védnökséget egykor maga a világszerve­zet juttatta a Dél-afrikai Köztársaságnak, de később ligyanez a világszervezet szólította fel Pretoriát csa­patai kivonására, a namí­biai függetlenség garantálá­sára. Az egymást váltó dél­afrikai kormányok azonban süketnek tetették magukat, s erre jó okuk volt. A faj­üldöző rezsim urai jókora hasznot húznak Namíbia ter­mészeti kincseinek kiakná­zásából, az itt levő mélyvízi kikötők forgalmából. Rá­adásul felhasználják az or­szágot a környező frontálla­mok, így Angola, Botswana, Zambia és Zimbabwe elleni „büntető hadjárataikhoz”. * A világ figyelme most el­sősorban a Dél-Afrikában játszódó véres eseményekre irányul. Az apartheid fenn­állása óta nem volt ekkora össztűznek kitéve, mint most. Belül egyre harcia- sabb fekete tömegek tüntet­nek az utcákon, s a mérsé­keltnek ismert vezetők is ra­dikális megoldást sürgetnek. Kívülről — az Egyesült Ál­lamok és néhány más vezető tőkés ország képmutató po­litikája ellenére — mind sú­lyosabb gazdasági és politi­kai szankciók elfogadásáról számolnak be a hírközlő eszközök. A kettős nyomás alatt álló Botha-kormányt ráadásul még a szélsőjobb- oldal is támadja, állítólagos „erélytelensége” miatt. Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság belpolitikai vál­sága között szoros az össze­függés: alig hihető, hogy a fekete többség hatalomra kerülése után sokáig kelle­ne majd várni a jelenlegi legnagyobb gyarmat függet­lenné válására. Addig azon- zban továbbra sem pihen­hetnek a SWAPO fegyve­resei, akik jelentős pretoriai erőket kötnek le, ezáltal is segítve Dél-Afrikában har­coló sorstársaikat. Namíbia problémája nem oldható meg elszigetelten, különválasztva a dél-afrikai kérdéstől. De ahogy feltar­tóztathatatlanul közeledik az apartheid utolsó órája, úgy kerül egyre közelebb a függetlenséghez Namíbia né­pe is. Horváth Gábor Nem mondhatunk le az atomenergiáról Az atomenergia pótolhatatlan, a feladat az, hogy a lehető leg­biztonságosabbá tegyék terme­lését. Ezt hangsúlyozták egy­behangzóan nyugati és szovjet szakemberek hétfőn, a nukleá­ris biztonsággal foglalkozó vi­lágkonferencia megnyitóján. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) által ren­dezett ötnapos tanácskozáson ötszáznál több szakember vesz részt a világ minden részéből. A 28 tagú szovjet küldöttség vezetője, Valerij Legaszov, a Kurcsatovról elnevezett Atom­energiái Intézet igazgatóhelyet­tese reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás, amelyet — a csernobili szerencsétlenséget kö­vetően — Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Hans Blix, az IAEA vezérigazgatója kezdeményezett, építő légkörben zajlik majd le. A Szovjetunióban az atomenergia békés felhasz­nálása terén több mint három évtized tapasztalatait birtokol­ják, s jóllehet, az ország bővé­ben van más energiaforrások­nak, az atomenergia hasznosítá­sa mellett döntöttek. Nukleáris balesetek más országokban is előfordultak, s nem bizonyult hibátlannak a nem nukleáris technika sem, emlékeztetett a szovjet tudós. Valerij Legaszov kijelentette, hogy a szovjet kül­döttség kész minden kérdésre válaszolni, kész megvitatni a javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megakadá­lyozni baleset esetén a sugár­zást, miként lehet felszámolni a sugárszennyezést. A világ energiájának 15 szá­zaléka származik már atomerő­müvekből, így nem lehet szó arról, hogy lemondjunk az energiának erről a forrásáról, hangoztatta Hans Blix, az IAEA — svéd — vezérigazgatója. A" szakemberek feladata most az, hogy feltárják a balesetek oka­it, növeljék a biztonságot, s őszintén tájékoztassák a közvé­leményt. Hasonló szellemben beszélt Rudolf Rometsch, a tanácskozás svájci elnöke, aki országában a nukleáris hulladékot raktározó intézmény, a Cedra vezetője, A bécsi tanácskozás, amelyen magyar szakemberek is részt vesznek, szakcsoportokban, zárt 'ajtók mögött folytatja mun­káját. A küldöttek előtt van a Szovjetunió igen részletes, több száz oldalas szakjelentése a csernobili katasztrófáról, amely­nek főbb következtetéseit a múlt héten Moszkvában is nyil­vánosságra hozták. Emellett a konferencián napirendre kerül­nek a _ nukleáris berendezések biztonságának, a nemzetközi együttműködésnek a kérdései is. A jő légkört megalapozta, hogy a közelmúltban — ugyanitt — a világ szakembereinek sikerült megállapodniuk az idevágó nem­zetközi szerződések tervezetében. A tervezetek a nukleáris bal­esetek kötelező jelentésével, il­letve a segélynyújtással foglal­koznak. A dokumentumok az IAEA szeptember végi, rendkí­vüli közgyűlése elé kerülnek. II hágai válasz A szovjet békekezdemé­nyezések továbbra is a nem­zetközi figyelem középpont­jában állnak. Akár tetszik ez a Fehér Háznak, akár nem, a legutóbbi fejlemény, vagyis Gorbacsov bejelenté­se arról, hogy a Szovjetunió 1987. január 1-ig meghosz- szabbítja az atomkísérletek szüneteltetésére vállalt egy­oldalú moratóriumát, egysze­rűen nem kerül le a világ­sajtó első oldaláról. A nem akármilyen téiha körül sistergő indulatok ön­magukért beszélnek. A rea­gálások hevessége annak megértésére utal, hogy az annyira várt fegyverzetkor­látozási folyamatot végre tettekkel kell alátámasztani, és a Szovjetunió a maga mo­ratóriumával végül is pon­tosan ezt tette, példája kö­vetésére szólítva fel — egye­lőre hiába — az Egyesült Ál­lamokat. Hogy ez a felisme­rés nemcsak békemozgalmi és baloldali körökben terjed, arra ékes bizonyság a leg­utóbbi, a Potomac partján aligha örömmel fogadott hír. Eszerint Willem van Eke­len holland hadügyminisz­ter egy vasárnapi rádióinter­jújában hivatalosan bejelen­tette: kormánya — tehát egy NATO-ország kabinetje! — „sürgetni fogja Ronald Rea­gan elnököt, hogy az Egye­sült Államok csatlakozzék a kísérleti atomrobbantásokra meghirdetett szovjet morató­riumhoz”. A sorozatos szov­jet kezdeményezésekre ki­mondott sorozatos „nem”- ekkel Reagan a saját tábo­rában is mind nehezebb helyzetbe kerüli Nemcsak ari- ról van szó — bár ez önma­gában is minőségileg új fej­lemény —, hogy egy atlanti ország vezetése hivatalosan a szovjet példa követésére szó­lította fel nagy szövetsége­sét, hanem arról is, hogy — és ezek megintcsak a hol­land hadügyminiszter szavai — „az Egyesült Államok más NATO-szövetségesei is pozi­tívabb választ várnak a szov­jet kezdeményezésre”. Hogy a tétel igaz, azt egyebek kö­zött az is bizonyítja, hogy az úgynevezett „delhi hatok” ugyancsak pozitív amerikai választ követelő csoportjá­nak egyik tagja a szintén a NATO-hoz tartozó Görögor­szág. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy mást mondott Reagan és — egy nap múlva — a Fehér Ház második em­berének tekintett Donald Re­gan, hogy nőnek az ellenté­tek a Fehér Ház és a tör­vényhozás, sőt a külügy- és a hadügyminisztérium (vagyis George Shultz és Caspar Weinberger) között is, a kép összeáll. És ez a kép annak a ténynek az is­meretében válik szinte tel­jessé, hogy az Egyesült Álla­mokban novemberben kerül sor az úgynevezett félidős választásokra. Magát az el­nököt ez csak közvetve érin­ti, de a honatyákat közvet­lenül. Az, hogy ekkora az elnökkel szembeni ellenállás, arról is árulkodik, hogy a törvényhozók szerint milyen magatartással lehet vokso- kat szerezni a késő őszi erő­próbán. Harmat Endre Vége a svéd szabadosságnak? Tíz-tizenöt évvel ezélőtt úgy emlegették Európában a skandináv országokat, mint a szexuális szabadosság pa­radicsomait. Koppenhágában és Stockholmban virágzott a szexipar, és a közfelfogás is a szabad szerelem mellett állt. Fogalom volt a „svéd házasság”, vagyis az, hogy a házastársak — hitvesük mellett — szabadon választ­hattak maguknak partnere­ket, és ez nem ütközött a közfelfogásba. A szexuális felszabadításhoz akarva- akaratlanul olyan nagy mű­vészek is hozzájárultak, mint Ingmar Bergman: az 1963-as „Csend” még általá­nos felháborodást okozott, de a még ennél is meré­szebb „Suttogások és siko­lyok” 1971-es bemutatójakor a svédeknek már szemük se rebbent. Úgy látszik azonban, hogy az egykori „tiltott gyümölcs” Svédországban mára elfony- nyadt. Igaz, először hatósági rendelettel tiltották be az „élő” szex-show-kat (egy időben a koppenhágai por­nóutca felszámolásával), de a még működő pornóboltok, -klubok is egyre kisebb kö­zönséget vonzanak. Talán csömört kaptak a svédek a szabad szextől? Néhány statisztikai adat sokat elárul az elmúlt évek fejlődéséről. A nyolcvanas évek elején az együttélő pá­roknak 20 százaléka nem kötött házasságot, míg 1985- ben ez az arány már 14 szá­zalékra csökkent. Az elmúlt öt évben 12 százalékkal csökkent az abortuszok szá­ma is. Minek köszönhető ez a pálfordulás? Talán annak a neokonzervatív hullámnak, amely az Egyesült Államok után Nyugat-Eurpában is begyűrűzött a hagyományos erkölcsök dicsőítésével? A kormány által támogatott országos szexuális felvilágo­sító szövetség vezetője sze­rint a svédeknek az elmúlt években nőtt a bizonyta­lanságérzete, nemcsak a „svéd gazdasági csoda” fa­kulása miatt, hanem' azért is, mert félnek a háborútól, a különféle katasztrófáktól. Ezt az érzést sokkal köny- nyebb elviselni egy állandó táissal, akire mindig lehet számítani. Ugyancsak elret­tentő hatású az AIDS. Nem mindennapi módját választotta a pornográfia el­leni harcnak egy nőegylet Smaland tartományban, ahol közismerten a legvallásosab­bak a svédek. A „Vaxjöi pornográfiaellenes akció- csoport” (svéd rövidítése a sokatmondó „Vamp”) eroti­kus kiállítást szervezett an­nak bizonyítására, hogy az egészséges erotikára szükség van, mert az megszépíti a partnerhez való közeledés élményét. Az új irányzat természe­tesen nem jelent „szexuális ellenforradalmat”. A nemi­ség a szabadosság éveiben annyira beépült a svéd köz­tudatba, hogy a régi, prűd erkölcsök aligha térhetnek már vissza. Újdonság! Újdonság! AZ ÖN NAGY LEHETŐSÉGE A ROVARKÁRTEVŐK LEKÜZDÉSÉBEN a CYPERIL10 EC A Chinoin Gyár űj Cypermetrin hatóanyag-tartalmú rovarölő szere, amely minden mennyiségben megvásárolható vállalatunk raktáráról. Adagolása: 0,4 liter,ha. Irányára: 430,— Ft liter. Várakozási ideje igen rövid: 3—14 nap. Felhasználható: kizárólag nagyüzemben! GYORS ÜGYINTÉZÉSI GYORS KISZOLGÁLÁS! AGROKER Vállalat, BÉKÉSCSABA Telefon: 22-366. Telex: 83329, 83605

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom