Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÍRTBIZOIISÍG ES II MEGYEI TOHflCS LtPID 1986. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XU. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács Wolfgang Rauchfuss budapesti tárgyalásai Az esők után jó ütemben folyik a szalma betakarítása, kaz- lazása megyénkben Fotó: Fazekas László Jól haladnak a mezőgazdasági munkák A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén — figyelemmel az Országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szer­veknek milyen módon kell segítséget nyújtaniuk a kép­viselői feladatok ellátásához. Ennek keretében részletesen szabályozta az államigazga­tási szervek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezett­ségét, a képviselők által tett javaslatok, bejelentések el­intézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidő- alap védelmére és a munka- fegyelem javítására az utób­bi években tett intézkedések Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására csütörtökön Budapesten meg­beszéléseket folytatott Wla- dyslaw Gwiazda, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Lengyelország állandó KGST-képviselője. Tájékoztatták egymást az A lencse az emberiség egyik legrégibb növénye. Már Közép-Európában a kő­korszakban ismerték ezt a pillangós virágú növényt. Az idén a Mohácsi Üjbarázda Tsz karolta fel hazánkban a főzeléknövényt, és hozta lét­re termelési rendszerét. A Békéscsabai Szabadság Tsz- ben ebben az évben első al­kalommal 80 hektáron ter­mesztenek lencsét. A hét elején kedden indultak el a kombájnok, s napjainkig 20 hektárról aratták le a ter­mést. A betakarítást gabona­végrehajtásáról. Megállapí­totta, hogy a helyzet vala­melyest javult, de az előre­haladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap vé­delmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozá­sára és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó ha­tározatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony haté­konysággal működő vállala­toknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. országaikban folyó gazdasá­gi építőmunka soron levő feladatairól, • a gazdasági együttműködés időszerű kér­déseiről, a KGST-együt'tmű- ködés tökéletesítésére irá­nyuló teendőkről. A lengyel miniszterelnök-helyettest fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. kombájnokkal végzik, ame­lyekre flexibilis kaszát sze­relnek fel. Mindez még kí­sérleti szakaszban van, s a szakemberek véleménye sze­rint kedvezőek a kasza ed­digi működésének tapaszta­latai. A Szabadság Tsz-ben azt is megtudtuk, hogy az idei évjárat nem kedvezett a lencsének, ugyanis elsősor­ban a csapadékosabb, párá- sabb levegőt kedveli ez a pillangós növény. A betaka­rított termést a békéscsabai­ak a rendszergazda Mohácsi Üjbarázda Tsz-nek szállít­ják, s majd innen kerül a Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst, a Né­met Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar— NDK Gazdasági és Műszaki­tudományos Együttműködési Bizottság társelnökét, aki ha­zánkban töltötte szabadságát. A szívélyes légkörű, baráti Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Nyikolaj Klikov, a Lenini Komszomol Központi Revíziós Bizottságának elnö­ke, aki — küldöttség élén — július 27. óta tartózkodott hazánkban. A Nyikolaj Klikov vezette delegáció az elmúlt napok­Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta az át­utazóban Budapesten tartóz­kodó Mieczyslaw Rakowskit, a lengyel Szejm alelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették Délker Vállalat raktáraiba. Ottjártunkkor azt is megál­lapíthattuk, hogy a lencse­tábla mentes az egyik leg­veszedelmesebb „ellenségé­től”, a csattanó maszlagtól. Az eddigi adatok azt mu­tatják, hogy jó közepes ter­mést takaríthatnak be a csa­bai közös gazdaságban. Csép- léskor ügyelni kell arra, hogy ne repedjen meg a mag hé­ja, mert akkor károsodik a termés. Ezért kell gondosan figyelni a betakarítógép be­állítására. A lencse szárát is hasznosítják a Szabadság Tsz-ben, bálázás után a ju­hok takarmányául szolgál. V. L. eszmecserén részt vett Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, a bizottság ma­gyar társelnöke. Marjai József és Wolfgang Rauchfuss találkozójukon át­tekintették a .kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés időszerű kérdéseit, az 1986. évi külke­reskedelmi forgalom alakulá­sát, a soron lévő teendőket. ban a KISZ Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottságának vezetőivel az ifjúsági szerve­zetekben folyó társadalmi el­lenőrzés feladatairól, vala­mint a kétoldalú kapcsola­tokról folytatott tárgyaláso­kat. a két ország törvényhozó tes­tületéi közötti együttműködés helyzetét, fejlesztésének le­hetőségeit, s kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az Or­szággyűlés, illetve a lengyel parlament előtt álló idősze­rű feladatokról. Emlékünnepség Bayreuthban Csütörtök délelőtt Bayreuth város temetőjében Liszt Fe­renc halálának 100. évfordu­lója alkalmából három nem­zet képviselői megkoszorúz­ták a nagy magyar zeneköltő sírját. Az Erlanger Strasse-i temetőben, a Liszt Ferenc nyugvóhelye fölé emelt sír­kápolnában a Magyar Nép- köztársaság képviseletében Csehák Judit,-a Miniszterta­nács elnökhelyettese helye­zett el koszorút, Horváth Ist­ván magyar nagykövet kísé­retében. Ugyancsak megko­szorúzta a sírt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkan- cellárja és külügyminisztere, valamint Theodor Kery, Ausztria burgenlandi tarto­mányfőnöke. E tartomány­ban van az egykori -Dobor- ján, a mai Raiding, ahol Liszt Ferenc 1811. október 22-én született. Koszorúzott még Hans Maier oktatási és kulturális miniszter és Hans Walter Wild, bayreuthi fő­polgármester. A II. világháború végén romba dőlt sírkápolna hely­reállítása 1976-ban fejeződött be. Akkor állították fel a sírtábla mellett a magyar Liszt Ferenc Társaság em­léktábláját is, Vörösmarty Mihály Liszthez írott ódájá­nak szavaival. A sír mellé Raiding városa is állított emléktáblát. A csütörtöki koszorúzáson részt vett Kiss Kálmán, a Liszt Ferenc Tár­saság elnöke, Forral Miklós professzor, a társaság főtit­kára és Üjfalussy József, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora is. Az utóbbi időben kedvező­re fordult az időjárás, s ezt igyekeznek kihasználni a me­zőgazdasági üzemekben. Be­fejeződött — és a közepesnél jobb termést adott — a ta­vaszi árpa betakarítása. Még dolgoznak a kombájnok a zabtáblákon, s várhatóan a hét végére véget ér ez a munka is. A káposztarepce a téli kedvezőtlen időjárás el­lenére jó termést adott. A fajtaborsó betakarítása is be­fejeződött, közepes hozamok születtek. Megyénkbe^ több mint 3 ezer hektáron termesztenek mustárt a gazdaságokban, s jelenleg ennek a növénynek az aratása folyik. Megkezd­ték a felkészülést a lóbab be­takarítására is, a terméskilá­tások nem a legbiztatóbbak ennél a fehérje takarmány- növénynél. A szója fejlődé­se — amelyet a korábbiak­nál kisebb területen termesz­tenek az idén — elég válto­zatos képet mutat megyénk­ben. A búza aratását köve­tően lehullott jelentős csa­padék hátráltatta a szalma­betakarítást és a talajmun­kákat. A jobb idő beálltával azonban most már teljes erő­Csütörtökön, a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoz­tatón ismertették az augusz­tus 4. és 9. között, a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen megrendezendő „Magyarok szerepe a világ természettu­dományos és műszaki hala­dásában” című rendezvény programját. A hatnapos tu­dományos konferenciát a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Magyarok Világszö­vetsége, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem rendezi. Pungor Ernő akadémikus és Konkoly Tibor, a BME egyetemi tanára a sajtótájé­koztatón elmondta: az első alkalommal megszervezett ta­nácskozás célja az, hogy szo­rosabbra fűzzék a hazai és a külföldön* élő magyar származású tudományos és műszaki szakemberek kap­csolatát. A találkozóra mintegy 600 magyar, illetve magyar szár­mazású tudós és mérnök je­lentette be részvételét. A húsz országból érkező 250 vei a szalmabetakarításon dolgoznak. Jó ütemben ha­ladnak a talajműveléssel is, néhány gazdaságban elhagy­ják a tarlóhántást, s mindez károsan befolyásolhatja a ta­lajok vízháztartását. Már a jövő évi eredmé­nyek megalapozásán tevé­kenykednek több helyen. Megindultak a szervestrágya- szóró gépek, és az alapmű- trágya-kijuttatást végzik a határban. A héten Oroshá­zán, a Vetőmagtermelő Vál­lalat Délmagyarországi Te­rületi Központjában megbe­szélést folytattak az érintett térségek tanácsi, tsz-szövet- ségi, gabonaforgalmi vállala­tainak és termelési rendsze­reinek a szakemberei a bú­za minősítésekről, a jövő évi fajtapolitika irányelveiről. A megbeszélésen elhangzott, hogy várhatóan előtérbe ke­rülnek a szegedi és marton- vásári fajták, amelyek áll­ják a versenyt a külföldiek­kel. Időszerűvé vált a gaz­daságokban a saját búzave­tőmagvak minősítésének megkérése is a NÖMI-től. A mintegy 1700 hektár másod­vetés az eső hatására szépen fejlődik. V. L. külföldi szakember többsége a műegyetem hallgatója volt. Legtöbben az Egyesült Álla­mok egyetemeiről és kutató- intézeteiből jönnek, de jelen lesznek'európai országokban tevékenykedő magyar szár­mazású neves műszakiak is. Csaknem 200 előadás hang­zik el a fizika, a kémia, a biokémia, az elektronika, az építészet, a gépészet és ko­hászat, a bányászat és ener­giaipar, valamint más ter­mészettudományos és mű­szaki témakörökben. Az augusztus 4-i megnyi­tón a Budapesti Műszaki Egyetemen tiszteletbeli dok­tori címeket vesznek át a legkiemelkedőbb eredményt elért tudósok, kutatók, mér­nökök. Bay Zoltán, az Egye­sült Államokban élő pro­fesszor, itt adja át Neumann János matematikus levelezé­sét, amelyet a Magyar Tu­dományos Akadémia könyv­tárának ajándékoz. A plená­ris ülések előadásain kívül a különböző tudományágak képviselői tíz szekcióban cserélik ki tapasztalataikat. Munkában a lencsebetakarító kombájn Fotó: szőke Margit Magyar—lengyel gazdasági megbeszélések Lencsearatás Békéscsabán Komszomol-küldöttség Sarlós István és Mieczyslaw Rakowski eszmecseréje Magyarok szerepe a műszaki haladásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom