Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 11., PÉNTEK Ara; 1,8# forint XLI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Elhunyt Le Duanf a VHP KB főtitkára A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Nemzetgyűlés, aiz Államtanács és a Minisztertanács, va­lamint a Hazafias Front elnöksége csütörtökön Hanoiban közleményben jelentette be, hogy csütörtök reggel, sú­lyos, hosszan tartó betegség után, hetvenkilenc éves ko­rában elhunyt Le Duan, a' Vietnami KP Központi Bi­zottságának főtitkára, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő személyisége. Az országban ötnapos gyászt rendeltek el. (Le Duan életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Napirenden a tömegközlekedés, az első félévi gazdálkodás és a pártoktatás Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság Tegnap, csütörtökön délelőtt dr. Ábrahám Béla első titkár elnökletével ülést tartott * békéscsabai városi párt- bizottság, melynek munkájában részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára is. Az ülés napirendjén négy téma szerepelt. Kádár János részvéttávirata Le Duan elhunyta alkalmából Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának elhunyta alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a következő rész­véttáviratot küldte Hanoiba, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az egész magyar nép mély megrendüléssel értesült Le Duan elvtárs, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a vietnami nép hű fia, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége elhuny- táról. Engedjék meg, hogy e tragikus esemény alkalmából őszinté részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki a Viet­nami Kommunista Párt Központi Bizottságának, Vietnam né­pének, valamint az elhunyt családjának. Mély gyászukban együttérzéssel osztozunk. Le Duan elvtárs halálával hatalmas veszteség érte a viet­nami népet. Egész életútja, kiemelkedő forradalmi munkás­sága mélyen összefonódott azzal a hősi küzdelemmel, ame­lyet az ország népe a Vietnami Kommunista Párt vezetésé­vel a felszabadulásért és az újraegyesült Vietnam megterem­téséért'folytatott. Érdemei elévülhetetlenek a szocialista Vi­etnam építésében és fejlesztésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nagyra értékeli azt a kiemelkedő tevékenységet, amelyet Le Duan elvtárs a pártjaink közötti együttműködés fejlesztése, népeink barátságának ápolása terén kifejtett. A gyász súlyos óráiban kifejezésre juttatjuk, hogy népeink barátságát a jö­vőben is őrizni, erősíteni fogjuk, és Le Duan elvtárs emlékét kegyelettel megőrizzük. (MTI) Magyar jelentés az Emberi logi Bizottság előtt Először Vándor Pál, a Kö­rös Volán igazgatója adott tájékoztatót a megyeszék­hely tömegközlekedésének helyzetéről, s a további fel­adatokról. Az írásos előter­jesztést szóbeli kiegészítés követte, így téve a témát ke­rek egésszé. Az előterjesztés részlete­sen taglalta Békéscsaba tö­megközlekedését, mely 1960- tól folyamatosan alakult ki. A közlekedés más szolgálta­tó tevékenységhez hasonlóan mindennap kapcsolatban áll a város lakosságával, tevé­kenysége kihat a város han­gulatára, szolgáltatásainak gyakoriságával az életszínvo­nal-politikát befolyásoló té­nyező. A megyeszékhelyi szolgáltatások elmúlt két év­tizedes fejlődésében a legna­gyobb előrelépést a helyi tö­megközlekedés érte el. Az is igaz, hogy vannak feszültsé­gek. Ez abból adódik, hogy alapvetően elkülönül az el­látási felelősség és forgalom­Negyven évvel ezelőtt, 1946. július 10-én hirdették meg a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalmat, s néhány nap múlva megalakult a Né­pi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ. Erre az eseményre, valamint a mozgalomnak a magyar népi demokrácia kialakulásában és megszilárdulásában betöl­tött szerepére emlékezve rendezett tanácskozást teg­nap a KISZ Központi Bizott­sága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelő­dési Minisztérium és a Ma­gyar Pedagógiai Társaság a KISZ KB székházában. Az emlékülést, amelynek résztvevői egykori népi kol­légisták, továbbá mai ifjúsá­gi kollégiumi mozgalmi ve­zetők voltak, Nagy Imre, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a mai fiatalság őszinte tisztele­tet tanúsít a NÉKOSZ-tagok több évtizedes tapasztalata, és főképpen máig sugárzó hite, lelkesedése és tettei iránt. Ezt követően Huszár Ist­ván, az MSZMP KB Párt­történeti igazgatója tartott előadást. Elemezte a NÉ- KOSZ-t körülvevő politikai intézményeket és hatásokat, történetiségében tárva föl a mozgalom sajátosságait. Emlékeztetett rá, hogy a Győrffy István Kollégium felszabadulás utáni első év­záró ünnepségén jelentették be a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom zászlóbon­tását. A NÉKOSZ a követ­kező három fő feladatot tűz­te ki maga elé: a diákság szociális összetételének je­szervezési tevékenység a köz­lekedési vállalat érdekeitől. Az ellentmondást tovább bonyolítja a közúti közleke­dés területén érvényes gaz­dasági szabályozórendszer, amely nem a tevékenységet szabályozza, hanem a szek­torokat, vállalatokat. Példá­ul: a tömegközlekedést lebo­nyolító vállalatoknál a taná­csi irányítási vállalatok je­lentős anyagi támogatásban részesülnek, a Volán válla­latok a helyi járati közleke­désben csak a szociálpoliti­kai kedvezmény után kapnak állami támogatást. Más:amíg az elővárosi közlekedésben részt vevő közületi autóbu­szok mentesek a gépjármű­járuléktól, a közhasznú köz­lekedés 21,5 százalék forgal­mi adót fizet. A beszámolóból egyértel­műen kitűnt, hogy Békéscsa­ba tömegközlekedése állja a versenyt más megyeszékhe­lyek tömegközlekedésével. Csak néhány adat: a megye- székhelyen naponta mintegy lentős megváltoztatását a munkásság és a parasztság javára; a demokratikus szak- értelmiség kinevelését jó­részt a dolgozó osztályok és kisebb részben a középréte­gekből kikerülő fiatalokból; tevékeny részvételt a széle­sebb diáktömegek demokra­tizálásában. Az új Magyarország meg­teremtése nem pusztán az egykori értelmiség működé­sét, hanem az egész szellemi élet megújhodását igényelte. A Népi Kollégiumok Orszá­gos Szövetsége, a NÉKOSZ néhány nappal a kollégiumi mozgalom után jött létre, s ekkor a magyar társadalmi­politikai progresszió majd­nem valamennyi reprezen­tánsa kötelező ígéretet tett a mozgalom hathatós támoga­tására — mutatott rá Hu­szár István. Ugyanakkor egyetlen más politikai erő sem állt olyan egységesen és következetesen a népi kollé­giumokat támogatók sorában, mint a Magyar Kommunista Párt, s az annak hatósugará­ban működő ifjúsági szövet­ségek. Többek között ennek is köszönhetőek a kezdeti impozáns eredmények: két hónap múlva, 1946 szeptem­berében már 44 kollégium volt, 1627 munkás és sze­gényparaszt diákkal. Huszár István szólt arról, hogy nagy nevelési értéket képviseltek a NÉKOSZ nyá­ri táborai és a javarészt a népi kollégistákból verbu­vált, Jugoszláviában és Bul­gáriában működött magyar ifjúsági építőtáborok, majd elemezte a NÉKOSZ körül 70—75 ezer utast szállítanak a Körös Volán autóbuszai. A városban az autóbuszvonalak hossza csaknem 41,6 kilomé­ter, az átlagos járatgyakori­ság csúcsidőben 12 perc, csúcsidőn kívül sem éri el a 19 percet. Az autóbuszok át­lagos férőhely-kihasználtsága 48,2 százalékos, 166 megálló­ban szállhatnak fel, illetve le az utasok. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átlagos megállóhely-távolság 450 mé­ter, belterületen 376 méter. A hálózaton naponta mint­egy 930 járatot indítanak. Annak ellenére, hogy az utóbbi években sokat fejlő­dött a megyeszékhely autó­busz-közlekedése, az ellátást illetően vannak még gondok, így például nem oldódtak meg megnyugtatóan az évek óta húzódó jogos igények kö­zül a KÉicsési lakótelep— Északi ipartelep, Lencsési la­kótelep—Déli ipartelep kö­zött mutatkozó hiányok. A reggeli csúcsidei zsúfoltság csökkentése nemcsak a vál­lalati intézkedések, hanem a lépcsőzetes munkakezdés ki- szélesítésének függvénye is. A lépcsőzetes munkakezdés szervezésére a legutóbbi év­tizedben két alkalommal in­tézkedett a városi tanács, de (Folytatás a 3. oldalon) egyre ellentmondásosabbá váló politikai légkört és fel­oszlatásának körülményeit, összefoglalásképpen azit mondotta, hogy történel­münknek az a három éve, melyben ez az ifjúsági moz­galom kibontakozott, majd lehanyatlott, a mai nemze­dékek számára is fontos ta­nulságokat tartalmaz. Az egykori népi kollégisták olyan mozgalom részesei voltak, amely egész életükre a társadalmi haladásért küz­dő erőkhöz kapcsolta őket. Fájdalmasan csökkenő lét­számukkal is számarányuk­nál nagyobb részt vállalnak a közéletben, valamint a si­keresnek mondható tudomá­nyos és oktatói feladatokból, s ezért megbecsülés övezi őket — hangoztatta befeje­zésül Huszár István. Svéd László, az MSZMP KB Párttörténeti Intézeté­nek tudományos főmunka­társa a Győrffy István Kol­légiumnak a magyar anti­fasiszta ifjúsági mozgalom­ban játszott szerepéről tar­tott előadást. Pataki Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia Pszichológiai Intézeté­nek igazgatója a népi kollé­giumok pedagógiai eredmé­nyeit méltatta, és tanulságo­kat fogalmazott meg segítsé­gükkel a ma számára. * * * Az emlékülést követően ünnepi kollégiumi esten vet­tek részt az egykori népi kollégisták és ma* ifjúsági mozgalmi vezetők, az MSZMP. KB Politikai Főis­koláján. Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására július 11-én, ma nem hivatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. Faluvégi Lajos Bukarestbe érkezett Bukarestbe utazott Falu­végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Stefan Birlea-nak, a Román Állami Tervbizottság elnökének meghívására. Tárgyalásokat folytat a gazdasági együtt­működés bővítésének lehető­ségeiről, a népgazdasági ter­vezés fejlesztéséről és a gazdaságirányítási rendszer­ről. Az elutazásnál a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. * * * Constantin Dascalescu ro­mán kormányfő csütörtökön Bukarestben fogadta Faluvé­gi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét. A megbeszélésen jelen volt Stefan Birlea, a Román Ál­lami Tervbizottság elnöke. Újabb gázérzékelő fiolák a postának A Magyar Posta illetéke­sei tegnap, az MTI munka­társának érdeklődésére el­mondták, hogy szerdai sajtó- tájékoztatójuk nyomán több vállalat is felajánlotta segít­ségét ,a postai kábelaknák­ban lévő széndioxidveszély ügyében. Elsőként a Bányászati El­látó Vállalat jelentkezett, és azonnal felajánlott 500 da­rab, egyszer használatos széndioxid-érzékelő fiolát, amelyeket a Budapesti Táv­beszélő Igazgatóság már szerdán megkapott. Csütör­tökön újabb vállalatok, in­tézmények, gazdasági mun­kaközösségek, polgári jogi társaságok, sőt külföldi cé­gek képviselői is segítséget ígértek. Az ajánlatok egy ré­sze olyan műszerek beszer­zésére, kifejlesztésére, illetve gyártására vonatkozik, ame­lyekkel véglegesen meg le­het oldani a széndioxidgáz okozta problémákat. A pos­ta ezekkel a cégekkel felvet­te a kapcsolatot, és megkezd­te a tárgyalásokat. A vállalatok segítőkész magatartásának köszönhető­en mindössze egy napig állt a kábeljavítási munka a postánál. Csütörtökön a fő­városban már teljes erővel folytatták a szerelők az el­romlott telefonok megjavítá­sát. Vidéken is napokon be­lül hozzákezdenek a munká­hoz, ugyanis az összegyűjtött fiolákat a szükségleteknek megfelelően osztják szét az országban. Tíz évvel ezelőtt, 1976-ban lépett hatályba a Polgári és Politikai Jogok Egyezségok­mánya, az a nemzetközi szerződés, amelyet eddig 83 állam erősített meg és rati­fikált. Közéjük tartozik a Magyar Népköztársaság is. Az okmány hatályba lépé­sekor, a benne foglaltak vég­rehajtásának figyelemmel kí­sérése érdekében a részes ál­lamok létrehozták az Emberi Jogi Bizottságot. Ez a testü­let 18 szakértőből áll, közöt­tük vannak négy szocialista ország — a Szovjetunió, Ju­goszlávia, Lengyelország és az NDK —[ jogászai is. Az egyezségokmányhoz csatla­kozott államok kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy öt évenként részletes jelentés­ben számolnak be a bizott­ságnak : miképpen érvénye­sülnek a polgári és politikai jogok az adott országban. Most második alkalommal készült e témáról magyar je­lentés, amelyet — más or­szágok jelentéseivel együtt — várhatóan július közepén tárgyalnak meg az Emberi Jogi Bizottság genfi üléssza­kán. A jelentés összefoglal­ja és részletesen ismerteti, hogyan fejlődött az 1980— 1985-ös időszakban a magyar jogalkotás, miként valósul­nak meg hazánkban az em­beri jogok védelmét és érvé­nyesítését szolgáló jogszabá­lyok. A békéscsabai Gazda Áruház túlteljesítette első félévi mér­legét. (Interjúnk az 5. oldalon.) Fotó: Szóké Margit NÉKOSZ-emlékülés Budapesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom