Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
KULTURÁLIS MELLÉKLET NÉPÚJSÁG Filadelfi Mihály: Sirató (Gaburek Károly emlékének) elöntött a víz ahogy gyászkeretben belémdöbbent NEVED el sem is hittem most sem hogy rovom e sorokat hiszen te voltál maga a derű az élet az optimizmus akit én — régtől kornyadozó — kissé irigyeltem is talán és elnyűhetetlennek tartottalak ahogy hisztérikusan ezt elkérdezem újra arcodnak fanyar lelke tölti be telkemet (micsoda anakronisztikus kifejezés ugye?) nem! nem az habár ritka már a lelkes ember akinek lelke van de nem lelkendezik .. . Békéscsaba, 1986. június 24. Egy gyanús könyv Sarusi Mihály: Magyar Krisztus Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk a sajtó- ban^irodalmi társaságokról, irodalmi körökről. Hol és milyen körülmények között tevékenykednek, mire terjed ki hatáskörük, milyen szervek támogatják őket, mihez van joguk? Ezekre a kérdésekre Fekete Gyula, a Magyar írók Szövetség alelnö- kének tájékoztatása alapján próbálunk — a teljesség igénye nélkül — válaszolni. Fekete Gyula helyesbít: nem irodalmi társaságok működnek Magyarországon — legalábbis nem ezek vannak túlsúlyban —, hanem irodalmi baráti körök. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság is, melyről a legtöbbet hallani, s amely valóban a legsokrétűbb tevékenységet fdlytatja, egy ilyen baráti körből nőtt ki. E társaságnak — noha a magját, a vezetőségét ma is az eredeti baráti kör tagjai adják — ma már több száz tagja van, s nemcsak írók, hanem egyéb, szinte minden rétegből származó értelmiségiek is. Létezése teljesen független a Magyar írók Szövetségétől; önálló szervezetként — önálló költségvetéssel stb. — tevékenykedik. Hatásköre szinte az egész Dunántúlra kiterjed. Az írók közül is főként a Dunántúlon élő vagy az onnan elszármazókat találjuk soraiban. Tevékenysége igen kiterjedt: emlékülések, irodalmi estek, konferenciák szervezése, a Berzsenyi-életmű ápolása, mai értelmezése, kutatása, népszerűsítése. Hasonló szerepet vállalt fel az Alföldön alakult Petőfi TárPárbeszéd A és B között — Ez tényleg izgalmas. De hülye vagy, hogy csak így... — Hogyhogy így? — Mások pénzért csinálják. Kiadatják, újabb szerződést kötnek... — Mások. De ahhoz MÁS kell. — És a keresztanyád sógorának a keresztfia? Az ott dolgozik, és talán tudna ... — Ugyan, ez olyan... un- szimpatikus megoldás. — Küldd csak be neki. Szükség van most a fordítókra, a Népszabadság is megírta. Levél a szerkesztőségbe Tisztelt Cím! Mellékelten küldök néhány oldalt készülő fordításomból. Hogy miért fordítok? Azért, hogy fölösleges szellemi energiáimat lekösse. A munkám szellemileg nem elégít ki, mert csak reprodukálnom kell az ismereteket, de nekem — kérem, nézzék el — saját gondolataim is vannak. Hogy a fordításban mások gondolatait ültetem át egyik nyelvről a másikra? Igaz. De választási lehetőségem van: s bennem ez már — most már, ennyi idő múltán! — a szabadság illúzióját kelti. A szabadságnak még az illúziója is boldogító. Kérem szíves megértésüket, tisztelettel: N. saság, mely rendezvényeit főként Kiskőrösön tartja. Az irodalmi társaságok mellett nagyon saok baráti kör működik az írószövetségen belül, a szövetség egyetértésével, szellemi támogatásával. Felsorolni is hosszú lenne őket. Csak néhányat említsünk közülük: Jókai kör, Nagy Lajos kör, Móricz Zsigmond kör, Németh László kör, őrley István kör, Szilágyi Domokos kör. Mindegyik nevében szerepel a baráti, szó, hiszen végeredményben baráti kisközösségekről, Fekete Gyula szerint ..asztaltársaságokról” van szó. S noha a fiatalabb írók is baráti körökbe tömörülnek — erről később —, a baráti „asztaltársaságoknak” is vannak fiatalabb tagjai. Tehát nem beszélhetünk nemzedéki elkülönölésről. Egy- egy baráti kör tagsága tízen felül van általában: írók, a szövetség tagjak csak elvétve találunk köztük nem szövetségi tagokat. Mint elnevezésük is sejteti, .ezek az írói csoportosulások szellemi vezérükként választották a névadót, tehát programjuk, vitáik, beszélgetéseik is elsősorban hozzájuk kötődnek. (A Jókai baráti kör például a scifiírókat egyesíti.) Összejöveteleiket az írószövetség klubjában tartják, de ha népesebb esteket tartanak, vitákat szerveznek, vagy egy-egy kiállítást rendeznek, akkor máshová mennek el. Meg kell jegyeznünk, hogy e körök egy-egy rendezvénye szorosan kapcsolódik az írószövetség megfelelő szakosztályához (l^öltői, próA szerkesztőség válasza egy év múlva' Fordítását megkaptuk, jelentkezését köszönjük. Igazán tehetséges, lelkiismeretes, munka. Sajnos, mi azonban nem foglalkozunk ilyen témájú művek kiadásával. Próbálja meg esetleg a B vagy C kiadóknál... A és B párbeszéde — Szólj mégis annak az ismerősnek. Z a neve, ugye? — Igen, de ... — Ennyit megtehet érted. Végül is akkor, annál a bizonyos esetnél te húztad ki a pácból. Ezért hálával tartozik neked. És neki csak egy telefonjába kerül... Telefon Z: — Te, itt van nálam egy fiatal műfordító munkája. Átküldőm. Nézzétek majd meg. Y: — Hiszen tudod: a kiadói tervek ..., a lektorok .., Z: — Éppen most néztem át a lányod vizsgamunkáját. Egészen jónak látszik, de persze véleményezés előtt el kell olvasnom alaposabban. Y: — Oké. Oké. Tudod mit? Én megnézem azt a fordítást, te meg szentelj még egy kis időt a lányom dolgozatának. Tudod, menynyi minden függ most ettől ... Jó. Várom. •Telefon a szerkesztőségből' egy év múlva Mielőtt hivatalosan megzai stb.), annak védnöksége alatt történik. A volt Kilencek költői csoportosulás tagjait tartja továbbra is egybe az Elérhetetlen föld című antológia nevét viselő irodalmi kör. Mint ismeretes, első antológiájukat az írószövetség KISZ-szervezete adta ki 1969-ben. Az Elérhetetlen föld II. című közös kötetük néhány éve a Magvető Kiadónál jelent meg. E csoport szorosan kötődött az ELTÉ- hez, ebben az évben ismét irodalmi esteken találkozhatunk — sorozatban — a Kilencek tagjaival az Eötvös Klubban. Az egyik legnépesebb közösség a fiatal írók József Attila köre, mely a legfiatalabb — esetenként még kötettel sem rendelkező, de rendszeresen publikáló — írókat-költőket tömöríti. Ez a Magyar írók Szövetségének anyagi-szellemi támogatásával tevékenykedik, igen tartalmas programmal. Tagjai között természetesen írószövetségi tagokat, többkötetes, országosan ismert írókat is találunk, önálló szervezeti életet élnek, a tagokat saját maguk veszik fel, a vezetőket saját maguk választják. A korhatár 35 év. Gondolhatnánk, hogy az innen kiöregedő írók az írószövetség tagjai lesznek, mint ahogy az óvodából iskolába megy a gyerek. Nem így van: az író- szövetségbe csak azok kérhetik felvételüket, akiknek már két kötetük megjelent. Van-e joguk az irodalmi köröknek könyv megjelentetésére? Van, ha valamelyik kiadó vállalja kéziratukat. bíznánk a regény fordításával, szerkesztőségünk úgy döntött, próbafordítással bízza meg önt. Fordítsa le — mintegy próbaképpen..— Lenin összes Műveit! Nem számít hogy már le van! Tekintse bizalmunk jelének. Találkozás a szerkesztővel — Aha! Maga az! Tehát maga az!... Hogyhogy sokallja Lenin összest? Mégis hogy képzeli? Enélkül aztán nem!... Kis huncut! Még mindig akar fordítani? Még ezek után van mersze? Maga tudja ... Különben ... tudja, mit? Lássuk azt a fordítást. Itt a szerződés. Levél a kiadóból Két hírünk van. Egy jó meg egy rossz. A jó az, hogy elfogadtuk kéziratát. A rossz az, hoay politikai okok miatt nem jelenhet meg. Párbeszéd A és B között — Mi lehet benne olyan? — Fogalmam sincs. Nem tudom. Nem is érdekel. Űjabb levél a kiadóból két év múlva Örömmel közöljük, hogy elvonultak fejünk felől a politikai viharfelhők. Hamarosan sorra kerül az ön könyve is, felvettük a jövő évben kiadandó könyvek listájára. A és B: — Hurrá! Győzelem! Üjabb levél a' kiadóból Kontrollszerkesztőnk kontrollszerkesztette ... Tekintse meg ...! Fogadja el...! Ellenkező esetben ...! Könyvesboltban ;—Van valami új? — Ezek jöttek mostanában. Olcsóbbat? Ez itt talán... ez most jelent meg. — Mibe kerül? — Húsz ötven. (A Magvető vállalta például a József Attila kör JAK-fü- zetekként ismert kiadványainak megjelentetését), de magánúton is kiadhatják fontosnak tartott gyűjteményeiket, ám az írószövetség erre általában nem biztosít anyagi támogatást. — Hogyan értékeli az irodalmi baráti körök létét, tevékenységét? — kérdeztem Fekete Gyulát. — Fontosnak tartom őket, hiszen azonos, vagy hasonló szellemű írókat fognak ösz- sze, s mindenképpen pezsgőbbé, színesebbé teszik a szövetség életét is. Népszerűségüket mi sem - bizonyítja jobban, mint az, hogy az író- szövetség tagjainak, melyek száma 600 körül van, mintegy fele e baráti köröknek is tagja. Nagyon sok irodalmi kör működik az országban a Hazafias Népfront égisze alatt, szakkörként. Általában kezdő, kevésbé ismert írókat- költőket (fiataltól idősekig) toboroznak soraikba. Ezek is egy-egy klasszikus írónk nevét veszik fel, s a népfront anyagi hozzájárulásával időnként antológiákat is megjelentetnek. Azt is vállalják,' hogy ápolják a névadó író emlékét, népszerűsítik műveit. Példaként említhetjük az óbudai Krúdy Gyula irodalmi kört, mely 1983-ban Tiszteletkor címmel antológiát adott ki tagjainak írásaiból. Ez az irodalmi kör is azonban, mint a többi hasonló, az írószövetségtől függetlenül működik, az írószövetségnek nincs köze hozzájuk. Nem nyugszik ez a Sarusi! Megír két csabjanszki témájú könyvet, ezek után itt tud és akar maradni. Talán várossá lettünk (magunkat észre se véve), hisz se irigyei, se haragosai nem tudták innen elkedvetleníteni. Most meg ' témát vált, magyarokról, magyar telepesek, parasztok két évszázadáról ír. Abban a megyében, amelyikben 200—300 éve szinte mindenki telepes, beköltöző és a legutóbbi évtizedekig paraszt. Megírja a megyét, a megyehatáron túli községben. Gyanús, mert ebből határon túli bonyodalom is lehet. Gyanús, mert már nemcsak megyei, hanem országos, sőt, nemzeti sorsot céloz. Talán egész Kelet-Eu- rópát? mányi ismeretet összeszed: levéltári, néprajzi, folklór-, helytörténeti, mezőgazdasági tudást bújtat (bújtogat) el, de nehogy ellenőrizzük: Nagyfalu-Satu-Mare a térképen sincs. Csak a könyvben és bennünk. Gyanúsan vonalas: megírja a népet, az arctalan masszát, amelyik százarcú és teremtő, nyomorúságos, és időnként boldog, belenyugvó és lázadó, beletörődő és naivan - reménykedő, akinek mindegy, de mégsem egészen mindegy, hogy magyar, román, német, zsidó, vagy örmény. Végiggondolja (mi több! végiggondoltatja), mit jelentett embernek lenni a népi létben kétszáz évig, és ma. Gyanúsan kötődik Darvashoz, Szabó Pálhoz, mert megőrzi ezek plebejus, kritikusan társadalmat elemző szemléletét. De gyanúsan mai gondolatokat hoz; a megyehatáron túl sem a nyelv az egyetlen probléma, több a közös velük, mint gondolnánk. Nyelvében már gyanúsan elszakad fenti elődeitől: töri az őzö nyelvjárást (gondolom, nyomdahibáktól támogatot- tan), időnként ízik, néha az irodalmi nyelvet is becsempészi. A kortársak sikeres- sikertelen nyelvmegújítása (Eszterházy és a többiek) ? ' Az elbeszélő próza népies-demokratikus fellazítása? A szereplők, a történet légkörének hitelesítése? Az olvasónak mindegy, hogy ez cél, szándék, vagy eredmény; először kemény próbatétel ez a stílus. Ha rá- ízelődik, rájön: ez nem de- tektívregény; a megértés erőfeszítést igényel. Én elhiszem, hogy Nagyfaluban valahogy így beszélnek, és az utóbbi korokban a szexuális szókészlet ott is majdnem minden mondatban helyt kap. Ez a nyelv nem klasszikusan elbeszélő, nem emelt szintű, modern, esetenként értelmetlenségével tüntető, nem népieskedő. tájszólás. Egyedi, gyanúsan szuverén. Fölöttébb gyanúsan illeszkedik az előzőekben jelzettekhez a könyv felépítése: ez nem regény, nem krónika, nem novellafűzér, nem tudatregény. Ez mind, de legfőképpen népi mesélés: egy folyamatban, mégis balladás szaggatottsággal; fejezetek nélkül, mégis jól elkülönített részekkel. Öntörvényű, szuverén alkotás. Gyanús, hogy megértjük-e. Felfogjuk-e, hogy a magyar irodalom egy jelentős alkotása szól rólunk? Tudjuk-e, mit jelent e városnak, hogy a könyvvel — visszavonhatatlanul, végérvényesen, jövő tevékenységétől függetlenül — ÍRÖT avatunk. Ma még nem tudjuk, a jövő mutatja meg, de lehet, hogy nagy írót. ö / Virág N. László Somi Éva: Egy műfordító viszontagságai Gyürke Zoltán Gyanúsan sok szaktudoBónus István: Gazdag esztendő' Hetvenkettőben volt ám szép a nyár! Színe, melege szívembe talál. Ezer illata szellőként oson, És szivárvány dereng a sorsomon. Vidám kaptárként zsongott a tájék, Fény hullt utamra, nem borús árnyék, S mint ég vándorát a napraforgó: Szerencse kísért, rám mosolygó. Felleg ha jött, hozott jó, langy esőt, Magasra nőtt a fű a ház előtt; Jámbor tehenünk, termő erőben: Két borjút ellett, — hetvenkettőben. Kombájnok torkából dőlt a búza, Kukoricákat arany-cső húzta, S agyamban a gyomos, bús gondokat Túlnőtte sok, szép, vidám gondolat. Az a gazdag év csodát tett velem: Elém toppant egy újabb szerelem A nyárfák alatt, langyos szellőben ... — S az volt a legszebb — hetvenkettőben. Pécsi Gabriella: Naponta naponta többször is balkáni gerlék balhéznak az erkélyemen nem szólok nekik miért szóljak gallérjuk és gavallérjuk van talán képviselnek valamit nem zavarom el őket de uraknak vízigótoknak és egyéb jöttmenteknek nem vagyok itthon * Irodalmi társaságok, baráti körök
