Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 30., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Magyar—bolgár idegenforgalmi tárgyalások Bővül a Tudományos Akadémia feladatköre Sajtótájékoztató a Parlamentben Jegyzőkönyv- aláírásával Budapesten befejeződött a magyar—bolgár idegenforgalmi vegyes bizottság idei ülése. A két küldöttséget Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke, illetve Lacsev Avramov, a Bolgár Idegenforgalmi Egyesülés miniszteri rangú elnöke vezette. A tárgyalásokon áttekintették a magyar—bolgár idegenforgalmi kapcsolatok alakulását. MegállapodKedden a diósgyőri Lenin Kohászati Művekből ünnepélyesen indították útnak a Szovjetunióba az LKM és a szovjet feldolgozó üzemek között az idén megkötött hosszú távú acéltermelési együttműködési szerződés alapján szállított első ötvözött acélküldeményt. Ebből az alkalomból a rakományt szállító, • transzparensekkel díszítettt szerelvény mellett az első termék előállításában részt vett üzemek több száz dolgozójának, s a nagyüzem vezetőinek részvételével munkásröpgyűlést tartottak. A vállalat jövőjét nagymértékben befolyásoló esemény alkalmából Drótos László vezérigazgató elmondta: az, hogy a szerelvény mintegy 200 tonna kiváló minőségű golyóscsap- ágyacéllal elindulhat a Szov. jetunióba, a gyár hosszú távú fellendülésének egyik ígéretes aktusa. Az idén ezt a küldeményt még további 20 ezer tonna követi. Az első szállítmány úticélja az Uraiban lévő bjelorecki kombinát. A diósgyőriek azon munkálkodnak, hogy a jövőben ennél is nagyobb mennyisiégben, késztermék formájában további korszerű acélokat szállítsanak. A terméket — példás gyorsasággal — a szerződés tak, hogy bővítik a két ország idegenforgalmi kínálatát, újabb területeket kapcsolnak be a turistaforgalomba, kölcsönösen tovább javítják az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalát és a jövőben jobban kihasználják a forgalom területi ki- terjesztésében, a programválasztékban és a nagyobb ár- kedvezményben rejlő lehetőségeket. Lacsezar Avramovot fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. megkötése után három héttel bocsátották útra. A magyar—szovjet termelési megállapodás rendkívül hasznos az LKM számára, mert jobban ki tudják használni a 10 milliárd forintos költséggel épült új kombinált acélművet; kisebb lesz a termelés fajlagos költsége, nagyobb lesz a vállalati nyereség. A szükséges kiegészítő fejlesztések révén kedvezőbbé válnak a munkakörülmények. Jó a hazai feldolgozó iparnak, mert a szovjet szállításokkal járó korszerűsítés minőségi fejlesztést hoz a hazai gépgyárak által igényelt termékeknél is. A diósgyőri korszerű acélokért a Szovjetunióból alapanyagok: érc, ötvözőfém és egyéb termékek érkeznek cserébe. A szorosan vett üzleti szempontokon túl a most induló termelési kooperáció a . tudományos-műszaki együttműködés szélesebb körű kibővülését, a KGST- együttműködés számtalan egyéb előnyét ígéri a magyar és a szovjet fél számára. A röpgyűlés végén kitüntették a korszerű termék előállításában kiemelkedő munkát végzett dolgozókat. Az Akadémiának a tudományirányításban betöltött, erősödő szerepéről, a tudományos kutatások időszerű témáiról, valamint a VII. ötéves tervidőszakban előtérbe kerülő középtávú kutatási feladatokról volt szó azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartottak a Parlamentben. Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia részéről megjelent Berend T. Iván elnököt és Láng István főtitkárt, akik részletesen elemezték az egyes témákat. Bevezetőben Berend T. Iván arról a kormányzati törekvésről beszélt, hogy tovább kívánják fejleszteni az Akadémia, valamint a tudományirányításban érdekelt minisztériumok és más országos hatáskörű szervek koordináló tevékenységét, növelni részvételüket a kutatás és a fejlesztés irányító rendszerében. Mint mondta: ennek jegyében módosította tavasszal az Elnöki Tanács a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló, 1979-ben megalkotott törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében az ^adémia országosan irányítja valamennyi tudományág alapkutatásait, valamint az állami tervekben szereplő társadalomtudományi kutatásokat. Részt vesz a kutatás és a fejlesztés hazai összehangolásában, a kutatási tervek kidolgozásában és megvalósításuk ellenőrzésében. Előrejelzéseket, elgondolásokat, irányelveket dolgoz ki a tudomány hazai művelésének előmozdításához. Meghatározza az alap- és társadalomtudományi kutatások fejlesztésének irányait és kereteit. Tudománypolitikai törekvésként említette az elnök a szellemi erők jobb összefogását és hasznosítását, s az ehhez rendelkezésre álló anyagiak ésszerűbb — a feladatok súlyához, nagyságrendjéhez rugalmasabban alkalmazkodó — felhasználását. Más szavakkal ez azt jelenti — folytatta —, hogy napjainkban, a világgazdaság nagy átalakulási periódusában hazánkban is növekszik a tudományos-műszaki fejlődés jelentősége, a kutatási eredményeknek mihamarabb a gyakorlatba kell kerülniük. Ezt a célt szolgálja egyebek között a középtávú kutatási tervekben szereplő feladatoknak, alapkutatásoknak pénzügyi támogatása új rendszerű pályázatok útján. Az intézmények, kutatói kollektívák mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyéni kutatásoknak is, s ezekre ugyancsak juttathatnak anyagi fedezetet a pályázatok révén. Külön kitért Berend T. Iván arra, hogy mind szélesebb körben kér és kap véleményt a Minisztertanács az Akadémiától olyan döntések előkészítéséhez, amelyek tudományos felkészültséget, különleges szakértelmet igényelnek, legyen az akár gazdasági, akár szociális intézkedés. E véleményező tevékenység során az Akadémiánál már folyamatban van például az egészségvédelemmel, az egészséggondozással, az egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatos új koncepció előzetes elemzése, formálása. Ugyancsak véleményt kértek az Akadémiától a felsőoktatási intézmények hálózatának, illetve egyes ilyen intézmények fejlesztésének terveit illetően. Az ipari miniszternek az MTA legutóbbi közgyűlésén elhangzott javaslata nyomán az iparfejlesztési koncepció kialakításából is részt vállalnak a tudomány emberei. Az Országos Tervhivatal kezdeményezésére az eddigieknél szélesebb körben véleményt nyilvánítanak a közép- és hosszú távra szóló tervek koncepciójáról. Láng István a kutatásfejlesztési tervek kapcsán kiemelte, hogy az eddigi, jobbára gyakorlati célú társadalomtudományi kutatások mellett természettudományi témájú programok is indulnak. Ötvözött acél az LKM-böl a Szovjetuniéba Tegnap befejeződött Békéscsabán a 31. nemzeti vitorlázóbajnokság, amelynek záróeseményeiről a 8. oldalon számolunk be Fotó: Fazekas László Munkavédelmi tanácskozás Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség és a SZOT illetékes vezetői kedden együttesi ülést tartottak, amelyen megtárgyalták a munkavédelem irányításának egyes kérdéseit. Egyetértettek abban, hogy az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése. mérséklése, érdekében további közös erőfeszítésekre van szükség a munkafegyelem megszilárdítására, s ezen belül is a technológiai és ' munkavédelmi követelmények maradéktalan betartására. Nagyon fontos a vezetői munkavédelmi tevékenység és példa- mutatás fokozása, a munka- körülmények javítása, a karbantartás színvonalának növelése. A SZOT illetékes apparátusa brigádvizsgálatok keretében tájékozódik a szak- szervezetek munkavédelmi tevékenységéről. A mai napon 80 ezer üveg Coca-Colát indítottak útjára a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat telepéről.’ Megkezdték ugyanis e termék gyártását, s ezentúl az igények szerint rendszeresen jut majd belőle, remélhetően a megye minden pontjára. (Cikkünk a 3. oldalon) Fotó: Kovács Erzsébet Pénztörténeti kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban A „Pengőtől a forintig” címmel pénztörténeti kiállítás nyílt kedden a Munkása mozgalmi Múzeumban. A tárlatot — amelyet a forint kibocsátásának 40. évfordulója alkalmából rendeztek meg — a Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtára, valamint a Magyar Nemzeti Bank bankjegy, és éremgyűjteménye legérdekesebb darabjaiból állították össze. A történelem legnagyobb inflációját, s az 1946. augusztus 1-én bevezetett új értékálló pénz, a forint megszületését felidéző tárlaton a több száz, 1938 és 1946 között használt fizetőeszköz — fém- és papírpénz — mellett számos korabeli plakát, röpcédula, festmény, karikatúra és grafikon tükrözi e korszak mindennapjainak eseményeit. Mint arról a kiállítás grafikonja is tájékoztat, 1938 és 1944 között » kibocsátott bankjegy- mennyiség több mint tizen- négyszeresére növekedett, és szükségpénzeket is forgalomba kellett hozni. Ezek, s a háború után egymást váltó elértéktelenedett pengők, s bilipengők és adópengők mellett olyan bankjegyek is láthatók a tárlaton, amelyek az egyre gyakoribbá váló hibás, fordítva nyomott, vagy hiányos feliratú darabok közül kerültek ki. A forint kibocsátásakor az összes forgalomban levő bankjegy — 47,3 quadrillió pengő — mindössze 0,01 fillért ért. Az MKP stabilizációs terve alapján megszülető új pénz megteremtette a legfontosabb feltételét az ország gazdasági újjáépítésének: a kiállított anyag e történelmi jelentőségű eseményre emlékezteti a látogatót. A tárlatot — amelyet Bácskai Tamás egyetemi tanár. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének vezetője nyitott meg — szeptember 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Hz évadról és a jövőről a Gyulai Várszínházban Tegnap, július 29-én Gyulán ülést tartott a Várszínház társadalmi vezetősége. A testület meghallgatta Havasi István színházigazgató és Sik Ferenc művészeti vezető tájékoztatóját az idei, hu- szonharmadik évad előkészítésének és eddigi menetének tapasztalatairól, és a jövő évi tervekről. A társadalmi vezetőség megerősítette, hogy — az összes zavaró körülmény (a vár állapota, időjárás, stb.) ellenére is — jelentős évad zárásához közeledik a várszínház. Tovább erősödött az előbemutatók rendszere, rangos eseménynek számított — még a művelődési házba vitele ellenére is — A kékszakállú herceg vára és A csodafurulya bemutatása, és közönségsikert aratott a várfürdői gála. Az Attila éjszakáit pedig a szakma az 1985/86-os hazai színházi évad legjelentősebb produkcióinak egyikeként tartja számon. Tovább javultak a színház működési feltételei a váron belüli szétszedhető nézőtér megépítésével, valamint a tószínpad és környezete rendezésével. Az idei utolsó darab, Gyárfás Miklóstól a Császári futam előadásai — Tordy Géza rendezésében és szereplésével — még javában folynak, de a színházi vezetők már előre tekintenek. Mégpedig két évre, mert az 1988-as, negyedszázados jubileumot szeretnék emlékezetessé tenni. S ehhez — úgy érzik — tisztességtelen lenne egy kiugró évadot csinálni, így aztán — javasolták —, ha egyet nem, hát kettőt. Vagyis jövőre és az utána következő évben szeretnék színre vinni azt, ami reprezentálhatná ezt a hamarosan elmúlt 25 évadot. Elképzelés van bőven. Hazai és határainkon kívül élő magyar írók és drámák nevei, illetve címei hangzottak el az ülésen. Csak választani kell (no meg a szerzőkkel egyezkedni). Mindenesetre annyi már bizonyosnak tűnik, hogy 1987—88-ban színre viszik legnagyobb drámáinkat: Az ember tragédiáját, Bánk bánt, Csongor és Tündét. Folytatódnak, s a darabok számát tekintve bővülnek az előbemutatók, és várhatóan ismét láthatnak a gyermekek is hozzájuk szóló előadást. A társadalmi vezetőség elfogadta az előzetes terveket, majd javaslatot tett megyei nívódíjjal, illetve várszínházi díjjal való kitüntetésre. (A jelöltekről, illetve a díjak odaítéléséről a megyei, illetve a városi tanács dönt.) A testület végezetül Öze Lajos emlékének áldozva, nevét viselő plakettet alapított, amit közönségdíjként adnak ki, első ízben 1987-ben. A. Z.
