Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
NÉPÚJSÁG 1986. július 1., kedd o Aratunk (Folytatás az 1. oldalról) Most az ő teljesítményük kevesebb lesz? — Kollektív teljesítményben dolgozunk. Ugye, ma nekem, holnap neked. — Mennyit ér ez a kombájn? — Ügy 5 milliót. — Szereti? — Mikor szenved, kínlódik az ember, akkor átkozza, aztán meg törölgeti. Persze hogy szeretem, másképp nem csinálnám. Hallgatunk egy sort. Megint elkóricál a monstrum, forgatom a kormányt. Lassan azért mintha - jobban menne. Felpillantok, előttünk a több száz hektáros búzatábla, alattunk egy gép, a tartályban percről percre több a kenyérnekvaló. Valami megnevezhetetlen, ismeretlen érzés kerít hatalmába. •*- Fontosnak érzi magát ebben a székben? Gyera Pál érti a kérdést. — Fontos volt ez mindig. Meg az is lesz. Pedig a kenyeret sokan nem úgy becsülik. mint régen. Tán mert van. Bőven is... Tóth Ibolya „Szép, tömött kalászok” — Zahorecz József, a Gádorosi November 7. Tsz elnöke Fotó: Gál Edit fl gabonaágazat tartalékai — a megújuláshoz vezető út Békésszentandráson Ilyenkor, az aratás elkezdése előtt érdemes búzatermesztési tanácskozást tartani. Különösen azért ilyenkor, mert az ember a határból többet lát, mint bármikor. A Békés Megyei Mezőgazdasági Tsz-ek Termelésfejlesztési Bizottsága azért programozta tanácskozását a Békés- szentandrási Zalka Tsz-be, mert a múlt esztendőben a megye szövetkezetei közül hektárra vetítve itt termett a legtöbb búza. A bizottság a termeléstechnológia' eredményére volt tulajdonképpen kíváncsi. Ezt a kíváncsiságát a határszemle jól ki is elégítette. Láttak 4 ezer 500 és 8 ezer kiló körül termő búzatáblákat. A szentandrási 23 aranykoronás földön ez csodának számít! Igen, csoda a javából, hiszen valamikor hektáronként ezen a környéken nem termett több, mint 600—800 kiló. Hogy ennek a többszörösét takarítják be, annak az a magyarázata, hogy a búzatermesztésnek Szentandráson — jó értelemben véve — megszállottjai élnek és dolgoznak. Olyan termesztéstechnológiát dolgoztak ki, melyet az országban már csaknem 400 ezer hektáron követnek a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Igaz, sokan ellenzik módszerüket, mert visszatérést látnak benne a régmúlt idők termesztés- technológiájához. Több mindent tisztázni kellene e tekintetben, hogy Szentandráson visszaléptek-e a termesztéstechnológiában, vagy pedig előre? Elért eredményük azt mutatja, hogy előre léptek, s a követők nagy tábora is azt igazolja, hogy a hagyományos vetési módhoz képest extenzív körülmények között a szentandrási módszer költségkímélő és energiatakarékos. Olyan búzatáblák tárultak a bizottság elé, melyben a kalászok olyan tömötten álltak, mint az ember keze uj- jai, amikor tenyerét összeszorítja. Nyolc tonna körüli termést várnak, és ebben a várakozásban a bizottság is megerősítette a szentandrá- siakat. A gabonatermesztés nagy tartalékai tárultak fel Szentandráson azzal, hogy költségkímélő és energiatakarékos módszert ajánlottak búzatermesztésre a termelő- szövetkezetnek. Ez jövedelemképzés szempontjából mai körülmények között óriási jelentőségű. De ugyanakkor felvetődött több olyan, a termesztéstechnológiával összefüggő nyitott kérdés, melyre napjainkban sem a kutató intézetekben, sem máshol nem tudnak választ adni. Ilyen a minőségi fajta, a műtrágyafelhasználás szakaszossága, a fuzárium elleni védekezés biológiai és vegyi anyagokkal, a vetésfehérítő bogár kártételének megakadályozása, a gyomirtás és még több más olyan probléma, mely valóságos stresszhatást gyakorol a búzára. Kell és szükséges erről beszélni most, az aratás kezdetén, mert nagyon közeleg az ősz, a vetésidő, és addig sok mindenben állást szükséges foglalni, ideértve a művelő utas termeléssel ösz- szefüggő vitákat is. A tanulság és a tét tehát nagy; a gabonaágazat jövő évi megújulását körvonalazták, készítették elő az őszi nagy megyei búzatanácskozást. D. K. Módosul az ingatlannyilvántartási eljárás II vízrajzi szolgálat centenáriuma A 100 évvel ezelőtt alapított magyar vízrajzi szolgálat centenáriumának tiszteletére a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban az érintett intézmények szakemberei háromnapos tudományos ülésszakot tartanak. A tanácskozást hétfőn nyitotta meg Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal . elnökhelyettese. Utalt arra, hogy a világon a franciaországit követően Magyarországon másodikként jött létre egységes vízrajzi szolgálat. A folyamatos mérésekkel, a folyómedrek változásainak állandó megfigyelésével, egyebek között olyan nagy feladatok végrehajtását segítette, mint a Felső-Duna szabályozása, az al-dunai hajóút megnyitása, vagy a Duna középső szakaszának egységes rendezése. Az ország vízkészleteinek változásait figyelő hálózat ma már nemcsak a folyók, tavak, hanem a felszín alatti készletek meny- nyiségét, s minőségének alakulását is méri, jelzi. Az észlelőhálózat mintegy 3 • ezer országos, és további 3 ezer helyi jelentőségű mérőhely- lyel rendelkezik. A vízrajzi szolgálat mindig központja és kezdeményezője volt a magyar vízügyi kutatásoknak, s szilárd tudományos alapokra támaszkodva elégíti ki a vízügyi ágazat, a vízgazdálkodás információs igényeit. A szolgálat szakembereinek tudományos eredményeit világviszonylatban elismerik, számon tartják. Űj módszereket dolgoztak ki például a tiszai vízlépcsők létesítésével ösz- szefüggő talajvízáramlások feltárására, a folyó duzzasztásával összefüggő hatások elemzésére. Ezeket a módszereket hasznosították és fejlesztették tovább újabban a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer létesítésétől várható talajvízváltozások és egyéb hatások tudományos prognosztizálására. A megnyitót követően Varga Miklós 67 szakembernek, kutatónak nyújtotta át az évfordulóra alapított emlékplakettet, eredményes szakmai és tudományos munkásságuk elismeréseként Az illetékeket szabályozó 1986. I. törvény — és a végrehajtására kiadott pénzügy- miniszteri rendelet — 1986. július l-től módosítja az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés eddig megszokott rendjét is. Az állampolgárokat érintő legfontosabb változásról Durkó Mihály, a megyei földhivatal ingatlannyilvántartási osztályának főelőadója mondja a következőket : — Az illetékhivatal és a földhivatal közötti kapcsolatokat jogszabályok határozzák meg. Ez idáig például egy ház adásvételi szerződés megkötése után az új tulajdonosnak először az illeték- hivatalhoz kellett bejelenteni az adásvételt. Az illeték kifizetése után az illetékhivatal átküldte a szerződést a földhivatalnak, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhessük a ház tulajdonjogát. Ez év július l-től megfordul a sorrend, a vevőknek először a földhivatalhoz kell benyújtani az adásvételi szerződést. Ezentúl automatikusan bejegyezzük a tulajdonjogot, majd elküldjük a papírokat az illetékhivatalhoz. A változás lényege tehát annyi, hogy a vevőknek először a földhivatalba kell eljönniük — a változatlanul érvényes kötelező határidőn belül — és a szerződés eredeti példányát a jövőben az illetékhivataltól kapják visz- sza. — Mi indokolja ezt a látszólag formai cserét? — Az ingatlan-nyilvántartás naprakészségének, pontosságának elősegítése. Eddig ugyanis előfordulhatott, hogy a vevők a kiszabott illetékre részletfizetési kedvezményt kaptak, mondjuk fél vagy egy évre. Amíg az utolsó törlesztést be nem fizették, addig az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhettük be a tulajdonjogukat. Mondanom sem kell, hogy ez a késedelem jelentősen rontotta az ingatlan-nyilvántartás megbízhatóságát, pontosságát. — Milyen további változások lesznek? — Megváltozik az illetékek összege is. A tulajdonosi lapról kiadott hiteles másolat, vagy szemle illetéke az első oldal után 100 forint, minden további megkezdett lap után pedig 20 forint lesz. (Korábban egy tulajdonosi lapmásolat egységesen 50 forintba került.) Megszűnik az illetékmentesség az OTP-hitelhez szükséges — lakóház építésére — tulajdonosilap-másolatokra. A soron kívüli eljárásért 20 forint illeték helyett július l-től 100 forintot kell fizetni. További lényeges változás, hogy valamennyi nyilvántartásba bejegyezhető jog kérelmekor a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat, szerződés eredeti példányán kívül további két példányt is be kell nyújtani a földhivatalhoz. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ezentúl kötelező a kérelem benyújtása, de így az ügyfeleink eleget tesznek az illeték kiszabás miatti bejelentési kötelezettségüknek is. Ugyancsak a lakosságot érintő változás, hogy az állam elővásárlási jogának gyakorlásával kapcsolatos feladatokat a földhivatal látja el. — Végül egy kérdés arról, hogy felkészültek-e a földhivatal dolgozói a minél zök- kenőmentesebb átállásra? — Úgy érzem, hogy igen. Felettes hatóságunk, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Hivatala és a Pénzügyminisztérium illetékes főosztálya táj értekezleteket szervezett a földhivatali dolgozóknak. A szegedi tanácskozáson Békés megyét 30 szakemberünk képviselte. A jogszabályok egységes értelmezését megyén belül csoportértekezlet összehívásával igyekszünk elérni. A várható kezdeti nehézségeket az illetékhivatallal szorosan együttműködve szeretnénk áthidalni. Ezúton is kérem ügyfeleinket, hogy a változások részleteiről a földhivataloknál kérjenek felvilágosítást. Lovász Sándor Gyorsposta Ausztriába és Svédországba A Magyar Posta július 1- ► tői az Ausztriával és Svédországgal való kölcsönös forgalomban is bevezeti a Gyorsposta (EMS)-szolgálatot. A szolgáltatást a két ország valamennyi helyiségébe igénybe lehet venni. A küldeményeket a feladási naptól és rendeltetési helytől függően az osztrák posta 24—48, a svéd posta 24—72 óra alatt kézbesíti. Budapesten a 4-es, 62-es és 72-es, vidéken Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs városok 1-es számú postahivatalaiban, Győrött a 2-es számú posta- hivatalban lehet feladni. A Békéscsabai Agroker 25 éve Felelősség — nyereségérdekeltséggel hangsúlyozva Két történet a hőskorból Az elsőt Maulis János, a Békéscsabai Ágroker Vállalat nyugdíjas raktárvezetője meséli: — Éltünk át bizony meleg helyzeteket is. Ötvenkettőben például. Postacsomagokban küldtük a rengeteg tsz-nek, fszcs- nek a növényvédő szert a gyapotra, ötven-biatvan csomagot adtunk így fel naponta, szegény adminisztrátorunknak volt mit körmölnie. Egyszer elfogyott a zsineg, kínunkban dróttal kötöttük át a pakkokat. Egy szemüveges férfi a postán azt mondta, ezt így nem veheti át. Ahogy gondolja — válaszoltam —, de úgy tudja meg, hogy ezekben a gyapot növényvédő szere van. Elsápadt, és rögtön átvette. Tudni kell, hogy akkoriban, ha nem sikerült a gyapot, mindjárt nagy kivizsgálásokat tartottak: időben érkéztek-e a szerek? Duda Benedek, a vállalat géposztályának vezetője egy másik esetre emlékszik vissza: — 1954-et írtunk, a Kaszaperi Lenin Tsz akkori főagronó- musával nagy kockázatot vállalva, megpróbálkoztunk egy táblában a búza vegyszeres gyomirtásával. Kora reggel kimentünk a Rapitoxszal, lepermeteztük a búzát, kezünkben a szaktanácsadó brossúrával, és izgatottan vártuk a hatást. Délelőtt tíz órára a búza összeesett, minket meg, kivert a hideg veríték. Egész nap a határban bujdostunk, nehogy az elnökkel összeakadjunk. Estére a búza magához tért, az acat meg elfeküdt. Mi egymás nyakába borultunk: megúsztuk, nem csuknak le bennünket! A történetek felidézői korábban mindketten a Münöszer, azaz a Műtrágya- és Növény védőszer-forgalmazó Vállalat Békés megyei kirendeltségén dolgoztak, 11 szükségraktárból „költöztették” be a vegyszereket az új központi raktártelep-re, amikor a kormány és a Földművelésügyi Minisztérium 1961. július elsejével a mezőgazdaság termelőberendezésekkel, gépekkel, növényvédő szerekkel és műtrágyával való ellátására megalakította az Agrotröszt és a megyei Agroker- vállalatokat, köztük a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelő- eszköz Kereskedelmi Vállalatot. A Münöszer megyei kirendeltségéhez társították a Fömav, vagyis a mezőgazdasági anyagellátó vállalat megyei lerakatát is, egyesítve e kettőt a Békés Megyei Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalattal, a Mezőszövvel, mely hivatalosan is jogelődje, a ma negyedszázados jubileumát ünneplő Agroker-vállalatnak. Az új vállalat alapításával, de az azóta eltelt 25 év alatt is nagyon sok minden megváltozott a mezőgazdaságban, jelentősen átalakult az Agroker-vália- latok gazdálkodása, szervezeti és irányítási rendje, egy dolog azonban változatlan maradt: a felelősség a szocialista nagyüzemek anyagi-műszaki ellátásáért. Az Agroker-vállalatok és trösztjük lassan induló, majd annál jobban felgyorsuló fejlődéssel, évekig gondot okozó szak- emberhiánnyal, nem éppen a legkedvezőbb munkakörülmények közepette akkor kezdték el tevékenységüket, amikor a mezőgazdaság szocialista átalakulása befejeződött. A keret- gazdálkodást és a központi elosztást idéző jegyektől csak folyamatosan, az általuk kiszolgált élelmiszer-termeléssel együtt fejlődve szabadultak meg és váltak alkalmassá két évtized után önálló vállalati gazdálkodásra. Az Agrotröszt 1982-vel meg is szűnt, a megyei Agroker- vállalatok a korábbi elosztó szerepet végleg elvesztve, kínálati pozícióba kerültek a piacon. Ez azonban lényegét tekintve csak annyit jelent, hogy az ellátási .felelősséget immár nyereségérdekeltség is hangsúlyozza. A jubiláló Békés Megyei Agroker közgazdasági igazgatóhelyettese, Farkas János így fogalmazta meg: „Abban semmi nem változott, hogy cégünk, természeténél fogva, továbbra is függvénye maradt a mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzetének, ugyanakkor a jelentősen megnövekedett mozgástér kihasználásával vállalatunk az általában csökkenő kereslet ellenére is versenyben tudott maradni. Ezt részben a hiánycikknek számító áruk kooperációs gyártásával, részben aktívabb piacozással tudtuk elérni.” Ez pedig már nagyon is a jelen. A hőskorból természetesen idézhetnénk még érdekes történeteket. Azt például, hogy a hatvanas évek legelején, amikor Szentetornyára először vitt kombájnt a Békés Megyei Agroker, Molnár Margit tv-ri- portjához villanypóznából ácsoltak kameraállást Duda Bene- dekék. Feleleveníthetnék továbbá azt is, hogy Maulis János kezdő raktáros korában a gazdák még csak Hungária matadorral, rézgáliccal, meg nikotinnal védekeztek a haszonnövények kártevői ellen,_ a szuperfoszfátban tisztelték a „műtrágyát”, s fejtrágyaként ismerték a pétisót. Ebből állt akkor a tudomány, s mire 1975-ben Maulis János nyugdíjba vonult, már több mint 200-féle vegyszert alkalmaztak a mezőgazdaságban. És sorjáznak a..sztorik”, ha Kiss Sándort, a vállalat nyugdíjas igazgatóját vagy Becsei Antalt, a vállalati párttitkárt szólaltatjuk meg, akik ugyancsak a kezdetektől szolgálták, szolgálják Békés megyében a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését. Csatlakozhatna igaz kettőjükhöz a Békés Megyei Agroker valamennyi, még élő alapítója, sőt minden dolgozója is, akinek több-kevésebb része van abban, hogy a vállalat ma is állja a sarat. Egyszóval, nem akármilyen 25 év telt el az Agrokerek felett, de hogy milyen lesz a következő két és fél évtizedük, azt nehéz lenne megjósolni. Hogy nem lesz könnyebb az első negyedszázadoknál, arra hetedik ötéves tervi feladataikból is következtetni lehet! Kőváry E. Péter
