Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAP1A 1986. JÜLIUS 21., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XIX ÉVFOLYAM, 170. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hazánkba érkezett az uruguayi külügyminiszter Jól jött az eső Befejeződött a búza aratása Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására tegnap Budapestre érkezett Enrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminiszte­re. Az, uruguayi diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülő­téren Várkonyi Péter fogad­ta. Jelen volt Gualberto Ta- lamas, az Uruguayi Keleti Idén az első félévben 3,7 százalékkal növekedett a Szovjetunióban a fogyasztás­ra és a felhalmozásra szánt nemzeti jövedelem a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest — adja hírül az a statisztikai jelentés, amelyet a népgazdasági terv teljesíté­séről hoztak nyilvánosságra vasárnap. Az adatokból kitűnik, hogy szinte valamennyi kulcsterü­leten növekedett a szovjet népgazdaság teljesítménye, egyedül a külkereskedelmi Köztársaság budapesti nagy­követe. Enrique Iglesias a délutáni órákban sétát tett a várne­gyedben. Megismerkedett a történelmi városmag neveze­tességeivel, megtekintette a Mátyás templomot, s a Ha­lászbástyáról gyönyörködött a főváros panorámájában. forgalom esett vissza a tava­lyi első félév 96 százalékára; ^ 67 milliárd rubelből 34 milliárd rubelt tett ki a szovjet export. A jelentésben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy erősödött a szocialista közösség országaival folyta­tott külgazdasági együttmű­ködés, bővül a termelés sza­kosítása és a kooperáció, to­vább mélyül a szocialista gazdasági integráció, és fej­lődnek a testvéri országok vállalataival fenntartott köz­vetlen termelési kapcsolatok. A hét végén megyénkben befejeződött az őszi búza aratása. Az idén mintegy 130 ezer hektárról takarították be a kenyérnek valót, s ebben a nagy nyári munkában 1100 kombájn vett részt, közöttük 60 a szomszédos Csehszlo­vákiából, illetve az ország északi megyéiből érkezett. Több kedvezőtlen környezeti hatás: a múlt őszi szárazság miatt csak novemberben kelt ki sok helyütt a búza, az állomány bokrosodása áthú­zódott tavaszra, és a melio­ráció ellenére a megye észa­ki térségében belvízkárok csökkentették a termést. Így a legfrissebb értékelések sze­rint a hozam hektáronként megyénkben nem érte el a tervezettet. Eddig az őszi árpával, bor­sóval, repcével együtt mint­egy 154 ezer hektárról taka­rították be a termést a nyár folyamán a megye nagyüze­meiben. Még néhány helyen folyik a tavaszi árpa és a zab betakarítása. A gazdasá­gokban jól halad a szalma­betakarítás és a tarlóhántás, a tervezettnek megfelelően, mintegy 1700 hektáron ke­rült földbe a másodvetések magja. Az idén vizsgázott először az új búzaátvételi rendszer, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy bevált. Az idei búza minősége jobb a tavalyinál, magasabb a hek­tolitersúlya, s a GMV ada­tai szerint az átvett búza 97 százaléka 27 százalék feletti sikértartalmú. Jól jött a hétvégi csapadék a kapásnövényekre, szinte az utolsó pillanatban érkezett a várva várt nedvesség, és fel­üdült a határ, különösen a kukorica, cukorrépa és nap­raforgó számára érkezett kel­lő időben a csapadék. Ezek­nek a kultúráknak a termés- kilátásai igen biztatóak, s kedvező időjárás esetén ku­koricából igen jó termésre számíthatnak a gazdaságok­ban. Minderre szükség is van, hiszen a búsánál jelent­kezett kiesést egy jó kukori­caterméssel esetleg még pó­tolni lehet. így összességé­ben várhatóan teljesülnek a gabonaprogram idei célkitű­zései. V. L. Szovjet féléves statisztika A keresetszabályozás módosításának tapasztaljai Közös vállalat alakult a tűzIbrikettgyártásra Szombaton a légi bemutatóval megkezdődött a XXXI. vi­torlázórepülő nemzeti bajnokság Békéscsabán, amely nemzetközi jelleget kapott azáltal, hogy csehszlovák, jugo­szláv, lengyel és francia pilóták is fölsorakoztak a 13 klub által delegált 54 pilóta között (Képes beszámolónkat a 8. oldalon olvashatják.) Fazekas László felvétele Ünnepi nagygyűlés a kubai felszabadító mozgalom évfordulója alkalmából A Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepe, a Moncada-lak- tanya elleni támadás, a Jú­lius 26. mozgalom kezdetének harmincharmadik évforduló­ja alkalmából kubai és ma­gyar dolgozók részvételével ünnepi nagygyűlést és bará­ti találkozót rendeztek szom­baton Budapesten, a Magyar Pamutipar sportpályáján. Széli Sándor, a Magyar Pa­mutipar igazgatója és Eucli- des Vázquez Candela, a Ku­bai Köztársaság budapesti nagykövete mondott ünnepi beszédet. Emlékeztettek arra, hogy a Batista-diktatúra el­len harcoló mozgalom Fidel Castro vezetésével 1953. júli­us 26-án vette ostrom alá a rendszer gyűlölt jelképét, a Moncada-laktanyát. Az ünnepségen részt vett Lizandro Chavez Alfaro, a Nicaraguái Köztársaság bu­dapesti nagykövete, s ott volt a hazai párt-, állami és társadalmi szervek több kép­viselője. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal szakemberei ösz- szegezték az új, korszerűsített keresetszabályozási rendszer működésének első évi tapasz­talatait. A módosítást — amelynek célja az volt, hogy a keresetek növekedése job­ban kapcsolódjék a vállalati teljesítményekhez — a válla­latok szűkebb körét érintő, egyéves kísérlet után, tavaly vezették be az egész népgaz­daságban. Az első esztendő a vállalatok bér- és munkaerő­gazdálkodásában számos ked­vező eredményt hozott, de a változások a tapasztalatok szerint nem kívánatos hatá­sokkal is együttjártak. Ott, ahol az új szabályozás szerint a keresetek alakulása a korábbinál lényegesen szo- rosabban függött a vállalati eredményektől, a dolgozók átlagosnál nagyobb teljesít­ményét az elmúlt évekhez képest jobban megfizethet­ték. Ezeknél, az úgynevezett versenyszférában működő vállalatoknál — ahová a vál­lalatoknak csaknem 60 szá­zaléka, a dolgozóknak pedig valamivel több mint a fele tartozott — 1985-ben a dol­gozók átlagkeresete az előző évekénél nagyobb mérték­ben, 9 százalékkal növeke­dett. Ezen belül az átlagos­nál magasabb nyereséget el­ért gazdálkodóknál az átlag- (Folvtatás a 3. oldalon) Ismét lesz hazai lencse Aratásra érett a lencse a baranyai gazdaságokban. A gabonakombájnok, miután végeztek a búza betakarítá­sával, a lencsetáblákon foly­tatják a munkát. A követke­ző napokban, hetekben több mint másfélezer hektárról gyűjtik be a főzeléknövény termését. A magyar konyha kedvelt élelmiszere régóta hiánycikk, többnyire külföldről behozott lencse fő a fazekainkban. Hazai nagyüzemi termelése megfelelő fajta és technoló­gia híján mostanáig váratott magára. Az ügyet a Mohá­csi Üj Barázda Tsz karolta fel, és létrehozta a főzelék­növény termelési rendszerét. Baranya, Fejér és Békés megyében tizenhat mezőgaz­dasági üzem vállalkozott len­csetermelésre. A gesztor sze­repét betöltő Űj Barázda Tsz kiváló csehszlovák és kanadai fajtákat szerzett be, s kidolgozta a termelés kor­szerű s gazdaságos technoló­giáját. Egyidejűleg összeha­sonlító fajta- és növényvé­delmi kísérleteket szervezett, s vállalta a vetőmag szapo­rítását is. Átveszi az integ­rációhoz csatlakozó gazdasá­gok termését, amelyet a Dél- ker Vállalat hoz majd forga­lomba. Kisebb-nagyobb gondokkal járt a növényi kultúra meg­honosítása a nagyüzemi táb­lákon, ennek ellenére már az első évben bő termés ígér­kezik. Körülbelül másfél- millió kilogramm lencsére számítanak a gazdaságok. A lencse jövedelmezősége — az előzetes számítások szerint — felülmúlja a legjobb áru­növénynek hasznát is. Javára szól továbbá, hogy kedvező talajállapotot teremt, jó elő- veteménye a búzának és a gabona gépeit használhatják a termeléséhez. Jövőre már 2500 hektáron vetnek lencsét az integrációban részt vevő gazdaságok. A közelmúltban írták alá azt az együttműködési meg­állapodást Budapesten, mely szerint megalakult a Bio- compress Erdő- és Mezőgaz­dasági Hulladékhasznosító Közös Vállalat. Az alapító tagok a Lignimpex Külke­reskedelmi Vállalat, az Er­idért, valamint megyénkből az FLR-Proteinvest Agrár- fejlesztő Közös Vállalat arra szövetkezett, hogy brikettáló- berendezéseket és késztermé­keket, növényi lisztet és pel- letet, valamint tűzibrikettet gyárt és értékesít. Mint dr. Fórján János, az FLR-Proteinvest igazgatója elmondotta, céljuk a mező- gazdasági és élelmiszergazda­sági melléktermékek, a fa­gazdasági hulladékok fel- használásával olyan tűzibri- kett előállítása, amely jól ér­tékesíthető. Az FLR vállalta, hogy elősegíti a közös vál­lalati beruházások tervezését, megvalósítását, műszaki el­lenőrzését. Már működik Komádiban kenderpozdorja- brikettáló üzemük, ahol a svájci ATS-préseket használ­ják. Az FLR-Proteinvest fel­adata a közös vállalaton be­lül ezeknek az ATS-berende- zéseknek a szervizelése. Vár­hatóan az idén még tíz ér­kezik hazánkba ezekből a présekből. A Békéscsabai Szabadság Tsz-ben kialakítás alatt áll egy szálas, illetve bálázott szalmára alapozott technoló­giát alkalmazó berendezés. Tervezés alatt van az ado- nyi termelőszövetkezetben egy, papírgyári hulladékra alapozott tűzibrikett-előállí- tási technológia kidolgozása. A Hajdú-Bihar megyei Nagyrábén nyárfahulladékot használnak fel brikettálásra. Az Érdért Vállalat kezelé­sében már két referencia- üzem működik Tuzséron és Mátészalkán, ahol fahulladé­kot dolgoznak fel. A most megalakult Biocompress Kö­zös Vállalat a belföldi kész­termékek forgalmazását, va­lamint exportját bonyolítja le, s mindemellett olyan szé­leskörű propagandát folytat Magyarországon a biomasz- sza hasznosítására, amely le­hetővé teszi, hogy a VII. öt­éves terv végére jelentős energiát adjon ez az új tü­zelőanyag. (verasztó) Magyar—bolgár ipari megbeszélés Kapolyi László ipari mi­niszter vasárnap a magyar— bolgár ipari együttműködés időszerű kérdéseiről megbe­szélést folytatott Ognyan Dojnovval, a Bolgár Kom­munista Párt KB Politikai Bizottsága tagjával, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsa elnökhelyettesével, a gazdasági tanács elnökével és Sztojan Markovvál, a BKP KB Politikai Bizottsága pót­tagjával, a bolgár miniszter- tanács első elnökhelyettesé­vel, a bolgár kutatási és technológiai állami bizottság elnökével, akik átutazóban tartózkodtak hazánkban. A megbeszélésen áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésével ösz- szefüggő feladatokat az energiagazdálkodásban és -racionalizálásban, az atom­erőmű-építési programokban, valamint a gépipar elektro­nizálásában. A találkozón jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagy­követe is. Ognyan Dojnov és Sztojan Markov vasárnap elutazott Magyarországról. Idegenforgalmi helyzetkép Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal most közzétett adatai szerint az év első öt hónapjában 3,2 millió kül­földi érkezett Magyarország­ra, 12 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül a látogatók csaknem kéthar­madát kitevő turisták, vala­mint a kirándulók száma egyaránt tíz százalékkal, az átutazóké pedig több mint 25 százalékkal nőtt. Emelke­dett a külföldiek átlagos itt- tartózkodási ideje is. A ke­reskedelmi szálláshelyek ven­dégéjszaka-forgalma három, ezen belül a szállodáké két százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. A bevételek fo­rintban és devizában szá­molva is a forgalmat megha­ladó ütemben növekedtek: az 53 millió dolláros, illetve 38 millió rubeles bevétel jóval több az egy évvel korábbi­nál. A rubelelszámolású orszá­gokból Magyarországra láto­gatók száma — 1,5 millió — éppen csak eléri a tavalyit. Csehszlovákiából egynegye­dével, Romániából pedig egyharmadával csökkent a beutazók száma, ugyanakkor Lengyelországból 50, Bulgá­riából 25, az NDK-ból 20, a Szovjetunióból pedig 6 szá­zalékkal nőtt a forgalom. A jugoszláv látogatók ér­deklődése továbbra is igen élénk, több mint 500 ezren érkeztek az év első öt hó­napjában. A turisták szá­ma 62 százalékkal volt ma­gasabb, mint tavaly ilyen­kor, a kirándulóké pedig csaknem megkétszereződött. A tőkés országokból 1,2 millióan látogattak Ma­gyarországra, 12 százalékkal többen, mint az előző év ha­sonló időszakában. A turis­ták összesen 2,8 millió éjsza­kát töltöttek hazánkban, en­nek valamivel több mint fe­lét a kereskedelmi szálláshe­lyeken, egyharmadát pedig a szállodákban. Külföldre az év első öt hó­napja alatt 1,6 millió ma­gyar látogatott, 15 százalék­kal utaztak többen, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. A szocialista országokat csaknem 1,4 millióan keres­ték fel, a tőkés országokba pedig 267 ezren látogattak. Az OIH kiadványában megjelentetett adatok az év első öt hónapjára vonatkoz­nak, s egyértelműen kedve­ző képet tükröznek. Az ide­genforgalmi hivatal illetéke­sei az MTI munkatársának elmondták, hogy a csernobili események, a terrorizmustól való félelem erősödése csak júniusban kezdte éreztetni hatását az európai, így a ma­gyarországi idegenforgalom­ban. Ebben a hónapban a szocialista országokból 2, a tőkés országokból pedig 8 százalékkal kevesebb turistát fogadott hazánk, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. A júniusi forgalomcsökke­nés ellenére azonban az év első felében összességében 7 százalékkal többen érkeztek Magyarországra, mint tavaly ilyenkor. A szocialista országok kö­zül továbbra is Csehszlová­kiából és Romániából jönnek a megszokottnál jóval keve­sebben, Jugoszláviából azon­ban a várakozásnál maga­sabb a vendégforgalom. A tőkés országok közül az Egyesült Államokból érkező turisták száma csökkent je­lentősen, 35 százalékkal az első félévben. Az NSZK-ból hat százalékkal kevesebben érkeztek, mint tavaly, Olasz­országból és a skandináv or­szágokból azonban 15 száza­lékkal nőtt a forgalom, s Ausztriából is 14 százalékkal többen Tátogattak hazánk­ba, mint 1985 első felében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom