Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

1986. július 21., hétfő NÉPÚJSÁG Uz SZKP KB PB rendkívüli ülése a csernobili katasztrófáról Bonni vendég Moszkvában TELEX ' • UÉCS Az osztrák külpolitika szá­mára a jószomszédi kapcso­latok az elsőrendűek, ezért találkozott elsőnek a magyar és az olasz kormányfővel, je­lentette ki Franz Vranitzky kancellár. Az osztrák kor­mányfő, az Arbeiter-Zei- tungban megjelent nyilatko­zatában egyúttal rámutatott: országának — mindenek­előtt gazdasági okokból — ügyelnie kell arra, hogy ne maradjon el Nyugat-Európá- tól, s mindent meg kell ten­nie, hogy erősítse kapcsola­tait a Közös Piaccal, mégpe­dig nemcsak gzadasági terü­leten. • MOSZKVA 1987. április 15-re össze­hívták a Komszomol . XX. kongresszusát, amelyre Moszkvában kerül sor — er­ről döntött szombati ülésén a Komszomol Központi Bi­zottsága. Az ülésen Viktor Miro- nyenkót — aki eddig az Uk­rán Komszomol KB első tit­káraként dolgozott — vá­lasztották meg a Lenini Komszomol KB első titkárá­vá. Elődjét, Viktor Misint, mint ismeretes, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkárává válasz­tották, s ezért mentették fel korábbi tisztségéből. / • MADRID Jevgenyij Jevtusenko szov­jet költő spanyolországi elő­adói körutat tesz. A művész — húsz esztendővel ezelőtt Hispániában megtiltott — fellépéseit igen nagy várako­zás előzi meg. • WASHINGTON ' Mégsem lesz feketebőrű amerikai nagykövet 'Preto­riában : Reagan elnök elállt attól a szándékától, hogy ki­nevezze Robert Brown üz­letembert e kényes posztra —■ írja a Washington Post. Egy magát megnevezni nem kívánó washingtoni kor­mánytisztviselő szerint az elnök végülis azért nem vá­lasztotta az 51 éves Brownt, mert állítólag nem egészen tiszta pénzügyei voltak a múltban. Néhány nappal ez­előtt kinevezése még eldön­tött dolognak tűnt. * * * Közzétették az első tele­víziós fényképfelvételeket, amelyeket a Titanic belsejé­ben készítettek egy robot­kamerával. Valamennyi fon­tosabb amerikai televíziós hálózat bemutatta a „Jason” robotkamera felvételeit az 1912-ben elsüllyedt óceánjáró lépcsőházáról, egyes termei­ről — igaz, a képek a né­ző számára még az expedí­ció vezetőjének kommentár­jával sem voltak egykönnyen azonosíthatók. Ami világo­san látszőtt: egy mindmáig épségben lévő kristálycsillár, néhány rézből készült alkat­rész, kajütablak és főként a hajótestet borító rozsdakö­peny. Rendkívüli ülésen vitatfe meg az SZKP Központi Bi­zottságának Politikai Bizott­sága a csernobili atomerő­műben 1986. április 26-án történt baleset okainak ki­vizsgálásával és a következ­mények felszámolásának irá­nyításával megbízott kor­mánybizottság jelentését. A bizottság a szerencsétlenség okainak felderítése érdeké­ben végzett 'Vizsgálatról, és a következmények felszámolá­sát célzó munkálatokról számolt be jelentésében. Megállapították: a szeren­csétlenség annak következté­ben történt, hogy az erőmű dolgozói durván megsértettek egy sor, a reaktorok üzemel­tetésére vonatkozó rendsza­bályt. A tervszerű karban­tartás céljából csökkentett teljesítményű négyes számú energiablokkal az éjszakai órákban plyan kísérleteket végeztek, amelyek a turbó­generátorok üzemmódjainak tanulmányozására irányul­tak. Az atomerőmű vezetői és szakemberei nem készültek fel erre a kísérletre, és nem egyeztették azt az illetékes szervekkel, bár ez kötelessé­gük lett volna. Végezetül a munkálatok elvégzése során nem biztosították a szükséges ellenőrzést, és nem tették meg az ilyen esetben elen­gedhetetlen biztonsági intéz­kedéseket. A Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztériu­ma, és az atomerőművek biz­tonsági felügyeletével meg­bízott állami bizottság nem gondoskodott a csernobili atomerőműben kialakult helyzet megfelelő ellenőrzé­séről, nem foganatosított ha­tékony intézkedéseket a biz­tonsági követelmények telje­sítése érdekében az atomerő­mű üzemeltetési rendjét és fegyelmét sértő tevékenység megakadályozására. A felelőtlenség, a gondat­lanság és a fegyelmezetlen­ség súlyos következmények­kel járt. A szerencsétlenség következtében huszonnyolc ember vesztette életét, és so­kak egészsége károsodott. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága mély együttérzését fejezi ki az elhunytak roko­nainak és hozzátartozóinak. Családjuknak az állam min­den lehetséges segítséget megad. Megszervezték a nagy méretű megelőző egész­ségvédelmi munkát. Több százezer ember orvosi vizs­gálatát végezték el. A mosta­ni időszakig 203 esetben ál­lapítottak meg diagnózisként sugárbetegséget, közülük 30 személyt kezelnek kórház­ban. A reaktor sérülése az erő­mű környékén mintegy ezer négyzetkilométernyi terület radioaktív elszennyeződésé­hez vezetett. Itt mezőgazda- sági területeket vontak ki a művelés alól, vállalatokat, építkezéseket, és más terme­lőegységeket állítottak le. Csupán a szerencsétlenséggel közvetlenül kapcsolatos vesz­teségek mintegy kétmilliárd rubelre rúgnak. Feszítettebbé vált a népgazdaság energia- ellátása. A Politikai Bizottság tudo­másul vette, hogy a Szovjet­unió legfőbb ügyészsége bün­tetőjogi eljárást indított azok ellen a személyek ellen, akik vétkesnek bizonyultak a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség elő­idézésében, és széles körű nyomozást folytat, amelynek befejezése után a nyomozati anyagot a bíróság elé ter­jeszti. A munka során elkövetett, súlyos következményekkel járó szerencsétlenséghez ve­zető hibák és mulasztások miatt leváltották tisztségé­ből Jevgenyij Kulovot, az atomenergetika biztonságá­nak felügyeletével megbízott állami bizottság elnökét, Gennagyij Sasarint, a Szov­jetunió energetikai és villa­mosítási miniszterének he­lyettesét, Meskovot, a közép­gépipari miniszter első he­lyettesét, Jemeljanovot, egy ágazati tudományos-kutató és tervezőintézet igazgatóhe­lyettesét. Egyidejűleg az em­lített személyeket felelősség­re vonták a pártfegyelmi rendszer keretében is. Brju- hanovot, a csernobili atom­erőmű volt igazgatóját kizár­ták a párt tagjainak sorából. A Politikai Bizottság rá­mutatott, hogy Anatolij Ma- jorec, a Szovjetunió energe­tikai és villamosítási mi­nisztere a csernobili atom­erőmű irányításában elköve­tett súlyos mulasztások mi­att szintén megérdemli levál­tását. Ám figyelembe véve, hogy nemrégiben került eb­be a beosztásba, a Politikai Bizottság egyelőre szigorú pártbüntetésben és figyel­meztetésben részesítette. A PB megbízta az SZKP KB mellett működő pártel­lenőrzési bizottságot, az Uk­rán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát, és az SZKP moszkvai városi bi­zottságát, hogy vizsgálja ki a többi érintett dolgozó fe­lelősségének kérdését. Folytatódik a Szovjetunió „diplomáciai offenzívája” — olvasható mostanában nap nap után a nyugati sajtóor­gánumokban. Ha a megfo­galmazás tartalmaz is némi támadó élt, annyi kétségte­len, hogy világszerte érzékel­hető a moszkvai külpolitikai kezdeményezések visszhang­ja, s annak a magas szintű látogatássorozatnak a hatása, amelynek az utóbbi időben Moszkva egyik fókuszpontjá­vá vált. Röviddel a szovjet —francia csúcstalálkozó, Gorbacsov főtitkár és Mit­terrand köztársasági elnök megbeszélései után utazott Londonba Sevardnadze kül­ügyminiszter, most pedig Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter látogatása irá­nyítja a figyelmet a kelet— nyugati kapcsolatok alakulá­sára. Az ugyanis a bonni diplo­mácia vezetőjének moszkvai vizitje kapcsán is világos le­het, hogy — csakúgy, mint a brit fővárosban megfigyelhe­tő volt — az eszmecserék kö­zéppontjában nem elsősor­ban a kétoldalú kapcsolatok állnak majd. Természetesen tárgyalnak azokról is, hiszen az NSZK és a Szovjetunió hagyományosan fontos; meg­becsült gazdasági partnerei egymásnak, s e kereskedel­mi kötelékek (emlékezzünk csak az amerikai embargós próbálkozásokra) nemegyszer politikai szempontból is mél­tánylandó szerepet játszhat­nak. Más kérdés, hogy a bonni kabinet egyes lépései, mindenekelőtt a nemzetközi színtéren, ^pkszor hátráltat­ják a viszony fejlesztését, a kölcsönös bizalom és megér­tés erősödését. Ilyen, ellen­téteket szülő terület például az NSZK csatlakozása az amerikai űrhadviselési prog­ramhoz, valamint a közép­hatótávolságú rakéták ügyé­ben képviselt nyugatnémet álláspont. A moszkvai eszmecserék várhatóan legfontosabb kér­désköre a kelet—nyugati kap­csolatok állása, a fegyverzet­korlátozási és leszerelési fó­rumokon kialakult helyzet lesz, és annak a lehetőség­nek a megvitatása, amit (együtt vagy külön-külön) a nyugat-európai országok a párbeszéd felélénkítésében, az előrehaladás meggyorsítá­sában játszhatnak. A fran­cia, brit és most a nyugatné­met vezetéssel folytatott dia­lógus jól mutatja, hogy Moszkvában nem szűkítik le a nemzetközi kapcsolatokat kizárólag a két nagyhatalom közti viszonyra, sőt, határo­zottan érezhető: a korábbi­nál nagyobb hangsúlyt fek­tetnek más régiókra, így a nyugat-európai államokra is. Ez a szerep nem csupán „közvetítés”. Washington be­folyásolása lehet — mutat­nak rá Moszkvában, hanem a sajátos szempontok, az eny­hülés továbbviteléhez fűzött remények minél kiterjedtebb képviselete is. A bonni ven­dég az előzetes hírek szerint magával viszi Kohl kancel­lár üzenetét, amelyben a nyu­gatnémet kormányfő kifejti országa érdekeltségét a le­szerelés és fegyverzetkorláto­zás terén elérhető eredmé­nyekben. Remélhetőleg ez alapot ad ahhoz, hogy Gen­scher tárgyalásai a kétoldalú megállapodás mellett széle­sebb nemzetközi vetületben is pozitív hatást gyakorolja­nak. Szegő Gábor Reagan válaszra késziiL Reagan amerikai elnök kon­zultálni kíván az Egyesült Álla­mok szövetségeseivel, mielőtt el- küldené válaszát Mihail Gorba­csov legutóbbi levelére. A The New York Times vasárnapi je­lentése szerint az elnök két le- szeuelési tanácsadója vasárnap indult újabb körútra: Paul Nitze a NATO-partnereket, Edward Rowny az ázsiai szövetségeseket keresi fel, hogy megismertesse őket a válasz tervezetével, és ki­kérje véleményüket. A válasz tervezett tartalmáról változatlanig ellentmondóak az értesülések. A lap cikkében azt írja, hogy továbbra sincs egysé­ges álláspont számos fontos kér­désben, s ugyancsak megoszla­nak a vélemények Reagan leg­főbb tanácsadói körében a hé­ten induló szovjet—amerikai tár­gyalásokon követendő magatar­tást illetően. Mint ismeretes, e héten Genfben összeül a hadá­szati fegyverekről szóló szerző­dések végrehajtását ellenőriző ve­gyesbizottság, illetve egy olyan tanácskozás, amely a nukleáris fegyverkísérletek ellenőrzésének kérdését vitatja meg. A The New York Times va­sárnap vezércikkben bírálja az amerikai kormányzatnak a le­szerelési kérdésekben tanúsított magatartását. Sürgeti, hogy a kormány dolgozzon ki végre egységes álláspontot, és adjon a komoly szovjet javaslatokra ha­sonlóképpen komoly választ, szüntesse meg azt, hogy „a Pentagon polgári vezetői szinte már rituálisan lejáratnak min­den leszerelési javaslatot”. Tizennégy éven alul tilos Jaj a lángoló lelkű olasz kiskama­szoknak: ha képtelenek uralkodni ér­zelmeiken a nyilvánosság előtt — akár a tengerparton, akár a vasárnap dél­utáni moziban — még be is csukhatják őket. Ilyen szigorúak lettek hirtelen a törvény szabta erkölcsök Itáliában, a „boldog szabad évek után’’. Kétségtelen, hogy az olasz honatyák jót akartak: a nők védelmében módo­sították a nemi erőszakról szóló tör­vényt, mostantól mindenki, aki 14 éven alulival nemi kapcsolatot létesít, erő­szakot követ el, „egyetértés” esetén is, és 2—8 évig terjedő börtönnel sújtható. A törvényhozók azonban, úgy tűnik, átestek a ló túlsó oldalára. A törvény szerint ugyanis ide tartozik az is, ha nyilvános csókolózás ténye forog fenn, és a kislány még nem töltötte be 14. életévét. Ha a fiú Imár 16 éves, felnőtt­ként ítélkeznek felette! Tehát a legif­jabb szerelmeseknek ugyanúgy bújniuk kell majd a felnőttek elől, ahogyan szüleiknek, még a 60-as évek elején. A törvényhozásban a kereszténydemokra­ták ujjonganak, a világi pártok morog­nak, a pszichológusok pedig aggódnak, hogy egy ostoba törvénnyel egy egész nemzedéket „frusztrálnak”. Még a szi­gorú iskolaigazgatóknak is az a véle­ménye, hogy „teljesen elfogadott szo­kásokat” akarnak a törvény erejével megváltoztatni, annak ürügyén, hogy példát statuáljanak a szatirokkal szem­ben. Amikor a családok többsége hoz­zászokott a kamaszszerelmekhez, minek avatkozik bele az állam? A L’Espresso című hetilap közvéle­ménykutatása szerint az első nemi kap­csolat korhatára csaknem tíz évet csök­kent az elmúlt hatvan évben. Azok a nők, akik századunk első évtizedében születtek még átlagosan 24 éves koruk­ban ismerkedtek meg az igazi szerelem­mel, akik 1965. és ’69. között jöttek a világra, már alig 15 évesen. Ugyancsak meglepő adatokat közölt egy palermói orvos: Szicíliában, ahol pedig az erköl­csök a mai napig szigorúbbak, a közép- iskolás lányok 18 százaléka „vallotta be bűnét”, sőt 10 százalék azt sem titkol­ta, hogy már 13 évesen túl volt min­denen. Az előjátékokban viszont már 50 százalék örömét lelte az „engedélye­zett kor” előtt is. Inkább az a problé­májuk, hogy saját ismereteikre hagyat­kozhatnak csupán, a szülők, bár egyre kevésbé szólnak bele, nem is segítik őket. Milánóban külön társaság műkö­dik a kiskamaszok segítségére. Jó szán­dékukat azzal honorálták, hogy pert in­dítottak ellenük az ifjúság megrontása címén. A legfőbb bűnük az volt, hogy utólagos hatású fogamzásgátlóval látta el azokat a gyerekeket, akik nem mér­ték fel cselekedetük következményét. Azok, akik a törvényt támogatják, arra hivatkoznak, hogy egyre nő Olasz­országban a gyermek lányanyák száma. Egyesek szerint arányuk lassan megkö­zelíti az amerikai adatokat, és ezt a folyamatot feltétlenül meg kell állítani. „A nemi érettség nem jelent szellemi­pszichológiai érettséget” — érvelnek. Más közvéleménykutatások viszont arról is árulkodnak, hogy a mai kama­szok már nem tartják üdvözítőnek a szabad testi kapcsolatot, hanem első­sorban érzelmi alapon közelednek egymáshoz. És ez nemcsak a lányok­ra hanem a fiúkra is vonatkozik. Ez pedig azt bizonyítja, hogy talán nem is olyan felelőtlenek az olasz kamaszok, mint ahogyan beállítják őket a Tisz­telt Házban. A szenátorok után — akik már elfo­gadták — még a képviselőknek is rá kell mondaniok a végső áment a „szex-törvényre”. Addig a 13 éves sze­relmesek még tiltakozhatnak — nyilvá­nos csókolózással. GYULAI VÁRSZÍNHÁZ 1986 Gyulán nyaralók, Gyulára utazók, figyelem! 1986. július 26-án, a Gyulai Várszínház a Vérfürdő egész területén nonstop gála na pót tart reggel 8 órától éjjel 2 óráig Minden műfajban — mindenki kedvére! 8 műsor. Ezen a napon belépés: csak a Gyulai Várszínház által kiadott jegyekkel! Belépődíj: egész napra 160 Ft, este 7 órától 120 Ft. Békéscsabai látogatóink figyelmébe: éjjel 2 órakor színházi busz indul a Várfürdő elől Békéscsabára!

Next

/
Oldalképek
Tartalom