Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

1986. június 23„ hétfő ÍJNiUMTd Válaszolt az illetékes 0 békéért Az Állami Biztosító gyulai fiókjának Kossuth Lajos szocialista brigádja, kapcso­lódva a nemzetközi békeév hazai eseményeihez, eljuttat­ta a megye valamennyi ÁB- fiókjához az Országos Béke­tanács felhívását. A dolgo­zók által aláírt íveket — melyben elkötelezik magukat a béke ügye mellett — el­juttatták az Országos Béke­tanácshoz. Visszhang A Békés Megyei Népújság 1986. június 16-án megjelent számában (XLI. évfolyam 140. szám) olvashattuk: ,,Az üzemi balesetek elbírálásá­nak megszigorításáról” írt jogi tanácsokat. A szerző — dr. Kertész Éva — által le­írt dolgok szakszerűek. de ugyanakkor fél reért hetők is, mert nem hangsúlyozza, hogy az ismeretek társada­lombiztosítási szempontból értei mezendők. Az üzemi balesetek statisztikai beje­lentéséről és nyilvántartásá­ról szóló 2 1980. (VII. 31.) KSH sz. rendelet továbbra is érvényben maradt, a benne foglalt rendelkezéseket nem érintette a cikkben megje­lent változtatások magyará­zata ... Az üzemi balesetek bejelentésére, nyilvántartásá­ra vonatkozó előírások is változni fognak várhatóan a közeljövőben. OMVF Békés Megyei Munkavédelmi Felügyelőség Üveges kenyér Péntek, 13., legalább is számomra valóban nem volt szerencsés nap. Június 13-án ugyanis vásároltam Békés­csabán, a Lencsési úti ABC- ben fél kiló kenyeret, hozzá egy kis vagdalthúst. Eljött az uzsonnaidő, harapok, a kenyérbe. Te jó ég! Egy kö­rülbelül 3 centis üvegdara­bot találtam. Ezek után jo­gos a kérdés: vajon a sütő­üzemben hogyan szitálják a lisztet? Vagy dagasztás köz­ben került bele? Pauló Imre Békéscsaba (A kenyérdarab és az üveg­cserép szerkesztőségünkben.) Elcsavargott a csavarás üveg A férjem nálunk, a Taka­rosban kaszálta az árokpar­ton a fűvet. Idős már, 74 éves, de becsüli- annyira a fűvet, hogy lekaszálja, és még fizetünk is érte, de hát „aki a kicsit nem becsüli". Egy nagy, csavaros sörös­üvegben vitt magával ivóvi­zet, és képzeljék el, valaki elvitte. Nagyon sajnáljuk, mert nagyapai örökség volt. Kérjük a becsületes megta­lálót, jutalom ellenében hoz­za vissza. Apróság, de ne­künk fontos. Szénási Ernőné Tótkomlós, Takaros 13. 1978 szeptemberében köl­töztünk a házunkba. A háló­zati áramot még ideköltözé- sünk előtt kikötötték a szom­széd házból, mert a nádfe- deles és kissé elhagyatott épület, no meg az állítóla­gos fizetésképtelenség ezt kö­vetelte. Az új szomszéd többször ígérte, majd a fia. majd ő! Megcsináltatja az 6 omladozó házát is, meg a kerítést. A bácsi meghalt, élettársa elköltözött, a házikó gazdátlan maradt. Mindez még 1982-ben volt. Azóta sok változás történt! A nádfedeles házikó csak ázott, gazda nélkül, kerítés nélkül — mi pedig biztonság nélkül. Az öreg épület kémé­nye eldőlt, s nem ledőlt, mert akkor az utcára sikerült vol­na esnie, szóval a kémény senkinek és semminek nem okozott kárt. Üjra jött a tél, tovább ázott az épület. Az utca forgalmas, főleg a sok gyerek miatt. Nem tudtuk már tovább nézni, kinek és mikor esik a fejére valami. A szomszédok javasolták, próbáljam meg szóvá tenni a nagyközségi tanácsnál. Meg­próbáltam. és sikerrel jár­tam. A romot tavaly a ta­nács elbontatta, megszűnt az életveszély. Van viszont egy körülbelül 35 méteres sza­kasz, kerítés nélkül az' utca felől, csupa gaz, ami benőt­te már az épületmaradvá­nyokat is, ráadásul a romos telken keresztül akárki be­juthat hozzánk. A tanácsnál elmondták, hogy a bontási díj, illetve az összeg az örö­köst terheli. Az örökös vi­Kétségbeesett hangú levél­ben panaszkodta ki magát egy rokkant nyugdíjas ol­vasónk. Amiről ír, tulajdon­képpen tekinthető magán­ügynek, hétköznapi bosszú­ságnak, mert hiszen a — finoman fogalmazva — agya­fúrt szomszéd esete nem ritka. Másfelől tekintve az ügyet, igazságot csak a bí­róság tehet, bár a tények alapján egészséges igazság­érzettel nem nehéz eldönte­ni, kié az igazság. Nevek, és a lakóhely megnevezése nél­kül, tanúságképpen és elgon- dolkodtatóul adjuk közre a szóban forgó levelet, már- csak azért is, mert az a „kis ügy" egy idős, beteg házas­pár számára, érthető módon nem is olyan kis ügy. „A rokkantsági nyugdíjam mellett tartok egy pár darab birkát. Itt kezdődik a baj. Az egyik szomszédom far­kaskutyája éjjel lefolytotta és széttépte egy birkámat, a másikat pedig, ami vemhes volt, összemarcangolta. Azóta kinn alszom a birkák mel­lett. Egyik éjjel a kutyám ugatására és a jószág sza­ladgálására ébredtem fel. Zseblámpával rávilágítottam, és akkor láttam meg a szomszéd nagy fekete far­kaskutyáját. A kutya és a szont nem akar tudomást szerezni arról, hogy van egy telke, amely sokunknak gon­dot okoz. Felszólították, ho­zassa rendbe, de sikertelenül. Kiróttak pénzbüntetést is. ez sem használt. Kértük, a ta­nács legalább egy drótkerí­tést tegyen, de nincs rá ke­ret. Bada Pál. Tótkomlós * * * A panasz ügyében a Tót- komlósi Nagyközségi Tanács elnökétől, Csontos Páltól a követKező választ kaptuk: „A panaszos által megjelölt telek tulajdonosát a nagy­községi tanács vb szakigaz­gatási szerve először 1984 szeptemberében kötelezte az életveszélyes lakóház rom­jainak eltakarítására és a te­lek kerítésének helyreállí­tására. A tulajdonos a hatá­rozatot nem hajtotta végre, amiért több ízben bírságol­tuk. Sajnos, még a bírság összegét sem tudtuk behaj­tani ... Ezt követően az életveszélyes lakóház hatósá­gi úton történő elbontását rendelte el a szakigazgatási szerv, a tulajdonos költségé­re... A tulajdonos hozzá­tartozói nem hajlandók az üggyel foglalkozni, illetve gondnokság alá helyezését nem kezdeményezik, ezért ezt hivatalból kezdeményezzük... Minderre való tekintet nél­kül a nagyközségi tanács a panaszos által megjelölt te­lek kerítését (drótkerítés) 1986. június 30-ig megcsinál­tatja.” birkák is eltűntek a sötét­ben, másnap találtam meg a jószágot, szanaszét, egy hi­ányzott, arra pedig késő dél­után leltem, szét volt tépve. Erre elmentem szólni a ku­tya gazdájának, ő el is is­merte akkor, de nem volt hajlandó eljönni, egyik csa­ládtagját küldte el, nézze meg a birkákat, igaz-e a kár. Ő el is ismerte, hogy az ő kutyájuk volt, még aznap kijött az állatorvos, a vad­őr, és a szomszédasszony. Az orvos megállapította, hogy az állatot a kutya tépte szét, s a szomszédasszony az orvos előtt azt ígérte, hogy az el­pusztított birkát kifizetik. Az orvos és a vadőr javasol­ta, akkor szépen egyezzünk meg. El is mentem a kárta­lanításért, de a szomszédban közölték, hogy nem kapunk semmit, mert tanúval nem tudjuk bizonyítani, hogy az ő kutyájuk volt. Kérdezem én, éjnek idején hol találok tanút? Mire pedig kivirrad, a kutyáját megköti. Az ilyen károsult, mint én, nem ke­resheti az igazát? Mert nincs tanú éjjel? Ilyen eset­ben mi a teendő?” * * * Mindehhez csak annyit: az ilyesmi nemcsak tanú —, de becsület dolga is... 0 40. évforduló Nyugdíjasklub a konzervgyárban Van a Békéscsabai Kon­zervgyárnak egy jól működő nyugdíjasklubja. Erről sze­retnék néhány sort írni. Jú­nius 13—14—15-én remek 3 napos kirándulást tettünk, az útirány: Velence—Borivár— . Pannonhalma—Győr—Sop­ron—Bükkfürdő—Kőszeg. A klubban havonta egy délután tartunk összejövetelt, ahol mindig nagyon kedé­lyes a hangulat. Nemcsak a vidámságban, a szomorúság­ban is összetartunk. A bete­geket meglátogatjuk, elkísér­jük utolsó útjára az elhuny­takat. Klubvezetőnknek. ölyiis Imrénének köszönhet­jük, hogy mindig jól érez­zük magunkat ebben a nyug­díjasklubban. T. M.-né Békés Szerkesztői üzenetek „Olvasójuk”. Igazán saj­náljuk, hogy mindössze eny- nyit írt levele végére, amely­nek több kitételével egyetér­tünk, és ha megírja nevét, lakcímét, készséggel közzé- tesszük véleményét. Ha olva­sóink kérik, címüket nem ad­juk közre, de névtelen le­velekkel nem áll módunkban foglalkozni. * * * Bohusné Fekete Zsuzsanna, Békéscsaba. Amint a Volán­tól értesültünk, panaszát ki­vizsgálták. az ügy rendező­dött, az autóbusz vezetőjét „munkaköri kötelezettség vétkes megszegése” miatt megrovás fegyelmi büntetés­sel sújtották. Nagy izgalommal készül­tünk az úttörőszövetség 40. évfordulójára. Csapatunktól azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk kiállítást a moz­galom múltjáról. Mindenki feladatul kapta régi fényké­pek, naplók, úttörőmozgalmi tárgyak felkutatását. Megke­restünk régi csapatvezető­ket. Jártunk Piibojszki Mi­hály csapatvezetőnél is, aki a 6. számú általános iskola úttörőcsapatát alapította. Szí­vesen fogadott, és mesélt a mozgalom rhúltjáról. Deme­ter Miska bácsi is mesélt út­törőélményeiről, amit mag­nókazettára is felvettünk. Mázán Tériké nénitől régi raj naplót kaptunk, amelyből megismertük egy raj min­Az 1940-es évek végén alakult meg Békéscsabán, a Micsurin utcában, úttöröál- lomásként az úttörőház, majd átköltözött a Tanács- köztársaság úti épületbe, amely jelenleg óvoda. Több igazgatója volt, így Roszkos György, Pataj Pál, Hegedűs József, Bényei Erzsébet, La­kos Mária, Horváth Imréné. 1969-ben adták át az új út­törő és ifjúsági házat, mely­nek első igazgatója Bencsik Ilona volt. A gyerekek régen is na­gyon szerettek az úttörőház­ba járni, hiszen ott mindent megtaláltak, volt üvegház. lakatosműhely, képzőművész- szakkör, és így tovább. Éven­te 23 szakkört szerveztek. S voltak emlékezetes rendez­vények. Gazsi Endre tanító bácsi, aki eleinte Bánkúiról járt be, a 10-es számú isko­lában délelőtt tanított, dél­dennapjait. Szüléinktől, nagvszüleinktől is megkér­deztük, milyen volt régen az úttörőélet. Lexikonokban, könyvekben búvárkodtunk különböző úttörőszervezetek után. Dalokat gyűjtöttünk, s ezeket lejegyeztük egy fü­zetbe. Gyűjtöttünk képeket, könyveket a zánkai úttörő- városról. ­A rajkiállításon összegyűlt anyagokból készült el a csa­patkiállítás. Minden raj munkáját értékelték, s a mi rajunk 2. helyezést ért el Ügy érezzük, teljesítettük feladatunkat. Békéscsabai 2. Számú Általános Iskola 7. b. úttörőraja után pedig az úttörőházban dolgozott. Több száz vetélke­dőt szervezett, viccelt, anek- dótázott. A hajdani úttörők, akik ma már maguk is szü­lők, szívesen emlékeznek a nagy Körös—Duna—Tisza ví­zitúrára. Saját készítésű ka­jakokkal szálltak vízre. Na­gyon sokat tett az úttörőkért a Varga-házaspár, akik egész nyarukat Csillebércen töltöt­ték, ahol sok csabai úttörő is részt vett. Felejthetetlenek voltak az úttörő—színész— KISZ-es találkozók, szépek voltak a kisdobos-, úttörő­karneválok. Nagy sikert ara­tott a megyei rajzkiállítás 1968-ban a múzeumban. Az első három díjat a békés­csabai Kállai Éva úttörőház szakköre nyerte, amely Vág­réti János vezetésével mű­ködött. H. J.-né Békéscsaba Én is voltam úttörő Jogi fanácsok Miért nem dolgozik a fiam? Ismerősöm panaszkodik. Az első házasságából van egy fia. Jó, tudja, az is az ő gyereke, bár a fiúban nem tengett túl soha az apja irán­ti szeretet. Amióta elkerült otthonról, el is hidegültek egymástól. Az anyja már kicsi korától túlértékelte a képességeit. A gimnáziumot is alig-alig tudta befejezni, és egyik kudarcos felvételi vizsga követte a másikat a főiskolán. Valahogy sokad- szorra bejutott végre, de évismétlésre kötelezték. Hát meddig kell még erőmön fe­lül vállalnom azért, hogy erről az épkézláb, egészséges fiúról is gondoskodjam? — kérdezi az apa nem kis in­dulati töltéssel hangjában. Lássuk, mi is a helyzet a nagykorú gyerekek tartásá­val? tartásra köteles és arra képes szülő általában nem hivatkozhat arra, hogy . a nagykorúságát elért gyerme­ke tanulmányait munka mel­letti esti vagy levelező ta­gozaton is el tudná végezni. Tehát a szülő tartásdíj fize­tése iránti kötelezettsége nem szakad meg pusztán az­zal a ténnyel, hogy gyerme­ke elérte a nagykorúságot. Ha a fiatal életpályára elő­készítő, szükséges tanfolya­mot vagy főiskolai, egyete­mi tanulmányt folytat, igényt tarthat szülői segítségére. Az életpályára előkészítő, szük­séges minősítés kiemelendő. Ugyanis, ha a nagykorú gyermek kedvtelésből külön­böző stúdiumokra jelentke­zik, ezek költségeit nem kell az elvált szülőnek fedeznie. A szülő csak a kiskorú gyer­meke esetében köteles tar­tásra akár a saját szükség­leteinek veszélyeztetése árán is. Nem köteles a szülő tar­tani a szükséges tanulmá­nyait folytató munkaképes nagykorú gyermekét akkor, ha a gyermek a tartásra kö­telezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben a társadalmi felfo­gás szerint súlyosan kifogá­solható magatartást tanúsít. Nem kötelezhető a szülő ak­kor sem, ha saját vagy kis­korú gyermekének tartását veszélyeztetné. Utoljára hagytuk azt a változatot, amely panaszosunkat érinti: nem köteles fizetni a szülő, ha a gyermek a továbbtanu­lásra alkalmatlan. A nagy­korú gyermek csak a tanul­mányok folyamatos végzése esetén követelhet tartásdíjat. Természetesen nem hivat­kozhat arra a szülő, hogy a gyerek nem folyamatosan ta­nul. mert főiskola (egyetem) előtt egy-két évig gyakorlati munkát vállalt, sorkatona volt, vagy például a beteg­sége miatt nem foglalta el a helyét a következő iskolatí­pusban. Még az is kérdés, hogy a felsorolt időkre jár-e tartásdíj. Nos, ezt az dönti el, mi az oka a megszakítás­ra. Mindenesetre szünetel a tartási kötelezettség, ha a gyerek megélhetése a tanul­mányok megszakítása --alatt biztosítva van. (Például gyakorlati munka alatt ke­res.) Ha a középiskolai ta­nulmányok végzését követő­en hosszabb idő telt el, az összes körülmények mérle­gelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak főiskolán, az egyetem nappali tagoza­tán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyerektől várható el, hogy esti (levelező) tagozaton ta­nuljon. Ha a szülő köteles a tar­tásra, a tartásdíj összegét is az összes körülmények mér­legelésével állapítják meg. Itt már figyelembe veszik a szülő teherbíró képességét, a gyerek indokolt szükséglete­it, továbbá, hogy mennyiben működik közre a nagykorú gyermek, hogy saját szükség­leteit előteremtse (tanítvá­nyok vállalása, stb.) Dr. K É. FELHÍVÁS! A Békés Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya felhívja a nem lakás céljára szolgáló építmények tulajdonosait, ha­szonélvezőit, hogy 1986. július hú 15-ig kötelesek adóbevallást adni az építmény fekvése szerint illetékes községi, nagyközségi tanács vb egységes szakigazgatási, valamint a városi, vá­rosi jogú nagyközségi tanács vb pénzügyi szakigazgatási szervéhez. Adókötelezettség kiterjed az üdülőre, üdülőhöz tartozó gépkocsitárolóra, valamint az ún. egyéb adóköteles épít­ményekre. Ez utóbbi közé tartoznak például a vízijármű- tárolók, az ipari, szolgáltató, kereskedelmi, gyógyászati rendeltetésű építmények, helyiségek, a műtermek stb. Zártkertben lévő építményekről, ha azt pihenés céljára, tehát nem rendeltetésének megfelelően — nem szerszá­mos kamrának, gyümölcstárolónak, mezőgazdasági ter­mék előállítására szolgáló, egyéb helyiségnek — hasz­nálják. Az adóbevallást a tulajdonosnak, haszonélvezet esetén a haszonélvezőnek kell benyújtani. A tulajdonoshoz hason­lóan adóbevallásra kötelezett — a lakásszövetkezet kivé­telével — az épület létrehozására, fenntartására alakult szövetkezet tagja is, a szövetkezet tulajdonát képező üdülő, műhely, üzlet után, ha arra a tagnak állandó hasz­nálati joga van. Ugyancsak adókötelezettség terheli a belföldi társaságokat és társulatokat is a tulajdonukat képező adóköteles épít­mények után. Az építmény fekvése szerinti adóhatóság a rendelkezésre álló nyilvántartások alapján — tanácsrendeletet követően — megküldi a bevallásnyomtatványt az adózónak. Ha az adóbevallásra kötelezett építménytulajdonos ilyen nyom­tatványt (lakcímén bármilyen okból nem kap, azt bár­mely elsőfokú tanácsi adóhatóságnál beszerezheti. Az adóbevallással kapcsolatban felvetődő értelmezési kérdésekről a tanácsi adóapparátus készségesen ad fel­világosítást. A kitöltött és aláírt bevallási ívet az ingatlan fekvése szerint illetékes adóhatósághoz kell eljuttatni. BÉKÉS MEGYEI TANÁCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLY Ki(nn) a bárány — benn a farkas?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom