Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
T 1986. június 13., péntek NÉPÚJSÁG „Csillagbéke” A világűr békés hasznosítására irányuló közös gyakorlati lépések három szakaszból álló — a 2000-ig terjedő időszakra szóló — programját javasolja a Szovjetunió a világ népeinek. E program célja: a „csillagbéke” szilárd gazdasági, politikai és jogi, valamint szervezeti alapjainak megteremtése. A programot Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szovjet miniszterelnök ismertette a Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához intézett levelében, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A Szovjetunió üdvözli a világszervezet felhívását, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy terjesszék elő elképzeléseiket a világűr békés hasznosítása érdekében megvalósítandó nemzetközi együttműködésről és a kozmosz mi- litarizálásának megakadályozásáról. Ugyanannak a feladatnak két vonatkozásáról van szó: le kell állítani a „csillag- háború” előkészületeit és ki kell dolgozni a „csillagbéke” terveit, a világűr békés hasznosításának minden ország közös erőfeszítésével megvalósuló programját — írja levelében a szovjet kormányfő. A világűr felhasználása minden államtól új, az egész bolygót átfogó politikai gondolkodásmódot követel, amelynek része az erő alkalmazásáról és a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvésről való lemondás. Üzenetében Nyikolaj Rizskov emlékeztet arra, hogy a csapásmérő kozmikus fegyverek létrehozása jelentősen megnövelné a minden egyes államot és népet fenyegető atomháború kirobbanásának veszélyét. A nukleáris űrkorszakban a biztonság csak mindenki közös biztonságaként képzelhető el, kizárólag nukleáris leszereléssel, a fegyvereknek a világűrbe való kijuttatásának megakadályozása révén. Ezt célozza a nukleáris fegyverzet —-2000-ig történő — teljes és általános felszámolásának terve, amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyilatkozatában ismertetett Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió a csapásmérő űrfegyverek kifejlesztésének, kipróbálásának és telepítésének szigorú betiltása mellett emel szót. Az e célhoz vezető lépések egyike lehetne az, ha az államok nemzetközi egyezményt kötnének a mesterséges holdak sérthetetlenségéről, az új műholdelhárító-rendszerek kifejlesztésének, kipróbálásának és telepítésének tilalmáról, valamint a már meglevők felszámolásáról. Az űrfegyverkezési hajsza megelőzése és a földi fegyverkezési verseny beszüntetése érdekében a legfontosabb feladat: kölcsönösen le kell állítani minden nukleáris robbantást. A Szovjetunió javaslatai értelmében először is meg kell gyorsítani a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat, amelyek célja: hatékony megállapodások kidolgozása a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjedésének megakadályozása és a földi fegyverkezési hajsza beszüntetése, a nukleáris fegyverzet korlátozása és csökkentése, a hadászati egyensúly megszilárdítása érdekében. A Szovjetunió egyidejűleg azt javasolja, hogy a genfi leszerelési konferencia keretében kezdjenek tárgyalásokat a fegyverek világűrbe való telepítésének megakadályozása céljából. A békés célú űrkutatási együttműködés fejlesztése érdekében átfogó programokat kell kidolgozni amelyek az általános haladást és bolygónk biztonságát szolgálják, s az egész emberiség együttes erőfeszítései révén valósulnak meg — hangsúlyozta a szovjet politikus. Nem célszerű szétforgácsolni az államok erőfeszítéseit a világűr kutatásában, vagy párhuzamosan végezni ugyanazt. Az erőfeszítések ésszerű hasznosítása, azok egyeztetése és egyesítése révén a kutatások hatékonyabbak lennének és lehetővé válna olyasminek a megvalósítása, amivel egyedül még a legerősebb ország sem lenne képes megbirkózni — mutatott rá Nyikolaj Rizskov, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió ezért javasolja a világűr közös, békés meghódításának három szakaszból álló programját. A program első, úgynevezett szervezési szakaszában öt évig tanulmányoznák a világ országainak az űrtechnikával kapcsolatos igényeit. Legkésőbb 1990-ben össze kellene hívni a nemzetközi űrkutatási konferenciát vagy az ENSZ e kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát, illetve más megfelelő fórumon kellene megvitatni az addig felmerült kérdéseket. Ez a fórum hagyná jóvá a ’90-es évekre szóló cselekvési programot, figyelembe véve az azt követő 10—15 évre vonatkozó távlatokat. A konferencia létrehozná az Űrkutatási Világszervezetet (ÜKVSZ), s annak égisze alatt jóváhagynák a konkrét együttműködési tervek végrehajtásának szakosított programjait. A Szovjetunió véleménye szerint az erőfeszítéseket olyan átfogó, a kozmikus technikát felhasználó tervek végrehajtására kell összpontosítani, amelyek minden ország társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt fontosak. Ilyenek például: — a távközlés, a tengerhajózás, az életmentés a földön, a levegőben és a világűrben; — a Föld nagy távolságból történő megfigyelése a mező- gazdasági termelés, a szárazföldek és a világóceán természeti kincseinek jobb kihasználása érdekében; — a Föld bioszférájának tanulmányozása és megőrzése, átfogó időjárás-előrejelzési, illetve a természeti katasztrófákat előrejelző rendszer létrehozása; — új energiaforrások felhasználása, új anyagok és technológiák kidolgozása egyebek között az orvostudomány és a biológia részére, a súlytalanság és a légüres tér körülményeinek kihasználása termelési folyamatok kidolgozására. A ’90-es évek első felében, a program második szakaszában, egyeztetett tervek alapján ki kell dolgozni és létre kell hozni a megfelelő űrtechnikát. E szakasz egyik központi feladata lenne az űrtechnika komplex felhasználása a földi bioszféra állapotának tanulmányozása érdekében, azzal a céllal, hogy konkrét intézkedéseket dolgozhassanak ki a bioszféra megőrzésére. A harmadik szakaszban, a megvalósítás szakaszában, megfelelő űreszközöket bocsátanának fel, biztosítanák a szükséges földi rendszerek működését, az űrtechnika alkalmazásának egyes szakosított programjai gyakorlati hasznot hajtanának. A Szovjetunió megítélése szerint az Űrkutatási Világszervezetnek univerzális államközi szervezetnek kell lennie, melynek alapokmánya nemzetközi szerződés formáját öltené, s amely együttműködési megállapodást kötne az ENSZ-szel. Feladata a szakosított programok koordinálása és megvalósítása lenne. Pénzeszközeit elsősorban a jelentős űrkutatási erőforrásokkal rendelkező országok, valamint más, gazdaságilag fejlett államok biztosítanák. Az Űrkutatási Világszervezet gondoskodna arról, hogy minden államnak módja legyen társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében felhasználni az űrtudomány és az űrtechnika eredményeit, segítene a fejlődő országoknak abban, hogy a világűr meghódításának közvetlen és tevékeny részeseivé válhassanak — írja levelében Nyikolaj Rizskov. AVSZ PTT ülésének nemzetközi visszhangjai Haderőcsökkentés A Varsói Szerződés országai változatlan, rugalmas tárgyalási készségüket hangsúlyozták a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások csütörtöki fordulóján. A Nyugat ezúttal is negatívan reagált: a VSZ budapesti javaslataira a NATO brüsszeli központja válaszol majd; a bécsi fórumon amúgy is csak az ott beterjesztett javaslatokkal foglalkoznak — mondotta az ülés után a NATO-orszá- gok szóvivője. A Varsói Szerződés szóvivője kérdésekre válaszolva rámutatott: a hagyományos haderők és fegyverzetek nagyszabású csökkentésére vonatkozó új javaslatokat megtárgyalhatják mind a stockholmi értekezlet keretében, mind a kiszélesítendő bécsi fórumon, akár újonnan kialakítandó keretek között. A lényeg, hogy haladást érjenek el, a VSZ számára bármely tárgyalási fórum megfelel, ha a haderők lényeges csökkentését szolgálja. A javasolt nagyszabású megállapodás ellenőrzésére egyébként más, szélesebb körű lehetőségek nyílnának, mint a VSZ által korábban felvetett kismértékű haderőcsök- kentésnél — mondotta még a szóvivő. (A NATO elégte^ lennek minősíti a jövendő megállapodás ellenőrzésére vonatkozó eddigi szocialista javaslatokat.) Az ülésen Enjo Szavov bolgár, Ludek Handl csehszlovák és Érdem Erner török nagykövet szólalt fel. „Felhívás a cselekvésere”, „Felhívás a szilárd béke érdekében” — ezekkel a szalagcímekkel indítja a moszkvai Pravda és az Izvesztyija csütörtöki száma budapesti tudósításait. Valameny- nyi szovjet lap részletesen, az első oldalon számol be a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésének befejező napjáról, közlik a kiadott közleményt és felhívást. A világ népei megelégedéssel állapíthatják meg, hogy a testvéri szocialista országok legmagasabb szintű vezetői a Duna-parti városban új fejezetet nyitottak a közösség történetében, újabb nagy jelentőségű lépést tettek a béke és leszerelés érdekében — hangsúlyozza a Pravda. A szocialista országok határozottan síkraszálltak a különböző társadalmi rendszerű országok közötti politikai párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért — állapítja meg az Izvesztyija. A Budapestről keltezett felhívásban a VSZ tagállamai konkretizálták és részletesen kifejtették a katonai — mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverzet terén való — szembenállás szintjének csökkentését szolgáló politikájukat. A lap az utóbbi napok budapesti eseményeit, Mihail Gorbacsov magyarországi látogatását értékelve rámutat: a megbeszélések újólag megmutatták, hogy a két ország teljesen azonos nézeteket vall a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően, mi több, gazdasági téren az új együttműködési formákra helyezték a fő hangsúlyt. Mihail Gorbacsov budapesti baráti látogatását Magyarországon úgy értékelik, mint a széles körű szovjet— magyar együttműködés megerősítésének és elmélyítésének új szakaszát — írja Vlagyimir Nakarjakov, az APN szovjet sajtóügynökség budapesti különtudósítója. Az SZKP KB főtitkárának és Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának megbeszélései, a többórás véleménycserék megmutatták, hogy az SZKP-nak és az MSZMP-nek közös a célja: a társadalmi-gazdasági fejlődés és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a nép jólétének javítása, a szocialista demokrácia tökéletesítése, a szocializmus lehetőségeinek és előnyeinek teljesebb felhasználása révén. Az APN különtudósítója a továbbiakban kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelésben Magyarország számos termékfajtában az egy főre jutó átlagot tekintve jelentősen meghaladta a KGST más- tagországait és sok fejlett tőkés országot. Az egy főre jutó 165 kg-os hústermelés, az 1,6 tonna gabona, a 210 kilogramm burgonya. zöldség és gyümölcs — csupán néhány adat a termelés magas szintjének jellemzésére — írja az APN. A tudósító végezetül emlékeztet arra, hogy a két ország vezetőinek találkozóján különös figyelmet szenteltek a kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok stabil fejlesztésének, a termelési szakosodás és kooperáció elmélyítésére megkezdett munka meggyorsításának, az együttműködés új, progresszív formái meghonosításának. „Konkrét intézkedések a háborús fenyegetés ellen” — íme egy jellemző cím a csütörtöki bolgár lapokból, amelyek terjedelmes tudósításokban számoltak be a tanácskozás munkájának befejeződéséről és az elfogadott dokumentumokról. A Zolnierz Wolnosci, a lengyel hadsereg napilapja reménykeltőnek nevezte a budapesti javaslatot, mondván: a nemzetközi feszültség növekedése ellenére a párbeszéd továbbra is lehetséges és szükséges. A bukaresti sajtó csütörtökön első oldalon számolt be a VSZ PTT ülésének befejeződéséről, a küldöttségvezetők tanácskozásáról, és közölte az elfogadott közleményt és felhívást. Csütörtökön valamennyi jugoszláv napilap vezető helyen foglalkozott a budapesti üléssel, dokumentumaival. A Borba „A VSZ újabb felhívása a Nyugathoz”, a Politika „Csökkentsék egynegyedével a fegyverzetet” címmel számolt be az eseményekről. Budapesti beszámolójában az El Pais azt emeli ki, hogy a Szovjetunió célja a bécsi tárgyalások kimozdítása a holtpontról, az ott folyó megbeszélések témakörének bővítése. A pekingi China Daily a leszerelési javaslatokat ismertetve megállapítja: ezek a kezdeményezések részletesebb kifejtését jelentik annak, amit Mihail Gorbacsov az NSZEP áprilisi kongresz- szusán jelentett be. A nyugat-berlini Die Wahrheit kiemelte Barity Miklósnak, a VSZ PTT főtitkárának szerdai sajtóértekezletén mondott szavaiból, hogy a szocialista országok készek a politikai párbeszéd folytatására és elmélyítésére. Az NSZK vezető újságjai, tévé- és rádióállomásai egyelőre kevés értékelő elemmel, politikai szemléletüknek megfelelően ismertetik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén elfogadott leszerelési javaslatokat, magas szintű hivatalos állás- foglalás azonban még nem látott napvilágot a nyugatnémet fővárosban. A tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung „Budapesti ajánlat: jelentősen csökkentsék a fegyveres erőket és a hagyományos fegyverzetet” címmel közöl ismertetést, amelyben rámutat: „Nyugati megfigyelők előremutató elemként húzzák alá, hogy a Kelet folytatni akarja a Genfben megkezdett világ- politikai párbeszédet, s ez alkalommal az esetleges megállapodások ellenőrzésének kérdésében, így a közvetlen helyszíni ellenőrzés kérdésében is a korábbinál sokkal nagyobb készséget tanúsít.” „Keletről az enyhülés irányába mutató jelek érkeznek” — ezt a címet adta az II Messaggero című olasz napilap csütörtöki számában megjelent tudósításának, amely a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti csúcstalálkozójáról, az ott előterjesztett leszerelési javaslatokról szól. A gondolatot általában minden olasz lap osztja, hangsúlyozva: politikai szempontból jelentős javaslatokról van szó, amelyeket a másik félnek elkerülhetetlenül mérlegelnie kell. A csütörtöki japán újságok kivétel nélkül már a címben kiemelték, hogy a Varsói Szerződés az 1990-es évekre az európai haderők egymilliós csökkentését javasolta a NATO-nak, s ennek kapcsán rendkívül merész indítványról beszéltek. A belga hírügynökség és a rádió beszámolt NATO-dip- lomaták első reagálásáról: a dokumentumokat „tudomásul vették, kedvezően fogadták és nagy érdeklődéssel tanulmányozzák”. A La Libre Belgique című lap és a Le Soir kiemeli, hogy a bécsi fegyverzet- csökkentési tárgyalások, „ahol, a több mint tíz évi topogás folytán, szomorúak a tapasztalatok”, egész Európát átfoghatják és talán kimozdulhatnak a holtpontról. Az amerikai hírügynökségek, rádió- és televíziós állomások legtöbb jelentése „nehezen megvalósíthatónak” és „hosszú tárgyalást igénylőnek” minősítette azt a javaslatot. amelyet a szocialista országok az európai hagyományos fegyveres erők gyors és nagy méretű csökkentésére tettek szerdán Budapesten. Mindhárom nagy amerikai televíziós hálózat, valamint a CNN kábeltelevíziós hírcsatorna is közölt fő híradójában beszámolót a dokumentumok aláírásáról. Az ABC televízió budapesti tudósítása külön is aláhúzta, hogy az új javaslat már az első évben jelentős létszám- csökkentést kíván megvalósítani Európában a fegyveres erőknél és a fegyverzet megfelelő csökkentését is előirányozza. A CBS televízió közölte, hogy a NATO gondosan tanulmányozni kívánja a budapesti dokumentumokat. Gromiko—Dzsurov találkozó Rendkívüli állapot Dél-Dfrikában Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taaácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Dobri Dzsurov hadseregtábornokot, a BKP KB PB tagját, a Bolgár Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterét, aki katonai küldöttség élén érkezett baráti látogatásra a Szovjetunióba. A találkozón nagyra értékelték a Varsói Szerződés A nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan beszüntetésére szólított fel a hirosi- mai békeértekezlet, amelynek munkájában hét ország — köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — orvosai, a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzetközi orvosmozgalom tagjai vesznek részt. „Az emberiség előtt álló legsürgősebb feladat a tömegpusztító eszközök megsemmisítése” — hangsúlyozta felhívásuk. Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé budapesti ülésének munkáját, s hangsúlyozták, hogy égető szükség van határozott lépésekre a béke megóvásáért. A nap folyamán Dobri Dzsurov tárgyalt Szergej Szokolov marsallal, az SZKP KB PB póttagjával, honvédelmi miniszterrel. A megbeszélésen kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg. A tanácskozáson több előadás hangzott el az atomháború megelőzésének, lehetőségeiről, továbbá egy esetleges háború várható pusztításairól, amelyek teljesen valójában fel sem mérhetők előre. A csütörtöki tanácskozáson részt vett Araki Takesi, Hirosima város polgármestere. A békeszimpózium pénteken a másik atombomba sújtotta japán városban, Naga- szakiban folytatja munkáját. Az afrikai ENSZ-tagálla- mok csoportja csütörtökön a Biztonsági Tanács sürgős ösz- szehívását kérte a Dél-afrikai Köztársaságban kialakult súlyos helyzet miatt. Tegnap, négy nappal a so- wetói vérengzés tizedik évfordulója előtt rendkívüli állapotot hirdettek ki Dél-afri- ka egész területére. Ennek értelmében a már eddig is széles jogkörrel rendelkező rendőrség vádemelés nélkül korlátlan ideig őrizetben tarthat foglyokat, felhatalmazás nélküli házkutatásokat tarthat, a hatóságok kijárási tilalmat rendelhetnek el, és lezárhatnak egyes területeket állampolgárok bizonyos csoportjai előtt. A rendőrség már a rendkívüli állapot kihirdetését megelőző hajnali órákban példátlan arányú letartóztatásokat hajtott végre. Egyházi források szerint több mint 1200 embert fogtak el. Az azániai népi szervezet irányítóin kívül őrizetbe vettek sok szakszervezeti vezetőt. Ezenkívül a hatóságok minden nem helybeli lakost kitiltottak Sowetóból. A rendelkezés ^érvényes a sajtó képviselőire is, akiket más szigorú korlátozásokkal is sújtottak. Megtiltották mindenfajta híradást a letartóztatásokról, illetve az események fényképezését vagy filmezését. A pretoriai rendszer lépései általános visszatetszést keltettek világszerte. Bonn aggodalmának adott hangot Washington mérsékletre intette a Dél-Afrikában szemben álló feleket, de — a Fehér Ház szóvivője szerint — nem foglalkozik a gazdasági szankciók megszigorításának gondolatával. brit külügyminisztérium viszont közölte, hogy London fontolóra veszi a szankciókat elutasító magatartásának felülvizsgálatát. Desmond Tutu Nobel-bé- kedíjas anglikán püspök kijelentette, hogy csak a külföld közbelépése akadályozhatja meg a konfliktus ki- szélesedését Dél-Afrikában. A kétmillió tagot számláló UDF, melynek sok vezetője most először kényszerült illegalitásba, szóvivője útján szintén határozott nemzetközi fellépést sürgetett, megállapítva, hogy a pretoriai lépés vérfürdőt idézhet elő. Hirosimái békeszimpőzium
