Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése A Mihail Gorbacsov vezette szovjet küldöttség a VSZ PTT budapesti ülésén (Telefotó) Erich Honecker válasza Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács díszvacsorát adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére a Parlament vadásztermében. A vacsorán Kádár János és Erich Honecker pohárköszöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntője Kádár János elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa nevében tisztelettel köszöntötte a Politikai Tanácskozó Testület budapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit, tagjait, hazánk vendégeit. — Találkozónkon — mondotta — áttekintjük az európai és a világhelyzet legfontosabb kérdéseit. Véleményt cserélünk a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az egyetemes biztonság megszilárdításáért, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelmünk időszerű feladatairól. Tanácskozásunk eddigi munkája bizonyítja, hogy országaink között korunk fő kérdéseinek, közös feladatainknak a megítélésében nézetazonosság van. Híven szocialista rendszerünkből fakadó elvi törekvéseinkhez, fő célunknak a béke megőrzését, a biztonság új alapokon való megszilárdítását tekintjük. Szilárd meggyőződésünk, hogy fő céljaink elérésére irányuló új kezdeményezéseink reálisak, járható utat mutatnak az egész emberiség előtt álló legfontosabb problémák megoldásához. Bízunk javaslataink meggyőző erejében. Megvalósításukhoz együttműködésre és összefogásra szólítjuk fel a világ minden politikusát, pártjait és szervezeteit, minden jó- akaratú, békeszerető becsületes embert. — A Varsói Szerződés tagállamai a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben fegyverzetkorlátozási és leszerelési intézkedésekkel akarják megszilárdítani földrészünk békéjét és biztonságát. Erre újabb konstruktív javaslatokat teszünk. Tanácskozásunk kiemelt figyelmet szentel azoknak a javaslatoknak, amelyek az európai biztonság és együttműködési folyamat továbbfejlesztését, földrészünk politikai légkörének javítását, az itt élő népek közötti együttműködés és bizalom erősítését célozzák. Meggyőződésünk, hogy a helsinki záróokmány napjainkban is érvényes, követendő példát jelent mind Európában, mind a világ más térségeiben. * _Az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére törekszünk. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően készek vagyunk a kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, humanitárius, kulturális és egyéb kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére. Az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy a földrész minden békeszerető emberének, realista gondolkodású politikusának összefogásával Európát a béke és a biztonság kontinensévé tehetjük. Mai világunkban a béke oszthatatlan. Földünk számos pontján háborúk pusztítanak, a békét és a biztonságot veszélyek fenyegetik. Ezért következetesen síkra- szállunk a válsággócok felszámolásáért, a feszültségek tárgyalások útján történő, igazságos, tartós rendezéséért. A jövőben is mindent megteszünk, hogy megfelelő szinten tartsuk védelmi képességünket, a történelmileg kialakult erőegyensúlyt megőrizzük. Tovább erősítjük az országainkat összekötő barátságot és együttműködést. — A Magyar Népköztársaság küldöttsége nevében üdvözlöm a Politikai Tanácskozó Testület budapesti ülésének résztvevőit, minden kedves vendégünket. Kérem Önöket, továbbítsák üdvözletünket és jókívánságainkat az itt képviselt testvéri országok kommunistáinak és dolgozó népének — mondotta végezetül Kádár János, s poharát pártjaink, kormányaink együttműködésére, népeink barátságára; a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért vívott küzdelmünk sikerére; valamennyi vendégünk egészségére emelte. Ezután Erich Honecker emelkedett szólásra. Bevezetőben a Politikai Tanácskozó Testület budapesti ülésén résztvevő delegációk nevében köszönetét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának a szívélyes, vendégszerető fogadtatásért. Hozzáfűzte: tiszta szívből további sikereket kívánnak a testvéri szocialista Magyar- ország népének az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott feladatok teljesítéséhez. Ezután így folytatta: — A következő öt évre — és az azt követő időszakra is — valamennyi testvéri ország a népeik javát, boldogulását szolgáló termékeny alkotómunka nagyszerű perspektíváit jelölte meg. Valamennyien sok célt tűztünk ki külön-külön és közösen is. Nem ez az első alkalom, hogy a Varsói Szerződés tagállamai bonyolult és veszélyekkel terhes időszakban tanácskoznak együtt arról, hogy miként lehet elhárítani egy atomháború borzalmát és pozitív fordulatot elérni a nemzetközi helyzetben. A válasz, amit e kérdésekre adunk, a szocializmus lényegéből fakad. Ez a válasz elhangzott már az SZKP XXVII. kongresszusán és a többi testvérpárt kongresszusán is megfogalmazódott. Mihail Gorbacsov elvtárs átfogó elemzése és konstruktív javaslatai, amelyeket mai tanácskozásunkon, itt Budapesten beterjesztett, e válasz folytatását jelentik. E javaslatokkal ismételten felemeljük szavunkat és egyhangúlag fordulunk a világ közvéleményéhez. Minél inkább veszélyben a béke, annál inkább fokozzuk erőfeszítéseinket megőrzésének érdekében. A népeknek tudniuk kell, hogy bízhatnak a szocialista országokban. Cselekedeteinkben az az elv vezérel bennünket, hogy a békének, az életnek, a békés egymás mellett élésnek nincsen alternatívája. Aki konfrontációra, a nukleáris fegyverkezési verseny fokozására és a katonai erőfölény megszerzésére törekszik, az emberiség létével játszik. Épp ezért szállnak síkra országaink oly hangsúlyosan az értelem és a realizmus politikájáért. A nemzetközi kapcsolatok újfajta megközelítésére szólítunk fel, hiszen az államok biztonságát napjainkban politikai eszközökkel kell szavatolni. Egynek érezzük magunkat mindenkivel a földön, aki nem akar egy nukleáris katasztrófa áldozata lenni, hanem élni kíván. A Szovjetunió által a nukleáris, hagyományos és vegyi fegyverek megsemmisítésével kapcsolatban beterjesztett program, valamint a Varsói Szerződés közös kezdeményezései érthetően széles körű nemzetközi támogatást élveznek, hiszen egy atomfegyverektől mentes világ távlatait rajzolják fel. A Varsói Szerződés tagállamai fegyverzetkorlátozási javaslataikból egyetlen fegyverfajtát sem rekesztenek ki. Síkraszállnak a hagyományos fegyverzetek radikális csökkentéséért is, mind globális, mind regionális szinten. Európa, ahol a fegyverzetek koncentrációja nagyon veszélyes méreteket öltött, különösképpen a szívügyünk. Itt kellene elkezdeni a munkát. Azok a javaslatok, amelyekről holnap döntünk, megnyithatják az utat ehhez. Tanácskozásunk eredményei kétségkívül bátorságot öntenek majd mindazokba, akik fellépnek a fegyverkezési verseny és annak a világűrre való kiterjesztése ellen. Tanácskozásunk egyértelműen bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés eleget tesz a mai nemzetközi helyzet támasztotta követelményeknek. Együttműködésünk valamennyi területén növekvő dinamizmus tapasztalható. Joggal beszélhetünk tehát együttműködésünknek egy kialakulóban lévő új minőségéről. — Bizonyos vagyok abban, hogy Politikai Tanácskozó Testületünk mostani ülése is lényegesen hozzájárul szövetségünk erősödéséhez, a testvéri országok egységének és összeforrottságá- nak megszilárdításához. Ez a legfontosabb záloga annak, hogy közös erőfeszítésekkel áttörést érjünk el a nemzetközi helyzet javításában és a tartós béke megteremtésében — mondotta befejezésül Erich Honecker. Poharát testvérpártjaink, országaink és népeink megbonthatatlan barátságára; a Magyar Nép- köztársaságra, Kádár János, a magyar házigazdák, a találkozó valamennyi résztvevője egészségére, s a szocializmusért és a békéért vívott közös harc további sikereire emelte. NÉPÚJSÁG Utolsó nekirugaszkodás Tizenegyedik, utolsó fordulójához érkezett a bizalom- és biztonságerősítő kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferencia. A részt vevő harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttségei még egy utolsó nekirugaszkodással megpróbálják elkészíteni azt a dokumentumot, amelyet az előzetes elképzelések szerint szeptemberben kellene elfogadniuk az érintetteknek. Az előző tíz tárgyalási menet során nem alakult ki olyan helyzet, hogy most biztos sikerről lehessen beszélni. A Varsói Szerződés tagállamai és a semleges országok egyaránt több reális, kompromisszumokat is tartalmazó javaslatot nyújtottak be, ám a NATO, mindenekelőtt az Egyesült Államok, szemmel láthatóan egyoldalú előnyök elérésére törekedett. Az első időszak ügyrendi, technikai vitái után sem sikerült megtalálni azt a közös nyelvet, amelyen az ellentétes véleményen lévő küldöttségek megérthették volna egymást, s ezért a felelősség egyértelműen a nyugati országok reakciós köreit terheli. A konferencia ideje alatt a Szovjetunió és a Varsói Szerződés számos Európát érintő leszerelési és bizalomnövelő indítványt tett. Ezek kiterjedtek a nukleáris és hagyományos fegyverzetek széles körére, beleértve a vegyi fegyvereket is. Továbbá elfogadták a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó korábbi nyugati követelést, s ezzel szinte minden kérdésben elébe mentek a kezdeti NATO-kívánalmaknak. Ám minden egyes kompromisszumos javaslat után újabb és újabb követelések érkeztek Washingtonból, s így a konferencia zárószakasza előtt sem lehet megjósolni a tárgyalássorozat végeredményét. A tények fényében különösen furcsán hat Ronald Reagan amerikai elnök hétfői nyilatkozata, amelyben a szocialista országokat igyekszik felelőssé tenni az esetleges kudarcért. Pedig az Egyesült Államoknak nagyon nem áll jól az ilyenfajta „másra mutogatás”, hiszen az egyedüli amerikai ellen- szavazat akadályozta meg a megállapodást Bernben, és most teljesen magára hagyatva is kitart a SALT-szerződések felrúgása mellett. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé éppen most ülésezik Budapesten. Az itt születő döntések, javaslatok valószínűleg újabb lökést adhatnak a stockholmi konferencia munkájának is. Bármit is mondjanak a Fehér Házban, a közvélemény tudni fogja, ki milyen álláspontot képvisel az emberiség jövője szempontjából kulcsfontosságú tárgyalásokon. Horváth Gábor Megelőzhető lett volna a Challenger katasztrófája A Challenger űrrepülőgép katasztrófájának nem kellett volna megtörténnie — állapította meg hétfőn közreadott jelentésében az a különbizottság, amely William Rogers volt külügyminiszter vezetésével február eleje óta vizsgálta a hét emberéletet követelő szerencsétlenség okát. A bizottság szerint a tragédia megelőzhető lett volna, ha az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatal, a NASA vezetése figyelembe vette volna a szakértők véleményét, és nem erőltette volna a gyorsított ütemű programot az űrrepülőgépek felhasználásában. A jelentés főbb pontjai már annak közzététele előtt nyilvánosságra kerültek. A bizottság egyértelműen a szilárd hajtóanyagú segédrakéta tömítőgyűrűjének átszakadását jelöli meg a katasztrófa okául. A számos — köztük néhány eddig ismeretlen fényképpel illusztrált jelentés világosan mutatja, hogy már a rajtnál füstfelhő jelentkezett a hibás gyűrűnél. Azt is megállapította azonban a vizsgálat, hogy a gyártó vállalat, a Morton Thio- kol szakemberei figyelmeztettek a várható veszélyre, saját vállalatuk vezetői és a NASA irányítói azonban felülbírálták őket, és engedélyezték a rajtot. A jelentés nem foglalkozik azzal, hogyan vesztették életüket az űrhajósok, megállapítja azonban, hogy az utaskabin a robbanás után egyben maradt, és egyik oldalával csapódott a tengerbe. A A tudomány újabb lépéssel került közelebb a nagyméretű, kutatási célokat szolgáló űrobjektumok megalkotásához, miután Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjev szovjet űrhajós sikeresen összeszerelt a világűrben egy hatalmas, rácsos fémszerkezetet. így értékelte a két kozmonauta által végzett munkát Alek- szej Leonov, az ismert szovjet űrhajé a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában. Leonov, aki 1965-ben a világon elsőként lépett ki űrkabinjából a világűrbe, nyilatkozatában elmondta: a most összeállított fémrácshoz hasonló tartószerkezetek a jövőben úgynevezett modulkomplexumként szolgálnak bizottság javasolja, hogy dolgozzanak ki megfelelő mentőrendszert az űrrepülőgépek utasainak mentésére. Az egyéb javaslatok között elsősorban a segédrakéta tömítőrendszerének átalakítását. annak gondosabb ellenőrzését és általában a műszaki ellenőrzés megszigorítását sürgeti a bizottság. Egyben azt is javasolja, hogy a NASA változtassa meg szervezeti felépítését, helyezzen nagyobb hangsúlyt a biztonságra, és ennek megfelelően alakítsa ki döntéseit, amelyekbe a jövőben az űrhajósoknak is nagyobb beleszólást kell adni. Azt is javasolja a bizottság, hogy az Egyesült Államok űrkísérleti programjában ne kapjon kizárólagos szerepet az űrrepülőgépek használata, hanem az űrobjektumok egy részét hordozórakétákkal juttassák föld körüli pályájukra. A jelentés értelmében a NASÄ vezetőinek egy éven belül be kell számolniok a javasolt intézkedések végrehajtásáról. Rogers és a bizottság több tagja sajtókonferenciáján rámutatott: megítélésük szerint a katasztrófa ellenére folytatható az amerikai űrrepülőgépes program. Ehhez azonban feltétlenül végre kell hajtani a javasolt szerkezeti átalakításokat és műszaki változásokat. Az amerikai törvényhozás most maga is vizsgálatot indít a felelősség megállapítására, illetve a további teendők meghatározására. majd, amelyekre akár termelőüzemeket és naperiőműveket is telepíthetnek. Leonov hozzátette ugyanakkor, hogy a szerkezetek valódi felhasználási módjáról ma még korai lenne szólni. A világűrben hosszú távra berendezkedett két szovjet kozmonauta eközben folytatja kutatási programját: a legutóbbi napokban csillagászati és geofizikai megfigyeléseket végeztek, emellett biológiai kísérleteket is lebonyolítottak. A következő napok feladatai között szerepel a Világóceán egyenlítői vizeinek tanulmányozása, valamint földünk légkörének optikai elemzése. Szovjet űrkutatási eredmények
