Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

1986. június 6., péntek © Bajcsy-Zsilinszky Endrére emlékeztek Szarvason Részlet az emlékkiállításból Fotó: Gál Edit Kongresszus után KPVDSZ-aktívaiilés Békéscsabán II Minisztertanács tárgyalta Rendelet az iskola és a vállalat együttműködéséről (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Tóth Lajos előadását a városi vegyes kórus műso­ra követte — vezényelt Da­rabán Géza —, majd dr. Vigh Károly történész tartott ünnepi beszédet Bajcsy-Zsi­linszky Endre szellemi és po­litikai öröksége címmel. „Ha valakire el lehetett mondani, úgy Zsilinszkyre igen, hogy népben-nemzet- ben gondolkozott” — mond­ta bevezetőjében, majd er­kölcsi tisztaságáról, politikai feddhetetlenségéről szólt, melyekről legendákat mesél­nek. „Soha, senki annyit nem tett az üldözöttek vé­delmében és érdekében, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre” — folytatta később dr. Vigh Károly, majd Zsilinszky po­litikai fejlődését méltatta, s azt a rendkívüli utat, melyet Szegedtől Sopronkőhidáig tett meg. Az ünnepi beszéd után dr. Körösfalvi Pál, Szarvas Vá­ros Baráti Körének elnöke Mladonyiczki Béla Bajcsy­Zsilinszky-emlékplakettjét adta át mindazoknak, akik segítették felkutatni, nép­szerűsíteni Bajcsy-Zsilinszky Endre életútját, munkássá­gát. A résztvevők ezt követően megtekintették a tanács elő­terében felállított emlékki­állítást — rendezte Borsi Jó­zsef muzeológus —, melyet dr. Pataki István, a városi tanács elnöke, az emlékbi­zottság társelnöke nyitott meg. Végül az emlékülés részt­vevői megkoszorúzták Baj­csy-Zsilinszky Endre szobrát és emléktábláját. Tarpán Bajcsy-Zsilinszky Endre sírja körül gyűltek össze az emlékünnepség résztvevői. Két percig zúg­tak a harangok, majd el­hangzott a Himnusz. Ezt kö­vetően Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Varga Gyula, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára el­helyezte a síremléken az MSZMP Központi Bizottsá­gának koszorúját. A Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa nevében Garamvölgyi József, a HNF OT titkára, Soltészáé Pádár Ilona, a HNF Szabolcs-Szatmár Me­gyei Bizottságának titkára és Kantár Béla, a HNF Tarpai Nagyközségi Bizottságának elnöke koszorúzott. Koszorú­val tisztelgett Bajcsy-Zsi­linszky Endre emléke előtt az Országgyűlés, a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége, szülővá­rosa, Szarvas, egykori or­szággyűlési választókörzete, Derecske, a Bajcsy-Zsilinsz­ky Baráti Társaság, Sopron­kőhida és Tarpa község. A koszorúzási ünnepség végén Futó Dezső, a Bajcsy-Zsi­linszky Baráti Társaság tag­ja méltatta a nagy politikus életútját. Ugyanezen a napon koszo­rút helyeztek el a tarpai mű­velődési ház udvarán álló Bajcsy-Zsilinszky-mellszo- bor talapzatán is, majd em­lékülésen idézték fel Tarpá- hoz, Esze Tamás szülőföld­jéhez fűződő kapcsolatát. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés Megyei Bizottsága szakszer­vezeti titkároknak, bizalmi­aknak, tisztségviselőknek rendezett aktívaülést június 5-én, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, az SZMT- székházban. A magyar szakszervezetek XXV. és a KPVDSZ XXXIV. kongresszusának határoza­taiból adódó feladatokról, aktuális politikai és gazda­sági tennivalókról Tar Sán­dor, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára tar­tott előadást. Elöljáróban arról a várakozásról szólt, amely a szakszervezeti kongresszust megelőzte, hi­szen a beszámoló 5 éves idő­szakot ölelt fel. A magyar közvélemény kíváncsi volt arra, hogy a szakszervezeti mozgalom választ tud-e ad­ni azokra a kérdésekre, ame­lyek a különböző fórumokon elhangzottak. Különösen a gazdasági élet megújításá­nak a törekvései váltottak ki várakozást. A kereskedő­ket mindenekelőtt a bér­emelés, a 40 órás munkahét bevezetésének a lehetősége, az itt dolgozók társadalmi megbecsülése érdekelte. Nos, a kongresszusi határozatok­ban tükröződik az 550 ezer tag véleménye, állásfoglalá­sa, amely előremutató. Ezután az élelmiszer-kis­kereskedelem nehézségeit taglalta. A kereskedelem „nehézipara” ugyanis szá­mos gonddal küszködik im­már évek óta. Kevesen van­nak a pult mögött, az áru­házakban, nincs pénz beru­házásra, fejlesztésre; így képtelenek eleget tenni a gazdaságossági követelmé­nyeknek. De mit tesz a szakszervezet ? Elmondotta, hogy széles körű közvéle­ménykutatást tartottak, amelynek alapján megálla­pították: központi segítségre van szükség, ezzel egyetér­tett a kormány gazdasági bizottsága is. A közeljövő­ben módosítják a belkeres­kedelmi törvény egyes ele­meit. Egyértelműbbé te­szik az ellátási felelősséget, a kínálatot és a minőséget illetően. A kereskedelem­ben és a vendéglátásban az elavult jutalékrendszert fel­váltja a teljesítményhez kö­tődő bérezés, az új szabályo­zás miatt azonban a dolgo­zók keresete nem csökken­het. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy továbbra is napi­renden kell tartani a techni­kai felszereltség korszerűsí­tését, a kistelepülések bolt­hálózatának felújítását, a rugalmas nyitva tartás meg­teremtését, az udvarias ki­szolgálást. A hozzászólók a bérszabá­lyozás buktatóiról, a szocia­lista brigádmozgalomról, a zöldségforgalmazás ellent­mondásairól, az agitációs és kulturális tevékenységről, valamint a „fekete túlórák­ról”, a munka- és életkörül­ményekről, a gyakori árvál­tozásokról mondták el ta­pasztalataikat, véleményü­ket. A vállalatoknál folyó gya­korlati oktatás, valamint az iskola és a vállalat együtt­működésének — az oktatási törvényben is megfogalma­zott — fejlesztését szolgálja az a rendelet, amelyet a kor­mány csütörtöki ülésén al­kotott. Az elmúlt években meg­erősödött az igény, hogy a közoktatás az általános mű­veltség biztosítása mellett mi­nél több iskolatípusban ké­szítse fel a tanulókat a tár­sadalomba való beilleszke­désre, a munkába állást elő­segítő ismeretek elsajátításá­ra. A gyakorlati oktatásra az iskolarendszer a vállalatok nélkül nem lenne képes, ugyanakkor a vállalatoknak is egyértelműen érdekük, hogy a tanulók különböző szakmai körök betöltéséhez szükséges ismereteket mind eredményesebben elsajátít­sák. Mindezekre tekintettel írta elő az oktatási törvény, hogy az iskolák a gyakorlati oktatási feladatoknak a vál­lalatokkal együttműködve te­gyenek eleget. A meglevő különböző szin­tű jogszabályok helyett a most elfogadott, 1986. szep­tember 1-én életbe lépő ren­delet a középfokú szakokta­tásban a szakmai képzés ér­dekeit a jelenleginél jobban szolgáló, az egyes iskolatí­pusok szakmai, oktatási sa­játosságaival számoló, ugyan­akkor az indokolatlan kü­lönbségeket megszüntető egy­séges jogi rendezésre törek­szik. A rendelet egyebek kö­zött kimondja: az iskola és Elkészült a turizmus, vala­mint az üdülési-idegenfor­galmi területek hosszú távú — az ezredfordulóig terjedő fejlesztési koncepciója, amelynek céljait és legfonto­sabb elveit csütörtökön az Országházban tartott sajtótá­jékoztatón ismertette Jant- ner Antal építésügyi és vá­rosfejlesztési, és Vincze Im­re belkereskedelmi minisz­terhelyettes. Vincze Imre hangsúlyozta, hogy a lakosság egészséges életmódjának, művelődésé­nek, életszínvonalának fon­tos eleme a turizmus, amely­nek fejlesztése társadalmi és gazdasági szempontból egy­aránt jelentős feladat. Ezt szolgálják a fejlesztési kon­cepcióba foglalt irányelvek, amelyeket az idegenforgalom irányításában, szervezésében és a népgazdaság közép- és hosszú távú terveiben kell érvényre juttatni a lakosság életmódjával és életszínvo­nalának növekedésével össz­hangban. A növekvő hazai üdülési igények kielégítésé­ben továbbra is fontos sze­repe marad a szociálturiz- musnak és az ifjúsági turiz­musnak. Fontos cél, hogy a gyermekes családok, az ala­csony nyugdíjjal rendelke­zők és a gyógyfürdőre jogo­sultak üdültetésének, vala­mint az ifjúsági turizmusnak a szociális jellege erősödjön, s ezt központi támogatás se­gítse. Ugyanakkor hosszabb távon a társadalom más ré­tegeinek üdültetése váljék önköltségessé. Ezért indokolt szorgalmazni és támogatni a panziók, a fizetővendég-ellá­tás, a kempingek és a falusi turizmus fejlesztését. Ha­sonlóképpen fontos a termé­szetjárás és a sportturizmus fejlődéséhez szükséges felté­telek javítása is. A lakosságnak a szocialis­ta országokba történő utazá­si lehetőségei továbbra is az igények szerint alakulhat­nak. Az egyéb külföldi ki­utazások növelésére pedig a népgazdaság mindenkori de­vizalehetőségeivel összefüg­gésben kerülhet sor. A kül­földre utazó magyar turisták száma hosszú távon várható­an 25-30 százalékkal növek­szik. Az ezredfordulóig ké­szített prognózis szerint a a vállalat együttműködése segítse elő a tantervi felada­tok elsajátítását,, a szakem­ber-utánpótlás biztosítását, fogja át a szakra, szakmára meghatározott teljes tanul­mányi időt, és járuljon hoz­zá a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megte­remtéséhez. A rendelet értelmében az iskola és a vállalat közösen állapodik meg abban, hogy a tanulmányi idő egyes sza­kaszaiban hol, milyen for­mában és rendben történjék a tanulók szakmai-gyakorla­ti oktatása. Ezt mindig ott kell megszervezni, ahol a gya­korlati oktatás feltételei és eredményei a legjobban biz­tosíthatók. A most alkotott jogszabály rendezi az iskola és a gyakorlati oktatásban közreműködő vállalat tenni­valóit. illetőleg kötelezettsé­geit és jogait. A változás különösen a szakmunkástanulók gyakor­lati oktatásában jelentős: itt — az iskolákban történő alapképzés mellett — az üze­mi képzést, a tanulmányi idő jelentős részében a vállalat irányítja, egyben biztosítva ehhez a szakoktatókat is. Az üzemi képzés során elsajátí­tandó gyakorlati tananyagot a vállalat saját technikai, technológiai, illetve munka- szervezési feltételeihez ala­kíthatja, és — a több irányú felhasználhatóság követelmé­nyeivel összhangban — a szükséges elméleti, valamint gyakorlati ismeretekkel ki­egészítheti. hozzánk utazó turisták szá­ma 60-70 százalékkal emel­kedik, s tartózkodási idejük csaknem megkétszereződik. Ehhez természetesen kedve­zőbb feltételeket kell terem­teni a külföldi vendégek fo- godására, jobban ki kell használni idegenforgalmi le­hetőségeinket, a gyógyszálló­kat és gyógyfürdőket, ven­déglátóipari szálláshelyein­ket, s gondoskodni kell a fejlesztésről is. A szállodák építésébe és korszerűsítésébe ésszerű külföldi hiteleket is bevonni. Ugyancsak célszerű kedvezményes hitellel lehe­tőséget nyújtani az üzlethá­lózat és a vendéglátás fej­lesztésére, a hazai magánerő bevonására. Az ország idegenforgalmi vonzerejét növelni lehet a je- lentős hemzetközi rendezvé­nyekkel, a kulturális feszti­válok gazdag programjainak megszervezésével és a lovag­lásnak, vadászatnak, horgá­szatnak stb. hódoló külföldi vendégek hobbiturizmusára is az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Jantner Antal az üdülési és az idegenforgalmi igények kielégítésének területrende­zési és településfejlesztési feltételeiről, a fejlesztési el­képzelésekről tájékoztatta az újságírókat. Hangsúlyozta: a koncepció kidolgozásában alapvető cél volt, hogy az ezredfordulóra az üdülő- és idegenforgalmi területek ven­dégforgalma a jelenleginél egyenletesebben, arányosab­ban alakuljon. Ennek megfe­lelően tárták fel az ország 24 üdülőkörzetének fejleszté­si lehetőségeit. A Balaton és a Duna-kanyar tehermentesí­tésére kedvező üdülési és idegenforgalmi lehetőségeket kutattak fel az ország más tájain. Ezeken a vendégfo­gadási feltételeknek a meg­teremtésével mód nyílik ar­ra, hogy az ország teljes üdülési vendégforgalmának az Alföldre jutó aránya hét­ről 11 százalékra, Észak-Ma- gyarországon 12-ről 14 száza­lékra növekedjen. Az Alföl­dön például nagyobb szere­pet kapnak az idegenforga­lomban a természetvédelmi területek, a Hortobágy, a Bugac, továbbá a szolnoki Tisza és a Körösök térsége. Rába-export s. s. Évről évre fejlődnek a vi­lág számos országába expor­táló Rába gyár szovjet kap­csolatai: a győri nagyválla­lat az idén már 260 millió rubel értékben szállítja gyártmányait a baráti or­szágba. A kivitel nagy há­nyadát az autóbuszokhoz, trolibuszokhoz és tehergép­kocsikhoz való első és hát­só futóművek teszik ki; szov­jet megrendelésre kifejlesz­tenek földmunka- és építő­ipari gépekbe építhető futó­műveket is. A korábbinál többet exportálnak a Rába- motorokból, s közöttük olyan típusokat, amelyek vegyes Tablószemle Bámészkodó ember vagyok. Van is min merengeni így június elején a megyefővá­ros „Váci utcáján”, A lányok-asszonyok ilyenkor a legszebbek. Megyünk is neki forgolódó férfitársaimmal, oszlopnak, em­bernek, virágtartónak ... Szintén a májust jelzik a belváros kirakataiban a ballagási tablók. Az ezermesterbolttól a Szabadság téri papírboltig huszonhatot számoltam meg. Sokfélék, színesek. A fiatal arcok mindenütt szépek, még ízléstelen keret sem árthat nekik. Pedig ilyenfélékből is láthatunk eleget. Az érettségi tablók — úgy tűnik — az idővel nem lesznek sem jobbak, sem rosz- szabbak. Az összkép mégis, mintha kissé halványabb lenne a korábbiakhoz képest. Mintha az igény és gond alább szállna. Ahogyan elnézem az érdekesség és fantá­zia nélküli „fényképalbum-lapokat", ma­gam is úgy érzem, hogy van valami ide­jétmúlt, kispolgári a dologban. De csak így — ötletek híján! Hol van az a feneketlen diákszellemesség, kamaszfilozófia, az a játékos, groteszk világlátás, amelyet oly sokféle módon kifejeznek a fiatalok más­kor. A mai idők és ízlés megengedné, hogy egy ünnepélyes tablón is helyük legyen. No, nem egy idétlen kanmacskára gondo­lok, amely még egy filozofikus Váci-idé­zet társaságában sem sugall semmi épüle­tes tartalmat. Mert a jelképes Ütőn azért még a kétkedő maturálóknak is több táv­latot, kellene látni, mint hogy átszalad-e a fekete macska, vagy sem ... Vagy én ad­jak vénségemre ötleteket? Emlékszem, mi­lyen sikere volt a hajdani érettségi tablónk mellett a csecsemőképeinkből készült tab­lómellékletnek. Vagy miért ne lehetne idézni kinek-kinek aranyköpéseit, beszó­lásait, kamaszbölcsességeit fényképe mel­lett, és így tovább ... Nem kell, hogy műalkotás, „kirakat” le­gyen az a tabló. Az igazi értéke éppen a saját ötlés és a sajátkezűség lenne. Remek ötlet például egy-egy kis karikatúrát il­leszteni a fényképekhez. (Kemény G. — IV. A.) Nagyobb igényű saját grafikák viszont bárgyúvá sikeredhetnek. Látni ilyet is a mostaniak között. Alig tudok, sajnos, valami igazán megragadót felidéz­ni a látottakból. A szerelő Kis Vakond bá­jos ötlet az egyik tablón, kár, hogy a gót betűk, oda nem illő stílustalanságukkal, agyonütik szegénykémet. Jó lenne, ha a tanárok jobban odafigyelnének az ízlésre, meg aztán arra is, hogy ne kerüljön „az utcára” olyan helyesírási hiba, mint „ját­szani”,■ azután Lima sem magyarította a nevét, tudtommal Alfrédóra (s.ic!) stb. Van­nak persze ízlésesek és szépek is, mint a rózsás IV. bések finom, szolid, növények­kel díszített „emlékkönyvlapja”. Általá­nosságban a Rózsa Ferenc Gimnázium tab­lói a legelegánsabbak. Szellemesség dol­gában a vízművesek (IV. B!) és a kemé- nyesek hozták a legjobbakat. Végül az idézetekről. Az osztályok ne­gyedrésze nem tartotta fontosnak, hogy mottót találjon kialakult életszemléletéhez. Nem is könnyű. A látottak, néhány kivé­tellel, pozitív tartalmúak, A kínai bölcstől Mick Jaggerig széles kultúrkörökből me­rítenek a fiatalok. A legtöbben azért még­is Adyt idézték, igazolva örökérvényűsé- gét: a kissé mára is jellemzően dekadens „Az ember egy hitvány, egy senki, és mégis milyen nehéz embernek lenni” idé­zettől, az „ ... itt már a mi kezünk épít” optimizmusáig. Akadnak közöttük érdekes, intellektuális gondokra valló bölcsességek is. Alig látszik az egyik tablómonstrum alján az apró betűkkel írott Gorkij-idézet: „Azt mondjátok meg, most hogy kell él­ni?”. Azt hiszem, a kérdés jogos .. .1 (pleskonics) üzemelésűek, vagyis gázolaj­jal és földgázzal egyaránt működnek. A gyár mosonmagyaróvári üzemében készülő kisállat­tartó berendezésekből — ba­romfinevelő- és tojóházakból — eddig három és fél ezret szállítottak, s az idén újabb kétszázat exportálnak a Szovjetunióba. Tárgyalások folynak nagy teljesítményű vetőgépek, talajmegmunkáió eszközök kiviteléről is. A 260 milliós Rába-exportban nincsenek benne azok a fu­tóművek, amelyek az Ikarus autóbuszok elemeiként jut­nak a Szovjetunióba. ítélet a bűnszövetség ügyében Csütörtökön Győrött ítéle­tet hirdetett a Győr-Sopron Megyei Bíróság a 28 vádlot- tas sikkasztási bűnügyben. A bűnügy fő- és mellék- szereplői az autóalkatrész­kereskedelemben meglévő hiányosságokat használták ki. Bázisuk az Autóalkatrész-ke­reskedelmi Vállalat győri 943-as számú fiókja volt. A nagy forgalmú üzletben éve­ken át meghamisították a leltárakat, és saját hasznuk­ra értékesítették a hiánycik­keket. Több mint 4 millió forintot sikkasztottak el, s további mintegy 7 millió fo­rint értékben hanyag keze­léssel is károsították a tár­sadalmi tulajdont. A bíróság az elsőrendű vádlottat, Jóna István 59 éves győri lakost 7 évi, fogház­ban letöltendő szabadság- vesztésre, a közügyektől • 8 évi eltiltásra, és teljes va­gyonelkobzásra ítélte. A má­sodrendű vádlott, Pólyák Fe- rencné 42 éves győri lakos 4, a harmadrendű Halmosi De­zső 39 éves ugyancsak győri lakos 2 évi börtönbüntetést kapott, s 5 évig egyikük sem gyakorolhatja a közügyeket. A vádlottak többsége és védőik enyhítésért fellebbez­tek, míg az ügyész gondolko­dási időt kért. fl turizmus és az idegenforgalmi területfejlesztés távlatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom