Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
1986. június 5., csütörtök IZIjilUkTttá II múlt kitapintható legyen Ma újra nyit a Százéves Cukrászda Mától ismét fogadja vendégeit az 1840-ben alapított gyulai Százéves Cukrászda, amely a négy legrégebbi hazai cukrászda egyike. Az 1810-es évekből valók a budai Ruszwurm és Friedl cukrászdák berendezései, és 1840 körüli a miskolci Rorárius és a gyulai Százéves Cukrászda bútorzata. Ezek közül a Ruszwurm és a Százéves működött folyamatosan eredeti helyén, a másik kettő múzeumba került, és közülük csak a Rorárius szerencsés visszatérése várható Miskolcra. A gyulai Erkel tér 1. számú ház, a „Százéves Cukrászda” épülete az 1801-es tűzvész után, 1802—1803 körül épült, a bécsi tanultságú Cziegler Antal tervei szerint. A Dél-Alföld legrégibb és legszebb, emeletes városi polgárházának földszintjén már 1803 körül cukrászda működhetett. A restaurátorok által feltárt empire díszítőfestés, a mennyezetek közepén előkerült képek — de leginkább az a monochrom Szibilla, amely a sarokterem falán került elő — igazolják az első időszak reprezentatív funkcióját. Hasonló monochrom képek díszítik Josephin császárné, Napóleon felesége kastélyának a La Malmeson ebédlőjének falát. Az eltérés csupán 4 év, a naprakészség meglepő. A fennmaradt cukrászműhely egyes berendezési és felszerelési tárgyai is erre a kora^ időre utalnak. A sarokterem klasszicista biedermeyer berendezései: a fali pohárszéksor az aranyozott favázakkal, a pult, a falba süllyesztett vitrin, a tükrök, és az egyetlen megmaradt líráslábú biederme- yer asztal 1840-ben készültek. Akkor települt Gyulára Sa- lis András cukrászmester, és megalapította a cukrászdát. 1841-ben feleségül vette Reinhardt János németgyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette az üzletet. A Reinhardt-korszak tovább öregbítette a cukrászda hírnevét, az ő idejéből való a Lajos Fülöp-féle neobarokk stílusú hónapos falióra, a Thonet-berendezés, a divatlapok és az oklevelek, valamint az aranyozott gipszszobrok és nem utolsósorban a korábbi festés eltakarásával elkészült, a mai, vékony lábú, öntöttvas kerti pavilon hatását mutató, ro- mantizáló, gazdag párkányú és színes díszítőfestés. Reinhardt József halála után özvegye vezette a cukrászdát, 1900-ig. 1900—1907-ig a korábbi segéd, Balaskó Béla volt a tulajdonos, majd segédje, Lázár János vezette az üzletet. Az ő halála után 1924—1949 között az özvegye voft a cukrász. Nála dolgozott segédként 1929—1949 között Jánosi Imre, aki 1949—1984-ig volt a cukrászda és a berendezés tulajdonosa. Jánosi Imre színes egyénisége Gyula város nevezetességévé vált, mindannyian szívünkbe zártuk. Az ő szerepe a cukrászda A nagy szalon berendezésének és felszerelésének megőrzésében döntő fontosságú. A berendezést az Iparművészeti Múzeum csak 1954-ben nyilvánította védetté, tehát közben, mint annyi más, ez is elveszhetett volna. Jánosi Imre a nehéz időkben visszafogta a cukrászda forgalmát, nehogy kihívja maga ellen a közvéleményt. Csak egy dologra összpontosított: minden értéket megőrizni. Végül is Jánosi Imre 75 éves korában átadta a városnak a nagy kultúrtörténeti kincset. Halogató taktikájával elérte, hogy túlhaladottá vált a legutóbbi felújítási terv is, amely nem bánt volna avatott kézzel a történelmi belső terekkel. A helyreállításra a Gyula és Vidéke Áfész vezetőségét nyerte meg a tanács. Az áfész vezetőiben a legkiválóbb, a műemlékvédelmet messzemenően felkaroló partnerekre találtunk. A helyreállításnál olyan cukrászda kialakítására gondoltunk, amely a kibővítéskor is a hazai reformkor hangulatát árasztja, amely környezetben Szendrey Júlia és a hon sorsáért aggódó, jeles asszonyok megfordulhattak. Szendrey Júlia a közeli Mezőberényben nevelkedett, Petőfi Sándor pedig a szomszéd házban meg is szállt Szakái Lajos költőnél. A sarokteremben a díszítőfestés megtisztult, előkerült a Si- billa és a mennyezet közepén egy madár képe. A bieder- meyer pohárszéksort és pultot restaurálták, a Thonet- bútorok megtisztultak, az üvegbúrás csillár beljebb került, és helyére klasszicista aranyozott fac^illárt függesztettünk. A vakajtóból, a vitrin átkerült a második szobába, mivel az Erkel tér felőli helyiséget fagylaltozó- ként a cukrászdához kapcsoltuk. A Jókai utca mentén három további szobában, Wietzl Antal és kollégái feltárták és helyreállították az eredeti díszítőfestést. A kis- és nagyszalonban, az 1830 és 1840-es évekből való biedermeier szalongarnitúrákat helyeztük el, a bútorokat sikerült korhű huzatokkal is ellátni, aranyozott keretű tükrök, klasszicista csillárok és falikarok, biedermeyer portrék gazdagítják tovább a belső teret. A nagyszalonban helyeztük el azt az 1891 - bői való, szekreterbe épített géporgonát, amely a korabeli cukrászdák és kávéházak kedvenc zenegépe volt, és amelyet a berendezési tárgyak gyűjtése során nagy szerencsével találtunk. Hangja sajátos hangulatot áraszt majd. Hasonló korú és méretű zenegépről, amely működőképes, csak egyről tudunk, amely egy budapesti magángyűjteményben van. A cukrászda saroktermében 70 darab cukorkásüvege mellett lényegében 'megőrződött a teljes edényzet, a sütőfigurák, amelyekkel a berendezés vitrinéiben találkozunk, és megmaradt a szabadké- ményes cukrászműhely is, bútorzatával, teljes eszköztárával egyetemben. A régi cukrászműhelyben múzeum- szerűen mutatjuk be a tárgyakat. Ilyen hiánytalan eszköztár sehol sem maradt fenn az országban. A fagylaltozóba és a tálalóba Teleky Katalin belső- építész tervezett a korhoz illő bútorokat, de ő volt a helyreállítás építésztervezője is, a történeti bútorok gyűjtése e sorok írójának jutott feladatul. A bútorokat Ecse- di Tibor és munkatársai restaurálták. A kivitelező a Gyulai Városgazdálkodási és Kertészeti Vállalat volt. A helyreállítás során visszaállítottuk az eredeti Erkel tér felőli vakkapus homlokzatot a portálokon a vasajtókkal. A pincében talált minta alapján elkészült a kerthelyiség kerítése. Különös gondot fordítottunk a feliratokra, amelyet biedermeyer betűkkel Péter Ágnes és Gáti Gábor szobrászok készítettek el. Figyelmet kelt a felirat különleges finomsága. A két cégér Stremeny Géza szobrászművész munkája. Ö készíti ma a legérdekesebb cégéreket. Művein a kívánt ábrázolnivaló mellett kedves és leleményes humor jelenik meg. Itt azt kellett kifejezni, hogy ez egy biedermeyer cukrászda. Elkészült tehát egy biedermeyer öltözetű nőalak, akinek a szoknyája kuglóf, a csípője habüst, a felsőteste teáskanna, a nyaka és a feje az a cukorkásüveg, amely bent látható, a haja pedig sütemény. A fagylaltozó cégére a belső festésről vette mintáját. ahol a sárkányok közrefognak egy váza virágot, a cégéren sárkány nyalja nagy élvezettel és kaján- sággal a fagylaltot. Elkészült hát, minden bizonnyal Magyarország leg- bájosabb cukrászdája, megvalósítva azt a gondolatot, hogy használatban ismerjük meg elődeink kultúrájának értékeit. A múlt tapintható legyen, meg lehessen fogni a régiséget, a cukrászdában ízlelni lehessen a régi-új ízeket. Mind több érzékszervünk vegyen részt elődeink kultúrájának megbecsülésében. Bngár-Mészáros Károly, az Országos Műemléki Felügyelőség Békés megyei felügyelője Százéves cukrászda, anno 1840 A cukrászda előtere Fotó: Szőke Margit HANGSZÓRÓ Balaton-rádió A kánikulának beillő májusi napok után ugyan hűvösen köszöntött be a június, azért mégiscsak itt a nyár. Ezt bizonyítja a Petőfi adó délelőtti szolgáltató műsorának új rovata is. A népszerű Napközben utolsó félórájában, fél 12-től szólt hétfőn először — és szól augusztus végéig minden hétfőn — a Balaton-rádió. Petress István és munkatársai a tóparti stúdióból jelentkeznek, hogy hasznos aktuális információkkal lássák el a nyaralókat, jótanácsokkal az utazókat. A fő téma természetesen a Balaton. Nyár, utazás, idegenforgalom, sport, napozás, pihenés — mindez nem kevés feladat elé állítja az ellátásban, a szolgáltatásban dolgozókat. Tervek és gondok az állandó, illetve az ideiglenes lakosság számára. A szállodai, kemping- és utazási lehetőségekkel, a kulturált nyaralás, pihenés, vendégfogadás és vendégeskedés kérdéseivel, a vízi sport és a közúti forgalom biztonságával foglalkozó hírek, riportok, tudósítások, nyilatkozatok nem csak azoknak érdekesek, akik már a tó partján töltik szabadságukat, hanem azoknak is hasznosak lehetnek, akik ezután utaznak oda. Sőt, mindenkinek, aki nyári utazásait, szabadságát tervezi, vagy aki nyaralók, vendégek fogadására készül, és szeretne korszerű házigazda lenni. Három megye tanácsa, sajtója, a Balatoni Intéző Bizottság és a rádióhallgatók közreműködésével készülnek — és nyilván országos érdeklődésre tartanak számot — a Balaton-rádió adásai. Az intéző bizottság kirendeltségeit Siófokon, Füreden és Keszthelyen, valamint a szerkesztőséget Balatonföldváron, az Expressz szállodájában, a Hotel Fesztiválban személyesen vagy telefonon is felkeresheti ötleteivel, kérdéseivel a közönség. Két hangon Akik olvastak már egyet-kettőt Horgas Béla és Levendel Júlia Pár-sor füzeteiből, a költőházaspár verseiből, esszéiből, biztos egyetértenek velem: igazi élvezet ezt a két költőt olvasni, nagyszerű élmény. Amióta figyelem a 3. műsoron Két hangon című sorozatukat József Attiláról, azóta tudom, nem csak olvasni, hallgatni is élvezet Horgas Bélát és Levendel Júliát, amint a nagy elődről, művészetéről, a költészet lényegéről és szerepéről vallanak. Költő a költőről. vagyis a legbeavatottabb, a legilletékesebb vezeti be a kívülállót a versek, a lírai én világába. Természetesen nem mentes ez az interpretáció a szenvedélytől, a személyes hangvételtől. De annál őszintébb, szavahihetőbb. És még valami: mindig sajnálom, amikor az ilyen értékes programokat a 3. műsor sugározza, amit ugye csak URH-antennával lehet fogni. S ráadásul este hétkor, amikor a Kossuth adón éppen a rádiókabaré megy... Ketrecben Az előítélet rossz tanácsadó, tudom. De az az igazság, | hogy nekem is vannak előítéleteim. Például a napokkal j szemben. A kötelező megemlékezésekre gondolok. És a [ tavaszunk bővelkedik az ilyenekben. Nem, nem nagy nem- I zeti, történelmi évfordulóinkról van szó, hanem a nőnap- s ról, az anyák napjáról, a pedagógusnapról, a gyermeknap- ; ról. Amikor a dolgozó nőket, a gyermekeket nevelő, ház- J tartást vezető, otthon és munkahelyen helytálló, a csalá- j dért „áldozatot vállaló” nőkről emlékezünk meg, amikor a ^ pedagógusokat ünnepeljük, akiknek kezében van gyerme- j keink, így jövőnk sorsa. A gyermeknap volt legutóbb, í Ilyenkor — azt mondják, legalább ilyenkor — illik több : időt szánni a legkisebbekre. Meg több szeretetet is, s nem csak több pénzt költeni. Nem szeretem ezeket a napokat. Mert céljuk — a sze- i retet, a tisztelet, a megbecsülés, az elismerés, a hála — >; nem korlátozódhat egyetlen napra, és nem lehet őszinte, \ igaz, ha dátumra szól. Ügy érzem, egy rendes családban r mindig anyák napja van és mindig gyermeknap. S nem , lehet jó ott élni, ahol valakinek „áldozatot kell vállalni” a £ másikért. Nem szeretem ezeket a napokat, mert úgy tűnik, mintha valamit törleszteni akarna velük a lelkiismeret. Hogy sejtésem, sajnos, nem egészen alaptalan, hogy va- ; lami nincs rendben sok családban és munkahelyen, azt iga- í zolják a rádióban gyakran elhangzó, elgondolkodtató nyilatkozatok, vallomások életutakról, sorsokról. Sok minden- | ről árulkodnak a dokumentumjátékok is. Hétfőn későn este például a Petőfi adón Hegyi Imre és Kovalik Márta Ketrecben című műve döbbentett meg. Válás, küzdelem a ; gyerekekért, bírósági ítélet, győzelem papíron, erkölcsi ve- J reség, új élettársak, új konfliktusok, korábban nem látott | bonyodalmak, vihar előtti feszültség. Hát igen, fenn és lenn. Ünnepély, megemlékezés egyfe- : lől, dokumentumjátékok másfelől. A rádióműsor is olyan, mint az életünk. Niedzielsky Katalin n Televideó Kiadó terveiből Az oktatás és a közművelődés céljait szolgáló videokazetták kiadására, sokszorosítására és terjesztésére alakult közös vállalkozás, a Televideó Kiadó terveiről tájékoztatták az újságírókat a televízió székházában. Sándor György, a kiadó vezetője elmondta, az MTV, a Mafilm, az Országos Oktatástechnikai Központ és az Országos Pedagógiai Intézet közreműködésével tavaly alakult kiadó célja, hogy az iskolákat és közművelődési intézményeket ellássa olyan videokazettákkal, amelyek az iskolai tananyag kiegészítését, szemléltetését, valamint a különböző művészeti ágak kiemelkedő produkcióinak megismertetését segítik elő. A választékot tartalmazó címlistában, a Televideó most megjelent katalógusában a legkülönbözőbb témakörökből, több ezer műsoros kazettából választhatnak az érdeklődők. A katalógusban egyebek között jeles elbeszélők, drámaírók, költők műveiből készült színvonalas produkciók, irodalmi sorozatok, a zene, a tánc és képzőművészet kiemelkedő alkotásait rögzítő kazetták, valamint történelmi és természettudományos témájú műsorok és nyelvleckék szerepelnek. A végleges kiadói terv a megrendelők igénye alapján készül majd el. A kazetták kedvezményes áron kerülnek forgalomba, az iskoláknak például 50, illetve 25 százalékos ártámogatást nyújt a Tanért. A könyvtárak a kazettákat kölcsönözhetik is.
