Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PARTBIZOTTSÚC ES a MEGYEI TBHdCS LBPJB 1986. JÜNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Kádár János és Lázár György fogadta a kínai külügyminisztert Kádár János, a' Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán a Központi Bizottság székházában szívélyes, elvtársi légkörű találkozón fogadta Vu Hszüe- csient, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, államtanácsost, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország szocialista építőmunkájáról, véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről és méltatták a magyar—kínai kapcsolatoknak az elmúlt években bekövetkezett fejlődését. Vu Hszüe-csien átadta a kínai párt és kormány vezetőinek Kádár Jánoshoz intézett baráti üdvözletét, amelyet az MSZMP főtitkára vi- szonzott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak A Közalkalmazottak Szak- szervezetének központi vezetősége szerdán ülést tartott. A testület Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes előadásában tájékoztatót hallgatott meg a VII. ötéves terv végrehajtásának időszerű feladatairól, és az állami szervek ehhez kapcsolódó teendőiről. Szabó Endre főtitkár a szakszervezet X. kongresszusa határozatainak végrehajtására készült feladattervet, illetve a cselekvési programot ismertette, majd a központi vezetőség elfogadta a szakszervezet 1985. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A kormány elnökhelyettese elöljáróban hangoztatta: a mostani ötéves tervet csaknem kétéves előkészítő munka előzte meg, a korábbinál sokkal szélesebb társadalmi szerdán szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta a kínai külügyminisztert. A találkozón jelen volt Iván László, hazánk pekingi nagykövete, valamint Zhu Anhang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Vu Hszüe-csien hivatalos, baráti látogatása befejeztével szerdán elutazott Budapestről. A kínai külügyminisztert vendéglátója, Vár- konyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Iván László, valamint Zhu An- kang. * * * Az MTI tudósítójának értesülései szerint a hivatalos magyar—kínai külügyminiszteri tárgyalásokon Vár- konyi Péter és Vu Hszüe- csien megállapította: az ’ utóbbi években örvendetes fejlődés jellemezte a két ország kapcsolatait az együttműködés különböző területein. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a alapokon, s gazdasági, fejlesztési, társadalompolitikai céljait a párt XII. kongresz- szusa hagyta jóvá. Utalt arra, hogy bár az elmúlt esztendő teljesítményei — több tényező együttes hatására — gyengék voltak,' s ez az év is hasonlóan kezdődött, ez nem jelentheti azt, hogy az idei célok teljesíthetetlenek. A társadalom nagy többségében megvan a készség a hiányok pótlására, a terv teljesítésére. A megyék ötéves terveiről szólva elmondta, hogy azok tükrözik a különböző települési típusok fejlesztési igényeit. Üj vonásuk a tanácsi és a lakossági források ösz- szehangolása. Az eredményesebb településfejlesztésért azonban folytatni kell a párbeszédet a lakossággal, és szükséges újra végiggondolni kapcsolatok fejlesztésére, országaik és népeik barátságának erősítésére további lehetőségek vannak. Ennek érdekében különösen fontosnak tartották a gazdasági, a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését. Megállapították: álláspontjaik a nemzetközi helyzet számos időszerű kérdésében azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a nukleáris fegyverzetek korlátozása és hatékony csökkentése érdekében további erőfeszítésekre van szükség. A tárgyalásokon aggodalmuknak adtak hangot a napjainkban is feszült nemzetközi helyzet miatt, s egyetértéssel hangsúlyozták a vitás nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldásának szükségességét. Vu Hszüe-csien hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. a területi adottságokat. Faluvégi Lajos hangsúlyozta, hogy a városoknak és a községeknek a gazdálkodásuk biztonságát kell előtérbe helyezniük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsok sajátos eszközeikkel segítsék a gazdasági munkát, s időről időre tekintsék át a gazdasági folyamatok alakulását, munkájuk része legyen a beszámoltatás és a számonkérés. A kormány elnökhelyettese kitért arra, hogy a gazdasági megújulás nem korlátozható csak az iparra és a termelésre, a program megvalósulásához a lakosság egyetértésére is szükség van. Ez azonban igényesebb munkát kíván az államigazgatás dolgozóitól is, akiknek erkölcsi és anyagi elismerésével továbbra is törődni kell. Elméleti tanácskozás Elméleti tanácskozás kezdődik csütörtökön az MSZMP Politikai Főiskoláján a Béke és szocializmus folyóirattal kpzösen „A dolgozók részvétele a szocialista vállalat irányításában” címmel. A tanácskozáson 13 kommunista és munkáspárt szakértői, valamint a folyóirat szerkesztőségének képviselői vesznek részt. Városfejlesztési szeminárium Szerdán tizenhét ország 38 városa urbanisztikai szakembereinek részvételével városfejlesztési szeminárium kezdődött Szombathelyen. Az Üj Városok Nemzetközi Társasága (INTA/AIVN) és a Magyar Urbanisztikai Társaság Szombathely városával közösen szervezett tanácskozásán mintegy nyolcvan szakember cseréli ki tapasztalatait. A polgármestereket, tervező szakembereket Szombathely Város Tanácsának elnöke, Czinzek Miklós köszöntötte, majd Lester Gross (Egyesült Államok), a nemzetközi szervezet elnöke méltatta a már második alkalommal hazánkban szervezett rendezvény jelentőségét. Művészeti szakbizottság Tegnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a megyei könyvtár klubtermében megalakult a megyei tanács művelődési osztályának javas- lattevő, véleményező és koordináló testületi szerve, a művészeti szakbizottság. A bizottság tagjai (művészeti szövetségi tagok és műhelyek vezetői) a társadalmi nyilvánosság elvei alapján, a művészetpolitika kollektív felelősségéből kiindulva végzik majd munkájukat. Az alakuló tanácskozáson megvitatták és elfogadták a szakbizottság működési szabályzatát, a művészeti ösztöndíjak tervezetét, és megválasztották Dariday Róbert színművész személyében a szakbizottság elnökét. A bizottság titkára Cs. Tóth János dr., a megyei' tanács művelődési osztályának művészeti főelőadója lett. A szakbizottság legfontosabb feladatául azt jelölte meg a tanácskozás, hogy előzetesen tárgyalja meg és véleményezze a művelődési osztály jelentősebb előterjesztéseit, távlati terveit, koncepcióját, Békés megyei kulturális, művészeti életének valamennyi lényeges kérdését, fejlesztésének tervét; foglaljon állást azokban a témákban, amelyekre a művelődési osztály felkéri, illetve amelyeket a szakbizottság éves munkaterve magában foglal. A megalakult művészeti szakbizottság szeptember végén ül újra össze, hogy — más kérdések mellett — megvitassa a művészeti ösztöndíjakra beérkezett pályázatokat. (s—ni A mezőgazdaságban a növényápolási munkák idejét élik. Felvételünk a Békéscsabai Szabadság Tsz II. üzemegységében, Csanádapáca határában készült, a cukorrépa kultivátorozá- sa közben Fotó: Kovács Erzsébet II közalkalmazottak szakszervezete központi vezetőségének ülése Női szandálokat készítenek exportra a Gyomaendrődi Cipőipari Szövetkezetben. Termékeik nagy része külföldre, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Lengyelországba, az NSZK-ba és más tőkésországokba kerül. A cipőknek mintegy 20%-át szállítják hazai üzletekbe. A képen látható nyitott női cipőket az NDK-ban készítik — a külső talpat kézzel illesztik a cipőre, majd nyomógép préseli össze Fotó: Szőke Margit Felavatták a budavári siklót Szerdán ünnepélyesen felavatták a budavári siklót. A Clark Ádám téri állomás előtt tartott eseményen megjelent Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. $tadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesé avatóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a budavári siklót 1870-ben — a világon másodikként — nyitották meg. Megújításáról 1984-ben hoztak döntést. Az építkezés megkezdésének alapját a közlekedési vállalatok felajánlásai teremtették meg. A felújítási munka 1985 márciusában kezdődött. A Fővárosi Tanács elnökhelyettese szólt arról is, hogy az állomásépületeknél, a sikló pályájánál és a járműveknél egyaránt érvényesítették a múlt századi kort idéző formákat. Kiemelte, hogy a sikló helyreállítása elsősorban a főváros ''szépségét, az idegenfQrgalmat és a Budapestre látogatók élményeinek gazdagítását szolgálja. Sta- dinger István köszönetét fejezte ki az újjáépítésben részt vevő vállalati kollektíváknak, s elmondta, hogy a sikló indulását követő első vasárnapon, június 8-án az utazás mindenkinek ingyenes lesz. A két, egyenként 24 személyes siklókocsit a BKV naponta 7.30 és 22 óra között üzemelteti. A kabinok a két állomás közötti távolságot mintegy 50 másodperc alatt teszik meg. A járatok a legritkábban 10 percenként követik egymást, a viteldíj a felnőtteknek 10, a gyermekeknek 5 forint menetenként. A jegyek a két végállomás épületében automatákból vásárolhatók, azokat a beszálláskor kell érvényesíteni. A mozgássérülteknek az utazásért nem kell fizetniük. Lesz-e rá pénz? II Kamara a fejlesztésről A Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-alföldi Területi I Bizottsága tegnap, szerdán Békéscsabán tartotta elnökségi ülését. A KISZÖV székháziban dr. Sümeghy Csaba, a bizottság társelnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét. Ezt követően Fodor László, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkár- helyettese tartott előadást a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztési elképzeléI seiről. Az közismert, hogy az ország gazdasági fejlettsége területileg nagyon egyenlőtlen, de érdemes végigtekinteni az okokon, melyek e helyzetet előidézték — kezdte előadását Fodor László, majd elI mondta: Magyarország egy, szervezeti fejlettségét tekintve rendkívül magas fokú integrációnak volt tagja, mégpedig az Osztrák—Magyar Monarchiának. E monarchia politikai ténykedését most nem vizsgálva, el kell ismernünk: jó közeget teremtett a gyors gazdasági I fejlődéshez. A szabad belső forgalom, a központi irányítás és a nagy felvevőpiac jól szolgálta az iparfejlődést. Több olyan nagyvárosa volt, amelyek decentrumként meghatározták egy-egy körzet fejlődését. Az első világháború után a monarchia felbomlott, s ezzel megszűnt az addigra kikristályosodott szerkezet. A ( Budapest ellenpólusaként szereplő nagyvárosok elkerültek az országtól, így alakult ki az a máig tartó furcsa helyzet, hogy a második legnagyobb magyar város az egyesült államokbeli Cleveland, 300 ezer magyar származású lakossal. A gondokat tetézte a nagy agrárválság, amely meggyorsította a városba áramlást, a dolgok természetéből adódóan elsősorban a Budapestre áramlást. A helyzet a második világháború után sem javult, sőt a hibás gazdaságpolitikai döntések következtében csak súlyosbodott. Az akkori iparpolitikai célkitűzéseknek megfelelően a nehézipar fejlesztése került az első helyre, és az ipari centrumok a városokban fejlődtek, vagy létesültek az újak. Tovább fokozódtak tehát az aránytalanságok a viszonylag jól fejlődő városok és a kistelepülések között. A rossz lakáshelyzet, az infrastruktúra és ezen belül is elsősorban a közlekedés és a hírközlés alacsony színvonala máig ható gátjává vált a fejlődésnek. A ’60-as évektől kezdődően némileg változott a kép, megkezdődtek a vidéki ipar- telepítések. Ebben a mező- gazdaság is egyre nagyobb szerepet vállalt, mégha nem is teljesen önként. Az árrendszer gondjai miatt ugyanis rákényszerültek melléktevékenység létrehozására, és végső soron ez is ipart vitt a falvakba. Persze ez a fejlődés is egyenlőtlenül zajlott le. Ott volt gyors, ahol jó közúti, vasúti közlekedés tette köny- nyűvé a szállítást, ahol volt — vagy könnyen megteremthető volt — a vízellátás, közel volt valamilyen nagyváros. Ahol mindezek hiányoztak és a kapcsolattartást az ország közismerten siralmas (Folytatás az 5. oldalon)
