Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
1986. június 27., péntek (Folytatás az 1. oldalról) A VII. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok teljesítésének a termelési struktúra átalakítása az alapja. A költségvetésnek és a hitelszférának ebben az évben is nagy terhet kell vállalnia a nem hatékony termelés okozta veszteségek fedezése és az ilyen gondokkal küzdő alágazatok, vállalatok talpra állítása érdekében. Elhatároztuk hogy megfelelő kibontakozási program nélkül a bajba jutott vállalatok nem jutnak pénzügyi kisegítéshez. A mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket nem számítva — mintegy 100 pénzügyileg hiányos vállalatnak legfeljebb egyötödénél vállalunk központi rendezést, illetve szanálást. A kormány intézkedéseinek fő célja, hogy a prioritásokat: a fizetőképesség megtartásához szükséges aktív külkereskedelmi mérleget, továbbá a reálbérek stabilizálását a teljesítmények növelésére álapozva a korábbinál mérsékeltebb árszínvonal-emelkedés mellett legyünk képesek biztosítani. Erre kötelez bennünket az MSZMP Központi Bizottságának június 18-i állásfoglalása is. Bízunk abban, hogy a kibontakozást segítő intézkedésekhez a dolgozók, a vállalatvezetők és az érdek- képviseletek részéről megkapjuk a szükséges támogatást. A pénzügyminiszter végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a zárszámadási törvény jóváhagyásával egyidejűleg erősítse meg a kormányt abban, hogy a beszámolóban is elhangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibontakozást. Ezután Novák Béla (Pest m., 18. vk.), az Ország- gyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezután az Országgyűlés bizottságai nevében elfogadásra ajánlotta a törvény- javaslatot. A vitában felszólalt Vida Miklós (Budapest 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója, ZMdei Istvánná (Heves m., 5. vk.), a Mátra- vidéki Fémművek diszpécsere, Tóth György (Szolnok m., 7. vk.), az MSZMP kunszentmártoni városi jogú nagyközségi bizottságának titkára, Polgár di József (Pest ni., 17. vk.), a Nyugat- Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Marjai József felszólalása Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Országgyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, teendőinkkel. Feladatainkat, céljainkat e téren is pártunk XIII. kongresszusának határozata, a kormányprogram és a VII. ötéves terv szabják meg. Nincs okunk és való lehetőségünk sem arra, hogy ezektől eltérjünk. Minden erőfeszítésünket arra kell irányítanunk, hogy minél előbb és minél jobban megközelítsük teljesítésüket. A nemzetközi munkamegosztásban való sokrétű és egész gazdaságunkat átható beépülésünk nélkülözhetetlen tényezője létünknek és fejlődésünknek. Számunkra továbbra is meghatározó helyünk és szerepünk a szocialista integrációban. A szocialista országok pártjaival és kormányaival közös az a törekvésünk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek maximális kihasználásával meggyorsítsuk országaink gazdasági-társadalmi fejlődését, felzárkózzunk a világ élenjáró tudományos-műszaki színvonalához és ezen az alapon minőségi változást érjünk el népeink anyagi és szellemi felemelkedésében. Az expozéban elhangzott, hogy az 1985. évi költségvetés a jóváhagyottat lényegesen meghaladó költségvetési hiánnyal zárult, s hogy ebben elsősorban nem a költségvetési szervek és egységek laza gazdálkodása — bár erre is van példa —, hanem alapvetően a tervezettől elmaradt gazdasági fejlődés játszott szerepet. Az értékeléssel egyet kell értenünk: a költségvetés helyzetének alakulása tükrözi, hogy az elmúlt évi gazdasági folyamatok nem szándékainknak megfelelően alakultak, lényeges pontokon nem értük el a céljainkat. A tervezett növekedéstől való elmaradás megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a statisztikai átlagok mögött differenciált képet találunk, vannak kiemelkedő, közepes és gyenge teljesítmények, akár a kollektívákat, akár az egyéneket tekintjük. Az 1985-ös esztendőhöz, de 1986-hoz is hozzátartozik, hogy a lakossági és közületi fogyasztás, valamint a beruházások a tervezett szinten vagy afölött alakulnak. Előreléptünk egy sor társadalmi és szociális kérdés megoldásában, egészségügyi, kulturális és oktatási intézményekkel gazdagodtunk. Ellátásunk árukból és szolgáltatásokból összességében kiegyensúlyozott volt, a választék több területen bővült is. Ezek a folyamatok napjainkban is tartanak. Nem az a gondunk és nem az a feladatunk, hogy ebből bármit is visszavegyünk, de az igenis dolgunk, hogy a fogyasztást és a teljesítményeket összhangba hozzuk. Ezért — mint ahogyan azt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása is megfogalmazza — az előttünk álló időszak egyik legfőbb feladata a termelés és a nemzeti jövedelem megfelelő mértékű bővítése. Erőfeszítéseinket, intézkedéseinket, munkánkat minden szinten — a kormányzatban, a vállalatoknál és a kollektíváknál — e cél teljesítésére kell összpontosítani, mert csak így érhető el a külső és belső pénzügyi egyensúly helyreállítása, az elért fo- gyasztásr és beruházási színvonal megőrzése, illetve meghatározott pontokon a javítása. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután emlékeztetett arra, hogy az 1986. évi népgazdasági tervhez és költségvetéshez kapcsolódva, majd azok jóváhagyását követően a kormányzat több intézkedést tett a fő gazdaságpolitikai célok alátámasztására, a céloknak megfelelő tevékenységek erőteljesebb ösztönzésére, segítésére. Az intézkedésekhez széles körben erőteljes gazdaság- szervező munka kapcsolódott és kapcsolódik. A termelésbővítő, export- fejlesztési intézkedések többlet-forrásigényének kielégítése, valamint a külső és belső egyensúlyi viszonyok megszilárdítása érdekében szükséges volt keresetkorlátozó, a népgazdasági erőforrások átcsoportosítását szolgáló intézkedések meghozatala is. Ilyen mindenekelőtt a keresetszabályozás és a vezetői érdekeltség szigorítása, ami a teljesítmények és a bérek alakulása közötti teljesebb összhangot biztosítja, valamint ilyenek azok az intézkedések is, amelyek a költségvetési kiadások mérséklését, illetve a bevételek fokozását szolgálják, mintegy ötmilliárd forintos nagyságrendben. Megkezdődött, s gyorsuló tempóban folyik az alacsony hatékonyságú tevékenységek felülvizsgálata, ami az egyik lényegeit ösz- szetevője az elkerülhetetlen forrásátcsoportosításnak. Marjai József ezután a gazdasági szabályozásról szólt, hangsúlyozva, hogy az egészében rugalmasabbá, észszerűbbé vált, de a megérett változtatásokról nem lehet lemondani a továbbiakban sem. Gazdálkodó szervezeteinknek, vállalatainknak, a különböző vállalkozási formáknak úgy kell egyenlő elbánást és egyenlő feltételeket biztosítanunk, hogy közöttük az együttműködésben és a versenyben ténylegesen meglevő sajátos előnyeik érvényesülhessenek. ' Cselekedeteinket annak kell irányítania: hogyan, mivel háríthatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadályokat. Mert nem vagyunk gazdagok anyagi erőforrásokban, de annál gazdagabbak vagyunk az emberi alkotóerőben, ten- niakarásban, áldozatkészségben. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Marjai József elfogadásra ajánlva a tövényjavas- latot. Ezután Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoport- vezetője szólalt fel. Mivel a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, Hetényi István összegezte a vitában elhangzottakat, köszönetét mondott az észrevételekért, amelyeket a képviselők, elsősorban a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatban tettek. E figyelemfelkeltő, orientáló véleményekhez természetesen hozzátartoznak azok is, amelyek a bizottsági üléseken hangzottak el. Ezután szavazás következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután a második napirendi téma tárgyalása következett. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról. Kárpáti Ferenc beszéde — Megtisztelő feladatomnak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról, s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban a miniszter. — Egy évtized kellő alapot ad arra, hogy — még egy ilyen nagy fontosságú állami, társadalmi feladat tekintetében is — megalapozott következtetésekre jussunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rendkívüli oka annak, hogy e kérdés ma napirendre került. Ismeretes azonban, hogy már huzamosabb ideje, tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indokolttá tették és teszik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartására államunk megkülönböztetett figyelmet fordítson. Most, egy évtized tapasztalatai alapján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a törvény minden vonatkozásban jól szolgálja a haza védelmének ügyét, biztosítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonyságát. Ez idő alatt egész társadalmunkban még inkább elfogadottá vált, hogy a haza védelme az egész nép ügye. dolga. Bebizonyosodott, hogy szilárd alapokra épülnek a haza védelmével ösz- szefüggő nemzeti és nemzetközi kötelezettségeink. Tíz év alatt 26 alkalommal ülésezett az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága, ahol a honvédelmi és Belügyminisztérium évről évre jelentést tett az elért eredményekről, a további célkitűzésekről. a költségvetés fel- használásáról, a fejlesztés és fenntartás kérdéseiről. Jól bevált a honvédelmi bizottság kihelyezett üléseinek rendszere, amely hatékonyan segíti a felkészítés és kiképzés helyzetének, az építési és beruházási tevékenység sokoldalúságának. a népgazdaság segítése érdekében végzett munka hatékonyságának helyszíni megítélését. A Minisztertanács a Reális szükségleteket számba véve, rendszeresen állást foglalt a hadseregfejlesztés és -felkészítés, a honvédelmi költségvetés és a honvédelmi készenlét minden oldalú biztosítottságának kérdéseiben. A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy szocialista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi alapokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk függetlenségének, szocialista vívmáTanácskozik az Országgyűlés nyainak és a béke megőrzésének védelme. A magyar néphadsereg és a határőrség fejlesztése és felkészítése is ezen elveken alapszik. Mind külpolitikánkat, mind honvédelmi politikánkat a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országokkal egyeztetve, tennivalóinkat összehangolva valósítjuk meg. Az elmúlt évtized során tovább folytattuk néphadseregünk korszerűsítését, minőségi fejlesztését. A tervszerű és céltudatos munka eredményeként hadseregünk korszerű fegyverzettel és harci-technikai eszközökkel van ellátva. Hivatásos állományunk, a parancsnoki kar felkészültsége magas színvonalú, és nagy hozzáértéssel teljesíti hivatását. Az ő áldozatkész munkájuk nyomán a felkészítés, a kiképzettség, a hadrafoghatóság kellő színvonalon áll. Néphadseregünk a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározó- nak tartjuk erkölcsi-politikai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel való összeforrottsá- gát. Mindez hadseregünk szocialista jellegéből fakad, s ennek érvényesítését, ápolását feladataink között mindenkor első helyre állítjuk. Hadseregünk jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor Számíthat katonáinak helytállására, keze munkájára, ha azt az ország, a társadalom boldogulása megkívánja. Ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is természetes kötelességünknek tartjuk, hogy a lakosság segítségére legyünk a természeti csapások elhárítása, vasúti és más katasztrófák során, s minden olyan esetben, amikor a hadsereg szervezett erejére, gyors közreműködésére van szükség. Néphadseregünk részt vesz az építőmunka feladatainak végrehajtásában is. Az építőműszaki csapatok mintegy 50 vállalatnál veszitek részt kiemelt nagyberuházások megvalósításában. A vasút- és közúthálózat rekonstrukciója, a hírközlés fejlesztése, a paksi erőmű, a budapesti lakótelepek, a metró, a Ferihegy II. repülőtér, s egészségügyi létesítmények építése az ő közreműködésükkel történik. Az építő katona társadalmi valóságunk része. Miközben az ország gyarapodását segíti, felkészül sajátos katonai feladataira is. Más csapatok időszakonként és esetenként — a gazdaságokkal, vállalatokkal kötött megállapodás alapján — a mezőgazdasági munkát segítik. A mSfeőgazdasági munkák csúcsidejében, például az aratáskor, a katonák közül valamennyi kombájnvezető részt vesz a betakarításban, az őszi munkák során több ezer katonánk és nagy számú járművünk dolgozik. Itt vetném fel a katonák egészségi állapotával összefüggő gondunkat is. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik már a sorozásnál „szolgálatra alkalmatlan" minősítést kapnak, vagy csak korlátozott mértékben alkalmasak, s az erős fizikai megterhelést igénylő kiképzési és testnevelési foglalkozások alól felmentést kell kapjanak. A szolgálat során pedig további 3—4 százalékukat kell egészség- ügyi okokból leszerelni. Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a törvény által szabályozottan érvényesül az általános hadkötelezettség. Ennek alapján a férfiak meghatározott módon katonai szolgálatra kötelezettek. A nők azonban csak háború idején és bizonyos szakterületeken teljesítenek fegyver nélküli' katonai szolgálatot, összeírásuk békeidőben nem jár együtt szolgálati kötelezettséggel. — A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap. Ennyi időre van szükség egyfelől a mind bonyolultabbá váló katonai mesterség elsajátításához, másfelől azért, hogy folyamatosan fenn tudjuk tartani a csapatok hadrafoghatóságát, harckészültségét. Köztudott: az általános hadkötelezettség alapián szervezett hadseregek harckészültségének fenntartása megkívánja, hogy mindenkor kellően felkészült sor- és tartalékos katonákkal rendelkezzenek. A szocialista országok, a testvéri szocialista közösség — mondotta többek között — mint mindig, most is felelősségteljesen cselekedett. Abból kiindulva, hogy van lehetőség a háborús veszély növekedésének feltartóztatására, egy nukleáris katasztrófához vezető út eltorlaszolására, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének június 11-i, Budapesten megtartott ülésén újabb kezdeményezésekkel fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO többi országaihoz. A Politikai Tanácskozó Testület a nukleáris kísérletek beszüntetését, az Európában telepített középhatótávolságú rakéták kölcsönös és teljes felszámolását, az űrfegyverkezés megállítását, a vegyi fegyverek megsemmisítését és ipari bázisuk felszámolását előirányzó javaslatain túl, most az európai haderők és hagyományos fegyverzetük jelentős csökkentését is kezdeményezte. Kárpáti Ferenc végezetül köszönetét mondott a katonafiatalokat felnevelő családoknak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és népük iránti kötelezettségüket. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok az állampolgárok, akik személyes honvédelmi kötelezettségeik teljesítésével közvetlenül részt vesznek a honvédelemben — hangoztatta. A beszéd után Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára a testületi ülésükön elhangzottakat összegezve kiemelte: a nemzetközi életben a politikai és a katonai ügyekben nem következett be a világ békeszerető népei által óhajtott enyhülés, sőt fokozódott a feszültség, ezért hazánkban is szükség van a honvédelem további erősítésére. Ezt a célt eddig is jól szolgálta a honvédelmi törvény, s ezért nincs szükség ennek módosítására. Ezután Karakas László (Hajdú-Bihar m., 12. vk.), az MSZMP KB osztályvezetője, Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.), a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára, Bak István (Bács- Kiskun m., 7. vk.), a Szabad- szállási Nagyközségi Tanács, elnöke, Ancsin Károly (Békés m., 4. vk.), a Csorvási Lenin Termelőszövetkezet erőgép vezető je szólalt fel. (Folytatás a 3. oldalon)
