Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 27., péntek flncsin Károly felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Megyénkben a honvédelmi törvény elfogadása után széleskörűen, különböző rendezvényeken sor került annak és végrehajtási rendelkezéseinek ismertetésére, magyarázatára. Ebben a munkában a fegyveres erőkön és testületeken kívül számos más szerv is közreműködött. Ez a nyíltság jól segítette elő a megértést és a végrehajtást, melynek körében megyénk lakossága többségében érti és ismeri a honvédelem célját, feladatait. Kiemelt kérdésként kezeljük a honvédelmi nevelést. Az erre hivatott szervek — elsősorban a különböző szintű iskolák és az MHSZ helyi szervei — az érvényben levő előírások szerint végzik a kötelező honvédelmi nevelő munkát. Ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy ezen oktatási intézmények és szervezetek szemléletének formálására, egységesítésére, az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javítására szükség van. Az iskolán kívül a fiatalok honvédelmi nevelésében és felkészítésében a KISZ, az Ifjú Gárda és az úttörőgárda olyan önálló akcióval és rendezvényeivel vesz részt, mint a szemlék, vetélkedők, honvédelmi napok. KISZ-szervezeteink és a különböző szintű iskolák nagyobb része figyelemre méltó munkát végez a katonai pályára irányításban. Mindezek ellenére a honvédelmi nevelés csak részben segítette elő a katonai pályára irányítást. Ezen belül pozitívnak értékeljük a katonai főiskolákra jelentkezettek és felvettek arányát. A beiskolázási létszámot évek óta 100 százalék felett teljesítjük. Gondunk a tiszthelyettesi utánpótlás biztosításában van, a teljesítés évek óta 50 százalék körüli. A Békéscsabán tervezett középiskolai honvédkollégium az utánpótlás jó bázisának bizonyult volna. Ügy Ítéljük meg, hogy a pályára irányítási feladatok eredményességéhez a személyi és tárgyi feltételek, a propagandahálózat kiépítésének elősegítése, valamint a hivatásos katonai pálya vonzóvá tétele országos intézkedéseket igényel. Tudjuk, hogy a katonafiatalok példamutatóan vesznek részt az egész társadalom számára nagy jelentőségű népgazdasági munkában, illetve kiveszik részüket a hadseregen belüli építőmunkából. Megyénk lakossága saját tapasztalatából tudja, hogy a katonafiatalok fegyelmezetten, önfeláldozóan veszik ki a részüket a természeti csapások elhárításából is, legyen az hóvihar, vagy akár árvíz. Ezért megyénk lakossága köszönettel tartozik. Tapasztalataim alapján is elmondhatom azt, hogy a hadseregben igen kedvezőek a feltételek ahho 2j, hogy a katonai szolgálat ideje alatt eredményesen fejlesszék, erősítsék a fiatalok túlnyomó többségének szocialista gondolkodását, meggyőződöttsé- gét, hazaszeretetét és internacionalista felfogását. Ezért a katonai szolgálat teljesítését úgy is értékelhetjük, mint egy politikai iskolát, ahol tovább folyik az ifjúság politikai felkészítése, nevelése. Megyénkben a hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság — a megye párt-, állami és társadalmi szerveivel szoros együttműködésben — komoly munkát végez a honvédelmi törvény előírásainak megvalósításáért. Az MHSZ a honvédelmi felkészítésből — oktatás, képzés — adódó feladatokat mind eredményesebben végzi. Javuló színvonalon segíti a katonai előképzés területén a csapatok szükségleteinek kielégítését gépkocsi- vezetői, ejtőernyős-, búvár-, távirász- és géptávirászkép- zéssel. Az MHSZ honvédelmi klubok eredményesen mozgósítják a fiatalokat a sorkötelesek és a tartalékosok lövészversenyeire. Megyénkben 182 MHSZ-klub működik. A honvédelmi előképzésben, általános oktatásban évente 700-an vesznek részt. Honvédelmi sportban évente 1800—2000 fiatal végez valamilyen tevékenységet. A honvédelmi törvény végrehajtásában érintett és a megyénk területén elhelyezkedő fegyveres erők és testületek alaprendeltetésükből adódó feladataikon túl részt vesznek a lakosság honvédelmi felkészítésében és az ifjúság nevelésében. A polgári védelemmel kapcsolaÄJs tennivalókkal az érintett vállalatok, intézmények egyetértenek, azt szükségesnek és fontosnak ítélik meg. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A honvédelmi törvény és végrehajtási rendelkezései jól szolgálják a honvédelmi feladatok végrehajtását, éppen ezért módosítást nem látunk szükségesnek. Köszönöm a figyelmet. Ezután Eck Tibor (Komárom m., 5. vk.), a Lakástextil Vállalat Tatai Szőnyeggyárának igazgatója szólalt fel. Több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, igya tanácskozás elnöke a vitát lezárta, és ismét megadta a szót a honvédelmi miniszternek. Kárpáti Ferenc mindenekelőtt megköszönte a törvény végrehajtását taglaló beszámoló, illetve a honvédelmi téma iránti figyelmet és 'érdeklődést. Köszönetét mondott nemcsak az Országgyűlés plénumán elhangzott képviselői észrevételekért, hanem azokért a javaslatokért, jobbító szándékú megjegyzésekért is, amelyek a parlament ülését megelőzően — e téma kapcsán — az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottságában hangzottak el. Az értékes gondolatokat — mondta — kamatoztatni fogják. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról elhangzott miniszteri beszámolót, valamint a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a napirend harmadik témájának megtárgyalásával folytatta és fejezte be munkáját az Országgyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István, CservenkaFe- rencné és Péter János elnökölt. Az Országgyűlés Sajtóirodája közli: A törvényhozó testület csütörtöki zárt ülésén Sarlós István elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatot. Az ügyrend elfogadsával az Országgyűlés működésének szabályait, tárgyalási rendjét az. Alkotmánnyal összhangban, az alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati szervekkel kialakított munkamegosztást figyelembe véve határozták meg a képviselők. Ugyanebben a szellemben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demokrácia kiteljesedése, intézményrendszerének gazdagodása tette lehetővé és szükségessé, hogy a törvényhozó testület tevékenységének szabályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazítsák. Ugyanakkor az új szövegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentős — az eredeti rendelkezések közül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a korábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathoz igazításukat. A fentiekből is következik, hogy a módosított házszabály sem kezelhető mereven. Nem vállalkozhatott arra sem az Országgyűlés, hogy ügyrendjében a működésével összefüggő valamennyi kérdéskört szabályozza, ideértve a képviselők választókerületi tevékenységét is. Előfordulhatnak ugyanis — éppen a szüntelenül fejlődő demokrácia nyomán is — olyan előre nem látható helyzetek, amelyek rendezési módjára hiba lenne most útmutatást adni. Ráadásul a túlszabályozás gátolhatná a zavartalan testületi munkát, sérthetné a képviselőknek a választóik és a politikai vezetés részéről egyaránt elvárt, s saját maguk által joggal igényelt önállóságát. Az ügyrend egységes szövegének tervezetét a képviselők az elmúlt hetekben széles körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei (és a budapesti) képviselőcsoport, valamint a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi bizottság ülésének napirendjén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észrevétel figyelembevételével és megvalósíthatóságuk mérlegelésével döntött csütörtöki tanácskozásán. A továbbiakban kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül. Űj pontként került a házszabályba a képviselők eskütételének előírása. Az eskü szövegének aláírásával a képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekei képviseletére, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésére tesz ígéretet. Számos olyan kérdéskör van, amelyben az ügyrend az egyébként már korábban kialakult gyakorlatot emeli szabállyá. Ilyen — egyebek között —, hogy szól a kormány megválasztásáról, az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről, s arról, hogy egyes beszámolók vitája nyomán az Országgyűlés értékelést tartalmazó, illetőleg feladatot megállapító határozatot, állásfoglalást fogadhat el. Az állandó bizottságok bővülő feladatkörének ellátásához, munkájuk élénküléséhez jó alapot teremt a legfőbb népképviseleti testület belső törvénye. Ugyancsak a már kialakult ^gyakorlatot szentesíti új előírása, mely szerint javaslataikkal az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, s vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Az állandó bizottságok bővülő jogkörét, s a képviselői munka jobb feltételeinek biztosítását egyaránt jól példázza az az új rendelkezés, melynek értelmében a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatáról ülésszaki tárgyalása előtt az illetékes bizottság állást foglal. A megalapozottabb véleményalkotást segíti elő, s lehetővé teszi egy-egy jelentősebb döntés megszületése egész útjának figyelemmel kísérését a képviselők számára a kétlépcsőcs tárgyalás gyakorlatának bevezetése. A módosított ügyrend szerint célszerű a kiemelten fontos gazdasági terveket és koncepciókat két fordulóban megtárgyalni. Az első fordulóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés, a koncepció irányelveit, tervezetét véleményezi. A másodikban már a vita alapján véglegesített tervről, illetve koncepcióról dönt. Az új szövegezésű ügyrend intézkedik az interpelláció rangjának növeléséről azzal, hogy különbséget tesz a képviselők ilyen címen benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval akkor élhet a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásnak, vagy — bár törvényes — hatása nem kielégítő, vágy teljesen elmarad. Ilyenkor a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője válaszának elfogadásáról az Országgyűlés dönt, hiszen -az általa hozott törvények, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősége éppen azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges vagy azt segítő információkat. Az ülésszak nyilvánossága egyben fórumot teremt arra is, hogy a képviselőtársak, s az egész közvélemény megismerje a kérdésben megfogalmazott gondokat, a válaszban vázolt megoldási lehetőségeket. Az eddigi mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett két esetre is bevezette az új házszabály a titkos, szavazólapos választást, az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére való szavazásnál. Ez utóbbi esetben egyébként a választási törvény előírásaihoz való igazodás is indokolja a fenti rendelkezést. Az észrevételekkel módosított új szövegezésű ügyrend ösz- szességébén megfelel a korábban jelzett követelményeknek, alkalmazkodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz. Alátámasztja azt a politikai szándékot, hogy bővüljön az Országgyűlés tevékenységi köre, növekedjék az állami életben betöltött szerepe. (MTI) Parlamenti mozaik Egy felszólalás utóélete Németh Ferenc, a megyei képviselőcsoport vezetője még az ülésszak kezdete előtt jó témát ajánl. — Egy felszólalás utóélete, ez lehetne a címe — mondja, s mint látják, az is. De szóljon erről az érdekelt, Balogh László, Békés város és környékének képviselője. — Az őszi ülésszakon felszólalásomban ecseteltem az Élővíz-csatorna Békésen áthaladó szakaszának állapotát. Elmondtam, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha továbbra is elhanyagolják. Nos, nem hiába szóltam, történt valami. Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága nemrég napirendre tűzte a témát és meghívott az ülésre, ahol elismételtem a korábban elmondottakat. Itt közölte Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, hogy még az idén 8 millió forintos költséggel „hígítóvízzel” átöblítik a csatornát, a VII. ötéves tervben pedig 90 millió forintot biztosítanak kotrására, a felhalmozódott iszap eltávolítására. Ez a komplex megoldás már 1987- ben érezteti hatását. Magyarán: élővíz lesz az Élővíz-csatornában. Szarvas—Zürich Fekete János, a Békés megyei 11-es számú választókerület országgyűlési képviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a tegnapi országgyűlés után ma már Zürichbe utazott, egy nemzetközi pénzügyi konferenciára. A közelmúltban Szarvason járt és fogadónapot tartott. — S vajon egy kis szarvasi kikapcsolódásra mikor lesz ideje? — kérdeztem az egyik szünetben. — Legutóbb arra is volt alkalmam. Fü- rödtem a Körösben, aztán most volt az érettségi találkozónk. Sajnos, nagyon kevesen voltunk már ott. Aztán az e heti tanácsülésről szólt: — Nem lehettem ott, de olvastam az írásbeli beszámolókat, azok részletes, alapos munkák voltak, s örömmel hallottam, mennyire élénk és hasznos vitát folytattak a tanácstagok. Szabó Miklós és Púja Frigyes eszmecseréje Láthatatlanul Amikor este fél 7 előtt 5 perccel elkezdődött a televízióban Az Országházból jelentjük című műsor, akkor a műszaki stáb már túl volt a munka nehezén. Mindig egy nappal az országgyűlés előtt kezdődik a közvetítés technikai hátterének kiépítése. Huszonöt-harminc embernek tíz óra munka szükséges ahhoz, hogy minden helyére kerüljön. Maga az országgyűlés műszaki szempontból nem bonyolult feladat a televíziósok számára, nehézségét az adja, hogy itt hibázni nem lehet. Hallatlan fegyelemmel, odafigyeléssel kell felkészülni, aztán végigkísérni minden ülésszakot. Az üléstermet három kamera pásztázza. Bár a terem természetes és mesterséges világítása nagyon jó, a fény a tévéseknek kevés, ezért erre tíz halogénlámpával még „rásegítenek”. A negyedik kamera a tár- sálgóban a riportokat és az interjúkat veszi. Az eseményeket egy, a Duna-partra néző erkélyről parabolaantennával sugározzák a szabadság-hegyi adóba, onnan pedig a tévé Szabadság téri központi épületébe, ahol rögzítik és feldolgozzák az anyagot. Az országgyűlés után a bontás sokkal gyorsabban megy: másfél-két óra elteltével az épületben már nyomuk sincs a tévéseknek. II névnap és estéje A megyei képviselőcsoport egyik jellemzője az egymás iránti figyelmesség. Jó példája volt ennek, hogy a nőnapot követő csoportülésen a férfiak virággal, apró ajándékkal kedveskedtek a nőknek. S hogy ők se maradjanak le, a legutóbbi, Szarvason tartott csoportülés után viszonozták a kedvességet: konyhai munkaeszközöket, kötényt, fakanalat, ajándékoztak a férfiaknak, mondván, nem árt, ha használják otthon. Valaki szellemesen megjegyezte: köszönjük, majd átadjuk a feleségeinknek ... A figyelmességek sora a László nap előtti országgyűlésen is folytatódott. Két László is van a Békés megyeiek között, Balogh László és dr. Maróthy László miniszterelnök-helyettes. Öt volt nehezebb megtalálni, mert munkája többször máshová szólította az ülésteremből. Így hiába várták az ebédszünetben, majd a délutáni szünetben. — Egyszer biztosan meg lehet találni — mondták többen —, mégpedig a végén. — Igazuk lett. Az ülésszak befejeztével, már a kora esti órákban, néhány perces névnapi köszöntés következett a miniszterelnökhelyettes szobájában. Megyei képviselők az ülésteremben Ki nyeri a világbajnokságét? A komoly témák mellett adódnak azért könnyedebbek is, kiváltképp a szünetekben. S hogy a könnyedek közül mi ma a legidőszerűbb? Természetesen a foci, a labdarúgó-világbajnokság. Az egyik szünetben Buda István, az OTSH elnöke és Barcs Sándor, az Európai Labdarúgó Szövetség egykori alelnöke köré csoportosultak többen is. Mindenki a szerda esti mérkőzésekről, a döntőbe jutott csapatokról (és nem a mieinkről!) beszélt. Volt, aki fogadást ajánlott, hogy az NSZK meglepi Argentínát is, mások a franciák újabb — belgák elleni — vereségére tippeltek. Aztán felröppent a kérdések kérdése: kinyeri a világbajnokságot? A mindig jó humorú Barcs Sándor szellemesen vágta rá: — A világbajnokságot Maradona nyeri! S. F,—U. T. Fotó: Fazekas László
