Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÜNIUS 4., SZERDA Ára: 1,80 forint XIX ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Élete példaértékű egy egész nemzet számára Bajcsy-Zsilinszky-centenárium Dr. Rácz Albert államtitkár előadását tartja Fotó: Gál Edit Közgazdászok tisztújító közgyűlése Magyar—kínai konzuli egyezmény Vu Hszüe-csien államtaná- csos, a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására hivata­los baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban, kedd délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután a Külügyminisztériumban hi­vatalos magyar—kínai kül­ügyminiszteri tárgyalásokat tartottak, amelyen Várkonyi Péter és Vu Hszüe-csien tá­jékoztatta egymást országaik szocialista építőmunkájáról. A külügyminiszterek áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok helyzetét és fejlesztésük irányait, s véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A tár­gyalásokon részt vett Iván László, hazánk pekingi, vala­mint Zhu Ankang, Kína bu­dapesti nagykövete. Délután Várkonyi Péter és Vu Hszüe-csien a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kon­zuli egyezményt írt alá a Külügyminisztériumban. Az egyezmény megkötését a két­oldalú kereskedelmi, gazda­sági, műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejlődése tette szükségessé. Aláírása hozzájárul e kapcsolatok to­vábbi erősítéséhez. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Vu Hszüe- csien tiszteletére a Gundel étteremben. A nemzetközi békeév ke­retében tegnap magyar—ko­reai barátsági napot rende­zett a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint a Lenin Termelő- szövetkezet Békéscsabán. Délelőtt Szikszói Ferenc, a HNF megyei titkára fogadta Ju Jong Golt, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki tá­jékoztatót hallgatott meg a Viharsarok munkásmozgalmi múltjáról; gazdasági, társa­dalmi és kulturális életéről, továbbá a béke-barátsági munka idei eseményeiről. Ezután a koreai diplomata köszönetét fejezte ki a meg­hívásért, majd hozzátette, hogy 1985. februárjában már járt Békés megyében. Ez a vidék — mint mon­dotta — különösen akkor keltette fel érdeklődését, amikor megtudta, hogy itt rizstermesztéssel is foglal­koznak. Ugyanis hazájában — más ázsiai országhoz ha­sonlóan — ez a növény a legfontosabb, legalapvetőbb élelmiszernek számít. Befe­jezésül arra kérte a jelenle­vőket, hogy tolmácsolják a jókívánságokat a megyei párt-, állami és társadalmi szervek vezetőinek. A baráti eszmecserét kö­vetően a nagykövet városné­Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 100. évforduló­ja alkalmából kedden egész napos tudományos üléssza­kot rendezett az MSZMP Párttörténeti Intézete, az MTA Történettudományi In­tézete és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa az MTA várbeli kongresszusi termében. A konferenciát — a Him­nusz eljátszása után — Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Elöl­járóban kiemelte: Bajcsy­Zsilinszky élete és tevékeny­sége ellentmondásokkal ter­hes. Nehéz utat tett meg, amíg az ellenforradalom, az „ébredő magyarok” fertőző eszmevilágától eljutott a munkásosztállyal való kéz­fogásig, az ellenforradalmi Magyarország védelmezésé- től a népi demokratikus Ma­gyarország, s a Szovjetunió­val való baráti szövetség megteremtésének gondolatá­ig­Bajcsy-Zsilinszky már a ’30-as évek közepén felismer­te, hogy a munkásosztály, s főleg annak szervezett réte­ge nagy társadalmi erőt kép­visel. A vele való szorosabb együttműködéstől azonban visszatartotta két, számára elfogadhatatlan tényező: a Tanácsköztársaság és az in­ternacionalizmus. E kettőt nem tudta az általa képvi­selt hazafisággal össze­egyeztetni. 1941 karácsonyán — jórészt feladva fenntartá­sát — a Népszava azóta hí­ressé vált számában a bon­takozó antifasiszta front ol­dalán állt csatasorba. 1943 tavaszán a nemzet legjobb­jainak összefogását szorgal­mazta a magyar parasztság­gal és a munkássággal. A továbbiakban Bajcsy­ző sétát tett vendéglátóinak kíséretében. Délután felke­reste a Békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetet, ahol dr. Hankó Mihály elnök, or­szággyűlési képviselő fogad­ta, és köszöntötte a vezető­ség, meg a tagság nevében. A barátsági rendezvényen a koreai diplomata hazája és Magyarország közötti kap­csolatok erősítéséről, elmé­lyítéséről; a két nép barát­ságának jelentőségéről, s az együttműködés további le­Zsilinszky Endre és a nép­frontpolitika címmel Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tartott előadást. Zsilinszky erkölcsi helytállá­sáról szólva hangsúlyozta: az erkölcsi vállalásoknak ilyen magas szintje csak kivételes jellemek sajátja lehet. Az ilyen kivételes életek általá­ban példaértékűek egy egész nép, egy egész nemzet szá­mára. Bajcsy-Zsilinszky mártí- riumának mértékét és értel­mét az adja, hogy a nép, a nemzet érdekében, a huma­nitás jegyében a társadalmi haladás oldalára állt még akkor, amikor — különösen neki — nem volt könnyű döntenie, de már dönteni kellett, mert a hazai és a világpolitikai események vá­lasztás elé állították a poli­tizáló embert. A ’30-as évek elején sejtette már, hogy az ország sorsa katasztrófába fordulhat. A Nemzeti Radi­kális Párt programjában már egy népfrontos elképze­lést fogalmaz meg. Lényegé­ben egy belső demokratizá­lási folyamatot vázol fel, érintve a legfontosabb szo­ciális kérdéseket is, az ak­kori társadalmi osztálytago­zódásnak megfelelően kö­zéppontba állítva a paraszt­ság ügyét. Ebben a gondo­latkörben a polgárság, az értelmiség, s ha még csak érintőlegesen is, de már a munkásság is megjelenik, s mindezzel a nemzet egysége­sülésének a folyamatát igyekszik sürgetni. 1942 és ’44 között megérik benne a magyar jövendőnek olyan társadalmi-politikai elképzelése, amely közel áll a népi demokratikus gondo­latokhoz, és amelyben he­lyet kap már nemcsak a hetőségeiről beszélt. Majd azokat az eredményeket is­mertette, amelyeket a KNDK a politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet szá­mos területén elért. Ezután a fejlődés távlatairól, vala­mint Észak- és Dél-Korea egyesítésének kérdéseiről tá­jékoztatta a résztvevőket. A barátsági gyűlést követően a nagykövet a szövetkezet kü­lönböző üzemegységeit tekin­tette meg. szegény parasztság, de a bal­oldal, benne a kommunisták valamilyen képviselete is — mondotta a HNF OT főtit­kára. A tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézeté­nek igazgatója mondott zár­szót. Hangsúlyozta: Bajcsy- Zsilinszky történelmi nagy­sága, érdeme elsősorban ab­ban mutatkozott meg, hogy szembefordult ellenforradal­mi múltjával, felismerte a fasizmusban rejlő veszélye­ket. Azokban az években, amelyekben számos jó szán­dékú, magát haladónak tudó ember is a hitleri demagógia hatása alá került, ő éppen az ezzel ellentétes irányba indult el. Eljutott a háború­ellenes antifasiszta népfront­politika igenléséig, a kom­munistákkal való szövetség vállalásáig. Nem tette ugyan magáévá a kommunista vagy a szociáldemokrata párt­program egészét — az 1918- as polgári demokratikus for­radalmat és a Tanácsköztár­saságot pályafutásának prog­resszív időszakában sem vál­lalta —k az antifasiszta és a demokratikus célok igenlése azonban megteremtette köz­te és a baloldal között az együttes cselekvés lehetősé­gét. A második világháború­ból való sikertelen kiugrást követően a Magyar Front felkérésére vállalta a fegy­veres felkelés előkészítésének, szervezésének irányítását. Számára egy volt a fontos: a haza megmentése a teljes pusztulástól. Elszántsága, hősies önfeláldozása valóban Bajcsy-Zsilinszky mártíriu- mát jelentette — mondotta végezetül a Párttörténeti In­tézet igazgatója. A tanácskozás a Szózat hangjaival fejeződött be. Aratási előkészületek az Agroteknél Június elején megkezdőd­tek az aratás közvetlen elő­készületei a mezőgazdasági nagyüzemekben, s az érde­kelt kereskedelmi vállalatok is készülnek a nagy nyári munkára. Az Agrotek Mezőgazdasá­gi Termelőeszköz-kereske­delmi Vállalatnál — ahol fő­leg importált gépeket forgal­maznak — 3,1 milliárd fo­rint értékű gép és eszköz várja a vásárlókat. Ez a készlet valamivel nagyobb is annál, mint amit a termelő­ket közvetlenül ellátó me­gyei Agroker-vállalatok meg­rendeltek. A Szovjetunióból, az NDK-ból és Csehszlová­kiából összesen 2200 traktor érkezik a hónap végéig. Az így kiegészülő raktári kész­let elegendőnek ígérkezik a vontatási munkákhoz. Az aratás speciális gépei­re, az arató-cséplő gépekre június 1-től érvényes bérleti akciót hirdetett az Agrotek, hogy a gyengébb adottságú gazdaságok könnyebben hoz­zájuthassanak a nagy értékű gépekhez. A vállalat jelenleg 300 kombájnt kínál eladás­ra. A közgazdaság-tudomány művelését társadalmi úton segíteni, hozzájárulni az el­mélet eredményes gyakorlati alkalmazásához, elősegíteni a különböző területeken műkö­dő ’ közgazdászok együttmű­ködését — e fő célok hatá­rozzák meg a Magyar Köz- gazdasági Társaság műkö­dését, melynek Békés me­gyei szervezete június 3-án, tegnap délelőtt Békéscsabán az SZMT székházában tar­totta ötévenként esedékes tisztújító közgyűlését. Ezen részt vett dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­ke, az MKT országos elnök­ségének tagja, Csatári Béla, a megyei pártbizottság tit­kára, Gyulavári Pál, a Bé­kés Megyei Tanács elnöke és Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára. Az üzemegészségügyi ellá­tás helyzetéről, valamint a foglalkozási rehabilitáció korszerűsítéséről tanácsko­zott keddi budapesti ülésén az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésen dr. Medve Lász­ló egészségügyi miniszter az üzemegészségügyi ellátás helyzetéről szólva elmondta: teljes körű ellátásban jelen­leg 2,6 millió dolgozó része­sül. Egészségi állapotukat ugyanazok a tendenciák jel­lemzik, mint amelyek az or­szág lakosságának egészénél tapasztalhatók. Az iparban leggyakrabban a légző- és mozgásszervi, valamint a ke­ringési megbetegedések, s a balesetek okozzák a legtöbb keresőképtelen napot. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni az üzemegészségügyi ellátás és a körzeti orvosi kezelés kö­zötti kettősséget. Az a cél, hogy a .járóbetegek táppénz­be vétele kizárólag az üzemi orvosok feladatává váljék. Az üzemi orvos ismeri ugyanis leginkább a vállalat­nál dolgozók egészségügyi ál­lapotát. S a keresőképesség elbírálásához is tudni kell, milyenek a munkahelyi fel­tételek. Szólt arról, hogy az üzemi dolgozók évenkénti szűrővizsgálatát és gondozá­sát is teljesebb körűvé kell tenni. A foglalkozási reha­bilitáció korszerűsítésével kapcsolatban dr. Medve László hangsúlyozta: komp­lex módon szükséges foglal­kozni a csökkent munkaké­pesség megállapításának és a rokkantnyugdíj odaítélésének kérdésével. Évente 75—80 ezren kérnek rokkantnyugdí­jat, mintegy 40 ezren meg is A tagságot és a vendége­ket Baukó Mihály, a köz- gazdasági társaság megyei elnökségének tagja, a Dél­alföldi Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat igazgatója kö­szöntötte, majd az írásban közreadott beszámolóhoz Jó- zsa Béla, a megyei szerve­zet elnöke, megyei NEB-el- nök fűzött szóbeli kiegészí­tőt, majd bejelentette, man­dátuma lejártával, az elnök­ség lemondását. A hozzászó­lások után a tagság megvá­lasztotta az új 17 tagú el­nökséget, továbbá 20 küldöt­tet. A szervezet új elnöke Jámbor Ferenc, a Békés Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatója, titkára pe­dig ismét dr. Szekeres Ist­ván, az OTP Békés megyei igazgatóhelyettese. kapják. Ugyanakkor tartha­tatlan az a helyzet, hogy a rokkantsági nyugdíj mellett — vagy a korábban végzett munkával, vagy más elfog­laltsággal — mellékjövede­lemre tesznek szert az egyéb­ként munkaképtelennek ítélt személyek. Ezért is tervezik korszerű­síteni a rokkantsági eljárást, hiszen például ma már túl­haladottá vált a rokkantság fokának százalékos minősíté­se. Ennek keretében az üze­meket is érdekeltté teszik ab­ban — s egyben kötelezik ar­ra —, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóikat foglalkoztassák. Ezt követően dr. Fűzi Ist­ván. a szakszervezet főtitká­ra ismertette az elnökség ál­lásfoglalását. Hangsúlyozta: az üzemegészségügyi szolgá­latnak az alapellátás szerves részét kell képeznie. Ezért a szakszervezet szorgalmazza az üzemegészségügyi ellátás feladat- és követelményrend­szerének kidolgozását, bele­értve a szakmai irányítás kérdéseit is. Ugyanakkor a körzeti és üzemorvosi ellátás között szoros, állandó kap­csolatot szükséges kialakíta­ni. A vitában többen szóltak arról, hogy egyetértenek az elképzeléssel: aki nem dol­gozhat üzemi körülmények között, az másutt se végez­zen munkát. Jónak tartják azt a tervet, hogy a táppénz­be vételt az üzemi orvos jogkörébe helyezzék. Ugyan­akkor felhívták a figyelmet: problémát jelent a termelő- szövetkezetekben a foglalko­zási rehabilitáció új rendjé­nek kialakítása, s meg kell oldani a munkafolyamatból kieső dolgozók átképzését is. —y —n Ju Jong Goi, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete (képünk bal oldalán) tájékoztatót hallgat a HNF megyei bizottságán Fotó: Szőke Margit Magyar—koreai barátsági nap Békéscsabán (Folytatás az 5. oldalon) Ülést tartott az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom