Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-04 / 130. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 4., szerda Szovjet—brit kapcsolatok 0 TflSZSZ kommentárja Eduard Sevardnadze Angliába látogat — Jobb megértés és nagyobb kölcsönös megbecsülés a szovjet—brit kapcsolatokban — így összegezték a Moszkvából hétfőn este hazatért brit parlamenti küldöttség tagjai 10 napos szovjetunióbeli látogatásuk eredményeit. Ennek megerősítését látják angol megfigyelők abban, hogy Leonyid Zam- jatyin londoni szovjet nagykövet hétfőn közölte Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kész hamarosan eleget tenni meghívásának. A szovjet külügyminiszter hivatalos látogatásának pontos időpontját később rögzítik. Angol kormányforrások szerint előreláthatólag július végén kerülhet rá sor. Lord Whitelaw miniszterelnök-helyettes, aki a négy parlamenti párt törvényhozóiból álló 14 tagú küldöttséget vezette, hazatérésekor adott repülőtéri nyilatkozatában kiemelte: a Moszkvában folytatott megbeszélések meggyőzték arról, hogy a szovjet kormány változatlanul fegyverkorlátozási megállapodást akar, és továbbra is óhajtja a szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartását, de. egy ilyen találkozótól eredményt vár. Pártállásra való tekintet nélkül nagy benyomást tett a küldöttség tagjaira az a figyelem, amelyben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Andrej Gromiko államfő részesítette őket. Átfogó véleménycseréjük arról győzte meg a brit törvényhozókat. hogy a szovjet vezetés a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásában kiemelt fontosságot tulajdonít Nagy- Britannia szerepének. Az ellenzéki képviselő figyelmeztette a Thatcher-kor- mányt, hogy „ne tegye minden tétjét Reagan elnökre”, elvégre „Reagan már nem lesz túlságosan hosszú ideig a színen, ámde Gorbacsovval még nagyon sokáig lesz dolgunk”. Orvosok sajtóértekezlete A csernobili atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenségnek eddig 25 halálos áldozata van, közülük 23-an sugárfertőzés miatt vesztették életüket. A még kórházban levő emberek közül tíznek az állapota válságos. A feladat most a szövődmények megakadályozása, mert a betegek-immunrendszere súlyosan sérült. A bejelentés Andrej Vorobjov professzortól, a legsúlyosabb betegek kezelőorvosától származik, s azon a keddi moszkvai sajtóértekezleten hangzott el, amelyen Jevgenyij Csaszov akadémikus és Bemard Lown professzor, a nukleáris háború ellen küzdő orvosok mozgalmának két társelnöke tájékoztatta a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőit a mozgalom közelmúltban, Kölnben tartott kongresszusáról. Lown professzor emlékeztetett rá, hogy a kölni kongresszus üzenetet küldött Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Ronald Reagan amerikai elnöknek, s ebben a nukleáris fegyver- kísérletek beszüntetését követelték. Lown emlékeztetett arra is, hogy a fegyverkísérletek beszüntetésének ellenőrzése megoldható. Nem elfogadható az űrfegyverkezés gondolata, hiszen a létrehozandó rendszer kipróbálhatatlan, ugyanakkor 1 billió dollárba kerül. Salvador Laurel Japánban Háromnapos látogatásra kedden Japánba érkezett Salvador Laurel, a Fülöp- szigetek miniszterelnöke. Laurel — aki egyszemélyben alelnök és külügyminiszter is — Nakaszone Jaszuhiro kormányfővel, Abe Sintaro külügyminiszterrel, valamint Takesita Noboru pénzügyminiszterrel folytat tárgyalásokat, és fogadja őt Hirohito császár is. A megbeszélések középpontjában a kétoldalú — mindenekelőtt gazdasági — kapcsolatokkal és a délkelet-ázsiai helyzettel összefüggő kérdések állnak. Számos józan nyugati politikus, tudós, sőt neves katonai szakértő is egyetért Edward Kennedy amerikai szenátor hétfői kijelentésével, hogy Reagan a legnagyobb hibát követte el, amikor — a héják követelésének engedve — eldöntötte, hogy nem tartja magát a SALT— Il.-höz — írja a TASZSZ keddi kommentárjában. A kommentár a továbbiakban az elnöki döntés hátterét taglalja. Megfigyelők szerint Reagan amerikai elnök említett lépése tökéletesen beleillik az amerikai globális külpolitikába — írja a TASZSZ, s megjegyzi: a cél az, hogy minden eszközzel és minden áron megbontsák a hadászati paritást, minél hatékonyabb atom- és űrfegyverekre tegyenek szert, s akaratukat ezáltal ráerőszakolhassák szuverén országokra és népekre. — Természetesen — hangsúlyozza a szovjet hírügynökség — a Szovjetunió nem fogja tétlenül szemlélni, hogy az egyébként is zsúfolásig tömött fegyverraktárakat újabb pusztító fegyverfajtákkal egészítsék ki, megszegve ezáltal minden megállapodást. Az egyre pusztítóbb fegyverek gyártásában való versengés azonban nem az az út, amelyet a Szovjetunió járhatónak tart, mert ez ellentmond minden józan megfontolásnak — fejeződik be a kommentár. Közel-keleti kérdésekről is tárgyal Párizsban Husszein jor- dán uralkodó (balról), aki a képen Chirac francia kormányfővel látható (Telefotó) Londoni raktártüz A Murdoch-sajtóbirodalom papírraktárában keletkezett tűz nyomán kedden a vita is fellángolt a News International lapkiadó vállalat és a nyomdaipari dolgozók szakszervezetei között. A lapkiadó szóvivője ugyanis a munkahelyük visszaszerzéséért küzdő elbocsátott nyomdaipari dolgozók „szélsőséges elemeit” vádolta a Temze-parti raktár- épület felgyújtásával. A hétfőn éjszaka keletkezett hatalmas tűzben 20 000 tonna, mintegy 7 millió font értékű rotációs papír hamvadt el. 250 tűzoltó egész éjszaka küzdött a messze világító lángokkal, reggelre sikerült lokalizálni a tüzet, de előreláthatólag még napokig eltart az izzó zsarátnokok teljes elfojtása. A nyomdász szakszervezet szóvivője felháborodottan utasította vissza a News International lapkiadó „esztelen vádaskodását”, amellyel — mint mondotta — megkísérli a gyújtogatás gyanújába keverni a nyomdaipari dolgozók törvényes eszközökkel küzdő tiltakozó mozgalmát. Dunai Erőmű RT Az elmúlt évben tovább növekedett Ausztria dunai erőműveinek teljesítménye, amelyek 1985-ben 10,9 milliárd kwh energiát termeltek, s ezzel már az ország áramszükségletének 27,7 százalékát biztosítják. Ezt hangsúlyozták az Osztrák Dunai Erőmű Rt. (DOKW) vezetői a vállalat keddi sajtóértekezletén. A DOKW kapott megbízást a nagymarosi vízlépcső megépítésében való részvételre. Az állami tulajdonban levő nagyvállalat egyidejűleg előkészíti Ausztria 9. dunai erőművét, amely a tervek szerint 1987—1992 között épül fel Bécs alatt. Az osztrák Duna-szakasz első erőművét — Ybbs-Per- senbeugnál — 1957-ben vették üzembe. Azóta a 8 erőGabonaértekezlet — kudarccal A világ öt legnagyobb gabonaexportőre nem tudott megállapodni a hét elején tartott kétnapos értekezleten, hogy mit tegyen a világpiaci árcsökkenés megakadályozása, a kereskedelmi feszültségek enyhítése érdekében és a protekcionista intézkedések ellen. A megbeszélésen az Egyesült Államok és az EGK küldöttségei mellett Argentína és Ausztrália, illetve Kanada mezőgazdasági miniszterei vettek részt, s ez volt az első ilyen jellegű tanácskozás a gabonakereskedelem történetében. Az értekezletet Kanada szervezte, mivel egyre nagyobb aggodalommal szemléli déli szomszédja és a Közös Piac közötti feszültség fokozódását, ami kedvezőtlenül hat saját kiviteli lehetőségeire is. Éppen ezért az Egyesült Államok és az EGK közötti ellentétek csillapítása volt a vancouve- ri értekezlet fő célja, ám eredményt nem értek el. A megbeszélések után Frans Andriessen, az európai közösségek mezőgazda- sági megbízottja elmondta: az Egyesült Államoknak továbbra is az a szándéka, hogy nagyobb részt hasítson ki magának a világpiacból, ez valamennyi exportőrnek gondokat fog okozni a következő években, és senki sem láthatja előre, milyen következményei lesznek. Az utóbbi hat évben átlagosan 30 dollárral csökkent a világpiacon a gabona tonnánkénti ára, a feleslegek 78 millió tonnáról az idén 128 millió tonnára duzzadhatnak. Az Egyesült Államok és az EGK egymást hibáztatják a gabonaexport állami szubvencionálásáért, a többi jelentős exportőr pedig őket. Az Egyesült Államokban a farmerek bevételében 30, az EGK-ban 40, Kanadában viszont csak 15 százalékot ér el az állami támogatás. Szaúdi búzaeladás Nyugat-Európának A Közös Piac tárgyalásokat folytat arról, hogy búzát vásárol a „sivatagi királyságtól”, Szaúd-Arábiától, és bizonyos mennyiség már el is kelt egyes tagállamok piacán — mondotta hétfőn a szaúdi uralkodó egy kuvaiti napilapnak adott interjúban. Fahd bin Abdel-Aziz király közölte: az EGK fontolgatja a szaúdi búzafelesleg megvételét, Görögországba és Olaszországba pedig már érkeztek is exportszállítmányok Szaúd- Arábiából. A termelést úgy sikerült a királyságban a mai szintre emelni, hogy állami szubvenciókból a világpiaci ár sokszorosát fizetik a termelőknek a búzáért. Rijad hamarosan tanulmányozni fogja, miképpen lássa el élelmiszerrel legközvetlenebb szomszédait, az Arab- (Perzsa)- öböl többi államát — mondotta a szaúdi uralkodó. mű összesen kereken 144 milliárd kwh energiát termelt, miközben a számítások szerint eddig mintegy 75 százalékban használták ki a Duna energiakapacitását. Josef Kobilka, a DOKW vezérigazgatója a nagymarosi vízlépcső építésében való részvéttel kapcsolatban utalt arra, hogy Magyarország és Csehszlovákia már 20 évvel ezelőtt egyetértett közös erőmű építésében, s most, amint Mar jai József, a kormány elnökhelyettese is hangoztatta Bécsben, a magyar tudósok több éves kutatásokkal biztosították a környezetvédelmi meggondolások lehető legszélesebb érvényesülését. Az energiaszükséglet mindenképpen nő, s akár Ausztria, akár Magyarország esetében a vízi energia alternatívája csak a környezetszennyező hőerőmű lehet — mondotta. Dmnesztia A román államtanács törvénybe iktatta a román— szovjet és a román—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját, valamint az Ománnal és a Kongói Népi Köztársasággal kötött barátsági és együttműködési egyezményt. Az államtanács megvitatta és elfogadta az amnesztia- rendeletet, melynek értelmében kegyelemben részesítik a három évig tartó szabadság- vesztésre, az öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélt személyeket, a pénzbüntetéseket pedig törlik. Hasonlóképp amnesztiát kapnak a javítónevelő munkára ítélt személyek. Habsburg-követelések O „Hz évszázad rablása” Száműzetésük és javaik kisajátítása után 67 évvel vagyonuk visszaadását követelik a Habsburgok az Osztrák Köztársaságtól. I. Károlynak, az utolsó osztrák császárnak 1918-ban született fia, Carl Ludwig főherceg megelégelte a szűkös életet. Ö és a többi Habsburg végre pénzt akar, s ezt a jelenlegi Osztrák Köztársaságtól szeretnék megkapni. A Bécsben kereken 650 éven keresztül hatalmon levő egykori uralkodók rokonai és leszármazottai azt kívánják, hogy „az 1919-ben jogellenesen elkobzott Habsburg-vagyont végre visszaadják nekik” — így gondolja Carl Ludwig. Wolfram, Bitschnau bécsi ügyvéd — előkelő származású klienseinek megbízásából — fellebbezést nyújtott be az osztrák alkotmány- és köz- igazgatási bírósághoz április végén. Ha kell, elmegy még a strassburgi Európai Bírósághoz is. Bitschnau: „Arról van szó, hogy egy nemzeti szégyenfoltot lemossunk.” A Habsburg-konra— Ausztria-ügyet támogatja a tiroli Hermann A. Griesser könyve, amely korántsem véletlenül most jelent meg. A szerző ebben az uralkodóház eredeti birtokait pontosan felsorolja, és azzal vádolja a republikánus politikusokat, hogy az „évszázad rablását követték el”. Az osztrákok a császáriak családjával nem bántak el egykettőre. Amikor I. és utolsó Károly az elvesztett első világháborút követően — mindössze kétévi uralkodása után — az államügyekben való valamennyi részvételéről kényszerűséggel lemondott, anélkül, hogy formálisan önként leköszönt volna, meg kellett válnia a koronától, a hazától, sőt a szükségpénztől is; továbbá az Arlbergtől Lembergig terjedő k. u. k. Monarchia óriás birodalmától, miközben 12 nemzetiség sokáig tűrhetően megfért egymással. A szociáldemokrata Kari Renner vezetésével az új kormány tiszta lapot kezdett. Nem elégedett meg azzal, hogy az uralkodó család szűkebb körét az országból kiutasította, hanem száműzött minden távoli rokont is, mivel nem szándékoztak aláírni egy „lemondónyilatkozatot” és nem voltak hajlandók arra, hógy a „Habsburg—Lotharingiai Ház-beli Carl Ludwig főherceg (28 milliárd márka a köztársaságtól?) tagságukat” kifejezetten feladják. Az 1919. áprilisi úgynevezett Habsburg-törvényben a köztársaság az elűzött nagy család összes ingóságának és ingatlanának rövid úton a tulajdonosává nyilvánította magát. A különböző főhercegek és főhercegnők csak a sajátosan deklarált „személyes magánvagyonukat” tarthatták meg — azaz Griesser szerint —, néhány kivételtől eltekintve, jórformán semmit. A fiatal köztársaság nem csak az udvar vagyonát, tehát a kincstári birtokot vette el, amelyhez a pompás bécsi Hofburg és a schönbrunni, meg a laxenburgi kastély is hozzátartozott. Állami tulajdonba kerültek a könyvtárak, műgyűjtemények, és egyéb vagyonok, köztük a családi ellátást biztosító alapítványok, bérházak, vidéki kúriák, s mintegy 27 ezer hektárnyi földingatlan. Emellett szó volt azokról a lekötött családi javakról, amelyekből a császári udvarhoz tartozó rászorultak részére az összes járadékot és pénzbeli támogatást fizették. (A tőke alapítása a pénzsóvár 7. Ferenc császárig (1708—1765), Mária Terézia hitveséig nyúlik visz- sza, aki a hétéves háborúban Nagy Frigyesnek is ágyúkat szállított.) S mivel ez nyilvánvalóan nem volt elegendő, a köztársaság kiegészítésül rátette kezét a „Ferenc József császári korona-hitbizományra”, a kétségtelenül pesszimista Monarchia ' előre biztosított alapítványára, amit akkor használtak volna fel, „ha a történelmi fejlődés következtében a korona nem a mi Házunkban maradna”. Lényegében ez a vagyon a mürzstegi stájer kastélyból áll, ahol a jelenlegi osztrák köztársasági elnök szívesen tölti szabadságát. (Der Spiegel) (Folytatjuk) Fordította: Bukovinszky István I. Károly Zita nevű feleségével és Ottó fiával 1916-ban, amikor Magyarország királyává koronázták
