Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

NÉPÚJSÁG 1986. június 2., hétfő Szovjet kormánynyilatkozat a SALT—2-ről Válaszolva Reagan elnök május 27-1 bejelentésére, a szov­jet kormány szombaton Moszkvában nyilatkozatban tette közzé, hogy mihelyt amerikai részről bármilyen módon túl­lépik a SALT-megállapodásokban megszabott korlátokat, a Szovjetunió is felmentve érzi magát az 1972-es ideiglenes egyezményben és a SALT—2-ben vállalt kötelezettségek alól, s megteszi a hadászati egyensúly megőrzéséhez szük­séges intézkedéseket. A szovjet kormánynyilatkozat emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok kormánya olyan lépést tett, amely újólag teljesen nyilvánvalóan feltárja a jelenlegi amerikai kül­politika lényegét. E politika célja a mindenre kiterjedő fegyverkezési hajsza, a világűr militarizálása, a nemzetközi feszültség fokozása. Reagan elnök ez év május 27-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem kívánja betartani a hadászati támadó fegyverzet korlátozására vonatkozó szov­jet—amerikai szerződéses és jogi dokumentumok — az 1972- es ideiglenes megállapodás és az 1979-es SALT—2 szerződés — előírásait. Közölte, hogy az Egyesült Államok a jövőben, az amerikai hadászati erők fejlesztésére vonatkozó döntések meghozatalánál nem fogja tartani magát a SALT-megálla- podásokban előírt korlátozásokhoz. »Ily módon bekövetkezett az, amire a Szovjetunió figyel­meztetett. Az Egyesült Államok kormányzata a hadászati fegyverzetet korlátozó szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos cselekvési lehetőségei közül éppen azt válasz­totta, amely aláássa az ilyen fegyverzet korlátozása és csök­kentése folyamatának alapjait. Amikor választania kellett, hogy mérsékelje saját fegyverkezési programjait, vagy pedig szabad teret nyisson ellenőrizhetetlen hajszájuk előtt, Was­hington az utóbbi mellett döntött. Az elnök döntése azt jelenti, hogy a jelenlegi amerikai vezetés rendkívül veszélyes lépésre szánta el magát a nuk­leáris fegyverkezési hajszát fékező, és ezzel az újabb meg­állapodások megkötéséhez feltételeket teremtő szerződési rendszer szétrombolásában — mutat rá a kormánynyilat­kozat. Az Egyesült Államok konkrét kilépését a SALT—2 szer­ződésből ez év végére tervezik, amikor a fegyverzetfejlesztés során — egyebek között a manőverező «•obotrepülőgépeket hordozó nehézbombázók tekintetében — Washington túllépi a több, külön-külön célra irányítható robbanótöltettel fel­szerelt hadászati hordozóeszközökre 1320 egységben megsza­bott határt. Az elnök nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog leszerelni megfelelő mennyiségű meglévő fgeyverzetet annak érdekében, hogy ne lépje túl ezt a szintet. Az amerikai kormányzat lényegében hozzákezdett a nuk­leáris fegyverzet felhalmozására kidolgozott átfogó hadászati programjának maradéktalan megvalósításához. Egyebek között szándékában ál! a nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket hordozó B—52-es és B—1B bombázók hadrendbe állítása mellett, egy második új típusú interkon­tinentális ballasztikus rakéta, a „Midgetman” létrehozása, újabb ötven „MX” interkontinentális ballisztikus rakéta hadrendbe állítása, a „legújabb manőverező robotrepülőgép” kifejlesztésének meggyorsítása. Mint bejelentették, folytatni fogják a munkálatokat a csapásmérő űrfegyverzet kifej­lesztésére is a „csillagháborús” program keretében. A két „Poseidon” típusú rakétahordozó-tengeralattjáró közeljövőre tervezett leszerelését — amely azzal kapcsolatos, hogy hadrendbe áll a nyolcadik „Trident” típusú tenger­alattjáró — hivatalosan költségvetési takarékossággal indo­kolják, s egyáltalában nem a SALT—2-megállapodás előírá­sainak megtartására irányuló szándékkal. Mindezt a Szovjetunió állítólagos „szerződésszegéseivel” próbálják indokolni. Ezek az állítások az első betűtől az utolsóig megalapozatlanok. Ilyen szerződésszegések nem voltak és most sincsenek. És az Egyesült Államok kormá­nya jól tudja ezt. A szovjet fél több ízben is tényekkel alá­támasztva leplezte le Washington próbálkozásait, hogy min­den soron következő, a meglévő megállapodások korlátaiba nem szorítható amerikai katonai program bevezetésével párhuzamosan újabb kitalált vádakkal illesse a Szovjetuniót. Ismert a Szovjetunió elvi álláspontja a fegyverzetkorláto­zási megállapodásokkal kapcsolatosan. A szovjet fél szigo­rúan és teljes mértékben teljesítette és most is teljesíti minden vállalt kötelezettségét. Abból indul ki emellett, hogy a SALT—2 szerződés által előírt kötelezettségeknek a köl­csönösség alapján való további megtartása lényeges a hadá­szati egyensúly megőrzése és a biztonság erősítése szem­pontjából. Az amerikai kormányzatot azonban más elképzelések ve­zérlik. Már korábban is nem keveset tett annak érdekében, hogy megingassa a SALT—2 szerződést, amely a Szovjet­unió és az Egyesült Államok többéves együttműködésének eredménye volt. A szerződést először nem ratifikálták, majd megkerülték előírásait az első csapás mérésére alkalmas Pershing—2 ballisztikus rakéták és a manőverező robot- repülőgépek nyugat-európai telepítésével, visszaléptek annak bizonyos kitételeitől, most pedig egyenesen elutasítják azt. Mindez még inkább megvilágítja, hogy az amerikai kor­mányzat miért foglal el annyira destruktív álláspontot a nukleáris és űrfegyverzetről folytatott genfi tárgyalásokon, ugyanúgy, mint abban a kérdésben, hogy milyennek is kell lennie az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozónak. Ez egy­úttal megmutatja: megalapozott az a szovjet álláspont, mi­szerint egy ilyen találkozóhoz az amerikai félnek is készen kell állnia arra, hogy konkrét eredményeket érjenek el leg­alább egy-két, a biztonsággal összefüggő kérdésben. Szük­ség van az értekezlethez a megfelelő politikai légkörre is. Az Egyesült Államok által tett kihívó lépés nem azt mutatja, hogy akár az egyik, akár a másik megvolna. Világosan kell látni azt is, hogy a szovjet kormány nem fogja tétlenül nézni, amint az Egyesült Államok felrúgja a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról kötött megálla­podásokat. Az amerikai fél nem táplálhat semmiféle illú­ziót azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet katonai előnyö'khöz jutnia mások biztonságának kárára. A Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz a szocialista közösség szilárd biztonságáért, minden szükséges intézkedést megvalósít a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdeké­ben — szögezi le a szovjet kormánynyilatkozat. Felhívás a világ közvéleményéhez Az ENSZ által meghirde­tett békeév ne úgy vonuljon be a történelembe, mint olyan esztendő, amikor a ko­rábbiaknál is fenyegetőbbé vált az emberiség önpusztí­tásának veszélye — szólítja fel a világ közvéleményét az Európai Biztonság és Együtt­működés Nemzetközi Bizott­sága. A bizottság, amely több mint 20 európai ország és számos nemzetközi társadal­mi, szakmai és egyházi szö­vetség képviselőinek rész­vételével szombat este fejez­te be tanácskozását Brüsszel­ben. Felhívásában megálla­pította: Európában nőtt a háborús fenyegetés veszélye, egyre több a telepített nuk­leáris fegyver, a világban új veszélyes fegyverfajták kí­sérleteit és gyártását kezd­ték meg, a meghirdetett mo­ratóriumhoz való csatlakozás helyett pedig folytatják a nukleáris robbantások soro­zatát. Nagy jelentőséget tulajdo­nít a bizottság a helsinki zá­róokmányban rögzített és az európai enyhülést célzó fo­lyamatoknak. Ezért elítéli azokat az erőket, amelyek megakadályozták, hogy az emberi jogokról tartott otta­wai fórum, a budapesti kul­turális fórum és az emberi kapcsolatokról tartott berni tanácskozás egyetértésben, zárónyilatkozattal fejeződjék be. Ezért különösen fontos — hangsúlyozza a bizottság nyilatkozata —, hogy az érintett kormányok a maxi­mumot tegyék meg a stock­holmi konferencia sikeres befejezéséért és ezzel adja­nak lendületet az európai enyhülési folyamatnak. A szovjet javaslatok reali­tását hangsúlyozta felszóla­lásában Pintér László egye­temi docens, a magyar dele­gáció tagja is. A bizottság elhatározta, hogy következő ülését Bécs- ben tartja, közvetlenül a helsinki záróokmányt aláíró országok képviselőinek új ta­nácskozása megkezdése előtt, ezzel is kifejezve a közvéle­mény sürgetését az enyhü­lésre és a megegyezésre. II kínai külügyminiszter életrajza Vu Hszüe-csien államtaná­csos, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja 1921-ben született Sanghajban. 1949- től, a Kínai Népköztársaság kikiáltásától kezdve a 60-as évek közepéig ifjúsági veze­tőként tevékenykedett: a Kí­nai Kommunista Ifjúsági Szövetség nemzetközi osztá­lyának helyettes vezetője, majd vezetője volt. Magas beosztásokat töltött be az össz-kínai Ifjúsági Szövet­ségben is: a szervezet nem­zetközi osztályának vezetője, később a szövetség elnökhe­lyettese lett. A 70-es évek végén a KKP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának alosztályvezetöjeként, majd osztályvezető-helyetteseként tevékenykedett. 1982-ben külügyminiszter-helyettessé, majd külügyminiszterré, 1983 júniusában pedig állam­tanácsossá nevezték ki. 1985 szeptemberében a Kínai Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottságának tagjává választották. Véget ért a mongol pártkongresszus? Afrika gazdaságáért Szombaton befejezte mun­káját a Mongol Népi Forra­dalmi Párt XIX. kongresz- szusa. A küldöttek megvitat­ták és elfogadták a párt Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottsá­gának beszámolóját, a Mon­gol Népköztársaság 1986— 1990 évekre szóló társadal­mi-gazdasági fejlődésének fő irányával kapcsolatos doku­mentumokat. A kongresszus megválasz­totta a párt vezető szerveit. Ezt követően a Központi Bizottság megtartotta első ülését, amelyen ismét Zsam- bin Batmönht választották a KB főtitkárává. A XIX. kongresszus jóvá­hagyta a párt irányvonalát, meghatározta a jövőre vo­natkozó feladatait. Ezek kö­zött olyan fontos kérdések szerepelnek, mint a párt ve­zető szerepének erősítése, a pártdemokrácia további fej­lesztése, a párttagok felelős­ségének és a velük szemben támasztott követelmények­nek a növelése, a rend és a A LEMP legfontosabb kö­telessége, hogy állandóan erősítse azokat a garanciá­kat, amelyek megakadályoz­zák, hogy elveszítse a kap­csolatot a munkásosztállyal — hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a varsói pártértekez­leten, amely az utolsó volt a vajdasági pártértekezletek sorában. Ezzel befejeződött a X. kongresszust előkészítő kampány újabb szakasza. A LEMP kongresszusa június 29-én kezdődik. A varsói pártértekezleten Jaruzelski tábornok kifejtet­te, hogy a kongresszus vár­hatóan a reform új szaka­szát nyitja meg, egyúttal pe­munkafegyelem erősítése, a meglévő tartalékok feltárá­sa és felhasználása az or­szág gazdaságában. Minden lehetőség megvan a kong­resszuson megfogalmazott feladatok végrehajtására — hangsúlyozta zárszavában Dzsambin Batmönh. — Eh­hez elsősorban az emberi té­nyezőket kell mozgósítani. Emlékeztetett arra, hogy a kongresszuson nagy hang­súllyal esett szó a nukleáris veszély elhárításának, a bé­ke megőrzésének szükséges­ségéről. A kongresszus tá­mogatta a Szovjetunió konstruktív és nagy hord­erejű békekezdeményezéseit. Végezetül a főtitkár emlé­keztetett arra, hogy Mongó­liában hamarosan megün- neplik a népi forradalom győzelmének 65. évforduló­ját. Ugyancsak a közeli jö­vőben kerül sor a parla­ment, a Nagy Népi Hurál küldötteinek megválasztásá­ra. A kongresszus az Interna- cionálé hangjaival ért véget. dig megerősíti, tartósítja a változásokat. Ami az egész ország gaz­dasági helyzetét illeti, itt az egyik legfontosabb kérdés az adósságok kérdése. Erről a közeljövőben részletes doku­mentumot tesznek közzé, elemezve az okokat, a mos­tani helyzetet és a megol­dási lehetőségeket. Nemzetközi kérdésekről szólva az első titkár utalt arra. hogy a szocialista kö­zösségen belül is keresik az új megoldásokat, és ehhez nagy ösztönzést adott az SZKP XXVII. kongresszusa. Ebben a szellemben készíti elő a X. kongresszust a LEMP is — hangsúlyozta a KB első titkára. Elrabolt nyugatnémetek Daniel Ortega nicaráguai elnök pénteken este Mana- guában fogadta Hans-Jür- gen Wischnewskit, a nyugat­német ellenzéki SPD egyik vezetőjét. Wischnewski abból a célból érkezett a közép­amerikai országba, hogy va­lamiképp előmozdítsa elra­bolt nyolc honfitársának ki­szabadítását. Május közepén az FDN nicaraguai ellenforradalmi szervezet emberei ejtettek foglyul az ország északi ré­szén egy építkezésen önként dolgozó nyugatnémet állam­polgárokat. Wischnewski a túszul ejtett nyugatnémetek családtagjainak kérésére uta­zott Nicaraguába. Az izraeli kormány va­sárnap menesztette Jichak Samir legfőbb ügyészt, mert a tisztségviselő ki akarta vizsgáltatni az elhárító szol­gálat, a Sinn Beit gyilkossá­gi botrányát. Az új legfőbb ügyész, Joszef Haris eddigi Tel Aviv-i kerületi bírósági tanácselnök még nem köte­lezte el magát a vizsgálat el­len vagy mellett. Befolyásos kormánykörök azonban a jeruzsálemi rádióban vasár­nap közölték: „Ügy vélik”, hogy ez az ügyész már eláll ettől a vizsgálattól. Az ügy 1984 áprilisáig ve­zethető vissza. Négy palesz­tin eltérített egy utasokkal zsúfolt közforgalmi autó­buszt. Az volt a szándékuk, hogy túszokat ejtenek, és ezekkel kiváltják bebörtön­zött harcostársaikat. A Gá- za-övezet demarkációs vona­lánál az autóbuszt a karha­talom feltartóztatta és meg­ostromolta. A golyózáporban meghalt két palesztin és egy Az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülésszakának résztvevői vasárnap reggelre megállapodtak abban, hogy együttműködnek Afrika gaz­dasági helyzetének megélén- kítésében. Az Afrika gazdasági prob­lémáival foglalkozó rendkí­vüli ülésszak kedden kezdő­dött New York-ban, munká­jában 159 ország képviselői vesznek részt. A szombaton éjjel kidol­gozott egyezménytervezet egyrészt elemzi Afrika ha­talmas gazdasági gondjait, másrészt egy olyan progra­mot körvonalaz, amelynek célja a kontinens gazdasági helyzetének jelentős javítása. A program elfogadja az af­rikai becslést, amely szerint utas. Két támadót elvezet­tek a helyszínről. Ezután kö­zölték, hogy a kórházban mindketten belehaltak sebe­süléseikbe. Nem sokkal később egy izraeli fotóriporter bemutatta a dráma utolsó felvonásáról készült felvételeit. Ezeken a képeken tisztán kivehető volt az, hogy mindkét fo­goly a saját lábán ment a riadóautó felé, azaz nem sebesülhetett meg halálosan. A kikövetelt vizsgálaton pe­dig kiderült, hogy az embe­reket fogságukban agyonver­ték. A vizsgálóbizottság nem jelölte meg a gyilkosokat, de fegyelmit javasolt öt Sinn Beit-ügynök, a haderő egy tábornoka és három rendőr ellen. A generálist fölmen­tették, a Sinn Beit-embere- ket tisztázták, a rendőrök el­len emelt vádakat elejtették (bár később néhány Sinn Beit-ügynök megvált a szol­gálattól). A múlt héten vált ismere­a kontinensnek mintegy 80 milliárd dollár új hitelre lenne szüksége az elkövet­kező öt évben, hogy megva­lósítható legyen a gazdaság fellendítése. A megállapodás-tervezet szövegében kifejeződik a vi­lágszervezetnek az a törek­vése is, hogy „hatáskörén belül megtegyen mindent Afrika pénzügyi szükségleté­nek kielégítésére”. A tervezetet a rendkívüli ülésszak várhatóan vasárnap hagyja jóvá. Az ülésszak a tervek szerint vasárnap zá­róokmány elfogadásával ér véget. Az okmány azonban csak ajánlásokat tartalmaz majd, a dokumentum nem lesz kötelező jellegű a részt­vevők számára. tessé az, hogy a Sinn Beit feje, Avraham Salom tábor­nok, meghamisított és el­tüntetett a gyilkosságra, a szolgálatra és a személyére vonatkozó, kompromittáló okiratokat. Emiatt akart vizs­gálatot indítani a legfőbb ügyész. Abban az időben az izraeli kormány élén a Likud-párt vezére, Jichak Samir állt. A Jediót Ahronót vasárnapi ri­portja szerint jóváhagyta Salom tábornok eljárását. Samir erről így nyilatko­zott: „Tudtam azt, amit egy kormányfőnek ilyenkor tud­nia kell, s ennek megfelelő­en cselekedtem’’. Samir sie­tett bemártani a jelenlegi miniszterelnököt, Simon Pe­reszt is, amikor kijelentette: Peresz „helyesen elfogadta a történteket hivatalba lépése után”. Peresz relatív többséghez jutott az Izraeli Munkapárt élén az 1984-ben megejtett országos választásokon, majd II terrorizmus A Palesztinái Felszabadítási Szervezet tevékenységét nem szabad terroristának minősíteni, mivel az részét képezi a saját, független állam megteremtéséért vívott nemzeti-felszabadító harc­nak — mondta Andreasz Pa­pandreu pénteken Athénben. A görög miniszterelnök a törvény- hozás vitájában szólalt fel, amely a terrorizmus kérdésével foglalkozott. Papandreu élesen elítélte a szuverén Líbia barbár amerikai bombázását, amely idén április közepén történt. A görög kor­mányfő leszögezte, a Reagan- kormányzat a katonai akcióval megpróbált a „világ csendőré­nek” szerepkörében fellépni. A továbbiakban Papandreu azt mondta, hogy Görögország vé­leménye szerint a terrorista ak­ciókhoz sorolandók az olyan lé­pések, amelyek valamely ország politikai helyzetének bizonyta­lanná tételét célozzák. A görög kormányfő végezetül szorgalmazta, hogy az ENSZ égi­sze alatt tartsanak nemzetközi konferenciát, amelyen hatékony intézkedéseket dolgoznának ki a terrorizmus megfékezésére. Samirékkal úgynevezett nagykoalícióra lépett. Októ­berben adja át a hatalmat Samirnak. Peresz álláspont­ja az, hogy „egy kormányfő nem szokta ellenőrizni előd­jének tetteit”, és hogy Samir tett ugyan előtte az üggyel kapcsolatos „célzásokat”, a való tényeket mégsem tárta fel. A miniszterelnök az or­szág biztonsági érdekeire hi­vatkozva a helyén hagyta a titkosszolgálat vezetőjét. FIGYELEM, Áramszünet! Értesítjük t. fogyasztóin­kat, hogy karbantartási munkák miatt áramszüne­tet tartunk Békéscsaba— Telekgerendás között, a 47. sz. főközlekedési út men­tén levő tanyavilágban: 1986. június 2-án 6.00—16.00 óráig és június 3-án 8.00—10.00 óráig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász békéscsabai kirendeltség n LEMP kongresszusi előkészületei Az elhárító szolgálat botránya Izraelben

Next

/
Oldalképek
Tartalom