Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
NÉPÚJSÁG 1986. május 27., kedd Elhunyt Dajka Margit Dajka Margit Kossuth-díjas kiváló művész, a Thália Színház tagja életének 79. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Művelődési Minisztérium, Magyar Színházművészeti Szövetség, Thália Színház Dajka Margit csaknem hét évtizedet töltött a színpadon: karakterszerepekben és főszerepekben, drámákban, vígjátékokban, vagy gyermekeknek írt alkotásokban, színpadon vagy filmvásznon, a tévé képernyőjén egyaránt meghódította a közönséget. Szülővárosa színpadán, Nagyváradon már 9 esztendősen szerepelt, 15 éves korától pedig rendszeresen játszott. Kolozsvár, Miskolc, Szeged voltak színészi pályafutásának első állomásai. 1929-től a Vígszínházhoz szerződött. A két lány az utcán Vicájával 'ismertté tette nevét a színházlátogatók körében. Innen a Nemzeti, a Belvárosi, a Magyar Színház, majd a felszabadulás után a Belvárosi, a Petőfi, a Madách, végül a Thália Színház társulatában vitte sikerre szerepeit. Dajka Margitot fiatalon felfedezte a maga számára a film is: a Szerelmi láz női bohóca, a János vitéz Ilus- kája, a Háry János örzséje, s a Liliomfiban, az Égre nyíló ablak-ban, a Tiltott terület-ben, a Szindbád-ban, a Macskajáték-ban, a Her- kulesfürdői emlék-ben, a Legato-ban és a Kedves szomszéd-ban nyújtott alakításai — csak néhány a sok közül — emlékezetesek maradnak azok számára, akik látták, s akik a jövőben láthatják. Statisztika az élelmiszer-fogyasztás alakulásáról A Központi Statisztikai Hivatal Élelmiszer-fogyasztás címmel most megjelent kiadványa áttekintést ad az élelmezési helyzet alakulásáról, a lakosság táplálkozási szokásainak változásairól, valamint a táplálkozás élettani összefüggéseiről. Az összehasonlító adatok azt mutatják, hogy az egy lakosra jutó jelenlegi húsfogyasztás — évi 70—80 kg — több mint kétszerese a fel- szabadulás előttinek. Tejből immár 10—12 éve több mint 180 litert fogyasztunk fejenként, ugyancsak kétszer any- nyit, mint a második világháború előtt. Csaknem kétszeresére emelkedett a zsiradék fogyasztása is, a ga- bonaneműeké viszont egynegyedével csökkent. Zöldség- gyümölcsfogyasztásunk a hatvanas évek közepe óta gyakorlatilag változatlanul a felszabadulás előttinek 1,6— 1,7-szerese, ami a természeti adottságaink kínálta lehetőségeknél és az egészséges táplálkozás kívánalmainál egyaránt kevesebb. A táplálkozásélettani szempontból értékesebb állati eredetű fehérjék fogyasztása még az ötvenes években is valamivel kevesebb volt személyenként a napi 30 grammnál, jelenleg már csaknem 60 gramm naponta. Az adatokból kitűnik, hogy az elfogyasztott élelmiszerek minőségi összetétele még távol áll az optimálistól: sem a házon kívüli étkezéseknek, sem a házimunkát megköny- nyítő félkész és kész ételeknek, mélyhűtött és konyhakész termékeknek nincs még akkora szerepe táplálkozásunkban, mint amekkora — a többnyire két kereső mellett — a családokban indokolt lenne. Küldöttgyűlés a mozgáskorlátozottak egyesületében A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete a múlt hét végén rendezte tisztújító közgyűlését. A 614 fős tagságot 102 küldött képviselte a találkozón, amelyre eljött dr. Szakonyi Júlia, az országos egyesület főtitkára is. Dr. Ácsai Pál, a megyei egyesület elnöke írásos beszámolóját szóban is kiegészítette néhány gondolattal. Az egyesület 1981. január 30-án alakult meg Békéscsabán, s azóta a taglétszám és az egyesületi csoportok száma is igencsak megnövekedett. A mozgáskorlátozottak egyesülete tagjainak képviseletet és segítséget jelent a megye különböző társadalmi testületéiben. Támogatják a rászorulók segélykérelmét, beleszólásuk van a Hycomat gépkocsik elosztásába, sportrendezvényeken való részvételre agitálják tagságukat, baráti találkozókat szerveznek számukra. A mozgás- korlátozottak nagy többségének az egyesülettel való kapcsolat jelenti a közösségi életet. Az egyesület számlájára több megyei vállalat, intézmény, szocialista brigád küldött á mozgássérültek támogatására szánt pénzt, amelyet mindig a célnak megfelelően használtak fel. A mozgáskorlátozottak önkéntes, társadalmi és érdek- képviseleti szerve szeretné, ha tagsága aktívabban venne részt a közös feladatok megvalósításában. A közgyűlésen néhányan elmondták véleményüket, majd elnöknek ismét dr. Ácsai Pált, titkárnak pedig Kovács Sándort választották meg. b. zs. Takarmánygazdálkodási tanácskozás Háromnapos takarmánygazdálkodási tanácskozásra ültek össze hétfőn Velencén az Agrokomplex Takarmányozási és Állattartási Rendszer 360-nál több partnergazdaságában dolgozó fiatalok képviselői. A takarmányozás javításának általános kérdései mellett foglalkoznak többek között a genetika, a takarmányozás és a húsminőség összefüggéseivel, és megvitatják az Agrokomplex takarmányozási rendszer fejlesztési elképzeléseit. Mint az első nap előadói hangsúlyozták, mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk világpiaci versenyképességének megőrzése és növelése szempontjából is egyik legnagyobb tartalékunk a takarmánygazdálkodás korszerűsítése. Erről szólva olyan egyszerű dolgokra hívták fel a figyelmet, mint például a betakarítási idő lerövidítése, az import vitamin- és tápkészítményekkel való gondosabb gazdálkodás, vagy a takarmányozási technológiák pontosabb betartása. Június 1-én változik a menetrend 11 Körös Volán sajtótájékoztatója Békéscsabán Békéscsabán a Technika Házában tegnap, hétfőn sajtótájékoztatót tartott a Körös Volán abból az alkalomból, hogy június 1-én változik a menetrend. Horváth Ferenc termelési igazgatóhelyettes köszöntötte a megjelenteket, majd Vándor Pál igazgató számolt be a vállalat tevékenységéről. Bevezetőjében a VI. ötéves terv teljesítéséről beszélt. Többek között elmondotta: az ötéves tervidőszakra tervezett, csaknem 18 százalékos növekedéshez képest a személyszállításban az utasok száma csak 9,7 százalékkal nőtt. A teljesítmények alakulására jelentősen kihatott az 1982-es tarifaemelés, amely érzékenyen érintette a vállalatot. Az 1985 februárjában bevezetett helyi járati díjszintemelke- dés ennél lényegesen kisebb csökkenést okozott az utasok számában. A továbbiakban az igazgató arról szólt, hogy a VI. ötéves terv idején a jelentkező lakossági és közületi igényeket rugalmasan kezelték. Megyénkben az autóbusz-közlekedésbe bekapcsolt 70 településből a megyeszékhely 48 településről közvetlenül, átszállás nélkül elérhető, és a többi 22 településről is csak egyszeri átszállásra van szükség. A járatok gyakorisága az igényekhez méretezett, csökkent a járatkésések és kimaradások száma, javult az utazás kulturáltsága. Mindez nem azt jelenti, hogy megszűnt a zsúfoltság, több járaton továbbra is tapasztalható az egyidejű és egyirányú zsúfoltság. A VI. ötéves tervidőszakban naponta 2900 menetrendszerű járatot és további, mintegy 500 egyéb szerződéses és bérautóbusz-járatot közlekedtetett a Körös Volán, s ebben a munkában 1200 dolgozójuk vett részt. A helyi járati közlekedésről az igazgató elmondotta, hogy a megye tíz településén közlekedtetnek helyi járatot, igazi városi tömegközlekedés azonban csak Békéscsabán, Gyulán és Orosházán van. Az elmúlt évi díjszintnöve- kedést követően csaknem 25 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik nyugdíjas- vagy tanulóbérletet váltanak rendszeresen. A reggeli órákban tapasztalható zsúfoltság további csökkentése csak kismértékben lehetséges a helyi járatokon. Ezt követően a szerződéses és bérautó- busz-üzletág helyzetét elemezte az igazgató. A különjárati és idegenforgalmi tevékenység jelentősen fejlődött a VI. ötéves terv során. A vállalatnak jó a kapcsolata az Ibusz megyei, területi igazgatóságával, a Cooptou- rist és az Express Utazási Irodákkal. Vándor Pál tájékoztatója következő részében az utazás kulturáltságában, minőségében bekövetkezett változásokról beszélt. Elmondotta, 1981—85 között 238 panasz és 199 közérdekű bejelentés érkezett a vállalathoz. Ezeket kivizsgálták és amelyek jogosnak bizonyultak, azok ügyében intézkedéseket tettek. A személy- szállításról szólva még azt is elmondotta, hogy az elmúlt öt év során mintegy 236 millió utast szállítottak. A továbbiakban az árufuvarozási tevékenységet elemezte. A népgazdaságban bekövetkezett változások a tervidőszak második felében csökkentették a fuvar- kapacitások iránti igényt. Így új piacok után kellett nézni a vállalatnak. Különösen nagymérvű előrelépést értek el a nemzetközi fuvarozásban. Ma már a Körös Volán komaionjai Európa valamennyi országába eljutnak. A múlt év végén 15 új, 23 tonnás Rába-szerelvényt vásároltak, bővítve a szállítókapacitást. A VII. ötéves terv során szállítási teljesítményüket mintegy 1,5—2 százalékkal kívánják évente növelni. Elsősorban a nemzetközi árufuvarozásra alapozva, valamint a VII. ötéves tervidőszak második felében a beruházások megélénkülésére számítva szeretnék elérni ezt a növekedési ütemet. Ezt követően a folyamatban levő építésekről adott tájékoztatót Vándor Pál. Elmondotta, a békéscsabai autóbusz-állomást, amely az országban az egyik legkorszerűbb lesz, várhatóan jövőre adják át. Ugyancsak 1987-ben kívánják átadni utazóközönségnek a mezőkovácsházi autóbusz-állomást. Gyulán új üzemegységi telepet alakítanak ki. Ma már a vállalat a korszerű számítástechnikát is felhasználja munkájában. A június 1-i menetrend- változásról szólva az igazgató elmondotta, a változás mennyiségét tekintve a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát értek el, ami jelzi, hogy a korábban kialakított menetrend megfelel az utazóközönség igényeinek. A jelentkező igényeknek megfelelően június 1-től augusztus végéig az egri járatot mindennap Szilvásváradig közlekedtetik. Bővítették a nemzetközi járatokat is. Június 1-től szeptember végéig, csütörtöki napokon a miskolci járat Kassáig jár. A járat még aznap visszatér Békéscsabára. Újdonság, hogy a székesfehérvári Álba Volán új járatot indít Dunaújváros—Gyula között. A menetrendek kialakításánál a vállalat szorosan együttműködött a MÁV- val. Ezt követően a békéscsabai helyi közlekedési változásokról adott tájékoztatást az igazgató. Mától már árusítják az ötezer példányban megjelent békéscsabai helyi járati, valamint a 12 ezer példányban megjelent megyei menetrendet az autóbusz-állomásokon. A sajtótájékoztató végén az igazgató válaszolt a feltett kérdésekre. (Verasztó) Előtérben a társadalompolitika Tegnap a Hazafias Népfront megyei társadalompolitikai munkabizottsága Oláh Miklósné elnökletével felkészítő-továbbképző tanácskozást tartott Békéscsabán az SZMT-székházban. Ezen Vass Csaba, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője a VIII. népfrontkongresszust követő időszak társadalompolitikai feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. Bevezetőjében utalt arra, hogy a népfront már eddig is foglalkozott rétegpolitikával, de az időközben megváltozott gazdálkodási rendszer olyan problémákat vetett fel, amelyek hatékony, széles körű összefogást igényelnek. A válások számának emelkedését, az alkoholizmus és öngyilkosság terjedését, s ezek okait vizsgálva kiderült, hogy a bajok gyökere általában a legkisebb közösségben, a családban van. Az Egészségügyi Minisztérium 12 helyen családgondozói központot hoz létre, míg a HNF OT országos és helyi családvédelmi tanácsok szervezését kezdte el. A tanácskozás második napirendi pontjának előadója dr. Pivarnyik Jánosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának osztályvezetője volt, aki a nőknek a békemunkában folytatott tevékenységéről, valamint a nemzetközi békeévről beszélt. —y —n Városligeti találkozó Május 21-én kezdődött bu- dapesten a városligeti találkozó. A 10 napos rendezvény gazdái a KISZ Központi Bizottsága és a Novotrade Rt. A KISZ XI. kongresszusával párhuzamosan a Petőfi csarnok környékén megszámlálhatatlan kulturális és sportesemény vonzotta az érdeklődőket. Neves művészek és amatőrök szórakoztatták a szép számú közönséget, sportpályákon foci-, pingpong- és teniszcsaták dúltak. Eközben a Petőfi csarnokban, a Novotrade-rendezvé- nyen zajlott az I. országos Commodore találkozó, amelyen 80 hazai cég jelentkezett termékeivel. A kiállítás egyik sztárja azonban külföldről érkezett: ez az új Commodore csodagép, az Amiga volt. Sokan keresték fel a Jövő iskolája és a Jövő irodája elnevezésű termeket A Commodore-shownak hétköznaponként 1000—1500, hét végén naponta 2 és fél ezer látogatója volt. Amint arról már hírt adtunk, a városligeti találkozónak naponta megjelenő újságja van, amely Commodore 64 számítógéppel és Easy Script szövegszerkesztő-géppel készül. A napilap írásában és szerkesztésében, részt vesz lapunk szerkesztőségének öt fiatal munkatársa is. 40 éves az úttörőmozgalom Az emlékülés résztvevői a Jókai Színházban Fotó: Szóké Margit (Folytatás az 1. oldalról) A megjelenteket először Kozákné Dékány Ilona, a megyei úttörőelnökség titkára üdvözölte. Varga Sándor és dr. Lovász Matild beszéde után Králikné Cser Erzsébet pedagógusnapi kitüntetéseket adott át. Gyermekekért érdemérmet kapott Nagyselmeczy István nyugdíjas pedagógus, a Mezőkovácsházi Városi Úttörőelnökség táborozási vezetője. Űt- törővezetői érdemérem kitüntetésben részesült dr. Gonda József né, az Orosházi 4. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese; Hegedűs Mihályné, a Muronyi Általános Iskola tanára; Tímár László, a Hunyai Általános Iskola pedagógusa, valamint Vágányiné Fekete Piroska, a füzesgyarmati Kossuth Lajos Általános Iskola tanítója. Kiváló munkáért elismerést Balogh Elek, a Kö- tegyáni Általános Iskola igazgatója kapott. A megyei úttörőelnökség Kiváló úttörővezető kitüntetését 26 pedagógus vehette át. A program további részében Ancsin Pálné, a békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskola igazgatónője, a MUSZ Országos Tanácsa elnökségének tagja szólt a gyermekekhez és az úttörővezetőkhöz. Beszélt a régi emlékekről: az első kézzel varrott csapatzászlóról, a szalmazsákos táborokról, a közös bográcsban főtt paprikás krumpliról, a szúrós tarlón végzett kalászgyűjtésről és még sok — az akkori úttörőéletet színesítő — apró örömről, romantikáról. Végezetül a pedagógustársakhoz intézett mondataiban kérte, hogy használják fel a mai mozgalomban is a 40 év sok — jól bevált — tapasztalatát a gyermekek érdekében... Az úttörő-vezetői emlékülés és a mai rendezvénysorozat a gálaműsorral ért véget, melyen felléptek a megyei művészeti szemlén legjobban szerepelt kisdobos- és úttörőegyüttesek. H. E. Víztisztítás szénnel Az NDK-ból is vásárol a hazai vízügyi szervezet a felszíni vizek tisztításához szükséges granulált aktív szenet. Ez az import — egyelőre kisebb mennyiségben — kísérleti alkalmazásra történik, de az NDK ilyen terméket készítő új gyára előreláthatóan 1988-tól nagyobb tételekben is szállítja majd Magyarországra. Így remélhető, hogy 1990-től teljesen ki tudják elégíteni a hazai felszíni víztisztító üzemek szénigényét. A szükséglet, mely évente mintegy 300 tonna, kétszer annyi, mint amennyinek a nyugati országokból való behozatalára mód van. Az NDK-szállítások lehetővé teszik, hogy a következő években az ország mindegyik felszíni víztisztító művénél, így a fővárosinál, a szolnokinál, a Keleti főcsatornánál is granulált aktív szenet használjanak aktív- szénpor helyett. A dunai, a tiszai és a balatoni felszíni víztisztítók már régóta ezt alkalmazzák. Az aktív szén, akár granulátum, akár por alakú, kiszűri a vízből a szerves ve- gyületeket tartalmazó lebegő anyagokat, amelyek rontják a víz színét, szagát, ízét. A vízbe adagolt szénport később a többi mikroszennye- ződéssel együtt eltávolítják, de újra már nem használhatják fel. A granulált szenet viszont beépíthetik a szűrőrendszerbe mindaddig, amíg képes magába szívni a szennyezőket, sőt a „kimerült granulátumot” újra aktivizálhatják. A lakosságnak szolgáltatott évi 900—1000 millió köbméter ivóvíz 90 százalékát felszín alatti vizekből nyerik, csupán 10 százalékát, (ez évente 100—104 millió köbméter) merítik a felszíni vizekből. Ennek éppen olyan jó minőségűnek kell lennie, mint a felszín alattinak, ezért szűrik, tisztítják különböző eszközökkel, többek között aktív szénnel. A Országos Vízügyi Hivatal megköveteli, hogy a felügyelete alá tartozó vízművek állandóan ellenőrizzék a fogyasztásra szánt víz minőségét, tisztaságát, a szűrők hatásfokát, és gondoskodjanak a kimerült szén cseréjéről. Az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a megyei és városi Köjálok szakemberei ugyancsak ellenőrzik: megfelelően tisztítják-e a fogyasztásra szánt vizet.
