Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
1986. május 27., kedd Városról városra Szórakoztató programok — nyárra Tűzijáték a tarhosi zenepavilonnál. (Archív felvétel) Fotó: Veress Erzsi A következő sorokkal szeretnék segítséget adni a nyári kikapcsolódást, a pihenést szolgáló családi „menetrendek” összeállításához. A közeli napokban arra kértük föl a városok illetékes intézményeit, hogy bocsássák közre nyári terveiket. Természetesen az itt közöltek tervek, amelyeket alkalmasint egy kiadós júniusi—júliusi zápor is megmásíthat... BÉKÉSCSABA. Zömében a veretesebb programok iránt érdeklődőknek ígér gazdag hónapokat a megyeszékhely nyara. Június 7-én a nemzetközi hírű néptánciskola tanévzáróját tartják meg a szabadtéri színpadon. Ebben a hónapban, 19-én este az evangélikus nagytemplomban a Japánt megjárt csabai szimfonikusok és a Bartók Béla vegyes kar közreműködésével, Sugár Miklós vezényletével Mozart Koronázási miséjének előadására válthatnak jegyet az érdeklődők. Július 7-én kezdődnek a városi tanács klasszicista stílusban épített udvarán a színházi esték. Négy alkalommal Goldoni Mirandolina című, nem olyan régen a televízióban is sugárzott komédiáját mutatják be. Nyolcadikán a szabadtérin a KFT, 24-én az R-Go, majd augusztus 17-én a Dolly Roll koncertje jelent kivételes programot a fiataloknak. Július 17-ére a Mexikói Balettet, augusztus 6-ra pedig egy török néptáncegyüttest várnak Békéscsabára; mindkét program helyszíne ugyancsak a ligeti „csillagtetős” színpad lesz, s ezeket az ifjúsági ház rendezi. Július 25-én a megyei könyvtár udvarán hárfahangverseny lesz, augusztus 14-én este pedig az evangélikus nagytemplomban Ella István orgonakoncertjét rendezik meg. Két képzőművészeti kiállításra is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. A Munkácsy Múzeumban július 4- től Éjas Kovács József, majd július 11-től Ruzicskay György festőművészek tárlatai jelenthetnek programot. A tárlatokat egy-egy hónapig lehet megtekinteni. GYULA. A Várszínház előadásai mellett százat megközelítő számú más, zömében szintén szórakoztató programot ígérnek a rendezők, elsősorban az Erkel Művelődési Központ. Június 6-án 18 órakor a vár előtti tószínpadon a Kuoszaki finn együttes szerepel. Még ebben a hónapban, 23-án a szabadtéri színpadon a város azóta országos hírnévre szert tett Névtelen Nulla elnevezésű popegyüttese koncertezik. Ezen a napon kezdődik, és öt napon át tart a kecskeméti münkásőr fúvószenekar műsora, amelyet a fürdőben és a tószínpadon felváltva tartanak. Július első napjának estéjén a magyarnóta-kedvelők- nek ígérnek csemegét. A Csigakerti színpadon Kovács Apollónia, Urbán Katalin és Bojtor Imre lép a közönség elé. Másnap a belvárosi katolikus templomban orgonahangversenyre várják e műfaj barátait. külföldi vendégművészeknek is tapsolhatnak a gyulaiak: július 19-én este 6 órakor ugyancsak a tószínpadon szerepel a belga Dynaike Perple művészegyüttes. S még három, elsősorban a tinik érdeklődésére számot tartó esemény: ugyancsak júliusban, 22-én a szabadtéri színpadon lép fel a Kormo- rán-együttes, Deák Bili Gyula és Balázs Ferenc. Augusztus 17-én a Dolly Roll, e hónap 28. napján pedig az Ome- ■ga koncertezik a szabadtéri színpadon. Három, jelentőségében kimagasló kiállítás lesz ezekben a hetekben az üdülővárosban. A szarvasi után (lásd lentebb!) augusztus 3—7. között a művelődési központban adnak helyet a IV. országos aktfotó-kiállításnak. A nyár utolsó hónapjában, augusztus 16-án nyílik meg ugyancsak ebben a közművelődési intézményben a XIX. Gyulai Művésztelep vázlatkiállítása, amelyet a Dürer teremben berendezett tárlat követ. Augusztus 18- tól a várgalériában Takács Győző csabai keramikus tárlatát nézhetik meg az érdeklődők. OROSHÁZA. A könnyűzene alkalmi palotája lesz a művelődési központ május utolsó napján, szombaton. Tizennyolc részt vevő együttessel ekkor tartják meg az amatőr rockegyüttesek találkozóját, amelyet esti gálaműsor zár. Július 23-án szintén 18 és 20.30 órakor Kovács Appolónia közreműködésével nótaest lesz a „Pető- fi”-ben. Június 23-tól augusztus végéig minden hétfőn este fél 9-től filmvetítéseket tartanak az úgynevezett Kaland játszótéren — természetesen a gyerekeknek. SZARVAS. Ugyancsak a gyerekeknek ígér programot május utolsó napjától a helyi úttörőház: ekkor nyílik meg az úttörőtörténeti kiállítás. Június 21-én szintén itt rendezik meg a nemzetek közötti diáktáncversenyt. Egy kiemelkedő országos rendezvénynek is helyet ad a város: július 19. és 27. között részben az. Aranyszarvas Kemping lesz az otthona hazánk Űj Tükör klubjai találkozójának. Szép számú kiállításra is várják Szarvason az érdeklődőket. Május utolsó hetében nyílik a művelődési központban a mezőtúri kertbarátok kaktuszkiállítása. A Tessedik Múzeumban egymást váltják a bemutatók. Május 30-án Koszta Rozália kiállítását nyitják meg. Júliusban először Somogyi Alajos kaposvári ötvösművész, munkái, 28-tól a szentesi pályázatból rendezett aktfotókiállítás kerül az érdeklődők elé. Augusztusban Bagó Bertalan festőművész tárlatát láthatják itt az érdeklődők. A szarvasi úttörőház lesz a házigazdája a szeptemberben megrendezett képzőművészeti tárlatnak, amelyen Zsáky István és Zsáky Emmi képeit láthatják. SZEGHALOM. A sárréti kisváros első nyári programja is kiállítás. A Kossuth téri kiállítóteremben június 1- től két héten át Kunkovács Lászlónak a hagyományos halászatot bemutató fotóit tekinthetik meg az érdeklődők. Ugyanitt július 21-től egy hónapon át Boromissza Zsolt festményeit állítják ki. Augusztus 18. és 21. között Füzesgyarmaton Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar megyék diszkósainak találkozója jelent programot. Ugyancsak augusztusban, 21. és 24. között a szeghalmi ifjúsági házban a fogyasztási szövetkezetek fiataljainak országos találkozója részeként termék- bemutatót rendeznek. BÉKÉS. Három kiemelkedő programra várják az érdeklődőket. A szomszédos Tarhoson június 21. és 29. között rendezik meg a békés- tarhosi zenei napok országos hírű eseményeit. Ugyancsak az ország távolabbi megyéjéből is várnak résztvevőket az augusztus 1. és 20. között ismét sorra kerülő képzőművészeti alkotótáborba, amely hagyományosan a Békési Galériában az alkotmány ünnepének délelőttjén megnyíló és egy hónapon át megtekinthető kiállítással zárul. Ugyancsak a Békési Galéria lesz a helyszíne a július 11. és 13. között megtartott II. Békés megyei virágkötészeti versenynek és kiállításnak. MEZÖKOV ÁCSHÁZA. Megyénk legifjabb városában még csak most szervezik a nyári programokat. Csupán egy időpont biztos: május 31- én, június 1-én a művelődési központban tartják meg a VII. nyári társastáncversenyt E (úttörő), Dl, D2 és C kategóriákban. (nemesi) II népfront és a művelődés A Hazafias Népfront nemrégiben lezajlott kongresz- szusát a szó legszorosabb értelmében számtalan — mert megszámlálhatatlan — megbeszélés, találkozó, értekezlet, tanácskozás, választói és küldöttgyűlés előzte meg, készítette elő. Mindezeken éppúgy, mint az összegező kongresszuson, újra meg újra elhangzott az a gondolat, aminek ma már mindnyájan tudatában vagyunk, amit voltaképpen ismételni sem kellene, mégis újra meg újra szükséges elmondanunk, hogy ne csak tudatossá, hanem mindennapi cselekvésünk alkotó részévé váljék: az ország jövője, s vele mindnyájunk életének alakulása a gazdasági előrelépéstől, a hatékonyságtól, a több, de főként a jobb, a minőségi termeléstől függ, csakhogy ez nem képzelhető el mind teljesebb demokratizmus nélkül. És e kettő — mármint a gazdasági kibontakozás és az elmélyülő demokratizmus — sem lehet élő valósággá nagyobb, mélyebb, általánosabb kultúra híján. De mit tehet a legnagyobb tömegeket, a legszélesebb rétegeket felölelő s mozgósító népfront a művelődés érdekében? Ügy hiszem, a népfrontnak nem feladata a közvetlen közművelődési tevékenység, bár sok helyütt alkalomszerűen ezt is végzi, amikor ismeretterjesztő előadásokat tart, baráti köröket hoz létre, klubtevékenységet szervez, részt vesz a nyelvvédelem, a nyelvművelés dolgaiban, vagy a városszépítő tevékenységben, és mindenütt segíti a kiállítási lehetőségeket, az öntevékeny művészi alkotómunkát. Az ilyenfajta kulturális tevékenységnél azonban fontosabb az elvi kérdések tisztázása, mondjuk az egymással másutt kevéssé érintkező hivatali-szervezeti-intéz- ményi vezetők és a közvetlen közösségi véleményt kifejező népfrontaktivisták között. Mindebben, s mindez által a távolabbi cél, amelyről nem mondhatunk le: olyan irodalmi-művészeti közvélemény, alkotói és befogadói közhangulat kialakítása, amely minden tekintetben az érték szolgálatát végzi, a humánus, sőt mindinkább a szocialista személyiség és életvitel fejlődését és terjedését segíti elő. Mik lehetnek a népfront rfiűvelődéspolitikájának eszközei? Egyrészt mindenütt, s minden szinten a művelődéspolitikai munkabizottságok, amelyek kiváló szakemberek és társadalmi munkások együttesei, ezért önmagukban is képesek elvieszmei állásfoglalásra, s annak nemcsak a népfrontban való gyakorlati alkalmazására. Másrészt együttműködés a különféle hivatali, tanácsi, művelődésügyi, oktatási s egyéb szervekkel, meg a népfront egyéb munkabizottságaival, mindeme tevékenységek koordinálása. Művelődéspolitikai eszköz a baráti körök, egyesületek, klubok, így az anyanyelvvédők, versbarátok, versmondók, műgyűjtők köreinek patro- nálása is. De talán ezeknél is fontosabb a nyilvános és szakmai fórumok létrehozatala. amikor is élénk eszmecserében tisztázódnak a nézetek és feladatok, mindez pedig a sajtó, illetve a tömegkommunikáció révén még nagyobb nyilvánosság elé is kerül, s tovább folytatódik. E fórumoknak még hivataliintézményi hatásuk is lehet, mert mintegy kikövetelik a közösség kulturális kívánságainak teljesítését. Azután itt van a közművelődési, illetve olvasótábori mozgalom. E táborok egyre inkább a művelődés egészére adnak — szerencsés esetben életre szóló — indítást. Az olvasótáborok mindinkább a közrhűvelődési tábor jellegét veszik fel, ahol esetleg a vizuális kultúra éppoly központi széFepet kap, mint a könyv. A népfrontban a közművelődésért már eddig is sok minden történt, de a jövőben még szervezettebb munkára van szükség, arra, hogy a fórumok-viták elvi eredményei egyrészt szervezetileg is realizálódjanak. másrészt a népfront legkisebb egységeiig általánossá váljék a kultúrával való korszerű, igényes foglalkozás. Kristó Nagy István KÉPERNYŐ Gyermeknapi kívánság Gyermekké lenni ismét, a gyermekkel lenni most. Ismét óhajtani valami lehetetlent, de mégis igazit. De sok felnőtt él azóta is (mármint a gyermekkor óta!) azzal a vágy- gyal, hogy egyszer csak teljesülni fog az a mesebeli három kívánság. Azt hiszem, leginkább az a vágy él bennünk, hogy egyszer megérinthessük a végtelent, és ne érezzük a behatároltságot. Gyermekkorunk annak idején minden lehetetlent legyűrt, és így van ez ma is. Épp úgy el lehet hitetni mindenkivel, hogy a konyhaszék az nem más, mint egy csodálatos űrhajó (nekünk még annak idején mozdony és autó volt, azelőtt pedig a mi apáinknak lovasfogat). Ma persze még van más is, mert a képzelet teremtette vágyak és lehetőségek egyfajta megvalósítója lehet. így aztán a gyermeknapi ajándékként Dévényi Tibor műsorvezető parádés felvonulást rendezett a Három kívánság műsorban. Valamikor még az ősszel vagy a télen volt is egy felhívás erre. Mi is próbálkoztunk, de az igazság az, hogy nem lett szerencsénk, ám egy cseppet sem búslakodtunk ezért. Igaz egy kicsikét irigykedtünk, hogy Edelényi Gabi beülhetett vágyai repülőjébe, Bori Zoli, Janovics Tamás és Toros Laci találkozhatott Socratesszel, és védhették rúgásait, Holák Sanyi pedig Alfonzé mester közelében lehetett. De hát ilyen a szerencse, ám Dévényi Tibor meseszőnyegén mindenkinek volt hely, s kellemes másfél órát tölt- hetett el gyermeknap címén még a felnőtt is. Lelouch-sorozat Az Egy férfi és egy nő című 1966-os francia filmmel egy hétrészes sorozat indult el, amely Claude Lelouch filmjei- bő áll. Olvasom, hogy ez a film Lelouch sikerének csúcsa is. Nagydíjat kapott ezért Cannes-ben, két Oscar-díjat Hollywoodban, valamint negyvenkét egyéb nemzetközi kitüntetést is elnyert. Az igazság az, hogy a nézők nagy többsége jogosnak is tartja a díjakat, pedig bizonyos ítészek azt is állíthatják, hogy nem más az egész, mint szép, rózsaszín szerelmi história, amely végén ott a boldog csattanó. Nem először láttam a filmet, mindig a hatása alatt voltam, s ez most is így volt. A többszöri látás módot adott arra, hogy most apróbb részleteiben is élvezhessem a lélektani finomságokat kifejező képi megoldásokat (például a kezek találkozásának motívuma időnkénti felvillanásokkal, mintegy érzékeltetve is azt, hogy meddig jutottak el az érzelmekben, vagy a vállalásban). Nyugalmat teremtő film, amilyenekre, úgy hiszem, szintén nagy szükség van manapság. Lelouch pedig merte vállalni azt, hogy hirdeti, és igaza van, hogy nyugalmat is kell keresni, nem csupán gyötrő küzdelmet. Postarablók, avagy a kisvárosi jelmezes éjszaka Vasárnap délelőtt ismétlésként Gion Nándor regényéből készült tévéfilm volt látható. Az esős idő, gondolom, a szokatlan májusi kánikula után több embert ültetett a készülék elé, s láthatták ezt az ifjúsági történetnek induló és készülő, de megítélésem szerint nagyon is kemény társadalmi szatírát. Gion Nándor a jugoszláviai magyar irodalom kiemelkedő egyénisége regényét 1972-ben írta, amelyből András Ferenc készített tévéadaptációt. A történetnek valójában két szála van. Az egyik Jani, Gábor és részben Molnár Tihamér éjszakai története, másrészt egy kisváros életébe tekinthetünk be ismét két színtéren, egyrészt Markulik elvtárs, a városi kiskirály fogadása, másrészt Zavargó Pepi, a félelmetes betörő megjelenése révén. Kiderül ezen az éjszakán minden (mert egyetlen éjszakába sűríti a történetet Gion), az is, hogy bizonyos személyek éppen Markulik elvtárs közvetlen környezetéből (mint Lacza) összejátszanak Zavargó Pepivel, de Markulik elvtárs, aki a hatalom teljes megszállottja, a legboldogabb pillanatait éli, amikor előkerülnek a jelmezek és ő felteheti fejére a királyi koronát. És aztán teljes lesz a karneváli éjszaka, mindenki igazán jól szórakozik, élvezik Markulik elvtárs királyságát, s úgy tűnik, valójában nem is történt semmi. De a szatíra csattanója a gyermekszemmel történik meg, mert egy éjszakára Jani és Gábor irányítója a városnak, s ők mondják ki, hogy Markulik kiskirály, mert ők tétetik fejére a koronát, ők buktatják le Zavargó Pepit, ők derítenek fényt Molnár Tihamér mostohaapjának üzelmeire, s maskarába öltöztetik az egész várost. Maskarába? Nem, egy kisváros igazi arcát mutatják meg. Vajon hány kisváros ismert magára? Harasztosi F. Béla Zeng az induló... Gál Edit felvétele
