Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-08 / 107. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK ' Ára: 13* forint XLL ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Folyamatos az élelmiszerexport A népgazdaság, maguk a vállalatok Is szorgalmazzák a tőkés és szocialista exportot- Az élelmiszer-gazdaságban Békés megyében is számos nagyüzem jelentős élelmiszer-meny- nyiséget ad el külpiacokon. Néhány üzembe ellátogattunk, s arra voltunk kiváncsiak, milyen eredménnyel zárták ®z év első hónapjainak kiviteli mérlegétBÉKÉS MEGYEI Nagy sikert aratott a Steenbergen Super Delta alagcsövező Fotó: Szőke Margit Meliorációsgép-bemutató békéscsabai KONZERVGYÁR A vállalat 1982-től folyamatos műszaki-technológiai fejlesztést valósít meg, évi 50—100 millió forint értékben, saját erőből és hitelből. Az elmúlt esztendőig rendre olyan beruházásokba kezdtek, amelyek egy éven Az élelmiszeripar környezetvédelmi és vízgazdálkodási kérdéseiről volt szó azon az országos fórumon, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal rendezett az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa és a Gyulai Húskombinát közreműködésével május 7-én, tegnap Gyulán. A fórum résztvevőit Fo- dorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára üdvözölte, majd Zám András, a Gyulai Húskombinát vezér- igazgatója mondott megnyitót. Négy vitaindító előadás következett ezután. Elsőként beszélt dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, aki — utalva a május 6-án aláírt megállapodásra, amely szerint Békés megyét természet- és környezetvédelmi mintaterületté kívánják fejleszteni — megállapította: e tény jelzi, hogy a megye megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a vízminőség javításának, a természeti értékek megőrzésének, a környezetszennyezés meggátolásának. Előadásában foglalkozott a korszerű ipari vízgazdálkodással, ezen belül az élelmiszeripar vízgazdálkodásával, majd az élelmiszeripar környezetűéiül megtérültek, többlet- jövedelmet hoztak a vállalatnak. Ebben az évben újabb, mintegy 100 millió forint értékű beruházás és termeléskorszerűsítés a program, s a tavalyi 3,3 millió dolláros bevételt ebben az esztendőben 1,7 millió dollárral szeretnék megfejelniszennyező hatásaival. Elmondta, hogy az ágazat évente mintegy 81 millió köbméter szennyvizet bocsát ki, és 2 millió tonna hulladékot, s ez utóbbinak nem kis hányada a hús- és baromfiiparból származik, ami a különleges hulladék kategóriájába tartozik. Elgondolkodtató adat: 1984-ben környezet-szennyezésért 200 millió forint bírságot fizetett ki az élelmiszeripar. Az innen származó szennyvíz jelentős hányada nem megfelelő előkészítés után került a befogadókba, a közcsatornákba, és mindössze 5 százalék, azaz 4 millió köbméter a mezőgazdaságban hasznosított szennyvíz. A konzerviparban keletkező hulladéknak mindössze 8 százalékát hasznosítják, holott az 50 százalékát is lehetne, ha a mezőgazdaság fogadná azt. A megoldásról, a . további feladatokról szólva a korszerű gyártástechnológiát emelte ki dr. Varga Miklós. Hangsúlyozta, hogy ezzel tehetünk a legtöbbet a környezet kímélése érdekében. Ugyanakkor törekedni kell a hulladék és a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésére. Jó példaként említette az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatot, ahol korszerű szennyvíztisztító-berendezést helyeztek üzembe. (Folytatás a 2. oldalon) A külkereskedelmet irányító tárca rendkívül sok segítséget nyújtott az exportsikerek eléréséhez. A dollár elszámolású piacok mellett rendkívül dinamikusan növekvő a szocialista országokba irányuló kivitel- Ebben az esztendőben a 27 ezer tonna tésztából 17 ezer tonnát adnak el a Szovjetuniónak. Az elmúlt esztendőben ez utóbbi termékből 2800 tonnát értékesítettek, míg az idén 6600 tonna az első négy hónap mérlege. Konzervből Irodalmi fórum Tegnap délelőtt 9 órakor kezdődött Békéscsabán, a megyei könyvtárban az az irodalmi fórum, melyre mintegy húsz írót, költőt, irodalmi szerkesztőt hívott meg a Békés Megyei Tanács művelődési osztálya. A művészeti élet, a művészek — közöttük az írók — élet- és munkakörülményeit vizsgáló felmérés alapján a párt megyei bizottságának értékelését dr. Tóth Béláné, a megyei pártbizottság munkatársa ismertette, majd Cs. Tóth János dr., a megyei tanács főelőadója adott képet a jelenlévőknek a színházi, képzőművészeti, zenei közélet helyzetéről, és — a fórumnak megfelelően — az irodalmi élet változásairól. Beszélt arról, hogy a megyei tanács lehetőségeihez mérten az írók, költők publikációs igényeit igyekszik teljesíteni; szólt az Üj Auróra tevékenységéről, a felmérésben megkérdezettek véleményéről, lapunk kulturálisművészeti mellékletéről, a Köröstájról. Tájékoztatta az írókat a művelődési osztály mellett tanácsadó szervként megalakuló művészeti szak- bizottság tervezett feladatairól: az ösztöndíjakról, melyet az írók is megpályázhatnak. Vámos László, a művelődési osztály vezetője a VII. ötéves terv művelődési és kulturális fejlesztésének néhány részletét említette meg ezután, hangsúlyozva az írók nagy szerepét a hatékony művészeti közélet kialakításában. A jelenlévők közül többen elmondták véleményüket, körvonalazva az irodalmi élet jelenlegi helyzetét, a mielőbb megoldásra váró problémákat, a holnapután feladatait. Végezetül Turczí István, a Művelődési Minisztérium munkatársa húzta alá a legfontosabb kérdést: hogyan érzi magát az alkotó ember Békésben? Erre kell választ adni, megteremtve azt a légkört, amelyben a ,.vidék vidékének” nevezett Békés is felzárkózhat az ország irodalmi életéhez. A fórumot Cs. Tóth János dr. zárta be azzal, hogy a jelenlévők nevében elfogadta Filadelfi Mihálynak, az Új Auróra főszerkesztőjének meghívását, miszerint már a közeljövőben folytassák a megkezdett eszmecserét a folyóirat szerkesztőségében. (s. e.) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán együttes ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője. A testületek Hámori Csaba első titkár előterjesztésében jelentést hallgattak meg és fogadtak el a KISZ XI. kongresszusának előkészítéséről. Megállapították, hogy az alapszervezeti beszámoló-választó taggyűlések, az intézményi és a területi küldöttgyűlések rendben lezajlottak, többségüket tartalmas vita, nagyfokú aktivitás jellemezte. A Központi Bizottság kongresszusi felhívásában és a KB mellett működő rétegtanácsok vitaanyagaiban megfogalmazott célok, az ifjúsági mozgalom megújulásának irányai többségükben találkoztak a tagság egyetértésével. A viták hozzájárultak a KISZ politikai jellegének erősítésével, a követelmények emelésével, a szervezet fiatalításával összefüggő elképzelések pontosításához. Személyi kérdésekben a küldöttgyűlések felelősen éltek a korábbiaknál bővebb jogaikkal. A KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága jóváhagyta a kongresszusi előterjesztésekre, a Központi Bizottság beszámolójának téziseire, a határozatra és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. Végezetül elfogadták a KISZ XI. kongresszusa munkabizottságainak feladataira, tagjaira és vezetőire, valamint a szekcióülések és a lakóhelyi fórum elnökeire vonatkozó javaslatot, ezt a kongresszus elé terjesztik. Országos meliorációsgépbemutatót tartottak tegnap, szerdán Szeghalmon, a Vi- besz, a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat és a Szeghalmi Állami Gazdaság szervezésében. A tanácskozáson megjelent mintegy 200 szakembert Bényei Gábor, a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat igazgatója köszöntötte. Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese rövid előadásában arról beszélt, hogy hazánknak igen jó adottságai vannak a mezőgazdasági termelés folyta- tására. A szántóterület több mint felén valamilyen beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a talaj olyan állapotba kerüljön, amelyen biztonságosan folytatható a növénytermesztés. Hazánk- ban mintegy 4200 kilométer árvízvédelmi töltés és csaknem 40 ezer kilométer belvízcsatorna segíti a vízelvezetést. A továbbiakban a VI. ötéves tervben megvalósult, jelentős meliorációs beruhá" zásokról beszélt a Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Elmondotta, bár igen jelentős összeget fordít az állam ezekre a beruházásokra, ma már a gyakorlati tapasztalatok igazolják a melioráció kedvező hatását. A VII. ötéves terv során hazánkban várhatóan mintegy 900 ezer hektáron valósulnak meg a meliorációs münkálatok. Befejezésül a melioráció műszaki, technikai hátteréről mondta el véleményét Zsuffa Ervin. Kaszaky László, a Vibesz (Vízgazdálkodási Társulatok Anyagbeszerzési Egyesülése) képviselője az utóbbi évek közös műszaki fejlesztésének eredményeiről szólt. Elmondotta, 1983-ban hoztak létre az ország vízgazdálkodási társulatai egy közös műszaki fejlesztési alapot, amelyből finanszírozzák az új eljárások, technológiák bevezetését. Arra törekszenek, hogy hazánkban sorozatban gyártható meliorációs gépeket tudjanak előállítani, mivel ezek olcsóbbak, mint az importból származó berendezések. Ezt követően a résztvevők megtekintették a Szeghalmi Állami Gazdaság területén a gyakorlati meliorációs és kotrógép-bemutatót. A szakemberek körében nagy sikert aratott a Steenbergen Super Delta elnevezésű holland alagcsövező gép. A lézervezérlésű gyors, pontos kivitelezést biztosító berendezéssel mintegy 10—15 százalékos megtakarítás érhető el a hagyományos technológiákkal szemben. Az új berendezésből hazánkban a Szeghalmon látott egyetlen működik, a Körös—Berety- tyói Vízgazdálkodási Társulat kezelésében. Az egyórás gyakorlati, szakmai bemutatón a drénezőgép mellett kotrógépeket, valamint csatornatisztító és -fenntartó gépeket láthattak az érdeklődők. V. L. Például az orosházi baromfifeldolgozó — Az egyik előadó jó példaként említette az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatot, ahol megoldották a szennyvíz tisztítását, mielőtt az a városi szennyvízhálózatba- kerül. Mikor és milyen berendezést állítottak üzembe? — kérdeztük a fórum szünetében Varga Artúrt, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnökét. — A Gyulai Húskombinát hidrológusa a feltalálója annak a rotátoros emulzióbontó berendezésnek, amelyet alkalmazunk, s amely a húskombinátban működőhöz hasonló, csak kisebb teljesítményű, hiszen kisebb üzemről van szó. 1985 tavasza óta működik a berendezés, amely a szennyvíz zsírtartalmát az engedélyezett határérték alá szorítja. — Mennyibe került? — 5 és fél millió forintos beruházás volt. — Megérte? — Körülbelül évi 900 ezer—1 millió forint környezetszennyezési bírságot kellett korábban fizetnünk, ezt most megtakarítjuk. S nem kerül a közcsatornába évi 45—50 tonna zsír, mint különleges hulladék, amelynek elhelyezése egyébként szintén gond. A megfelelő megoldás a komposztálás, és éppen itt is hallottuk egyik előadótól, hogy Kaposvárott foglalkoztak ezzel. Szeretnénk megnézni, s a tapasztaltakat hasznosítani. fl MU0SZ Nemzetiségi Szakosztályának vezetősége megyénkben Tegnap megyénkbe látogatott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nemzetiségi szakosztályának vezetősége; Bárány Györgyné, a MUOSZ-szakosztályok és helyi csoportok főosztályának vezetője, Kiss Attila, a MUOSZ osztályvezetője, Leipold Péter, a Neue Zeitung főszerkesztője, Kri- zsán Ferenc, a Nemzetiségi Lapok sajtó- és olvasószolgálatának vezetője, Marko Mar- kovics, a Narodne Noviné főszerkesztője, Párkány Zoltán, a Ludové Noviny főszerkesztő-helyettese, Fűzik János, a TV szlovák nyelvű műsorának szerkesztője. A vendégeket elkísérte Kozma Mihály, a Foaia Noastra főszerkesztő-helyettese. A megyei pártbizottságon dr. Lovász Matild, a párt- bizottság titkára a megye életéről adott tjékoztatót. A fogadáson részt vett Várai Mihályné, a pártbizottság osztályvezetője. Ez után lapunk szerkesztőségébe, majd Méhkerékre látogattak. A mai program szerint Gyulán a városi pártbizottságon tájékoztatást hallgatnak meg, ismerkednek a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének munkájával és ellátogatnak a Foaia Noastra szerkesztőségébe. Fstő: Fazekai László (Folytatás a 3. oldalon) Környezetvédelem Országos fórum Gyulán
