Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1986. MÁJUS 6., KEDD Ára: 1,8§ forint XLI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM fl Vöröskereszt-világnap megyei ünnepsége A Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége és a Me­gyei Vérellátó Szolgálat teg­nap, május 5-én rendezte ha­gyományos ünnepségét a vi­lágnap alkalmából, öz Fe­renc, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára kö­szöntötte a vendégeket; dr. Kaposvári Júliát, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyet­tesét, B. Nagy Gyulát, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársát, Szeljük György SZMT-titkárt, dr. Horváth Éva megyei főorvost és Csamangó Vilmost, az ágazati szakszervezet megyei titkárát. A Magyar Vérellátó Szol­gálat vezető főorvosa, dr. Ollár György mondott ün­nepi beszédet. Emlékeztetett a nemzetközi vöröskeresztes mozgalom megalapítójára, Henry Dunantra. Felvillan­totta a mozgalom múltját és jelenét, beszélt a biztonságos vérellátás napjainkra kiépült rendszeréről, a térítésmen­tes véradás jelentőségéről. Elmondotta, hogy a véradó­mozgalom kezdetétől, a hat­vanas évektől megyénkből 205 ezer liter vér jutott el az egészségügyi intézmé­nyekbe, használták fel gyó­gyításra és életmentésre. „Ezekben a napokban világ­szerte véradók ezrei veszik át áldozatkészségük elisme­réseként kitüntetésüket. Újítsuk fel hűségfogadal­munkat a vöröskeresztes mozgalom iránt” — szólt be­fejezésül. A Vöröskereszt-világnap központi ünnepségén veheti át a Munka Érdemrend bronz fokozatát Hürkecz Já­nos sokszoros véradó, a Bé­kési Egyetértés Tsz vöröske- reszt-alapszervezeti titkára. A Vöröskereszt Munkáért kitüntető jelvény arany­fokozatát ugyancsak Bu­dapesten kapja dr. Tóth Zol­tán, a mezőkovácsházi vá­rosi vezetőség elnöke, Ladá­nyi Gyula, a megyei vezető­ség tagja, valamint a gyulai kórház alapszervezetének ve­zetősége. Tegnap, a békéscsabai ün­nepségen dr. Kaposvári Jú­lia adta át a Vöröskereszt Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Drávái Józsefűé­nek, a Békéscsabai Konzerv­gyár alapszervezeti titkárá­nak, Gyenge Ferencnének, a szeghalmi városi vezetőség alelnökének (képünkön), dr. Tóth Gézának, az orosházi városi vezetőség elnökének és Szlávik Györgynek, a me­zőkovácsházi városi vezető­ség tagjának. A Vöröskereszt Munkáért bronz fokozatát 8- an kapták, míg a Kiváló vér­adószervező kitüntetést 9-en vehették át. Kitüntetést kaptak sokszoros véradók és a Vöröskereszt jól dolgozó aktivistái is. B. Zs. Fotó: Fazekas László Béke­és barátsági hónap Sajtótájékoztatón ismer­tette az Országos Béketa­nács hétfőn Budapesten a májusi béke- és barátsági hó­nap programját. Barabás Miklós, az OBT főtitkára részletesen szólt a május 8. és június 8. között megrendezésre kerülő ese­ményekről. Kiemelte: a ren­dezvények szervesen kapcso­lódnak a nemzetközi béke­év programjához. Hangsú­lyozta, hogy a békehónap újabb alkalmat kínál a ma­gyar békemozgalom tevé­kenységének ismertetésére, népszerűsítésére. Az OBT ar­ra is törekszik, hogy mind a májusi békehónap során, mind az év további részében minél több külföldi béke- mozgalommal vegye fel a kapcsolatot. A legfőbb cél: információkat adni a szocia­lista országokbeli és a nyu­gati szervezeteknek arról, hogy miként dolgozik a ma­gyar békemozgalom. Erősí­teni kívánják a jövőben az úgynevezett „népi diplomá­ciát”, rendszeresen lehetősé­get adva arra, hogy a ha­zánkba érkező érdeklődő külföldi állampolgárok meg­ismerkedhessenek az OBT munkájával. Barabás Miklósi végül kiemelte az OBT koor­dinatív szerepét: a májusi békehónapban sok spontán kezdeményezést karolnak fel, ezzel is lehetőséget adva a társadalom széles rétegeinek a programba való bekapcso­lódásra. Biztosítási jogászok világkongresszusa Hétfőn a Budapest Kong­resszusi Központban meg­kezdődött a Biztosítási Jo­gászok Nemzetközi Szerveze­tének (AIDA) VII. világ- kongresszusa. Az ötnapos nemzetközi tanácskozáson 45 ország csaknem ezer biztosí­tási szakembere vesz részt. A kongresszust a kormány nevében Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes kö­szöntötte. Rámutatott, hogy a biztosítás világszerte mind fontosabb szerepet tölt be az emberek anyagi biztonságá­nak megteremtésében, a ter­melési és az elosztási folya­matok zavartalanságának biztosításában, a társadalom és a gazdaság egyensúlyá­nak megőrzésében. Egyre bővül azoknak az értékek­nek a köre, amelyeknek megóvásáról gondoskodni kell, miközben a gyarapo­dás forrása — a tudományos és műszaki fejlődés — szün­telenül újabb, meg újabb kockázatokat szül. Kor­mányzatunk éppen ezért nagy fontosságot tulajdonít a biztosításügynek, s figye­lemmel kíséri és támogatja megújulását. Rövidesen sor kerül a mostani Állami Biz­tosító kettéválására, ami a belföldi verseny feltételeit is megteremti. Faluvégi Lajos megnyitója után Simon Fredericq, a Biztosítási Jogászok Nem­zetközi Szervezetének elnö­ke köszöntötte a kongresz- szus résztvevőit. Kedd délelőtt plenáris üléssel folytatódik a tanács­kozás. . akadémiai osztályülések Hétfőn négy osztály tudo­mányos ülésével megkezdő­dött az Akadémia idei köz­gyűlést előkészítő tanácsko­zásai sorozata. Az Akadé­mia nyelv- és irodalomtudo­mányok osztálya tudomá­nyos ülését Két testvértudo­mány eltávolodása — iroda­lomtudomány és nyelvtudo­mány egykor és most cím­mel tartotta. A műszaki tudományok osztályának; valamint a gaz­daság- és jogtudományok osztályának közös vitkülésén a műszaki fejlődés és a köz- gazdasági feltételrendszer összefüggéseiről tanácskoz­tak. Az előadók kiemelték, hogy a vállalatokat a koráb­bi időszakban elsősorban az ösztönzés enyhébb eszközei­vel próbálták a megújulásra serkenteni. Rámutattak arra, hogy a jövőben ezeket a vállalatokat más, hatásosabb módokkal is rá kell bírni az innováció meggyorsítására. A kutatás-fejlesztés eredmé­nyeinek gyakorlati alkalma­zását a jelenleginél jobban kell ösztönözni. A Gyomaendrődi Béke Termelőszövetkezet gépszerelői állandó készenlétben állnak, hogy a nap bármely szakában elvégezhessék a teljes igénybevételnek kitett erő- és munkagépek helyszíni javítását. Képünkön egy kombinátor javítását végzik, amely munka közben meg­hibásodott Fotó: Fazekas László Modell Divatház Békéscsabán A divatos holmikat ked­velő lányok, asszonyok és férfiak nagy örömére hét­főn, május 5-én megnyílt Békéscsabán a Szabadság té­ren a Déltex Kereskedelmi Vállalat Modell Divatháza. Ünnepi beszédet mondott Kómár János igazgató. El­mondotta többek között, hogy Bács, Békés és Csongrád megyét felölelő nagykeres­kedelmi vállalatuk arra törekszik: minél több kiske­reskedelmi egységet nyisson, ahol a lakosság részére a legdivatosabb ruházati cik­ket, cipőt és egyéb termé­ket kínál elfogadható áron. Gyorsan tudják követni a változó divatot, ha egy-egy mintadarab megnyeri a ve­vők tetszését, rövid időn be­lül legyártják, természetesen kis szériában. Hazai és kül­földi cégektől szerzik be az alapanyagot csakúgy, mint a kész terméket. Jelen­leg 40 millió forint a válla­lat évi kiskereskedelmi te­vékenysége. Ez az összeg a VII. ötéves tervben 200 millióra növekszik. Újabb örömhír Békéscsa­bának: Jaminában, a város munkásnegyedében új kis- áruházat nyit a vállalat az elkövetkező években, ahol a bolton kívül külön minta­terem lesz. A Modell Divatház ter­mékeiből hétfőn délután 5 és 7 órakor divatbemutatót rendeztek a békéscsabai út­törőházban. Konferált Kud- lik Júlia, szórakoztató mű­sort adott Sztankai István és Schütz Ha. a. Fotó: Gál Edit II kereskedelem tervei A Belkereskedelmi Mi­nisztérium kidolgozta és közzétette azokat az irány­elveket, amelyek körvona­lazzák a kereskedelem és a vendéglátás előtt álló leg­fontosabb feladatokat a VII. ötéves terv időszakában. A számítások szerint a la­kosság fogyasztása az- elkö­vetkezendő öt évben az 1980 —85. évinél valamivel gyor­sabb ütemben, összehason­lítható árakon évente 1,5—2 százalékkal, öt év alatt ösz- szesen 8—10 százalékkal nő. Ennek megfelelően a kiske­reskedelmi áruforgalom az öt év alatt mennyiségiében 9 százalékkal növekszik. A ke­reskedelem arra számít, hogy a ruházati cikkek for­galma nem, az élelmiszerek és élvezeti cikkeké 4,7 szá­zalékkal, míg a vegyes ipar­cikkeké az átlagot jelentősen meghaladva, 15,3 százalékkal bővül. Az állami és a szövetkeze­ti kereskedelem, illetve ven­déglátás részaránya várha­tóan nem változik a tervidő­szak végéig, viszont az ed­diginél nagyobb részt vál­lalnak a termelők a köz­vetlen értékesítésben. Ugyan­csak az átlagosnál gyorsab­ban növekszik a magánkis­kereskedelem forgalma. A hálózatfejlesztési tervek középpontjában Budapesten és környékén, valamint a Ba­latonnál a napi cikkeket áru­sító üzletek számának növe­lése áll, emellett szerepel a tervekben a tüzelő- és építő­anyag-kereskedelmi telepek rekonstrukciója, valamint a kereskedelem technikai színvonalának általános ja­vítása oly módon, hogy csök­kenjen a zsúfoltság a bol­tokban. Mindehhez a koráb­biaknál valamivel több központi segítséget kapnak a vállalatok. Az alapellátás ja­vítását a tanácsok saját for­rásból is segítik. Mivel á szabályzók nehe­zebb helyzetet teremtenek azokban a népgazdasági ágakban, ahol jelentős az élőmunka-ráfordítás, s ez ér­vényes az élelmiszer-keres­kedelemre is, itt a munka javítása mellett szükséges az ár- és haszonkulcsrendszer korszerűsítése. Ezért folyta­tódik az élelmiszer- és napi- cikk-kiskereskedelemben az egyes termékek haszonkul­csainak — a népgazdaság le­hetőségekhez igazodó — nö­velése. Az elkövetkezendő öt év­ben — szögezik le a minisz­térium irányelvei — a fejlő­dés elengedhetetlen feltétele, hogy \ a vállalatok erőforrá­saikat mind hatékonyabban használják fel, folyamatosan bővítsék tevékenységüket, új formákat és módszereket al­kalmazzanak. A fokozódó piaci helyzet szükségessé teszi az igények­hez való rugalmasabb alkal­mazkodást, a még színvona­lasabb kereskedelmi munkát. Fontos, hogy a választékban egyaránt megjelenjenek — a mindinkább differenciálódó igényeknek megfelelően — az olcsóbb és drágább cik­kek is, s az árak a termékek minőségéhez igazodjanak. A kereskedelemnek számítania kell egyebek közt arra is, hogy a tartós fogyasztási cikkeket egyre többen cseré­lik ki, s amikor újat vásá­rolnak, elsősorban az anyag- és energiatakarékos készülé­ket keresik. A Belkereskedelmi Minisz­térium támogatja azoknak a vállalatoknak az elképzelé­seit, amelyek a hazai ellátás javítása érdekében megala­pozottan törekednek önálló külkereskedelmi jog meg­szerzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom