Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-31 / 127. szám
NÉPÚJSÁG 1 1986. május 31., szombat Könyvek a szülőföldről „Oda van a virágos nyár.. SZÜLŐFÖLDÜNK Helységneveink nyomában A település neve nagy valószínűséggel a geszt (jelentése: gyümölcs fás héja) régi magyar szóval áll összefüggésben. Ismert a helységnév szláv személynévből származtatása is. A valaha Bihar vármegyéhez tartozó és Váradtól négy mérföldnyire fekvő kisközségnek Fényes Elek szerint 1851-ben 1300 lakos.a volt. Ugyancsak ő írta az alábbi sorokat: „Fekete agyag földje gazdag termékenységű; a köznép sok szarvasmarhát, s fejős tehenet, az uraság pedig finom birkát, magyar juhot, czímeres szarvasmarhát és lovakat nagy mennyiségben, végre mangalicza és híres szalontai fajbeli vörös sertéseket tenyészt.” Geszt lélekszáma a múlt század végén 1853 volt, 1984. január 1-én pedig 1045-en lakták. ' Geszten volt a Tisza-család ősi fészke. A famíliának két miniszterelnök — Tisza Kálmán (1830—1902), Tisza István (1861—1918) — egy miniszter — Tisza Lajos (1832 —1898) — és több alacsonyabb szinten dolgozó politikus tagja volt. Mégis, hírnévben vetekszik velük a mindössze 19 esztendőt élt Tisza Domokos költő, akinek Arany János egy ideig házitanítója volt, s akihez Domokos napra című versét címezte. Tisza Domokos portréja Fotó: Szőke Margit Szolid kiállítású könyvecskét forgatok kezemben a békési áfész-könyvesbolt gondolája mellett. „Oda van a virágos nyár..." — Régi dalok, nóták — olvasom a borítón. Az impresszum szerint a könyv a Békési Városi Tanács Költségvetési Üzemének gondozásában jelent meg, részben társadalmi munkában. Egyelőre csak a békési áfész és az Univer- zál Vállalat könyvesboltjai árusítják, de igény esetén korlátozott számban más boltoknak is tudnak szállítani. A kötet összeállítóját, dr. Tarsoly Lajos nyugalmazott, címzetes megyei bírósági tanácselnököt békési otthonában kerestük meg a könyv kiadásának apropóján. — Mi inspirálta a Komádi és környéki nóták összegyűjtését? — Iskolás koromban az osztály, az iskola első énekese voltam, 10 éves koromban hegedűt kaptam az édesapámtól, és gróf Tisza István nyugalmazott koncertmesterénél, Szűcs Mi- hálynál sajátítottam el a játék alapjait, amit aztán önszorgalomból fejlesztettem tovább. Később zenekart is alapítottam, melynek élén több éven át prímásként játszottam. Ez — a szülői házból sarjadó dalszeretet, éneklési jgény — határozta meg vágyamat, hogy zenész, dalos lehessek. Sajnos szüleimnek nem volt anyagi lehetősége a taníttatásomra. Így kerültem aztán a felszabadulás után — munkahelyi támogatással — a Budapesti Bírói és Államügyészi Akadémiára. Ez természetesen meghatározta további sorsomat, de a dal szeretete tovább élt bennem. Akadémista koromban el- eljárogattunk a Budavár, a Trombitás nevű éttermekbe, ahol az azóta már világhírnévre szert tett Lakatos Sándor és Magyari Imre prímások néha átadták a vonót, és úgy érzem — a közönség viharos tapsa után ítélve —, aligha vallottam szégyent. Fiatal bíró koromban egyszer az is előfordult, hogy., egy vidéki étteremben kivettem a prímás kezéből a hegedűt, és a zenekarral olyan hangulatot teremtettünk, mely másnapra már a megyei bírósági elnök füléig is eljutott, aki azonnal a telefon után nyúlt, és erélyesen felszólított: Válasszál, Lajos, vagy bíráskodsz, vagy hegedülsz! — Ónként adódik a kérdés, nem érezte magát pályatévesztett embernek? — Egész életemben éreztem ezt, annak ellenére, hogy bírói munkámban mindig a legjobb tudásom szerint igyekeztem helytállni. Nyugdíjba vonulásom után ezért is határoztam el, hogy összegyűjtöm oly kedves szülőfalum nótáit, dalait, melyek nagy része ifjúságom óta kíséri életem, s ma már csak az idősebb generáció ismeri teljes szövegüket. Ma is — mindennapos sétáim közben — el-eldúdolgatok egy-egy régi kedves dallamot. — Gyűjtőmunkája során a nagy elődök fáradságos útját járta. Hogyan fogadták az emberek? — Bárhová bekopogtam, mindenütt szívesen láttak. Néhol azért megijedtek. „Jaj, Istenem, mit akar a bíró úr?” — néztek egymásra riadtan, és csak akkor oldódtak fel, amikor elmondtam jövetelem célját. — Miben látja a dal értékét, mit jelenthet ma az éneklés? — A dal közelebb hozza az embereket egymáshoz, feszültségeinket feloldja. Életünket tartalmasabbá és emberibbé varázsolja. Sajnos a mai generáció nem nagyon igényli — jórészt nem is ismeri — a dal, az éneklés szépségét, hangulatát, örömét. Az utóbbi években azért vannak hasznos kezdeményezések, gondolok itt a munkásdalkörök, Röpülj páva körök ténykedésére. Ezek népszerűsítéséért a rádió, de különösen a televízió tehetne még többet. — Hallhatnánk-e valamit a terveiről is? — Bírói hivatásom gyakorlása befejeztével elhatároztam, hogy a 30 évi munkám során szerzett sokrétű tapasztalataimat, megállapításaimat — mert valahol mégiscsak mély nyomot hagyott bennem az igazságügyi pálya — közreadom. — Milyen témaköröket dolgoz fel? — A könyv — melynek még kiadó kerestetik —részben önéletrajzi, részben dokumentum jellegű munka. 1954-től 1984-ig fogja át egy kezdeti fejlődésében ellentmondásokkal, konfliktusokkal birkózó, majd stabilizálódó és megújuló szocialista állam belső jogi életét. Harminc év joggyakorlatát szeretném bemutatni az ’50-es évek igazságszolgáltatásától napjaink aktuális személyi és vállalati gazdasági bűnpereiig. — Mindez megannyi érdekes, izgalmas téma. További erőt, egészséget hozzá. Köszönöm a beszélgetést. Szabó Gábor n Viharsarok első — 1945-ös — évfolyamából Hivatalos közlemények A „közhírré tétetik” egyik, rég ismert formája a sajtónyilvánosság, mellyel már múlt századi lapjainkban is éltek a hivatalok. Árverési hirdetmények, építési vagy álláspályázatok, üzletek, malmok, kocsmák bérbe adásának meghirdetése, helyszíni szemlék bejelentése stb. formájában. Közvetlenül nem sok embert érintettek ezek, annál többet közvetve, azaz, ha nem is volt érdekelve: tudomást szerzett a közigazgatás készülő lépéseiről. A felszabadulást követő pár évben, amikor a körülmények egyenesen megkövetelték, hogy a közigazgatás és a rendőrség szinte naponta hozzon új és új rendelkezéseket, ezek közzététele a sajtóban jóval nagyobb jelentőségű volt. Már csak azért is, mert vagy egy város egész lakosságára, vagy annak jelentős ' néprétegére vonatkoztak a hirdetmények, felhívások, közlemények. Az alábbi szemelvények a Viharsarok című munkás- és parasztújságból származnak, melynek első száma 1945. május 23-án jelent meg Békéscsabán, s felelős szerkesztője az akkor még egészen fiatal, ma már híres író: Cseres Tibor volt. A közlemények mennyisége egy-egy számban — hetenként kétszer, szerdán és szombaton került az utcára — hat-nyolc körül mozgott, s az akkori élet hű tükörképei. Még ez a rövid ízelítő is. Hirdetmény Felhívom mindazon gazdákat, akik a város belterületén fejőstehenet tartanak, hogy nyilvántartott teheneik után — éppúgy, mint a külterületi, tanyaiak esetén — havonta 10 liter tejet annál inkább is szolgáltassanak be a tejszövetkezetnek a hatóságilag megállapított átvételi áron, mert ellenkező esetben szabotázs vétsége miatt az eljárást meg fogom indítani ellenük. Békéscsaba, 1945. május 22 Polgármester * * * Hirdetmény Felhívom mindazon termelőket, kik szőlő és almafák permetezésére rézgálicot igényelnek, hogy bejelentésüket folyó évi május hó 30- ig jelentsék be a városi termelési bizottság hivatali helyiségében (városháza, 60. sz. szoba). Határidőn túli bejelentéseket nem veszünk tekintetbe. Katasztrális holdanként igényelhető: szőlőre 2 kg, almafák permezetésére darabonként 2 dkg. Békéscsaba, 1945. május 22‘ Polgármester * * * Rendőrségi hirdetmény Felhívom a város lakosságának figyelmét arra, hogy átutazó idegen személynek szállást senki ne adjon. Iparengedély nélküli szállásadással senki sem foglalkozhat. Szállást csakis szállodai és fogadói iparral rendelkezők adhatnak* ki, olyan személyek részére, akik előzőleg a rendőrségtől erre engedélyt kaptak. Aki e rendeletnek eleget nem tesz, az ellen kihágási eljárást teszek folyamatba. Enyhébb esetben pénzbüntetéssel, súlyosabb esetben elzárással fogom a rendelet ellen vétőket sújtani. Békéscsaba, 1945. május hó 24. A kapitányság vezetője * * * Rendőrségi hirdetmény Tudomásomra jutott, hogy a lakosság körében különböző rémhírek keltek szárnyra, ami fecsegőktől, rémhírterjesztőktől ered. Felhívom a lakosság figyelmét arra, hogy semmiféle rémhírterjesztésnek és különböző híresztelésnek hitelt ne adjon. A rémhírterjesiztőket és fe- csegőket a rendőrhatóságnál jelentse föl, hogy azokkal a legszigorúbban eljárhassak. Figyelmeztetek mindenkit, hogy a rémhírek terjesztésétől tartózkodjon, mert minden rémhírterjesztővel, és azzal szemben is, aki a rémhírterjesztőket fel nem jelenti, a legszigorúbban fogok eljárni, és népbíróság elé állítom. A rémhírterjesztő fasiszta, aki a demokratikus Magyarország újjáépítését gátolja. Békéscsaba, 1945. május hó 29. A kapitányság vezetője * * * Rendőrségi hirdetmény Közlöm a város lakosságával, hogy újabb rendelkezés folytán az utcai közlekedést Békéscsabán (magyar időszámítás szerint) reggeli 4 órától esteli 23 óráig engedélyezem. Békéscsaba. 1945. május hó 29.' A kapitányság vezetője * * * Hirdetmény Közhírré teszem, hogy szerdától, f. hó 13-tól kezdve a zöldfőzelék árusítása helyéül a Szent István téri útszigeteket jelölöm ki, az eddigi virágpiac kivételével. Az utóbbi helyén marad. Békéscsaba, 1945. június 9' Polgármester * * * Hirdetmény Értesítem mindazokat, akik a Vörös Hadsereg által adományozott bútorra igényt tartanak, és kérvényüket a lakáshivatalhoz beadták, hogy a bútorelosztó bizottság határozata értelmében bútorkiutalásban csak a rendelkezésre álló bútormennyiség és az igénylők számához mérten részesülhetnek. A kiutalás eredményéről és a bútorok elszállításának időpontjáról az érdekeltek írásbeli értesítést kapnak. Azt senki ne sürgesse. Békéscsaba, 1945. június 19 * Polgármester * * * Az alábbi felhívások 1945. június és július havában jelentek meg, aláírójuk a polgármester, csupán az utolsóé a rendőrség vezetője. A siketnémák szegedi intézete szeptember hó folyamán újból megkezdi működését. Felhívom a lakosok figyelmét, hogy intézeti oktatásban eddig még nem részesült, 6—10 éves korban lévő siketnéma gyermeküket összeírás végett f. évi június 25-ig jelentsék be a városházán, a 23-as szobában, a szociális szakelőadónál, hogy az intézeti oktalásra szoruló gyermekek névsora a szegedi intézetbe mielőbb elküldhető legyen. * * * Felhívom azoknak a tehéntulajdonosoknak a figyelmét. akik még a tejkönyvecskét nem váltották ki, ési még nem hordják tejcsarnokba a kivetett tej- mennyiséget, haladéktalanul jelentkezzenek a városháza 57. sz. szobájában, mert ha nem, mint kihágást elkövetők, büntetve lesznek. Június 18-án megnyílt az erzsébethelyi tejcsarnok a II. Rákóczi F. u. 61. sz. alatt (Mónus mellett), és Szalai Józsefné tejcsarnoka is a Réthy utcában (a kórház mellett). így három tejcsarnok áll rendelkezésre, ami megkönnyíti a messzebb lakó tehéntulajdonosok munkáját. * * * Felhívom a város lakosságát, hogy a ház körül ösz- szegyűlt mindennemű szemetet, hulladékot, trágyát, ürüléket 15 napon belül hordássá ki. A szemétkihordáshoz fuvart lehet igényelni a városi hajdúkáplárnál történő bejelentés alapján, megfelelő díjazás ellenében (városháza, 5. sz. szoba). Az emberi ürülék kihordását a köztisztasági hivatalban (városháza, 55. sz. szoba) kell bejelenteni. A fentiek be nem tartása büntető eljárást von maga után. * * * A kerületi iparfelügyelő átirata folytán felhívom mindazokat, akik gőzkazánjuk használati engedélyét elvesztették, hogy azt, a kazán számával együtt sürgősen az iparfelügyelőségnek a tudomására hozzák. A népgondozó hivatal rendelkezése folytán felhívom a város területén tartózkodó és a jövőben ide érkező azon menekülteket, akik a trianoni határon túlról költöztek ide, vagy kényszerkitelepítés miatt hagyták el otthonukat, továbbá a hazatérő deportáltakat, hogy összeírás, nyilvántartás és támogatásuk érdekében sürgősen jelentkezzenek a városháza 25. sz. szobájában, ahol jelentkezési lapot kapnak. * * * A magyar földmívelésügyi miniszter 28.165/1945. I. 3. üo. számú rendeletére felhívom mindazon volt traktor- tulajdonosokat, akiknek traktorait az orosz katonai alakulatok különböző hadi- szállításokhoz igénybe vették, és nem kerültek vissza birtokukba, hogy traktoraik gyártmányát, típusát, lóerő- és gyártási számát, továbbá az elveszett traktorok eredeti tulajdonosa nevét és pontos lakcímét a termelési bizottság hivatalos helyiségében (városháza, 60. sz. szoba) 3 napon belül jelentsék be. Be kell jelenteni továbbá a talált traktorokat is, annak jelenlegi őrzési helyét, és hogy a talált traktor kinek a felügyelete alatt áll, s milyen gyártmányú stb. * * * Felhívom a lakosság figyelmét, hogy egyes lelkiismeretlen személyek lelopják a város különböző helyein levő artézi kutakról a vízcsapokat, s ezzel pótolhatatlan kárt okoznak. Kérem a lakosságot, figyelje, s ha ilyet észlel, azonnal jelentse, hogy az eljárásit folyamatba tegyem. összeállította: Vass Márta A Tisza-kastély