Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

1986. május 27., kedd

o

Malomipar-történeti kiállítás nyílik Békéscsabán

A Békéscsabai Gabonamúzeumot hazánk minden tájáról, de Török-, Görögországból, Kanadából, Belgiumból, Svájcból, a Szovjetunióból, Németországból, Franciaországból és más államból évente ezrek keresik fel. Ez év tavaszán a megnyitás hónapjában hatszázötven vendég fordult meg a szélmalomban és a Gajdácsféle tanyán, amely fehérre meszelt falával, tenyérnyi ablakaival, búbos kemencéjével, szabadkéményével, munkaeszközökkel és melléképületekkel történelmi hűséggel mutatja be, milyen körülmények között élt és dolgozott a parasztság ezen a tájon a századfordulón. A vésztő—mágori uradalmi szín azonban zárva.

— Miért? — kérdezem Cs. Szabó István múzeumvezetőt:

— Nagy fába fágtuk a fejszénket. A színt átalakítjuk és itt kap helyet a malomipar-történeti állandó kiállítás. Mondhatom, az utolsó percekben ébredtünk fel, hiszen az 1960—70-es években „kitakarították”- a malmokat és sok tárgyi emlék ebek harmincadjára került. Mentjük, ami menthető. Felhívással fordultunk a malomipar különböző egységeihez, gyűjtenék össze ami még fellelhető, az öreg nyugdíjasok, molnárok pedig mondják el mire emlékeznek. így még sok minden fennmaradhat az utókor számára. Kiterjedt ismeretségünknek köszönhető, hogy Győrből, Debrecenből, Nyíregyházáról is kaptunk tárgyi anyagokat, írásos emlékeket. Különösen sokat segítenek a szocialista brigádok és a nyugdíjasok.

— Begyűjtöttünk 1985. augusztus 15. óta többek között csaknem ezer fotót, 750 tárgyi emléket, közöttük gépeket, szerszámokat és sok értékes visszaemlékezést.

Köztudomású, hogy Békés megye hazánk egyik legjelentősebb gabonatermő vidéke. Ennek megfelelően alakultak a malomipar hagyományai. A Körösök völgyében 1850-es években 80—100 száraz- és szélmalom működött, 130 esztendővel ezelőtt pedig megépült az országban másodikként a Békéscsabai István Malom. Van tehát lehetőség az emlékek gyűjtésére.

— Ügy tervezzük — folytatja a múzeumvezető —, hogy 1987. nyarán megnyitjuk a malomipari kiállítást, amely történelmi hűséggel mutatja majd be a malomipar fejlődését a terménytárolástól az őrlésig. A fejlődéstörténetet az újkőkor- szaktól a századfordulóig láthatják majd az állandó kiállítás vendégei. A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat minden segítséget megad nekünk ahhoz, hogy sikerüljön a

terv valóra váltása. Mintegy fél millió forintot szán parkosításra, járda építésére, a telefon bevezetésére és a

nádtető javítására. Lesz büfé, parkírozóhely, a KlSZ-tá- bortól a múzeumig megépül a kerékpárút, ehhez is hoz- járul a GMV.

— Az állami gazdaságok

és termelőszövetkezetek, a

községi tanácsok szintén készséggel segítik a munkánkat. Az eddig meglévő létesítményeink értéke mintegy 15 millió forint. Azt szeretnénk, ha valóban a kiállítás egy nyitott könyv lenne, bemutatná a gabona- tárolás és -feldolgozás fejlődését.

— A gyűjtésről könyvelést

vezetünk, megörökítjük

azoknak a nevét, akik segítették az anyag összegyűjtését, megmentését. Ezután is szívesen fogadunk malomtörténeti emlékeket. A paraszt- emberek nem véletlenül nevezték „élet”-nek a búzát. De amíg a magból foszlós bélű kenyér, vagy kalács lesz, sok a malmi tennivaló.

Ary Róza

Vízgazdálkodó vegyszer

Az Egyesült Vegyiművek munkatársai kidolgoztak egy olyan készítményt, amellyel szabályozni lehet a talaj vízháztartását. Ha ezt a szert a vetés előtt kipermetezik a táblákra, akkor még az aszályos területeken is hosszú időn át elegendő vízhez Jut a főidből a növényzet. Előállítását korábbi tapasztalatok alapján kezdték meg. A szakemberek ugyanis már régebben felfigyeltek arra, hogy egyes, úgynevezett felületaktív anyagok képesek a talaj vízgazdálkodásának befolyásolására. Ahova ebből a szerből kijuttatnak, ott csökken a talajból a víz elpárolgása és elszivárgása, s a növény ts Jobban beosztja a vizet, csak annyit szív fel a gyökereivel, amennyire éppen szüksége van.

A vegyiművek Evagro nevű új készítményét hazánk 32 tájegységén, 8-féle talajtípuson próbálták ki, s több mint 600 kísérletet végeztek alkalmazására. Ezek eredményeként átlagosan 11,3 százalékkal nőtt a növények hozama. A készítmény gyártását a közeljövőben kezdik meg, több változatban. Kezdetben a kukorica, a szója, a paradicsom és a szőlő, valamint a búza és egyéb gabonafélék, a napraforgó, az őszibarack, a len és a burgonyához ajánlott szereket készítik majd, de tervezik, hogy később gyártani fogják a cukorrépa-, a lucerna-, a borsó- és a hagymattltetvények talajának vízgazdálkodását szabályozó készítményt is.

Lakkozás a felsőrészen és a talpon, és hamarosan elkészül a cipő. Képünk a Gyomaendrődi Cipőipari Szövetkezetben készült, ahol évente mintegy egymillió cipőt gyártanak

Fotó: Szőke Margit

Ki figyel a fegyelemre?

Kinyitom, becsukom... — káoszban

Előtérbe került manapság a munkafegyelem. Beszélünk róla az utcán, különböző összejöveteleken, fórumokon. Nem új dolog ez. Emlékszem, éppen tíz esztendeje hasonló okokból napirenden volt a munkaidő jobb kihasználása, a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése, a hivatalos ügyek intézésének megváltoztatása, a munkaerő-gazdálkodás korszerűsítése. Aztán elültek a hullámok. Igaz, a kormány az elmúlt években számos intézkedést hozott a kereskedelmi, a szolgáltató üzletek nyitva tartásáról, a hivatalok ügyfélfogadási rendjének felülvizsgálatáról, de kézzelfogható eredményt nem sikerült elérni.

Legutóbb a kormány és a SZOT vezetőinek a tanácskozásán esett szó arról, hogy a számítások szerint, van olyan hely, ahol 20—30 százalékra tehető az a munkaidő, amit nem használunk ki a szervezetlenség, a munkakörülmények lazasága miatt. Be kell látnunk: az országnak minden évben szüksége van 255 szervezetten ledolgozott munkanapra. Csökkenteni szükséges a munkanapra eső társadalmi elfoglaltságot, a rendezvényeket, az eltávozásokat és sok mást, ami zavarja a munkát.

BIZONYÁRA TÉVEDTEK

A nagy kérdés viszont ott motoszkál a fejekben: mikor menjünk a tanácshoz, az OTP-be, a szervizekbe, a biztosítóhoz, a cipészhez, az utazási irodába, a földhivatalba és így tovább. Gyakran visszatérő panasz: a

szolgáltatóegységek, különböző fióküzletek, hivatalok nyitva tartási ideje nem igazodik eléggé rugalmasan az emberek többségének a munkaidejéhez. Jó néhányan pedig azt mondják, hogy a szolgáltatásokban az elmúlt időszakban olyan gyakran változtatták az üzletek, a felvevőhelyek nyitva tartását, amelyet már lehetetlen követni. Magyarán: káosz uralkodik a csikicsuki körül, ember legyen a talpán, aki kiismeri magát. így a hivatalt, a szolgáltatóegységeket biztos, ami biztos alapon az állampolgárok délelőtt, munkaidőben keresik fel.

Jelentéseket, kimutatásokat lapozgatunk a megyei tanács munkaügyi osztályán. Tamásné Lehoczki Aranka közgazdász ismeri az ezzel kapcsolatos gondokat. A beszélgetés során kiderül: a

tanácsoknál gyakorlattá vált, hogy hetente egy napon úgynevezett meghosszabbított félfogadást tartanak és szombaton is van ügyelet. Több helyen, így Csorváson, Mezőberényben, Gyomaend- rődön, Békésen már reggel 7-kor, vagy fél nyolckor várják az ügyfeleket. De kevesen jönnek. Leginkább azért, mert délelőtt könnyedén elengedik őket a munkahelyükről, másrészt a pénzintézetek, a posta és más hivatalok nem alkalmazkodnak ehhez. A késő délutáni, esti ügyintézés sem népszerű. Csorváson panaszolták: hiába küldték ki este 6 órára az idézést, az állampolgár egyszerűen nem hitte el, hogy ilyesmi is létezik, arra gondolt, hogy bizonyára tévedtek a tanácsiak. Békéscsabán ez év február 1-től van meghosszabbított ügy- félfogadási idő, amikor keddenként reggel hét órától, délután fél ötig fogadják az embereket. A felmérések szerint 17 alkalommal mindössze 90-en jelentek meg ebben az időben. Ezért nem is tervezik az ügyfélfogadási idő meghosszabbítását este 8 óráig.

Ezek után nézzünk körül a hivatalokban, a szervizekben, a pénzintézetekben, az utazási irodákban. Hogyan vélekednek az illetékesek? Ugyanis május 1-én lépett életbe az a minisztertanácsi rendelet, amely a szolgáltató szervezetek nyitva tartását szabályozza. Lényege: a

szolgáltatók — a pénzintézetektől a temetkezési szolgáltatásokig — hetente legalább egy napon 20 óráig, szombaton pedig délelőtt álljanak a lakosság rendelkezésére.

Koppány Ottó, a megyei tanács ipari osztályának főelőadója mondja:

— A rendelkezés úgy szól, hogy a nyitva tartási időt, annak megváltoztatását a helyileg illetékes első fokú szakigazgatási szervnek, megyei vállalatok, szövetkezetek esetében a megyei tanács megfelelő osztályának be kell jelenteni. A tanács, ha indokolt, ettől eltérő nyitva tartást is engedélyezhet, ugyanakkor változtatásra is kötelezheti a vállalatokat, a szövetkezeteket.

ELSZÁLLT SZÓRÓLAPOK

Kedd délelőtt. A gyulai tanácsháza hűvös kapualjában téblábolok. Por, kalapácsütések hangja. Renoválják az ódon épületet. Balra eligazító tábla. Viszonylag hamar megtalálom dr. Szávai István vb-titkárt, aki gondterhelten huppan a fotelba.

— Mi tavaly szeptember 1-től vezettük be a nyújtott ügyfélfogadási rendet, tehát kedden 8 órától, este 8-ig fogadjuk az állampolgárokat, de szerdán is itt vagyunk délután fél ötig, -szombaton ügyeletet tartunk. A tapasztalatok elszomorítóak. Tizenhét kedden 84-en idézésre, 17-en enélkül kerestek fel bennünket.

— Ne haragudjon, de tudnak erről a „nyújtott műszakról" a vállalatok vezetői, az ügyfelek?

— Mielőtt bevezettük volna, több ezer szórólapot nyomtattunk és küldtünk a gazdálkodó szervezetekhez. Közöltük, hogy mikor, milyen ügyekben kereshetik fel a tanácsot. Semmiféle változást nem vettünk észre. Az idézéseken délelőtti és délutáni időpontot jelöltünk meg. Leginkább délelőtt jönnek. Az ügyintézők délután már nem tudnak mit csinálni. Üjabban kimennek helyszínelni, környezettanulmányra, hogy kitölthessék a munkaidejüket. Szombaton gyakorlatilag nincs ügyfélforgalom. Egyébként az a legnagyobb gondunk, hogy hiába jön

MENEDZSERREPÜLÖTÉR ÉPÍTÉSE KEZDŐDÖTT MEG a lepusztult kelet-londoni dokknegyedben, amelyet most állítanak helyre, és építenek ki a város egyik új üzleti központjává. Máris több légitársaság ie- lezte, hogy „menedzser-aratokat” szándékozik innét közlekedtetni London és más brit városok, illetve a kontinensen levő célpontok között. A mini-repülőteret taxival 20 perc alatt el lehet érni a cityből, London üzleti és pénzügyi negyedéből, míg a Heatrhrow légikikötőbe vezető út munkanapokon egy óráig is eltarthat.

EGY 1910-BEN KÉSZÍTETT ROLLS ROYCE, amely valamikor a sziámi király tulajdona volt, 2,83 millió francia frankért kelt el a Sotheby’s cég árverésén vasárnap. A monte-carlói aukción csak régi autók kerültek kalapács alá. A vasárnapi teljes bevétel elérte a 13,6 millió frankot (1,8 millió dollárt).

be mondjuk este fél hatkor az állampolgár lakásügyben, építési engedélyért és másért, az OTP-ben, a földhivatalban a kora délutáni órákban lehúzzák a rolót.

Való igaz, a legtöbb gond az összhang megteremtésében van. A megyeszékhelyen a „nagy” OTP-ben például a jelenlegi hosszú fogadási napon is, csütörtökön 17 óráig fogadják az ügyfeleket, a vidéki fiókok szombaton nem nyitnak ki. Nincs is értelme, mondják. A békéscsabai fiók nyitva van ugyan, de elvétve jön egy- egy ember. Tehát teljes a zűrzavar. Térjünk most be a gyulai OTP-fiókba. Délelőtt lévén, óriási a forgalom. A hely szűk, az ügyintézők magyaráznak, izzadnak. Dr. Horváth István fiókigazgató elismeri:

— Most már nekünk is lépni kell a nyitva tartás módosításában.

— Ügy tájékoztattak, hogy Békéscsabán június 1-től egy meghatározott napon, este 6 óráig fogadják az ügyfeleket és reggel fél nyolctól már nyitva lesznek, szombaton pedig a helyi fiók tart ügyeletet. Önök mit terveznek?

— Szombaton továbbra is zárva leszünk. A meghosz- szabbított félfogadási időt viszont bevezetjük. Csak azt nem tudjuk még, hogy melyik napon. Mi csütörtökre

• szavaztunk, mert az iparcikkboltok is ekkor vannak tovább nyitva, a tanács azonban a keddi napot javasolja.

És a földhivatal? Böngészem a táblát. Kedden és szerdán reggé! fél nyolctól, délután négy óráig lehet ügyeket intézni, máskor déli 12 óráig, szombaton nincs félfogadás. A főnök távollétében a helyettese válaszol:

— Nem tudok róla, hogy módosítanánk a mostani nyitva tartást. Kevesen vagyunk, dolgozóink nagy része nő és vidékről járnak Gyulára. Legalább két embert kellene berendelnünk, hogy érdemi ügyintézés legyen.

A megyei Ibusz-irodák sem latolgatták még a jelenlegi nyitva tartás megváltoztatását. Slimbarszki Jánosné megyei igazgató felhívja a figyelmemet: nem szeretné, ha az utazási irodákat a kenyér- és tejbolthoz hasonlítanánk.

— Nem is erre gondoltam. Csupán arra, hogy a legtöbben reggel 8-tól, délután 4 óráig dolgoznak, és az Ibusz ekkor van nyitva.

— Nézze, a korábbi években nyáron ennél tovább dolgoztunk. De az állandó változtatás zűrzavarhoz vezet. Ezt a nyitva tartást megszokták az emberek.

— Szombaton viszont csak a külföldieket fogadják, akik valutát váltanak, fizetővendég-szobát keresnek.

— Ilyenkor hárman vannak benn és nem utasítják el a belföldi ügyfeleket sem, majdnem mindent elintéznek.

Sétáljunk tovább. Kérdezzük meg a Gyulai Elektro- szervíz tanácsi kisvállalat igazgatóját, Mézes Mihályt.

A VILÁGBANK KÖZLÉSE SZERINT a Világbank és a nemzetközi valutaalap jelenleg a tagországokkal folytatott konzultációkat a lengyel tagfelvétel ügyében. Amennyiben a tagországok jóváhagyják Lengyelország kérelmét, akkor a hivatalos megállapodást az IMF és a Világbank washingtoni közgyűlésén írják alá szeptember végén. A Világbanknak csak az az ország lehet tagja, amely előzőleg belépett az IMF-be.

SVÁJC TÖBB ÉVES FIZETÉSI HALADÉKOT AD Lengyelország 320 millió svájci frank összegű adóssá— Amikor a Gelkához tartoztunk később zártunk, mint most és szombaton is nyitva tartottunk. Kevés volt az érdeklődő. Ügy látszik, aki csak teheti, elké- redzkedik a munkahelyről, nem áldozza fel a szabad idejét. Nálunk egyébként a nyitva tartás nem azonos a munkaidővel. A készülékek 80 százalékát az ügyfél lakásán javítjuk. Ennek ellenére június 1-től minden csütörtökön 8-tól 20 óráig, szómba- ton 8-tól 13 óráig fogadjuk az ügyfeleket, más napokon pedig délután ötig tartunk nyitva.

MIKORRA

PARANCSOLJA?

A Békéscsabai Gelka igazgatója, Lukácsi Sándor is hasonlóan vélekedik, mint a gyulai kollégája. Hozzáteszi:

— Mi nem szeretnénk változtatni a mostani munkarendünkön, be is adtuk a kérelmet a városi tanácshoz. Ugyanis szerelőink az ügyfél kívánságára akár reggel 6 órakor, vagy este nyolckor is kimennek a lakásra és megjavítják a készüléket. Persze, ehhez tudni kell a hiba pontos forrását.

— Én ahányszor hívtam a szervizt, mindig azt mondták, hogy hozzam be a hibás televíziót.

— Próbáljuk ki — javasolja az igazgató.

Hívom az ügyintézőt. Közlöm vele,- hogy elromlott a tévém, se kép, se hang. Kijönnek?

— Mikorra parancsolja?

— Csak 17 óra után, mert dolgozom.

— Jó, de akkor 40 forint felárat kell fizetnie...

—• Szóval, itt van a kutya elásva — jegyiem meg.

— Ezt az összeget akkor kérjük, ha azonnal, a nyitva tartási időn túl, vagy előtte megyünk javítani — magyarázza Lukácsi Sándor.

— A Lencsést úti háztartá- sigép-szervizünk is csak délután fél ötig van nyitva, messze a város többi pontjától, így arat a konkurencia.

— Ügy tervezzük, hogy július 1-től összevonjuk a háztartási gép és gázkészülékek szervizét, így egységesen reggel fél nyolctól, délután öt óráig jöhetnek az ügyfelek. A majdani mezőberényi új szervizben szintén meghosszabbítjuk a nyitva tartási időt.

Meglehetősen nehéz az összegzés. Röviden csak annyit: a tanácsi nyújtott félfogadás, a szombati ügyelet aligha alkalmas a megfelelő ügyintézésre. El kellene dönteni azt is: miért lett népszerűtlen ez a szolgáltatás? Azért, mert valóban nem jönnek az ügyfelek, vagy azért apadt el az érdeklődés, mert ilyenkor kevés az érdemi ügyintéző. Ugyancsak fontos, hogy a helyi sajátosságok figyelem- bevételével teremtsék meg az egységes nyitva tartást, hiszen a jelenlegi káosz már tarthatatlan. Ehhez azonban arra is szükség van: a munkahelyeken ne legyenek elnézőek a lógósokkal, tagadják meg az indokolatlan kéréseket. A szolgáltató szervezetek pedig éljenek az új szervezeti formák adta lehetőséggel, a jó és hasznos kezdeményezéseket másutt is hasznosítsák.

Seres Sándor

gának törlesztésére. Svájc a hitelező nyugati kormányokat tömörítő párizsi klub ajánlásaival összhangban,

két megállapodás keretében ütemezte át az 1982 és 1985 között felhalmozott lengyel tartozást. Az egyik megállapodás ötéves türelmi idő

mellett, hatéves fizetési haladékot ad 280 millió frank adósságrész törlesztésére.

Ezt az adósságot Lengyelország 1982 és 1985 között

halmozta fel. A másik megállapodás ötéves türelmi idő mellett ötéves haladékot ad az 1985-ben felhalmozott 40 millió frank tartozásra. A türelmi idő alatt csak a kamatokat kell fizetni.