Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

1986. május 22., csütörtök o i; murait* Vili. országos úttörőtalálkozó Tájékoztató a környezetvédelmi alap felhasználásáról A VIII. országos úttörőta­lálkozó programját ismertet­ték tegnap az újságírókkal a Hotel Ifjúságban a Magyar Úttörők Szövetsége rendezte sajtótájékoztatón. Haraszti István, az úttörő­szövetség titkára elmondot­ta: május 26-án az ország valamennyi településén, min­den úttörőcsapatban meg­kezdődik az úttörőhét. E rendezvénnyel az úttörőmoz­galom zászlóbontásának 40. évfordulóját ünnepük a Ma­gyar Úttörők Szövetségének tagjai. Azoknak, akik az el­múlt hónapokban elnyerték úttörőcsapatuk megbecsülé­sét, az úttörőhét második fe­le külön programot ígér: részt vehetnek a május 30- án kezdődő VIII. országos úttörőtalálkozón. Az ese­ménysorozatnak a főváros ad otthont. A tíz évvel ezelőtti VII. országos úttörőtalálko­zóval szemben a mostani rendezvényen kevesebb lesz a formális elem: most a kul­turált szabadidőtöltésre he­lyezik a hangsúlyt, arra tö­rekszenek, hogy a gyerekek színvonalas programokon ve­hessenek részt. Vidékről 6000 úttörő érkezik a fővárosba, a budapesti családok vállal­ták a gyerekek elhelyezését. Az úttörőszövetség szorgal­mazza, hogy a nyári szünet­ben a mostani vendégek fo­gadják otthonukba a főváro­si pajtásokat. A négy nap alatt több mint 1000 ese­ményt bonyolítanak le a kü­lönböző helyszíneken. A ta­lálkozó nyitott: a küldötte­ken kívül gyerekek, szülők egyaránt részt vehetnek az egyes programokon. A találkozó előkészítésé­ben, lebonyolításában több segítőtársa akadt az úttörő­szövetségnek. A MÁV jelen­tős kedvezménnyel utaztatja a gyerekeket a fővárosba, a Budapesti Közlekedési Vál­lalat különjáratokat indít a számukra, és a fogaskerekű, valamint a libegő kivételé­vel valamennyi tömegközle­kedési eszközön ingyen utaz­hatnak a kisdobosok és az úttörők május 26-tól június 3-ig. A gyermekdarabokat játszó budapesti színházak — például a Radnóti Szín­pad, a József Attila Színház, a Tháüa Színház — is ven­dégül látják a gyerekeket, s a Fővárosi Nagycirkusz Aki­ket még nem láttak című műsorán fogadja a pajtáso­kat. Május 30-án amatőr művé­szeti együttesek tartanak be­mutatókat a Váci utcában, a Dunakorzón, a Marx téren és a Boráros téren. A követ­kező napon gyermekmajálist rendeznek a Városligetben. Erre mintegy 50—60 ezer kisdobost, úttörőt várnak. Június 2-án az Országház kongresszusi termében ren­dezik meg a Magyar Úttö­rők Szövetsége Országos Ta­nácsának ünnepi ülését, s ezen a napon adják át az 1986. évi Gyermekekért díjakat. Az Erkel Színház ad otthont e napon az or­szágos néptánc-, népjáték- és népzenei fesztivál gálaműso­rának. A VIII. országos út­törőtalálkozó programja az esti órákban a gellérthegyi felszabadulási emlékmű meg­koszorúzásával zárul. A környezetvédelmi alap­ból nyújtott támogatások rendszerének alapelveiről, az elmúlt tervidőszakban anya­gilag segített környezetvé­delmi beruházásokról, illetve az elkövetkező időszakban támogatandó célokról tartot­tak sajtótájékoztatót tegnap az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal székházában. Árvái József főosztályve­zető elmondta, hogy a kör­nyezetvédelmi bírságokból és a költségvetési juttatásból képződő alapot elsősorban a légszennyezés mértékét csök­kentő, a veszélyes hulladé­kok környezetbe jutását megakadályozó beruházá­sok támogatására, továbbá a megelőzés elősegítésére for­dítják. Az elmúlt öt év alatt 221 környezetvédelmi beru­házás részesült csaknem 1,8 milliárd forint értékű támo­gatásban. Az alapból jutta­tott segítség általában a tel­jes beruházási költség ne­gyedrészét teszi ki, de indo­kolt esetekben ennél jóval nagyobb is lehet a mértéke. Az elmúlt tervidőszakban jelentős részt kaptak az alap­ból az erőművi filterprog­ramban részt vevő vállala­tok. A Sajó völgyében az erő­művekben felszerelt 18 elektrofilternek köszönhető­en évente százezer tonnával kevesebb szilárd szennyező- anyag jut a levegőbe (ez egyhatoda az országban ki­bocsátott összes szennyezés­nek!). A VII. ötéves tervidőszak­ban a korábbinál jóval na­gyobb összeget — 5,5-6 mil­liárd forintot — lehet kör­nyezetvédelmi támogatásra fordítani. Ebből 3 milliárd forintra tehető a költségve­tési juttatás, a többi a kü­lönböző bírságokból szárma­zik. A környezetvédelmi célok­kal összhangban a leginkább veszélyeztetett térségek lég- szennyezésének mérséklésé­re, illetve a veszélyes hulla­dékok kezelésére, megsem­misítésére kívánják a támo­gatásokat összpontosítani. A hatvan vállalatot érintő le­vegőtisztaság-védelmi ága­zatközi akcióprogramot más­fél milliárd forinttal, a tel­jes összeg egynegyedével se­gíti az alap. A program vég­ső célja, hogy a levegőbe ke­rülő szennyezőanyagok mennyisége több mint 30 százalékkal csökkenjen a tervidőszak végére. A ve­szélyes hulladékkal kapcso­latos cselekvési program megvalósításához szintén je­lentős összegeket juttatnak az alapból. A tervidőszak alatt két égetőmű építéséhez járul hozzá az alap; a dorogi építése már megkezdődött — a másfél milliárd forintos beruházáshoz 450 millió fo­rint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtanak —, a másik hulladékégetőmű tele­pítési helyét gondos környe­zeti és gazdasági hatásvizs­gálatok alapján jelölik majd ki. Ezek mellett lerakótele­pek és átmeneti tárolók léte­sítéséhez is hozzájárul a környezetvédelmi alap. Tudjátok-e, kislányok, mi­lyen nap van ma? Kati és Andrea, mindket­ten általános iskolások, az 5. d-be járnak a Békéscsabai 2. Számú Általános Iskolá­ban — összenéznek, tanács­talanul ingatják a fejüket. — Ma van május harma- - dik szerdája, a madarak és fák napja, ilyenkor szoktak kimenni az iskolások vala­melyik közeli erdőbe, vagy folyópartra, és ismerkednek fával-virággal-madarakkal- gombákkal. — Hát, a múlt hétfőn mi is voltunk kerékpárral a pósteleki erdőben, játszot­tunk, meg az anyák napi mű­sort próbáltuk. — Más? — Más nem volt. De a környezetismeret-órákon szoktunk ilyesmikről beszél­getni, és amit tanulunk, meg is nézzük a valóságban. — Szerintetek mit jelent a természet- és környezetvéde­lem? — Azt, hogy ne dobáljuk el a szemetet, gondozzuk a növényeket. — Azt mondják a felnőt­tek, hogy rosszak a mai gye­rekek, tördelik a kis fákat, letapossák a virágokat. Igaz ez? — Sajnos, tényleg van ilyen. Szerintem főleg azok a gyerekek tesznek ilyet, akik egész nap szabadon csa­varoghatnak. Én egyszer a kertben tépkedtem a szőlő­leveleket, és jól leszidtak. De van, aki azt tehet, amit akar, nem szólnak rá otthon... * * * — Ma van a madarak és fák napja. Az önök iskolá­jában április—májusban megtartják-e ezt a napot? Kovács Gábor, a Gyoma- endrődi 1. Számú Általános Iskola igazgatója máris so­rolja a programot: — Hogyne! Jövő pénteken lesz egy kirándulás, akadály- verseny, főzés, játék, és ter­mészetesen beszélgetés e té­máról, csak még az a kér­dés, hogy hová menjünk. Egyébként régen hosszú éve­kig megrendeztük ezt a na­pot az iskolában, aztán a perifériára került a termé­szetvédelem. Jó, hogy most visszaállítják, de ez persze csak úgy ér valamit, ha szinkronban áll az egész társadalom törekvéseivel. Er­refelé sok a hétvégi-ház, sok család jár horgászni, és ez is nagyon sokat jelent a nevelésben. Azt hiszem, ez egyébként ott kezdődik, hogy a gyerek vágyjon a természetbe, majd a követ­kező lépés, hogy a családdal együtt töltse ott a szabad idejét, a harmadik, hogy be­csülje a természetet. És van egy negyedik dolog is, amit hadd tegyek szóvá: sok ide­gen jön ide hétvégeken, és ami pusztítást, rongálást vé­geznek, szemetelnek! Sajnos, ezt is látják a gyerekek. A békési 3-as iskolában Korcsok Eszter és Jenei Bé­la igazgatóhelyettesekkel beszélgetünk. — Osztályonként van ta­nulmányi kirándulás, és mű­ködik egy környezetvédelmi szakkörünk. Most jut eszem­be, a gyerekektől hallottam, hogy egy napközis csoport ma megy a kiserdőbe, mert ma van a madarak, fák nap­ja. — Mennyit tudnak a mai gyerekek a természetről, a természetvédelemről ? — Kevesebbet tud a nagy átlag, mint a régiek, és mint amennyit kellene. Szerencsé­re most megint ráirányul a figyelem erre a kérdésre, de még mindig nem eléggé. Ott­honról se sokat hoznak, a család mással van elfoglal­va. Az azért biztató, hogy egyre több a hobbikért, aho­va a gyerekek is kijárnak. A gyulai 2-es iskolában Kurucz Lajos igazgató a be­szélgetőpartnerünk. — Tulajdonképpen két al­kalommal is szerepel nálunk a madarak és fák napja. Az egyiket ősszel, faültetés ide­jén tartjuk, mert szerintem nem mesélni kell a gyere­keknek, hanem bevonni őket. A téglagyári tavaknál ültet­jük a facsemetét, ezeket az­tán gondozzuk, ezek a mi fáink. S évente teszünk egy kirándulást Póstelekre, ahol osztályonként beszélgetnek a pedagógusok a gyerekekkel a madarakról, a környezet- védelemről, gombát gyűjte­nek, megismerik a fákat, bokrokat. Az iskolakörnyéki, és a Kuznyeck lakótelepi parkot is ápoljuk. — Elég-e, amit tanulnak a gyerekek, és ami példát lát­nak maguk körül? — Sok jó, de sajnos, sok rossz példát is látnak a gye­rekek. A parkokat például keresztül-kasul tapossák a felnőttek, s ugyanakkor mi az ellenkezőjére neveljük a diákjainkat. No, és az a rengeteg szemét az iskola környékén is! Azt se a gye­rekek teszik, legföljebb el­vétve. „Mikor gyerek voltam, alig vártuk a madarak, fák napját, ami ünnepnek szá­mított. Csatangoltunk a kis­erdőben, s még ma is em­lékszem egy-két fára, amit ott láttam először.” — hal­lottam egy pedagógustól. Jó lenne, ha a mai gyerekek is vinnének ilyen emléket a jövőbe... Tóth Ibolya Képek a BNV-ről A megnyitó vendégei: balról a második Maróthy László, az RtSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyet­tes, majd Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, az or­szággyűlés elnöke Nagy sikert arattak az Orosházi Unior Szövetkezet kis he­lyet foglaló, nagy teljesítményű kazánjai Ugyancsak sok látogatója volt az orosházi Kazép kiállított termékeinek Változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek a számító­gépek. Képűnk az.SZKI pavilonjában készült Fotó: Lőnyai László Részlet a Szarvasi Arborétumból Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom