Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

■ Megmerevedő frontok 1986. május 22., csütörtök Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Losonczi Pál szerdai programja Finnországban Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marcalija, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka Anatolij Gribkov hadseregtábornoknak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kíséretében szerdán küldöttség élén hi­vatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett. A de­legációt Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint a Honvé­delmi Minisztérium katonai tanácsának több tagja fogad­ta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Nyikolaj Szilcsen- ko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői főparancs­nokának magyarországi kép­viselője. TELEX • WASHINGTON Szerdán újabb nukleáris szerkezetet robbantottak a nevadai kísérleti telepen — jelentette a TASZSZ wa­shingtoni keltezésű tudósítá­sában. A szovjet hírügynök­ség hozzáfűzte, hogy az atom­robbantásra a közvélemény azon követelésének ellenére került sor, hogy vessenek vé­get az emberiség számára ha­lálosan veszélyes atomfegy­verkezési hajszának. <§> BONN Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök 24 órás ma­gánlátogatást tett Albániá­ban. Az ATA albán hírügy­nökség erről szóló szerdai je­lentésével kapcsolatban a bonni külügyminisztérium szóvivője közölte: a bonni kormány, amelyet a látoga­tásról előzetesen tájékoztat­tak, bármikor kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Albániával. A legfontosabb kérdések tisztázódtak. • PÁRIZS Szerdán országos rádiós és televíziós sztrájk volt Fran­ciaországban. Az újságírók, a színészek és a műszakiak szákszervezetei három köz­pont támogatásával így til­takoztak az első francia tv- csatorna, a több mint 40 éves TF1 magánkézbe adásának terve ellen. Az állami tv- csatorna kiárusítását a szo­cialista és a kommunista párt is ellenzi. (Folytatás az 1. oldalról) helyi tagszervezetek szövet­ségeként működik. A szerve­zetek rendszere behálózza az egész országot. Segíti a ha­zánk társadalmáról, törté­nelméről, kultúrájáról, gaz­daságáról szóló ismeretek terjesztését, tömöríti a Ma­gyarország iránt érdeklődő­ket. Losonczi Pál megköszönte azt a munkát, amelyet a tár­saság a testvéri kapcsolatok ápolásában eddig végzett és további eredményes munkát kívánt. A magyar tudományos és kulturális központot Gáti Ta­más igazgató mutatta be. A székházban hazai és finn elő­adók, művészek lépnek fel. Jelentős a központ zenei és filmprogramja, sok kiállítást szerveznek. Innen indulva a kocsisor a városházához érkezett, amelynek bejáratánál a vá­rosi tanács vezetői fogadták a magyar államfőt. Az eme­leti feljáratnál a vendégek megnézték Kimmó Kaivanto Lánc című alkotását, amely a népek barátságát szimbo­lizálja. Amikor Losonczi Pál és fe­lesége a városháza emeleti különtermébe lépett, már ott volt Mauno Koivisto finn köztársasági elnök és felesé­ge. Itt a két államfő beírta nevét a városháza vendég­könyvébe, majd a díszterem­be mentek, ahol Losonczi Pál A svéd fővárosban az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről ta­nácskozik 33 európai állam, továbbá az Egyesült Álla­mok és Kanada. Az értekez­letnek szeptember 19-ig be kell fejeződnie, de nyitott kérdés, hogy addig tető alá lehet-e hozni bármiféle zá­ródokumentumot. Mint a Reuter írja, több nyugat-európai ország im­már megelégedne egy „mini­javaslatcsomag” elfogadásá­val is, mondván: „A közvé­lemény elvárja, hogy végül felmutassunk valamit”. Ez a „minicsomag” azt a kötele­zettségvállalást tartalmazná, hogy az államok a meghatá­és felesége tiszteletére Hel­sinki város tanácsa ebédet adott. Losonczi Pál átadta Buda­pest vezetőinek és lakosai­nak üdvözletét, majd szólt a Helsinkiben folytatott tár­gyalások politikai jelentősé­géről. „Megbeszélésünkön teljes volt az egyetértés a nemzetközi politika vala­mennyi alapvető kérdésében. Megerősítést nyert, hogy a béke megőrzése, a nemzet­közi biztonság erősítése, az országok közötti békés együttműködés további elmé­lyítése mindkét országnak és népnek alapvető érdeke. Or­szágaink kapcsolatait Koivis­to elnök úrral úgy jellemez­tük, hogy azokat mélyen át­hatják a két nép közös ere­detéből, a rokonság tudatá­ból fakadó érzelmek. A kap­csolatok egyre inkább a ki­teljesedő, kölcsönösen elő­nyös és gyümölcsöző együtt­működés irányába fejlődnek” — mondotta pohárköszöntő­jében Losonczi Pál. A nap folyamán az Elnöki Tanács elnökének kíséreté­ben levő hivatalos személyek kétoldalú megbeszéléseket tartottak. Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke beható eszmecserét folytatott Tom Vestergard- dal, a finn kormány sajtófő­nökével a kétoldalú tájékoz­tatás fejlesztésének lehetősé­géről. Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes Sep­rozott szintet elérő katonai tevékenységről előre értesí­tik a többieket, évente ki­cserélik az ilyen tevékenysé­gek tervezett menetrendjét, valamint az összes aláíró államból katonai megfigyelő­ket hívnak meg ezekre a hadgyakorlatokra, illetve csapatmozgatásokra. Az Egyesült Államok azon­ban ragaszkodik a NATO- államok korábban egyezte­tett és előterjesztett követe­léseinek teljesítéséhez. Ha ezt nem elégítik ki, akkor vétójogával kíván élni — mondják a diplomaták. A stockholmi értekezleten — mint a többi össz-európai konferencián is — minden döntéshez valamennyi részt po Pietinennel, a külügymi­nisztérium politikai osztályá­nak vezetőjével a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdései­ről folytatott megbeszélést. Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettes Jermu Laine külkereskedelmi mi­niszterrel és Paavo Kaarleh- tóval, a külügyminisztérium gazdasági kérdésekben ille­tékes államtitkár-helyettesé­vel tárgyalt. Este a magyar nagykövet­ség épületében Losonczi Pál és felesége fogadást adott Mauno Koivisto és felesége tiszteletére. A fogadáson Jaakko Numminen államtit­kár, a finn Kalevala-emlék- bizottság elnöke átnyújtotta Losonczi Pálnak az emlék- bizottság ezüst plakettjét. Losonczi Pál volt a fővédnö­ke a Kalevala első kiadásá­nak 150. évfordulója alkal­mából Magyarországon tar­tott rendezvényeknek. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott Finnországban élő kulturális személyiségekkel, köztük Rácz István fotómű­vésszel és műfordítóval, aki könyvajándékot nyújtott át a fogadáson. Losonczi Pál el­beszélgetett Szilvay Géza és Szilvay Csaba zenetanárok­kal, akik Finnországban a Kodály-módszert népszerű­sítik. Losonczi Pál és felesége csütörtökön Lappföldre uta­zik, a finnországi hivatalos, baráti látogatás a késő dél­utáni órákban fejeződik be. vevő ország egyetértésére van szükség. Az amerikai küldöttség szóvivője elfogad­hatatlannak minősítette a „minicsomagot”, és leszögez­te: csak akkor egyeznek be­le bármibe is, ha az magá­ban foglalja a helyszíni el­lenőrzést. A Reuter idézi Wlodzimi- erz Konarski lengyel kül­döttségvezetőt, aki újságírók előtt szerdán kijelentette: a mostani, pénteken véget érő tárgyalási fordulón a várt­nál kisebb a haladás. A len­gyel diplomata felszólította a NATO-államokat, hogy mu­tassanak ugyanolyan meg­egyezési készséget, mint amilyent a Varsói Szerződés már mutatott a tárgyalások során. A követségfoglalók távoz­tak, az NSZK managuai nagykövetsége ismét nor­málisan működhet. Az épü­letet megszálló nyugatnéme­tek békés, szimbolikus ak­ciójukkal ugyanis nem akar­tak diplomáciai bonyodalmat kavarni, csupán kormányuk figyelmét szerették volna felhívni arra, hogy sürgősen szabadítsák ki a nicaraguai ellenforradalmárok által né­hány napja elrabolt honfi­társaikat. A kontrák ezen újabb — korántsem példa nélkül álló — terrorcselek­ménye ismét azt bizonyítot­ta, hogy a sandinista rend­szer ellen küzdő csoportok minden eszközzel, a fegyve­res támadások mellett ilyen emberrablásokat is felhasz­nálva igyekeznek fokozni a managuai vezetés nehézsége­it. Ugyanez a szándéka — ter­mészetesen egészen más szin­ten, a politikai és gazdasági lépések összehangolt alkal­mazásával — az Egyesült Ál­lamoknak is. Az elmúlt na­pok fejleményei, a Contado- ra-csoport tervezett béke­szerződése körüli diplomáciai kötélhúzás újból azt igazol­ta, hogy Washington minde­nekelőtt a nicaraguai kor­mány elszigetelését, s meg­döntését tűzte ki célul akár közvetett, akár hosszabb tá­von közvetlen eszközök be­vetésével. A jelek szerint gyakorlatilag tapodtat sem haladtak előre azok a tár­gyalások, amelyeknek felada­ta a békeokmány körüli el­lentétek feloldása lenne, s ilyen körülmények között ke­Eredményesnek és hasz­nosnak nevezte a szovjet vezetőkkel kedden folytatott hivatalos tárgyalásait szer­dán Moszkvában megtartott sajtóértekezletén Felip^ Gon­zalez spanyol miniszterelnök. A kormányfő külön kie­melte Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával folytatott élénk, őszinte, va­lóban párbeszédjellegű, s el­sősorban nemzetközi témák­ra koncentrált tárgyalását. A főtitkárral folytatott csak­nem ötórás tárgyalás hozzá­segített ahhoz, hogy jobban megértsem a Szovjetunió ál­láspontját, elsősorban a le­szerelési kérdésekben — je­lentette ki Gonzalez. Ennek kapcsán szólt arról, hogy Mi­hail Gorbacsovval nem vitat­ták meg Spanyolország NATO-tagságának kérdését. vés előrehaladást ígér a hét végére Guatemalába összehí­vott közép-amerikai csúcsér­tekezlet. Persze nehéz is lenne elő­relépésben reménykedni, amikor a szemben álló felek álláspontja közeledés helyett inkább távolodik, annak el­lenére, hogy Nicaragua a na­pokban terjesztett elő új ja­vaslatokat. A megmerevedő diplomáciai frontok leglénye­gesebb ütközési felületei a karibi régióban rendezendő hadgyakorlatok, a külföldi katonai szakértők jelenléte, a fegyvervásárlások, illetve a kontrák katonai támogatásá­nak kérdése. Ügy tűnik, a Reagan-kormányzat a kong­resszusi vonakodás ellenére sem hajlandó lemondani az ellenforradalmároknak szánt százmillió dolláros segély- csomagról, s ragaszkodik ah­hoz is, hogy Nicaragua egy­oldalúan — s a kontrák erői­nek esetleges felszámolását megelőzőleg — csökkentse haderejét. Márpedig ilyen feltételekbe Managua alig­ha egyezhet bele. A kompromisszum körvo­nalai helyett tehát inkább az ellentétek élesedése látszik a karibi horizonton. Ráadásul vészesen közeledik június 6., amikorra alá kellene írni a Contadora-csoport által ki­dolgozott békeokmányt. En­nek hiányában, egy esetleges kudarc esetén valószínű, hogy a tárgyalások, a politi­kai közvetítés helyett a fegy­verek vennék át a főszerepet a robbanásveszélyes térség­ben. Elekes Éva A politikus megerősítette, hogy hivatalos spanyolorszá­gi látogatásra hívta meg Mi­hail Gorbacsovot, aki a meghívást elfogadta. Az út részleteiről később állapod­nak meg. Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel folytatott és szintén eredményesnek nevezett tárgyalásaiból Feli­pe Gonzalez azt emelte ki, hogy mindkét ország a gaz­dasági, kereskedelmi, tudo­mányos és műszaki kapcso­latok szélesítésére törekszik. Az újságírók kérdéseire válaszolva a spanyol kor­mányfő elmondta, hogy Mi­hail Gorbacsovval folytatott tárgyalásán szó esett a cser­nobili atomerőműben történt szerencsétlenség hatásairól, a baleset külföldi visszhang­járól. Stokholmi értekezlet Nézeteltérések a nyugati államok között Gonzalez sajtóértekezlete Moszkvában Tudósítás az itótethirdetósról Halál a háborús bűnösre Amint arról már lapunkban is hírt adtunk, a zágrábi ke­rületi bíróság büntetőtanácsa Andrija Artukovics háborús bűnöst május 14-én halálra ítélte. A guislingi államtákolmányú „Független Horvát Állam” volt-belügyminiszterét a bíróság bűnösnek találta az ember­ségesség és a nemzetközi jog ellen elkövetett bűntettekben és háborús bűncselekményekben. Ezzel befejeződött a „balkáni Himmler” bűnperének egy hónapig tartó bírósági tárgyalása, aki több százezer ember haláláért és a jugoszlávok millióinak szenvedéseiért felelős. A nemzetközi jog alapján azonban csak annak a négy bűn- cselekménynek az alapján ítélkeztek felette, amelyekért az amerikai kormány ez év február 12-én kiszolgáltatta őt Ju­goszláviának. A háborús bűnös az ítélet ellen fellebbezést tehet Horvátország Legfelsőbb Bíróságánál. Az újvidéki Magyar Szó a tárgyalás megkezdésétől bő ter­jedelemben számolt be a bizonyítási eljárásról, a vád és a védelem munkájáról. A lap tegnap hozzánk érkezett május 15-i számában az alábbi helyszíni tudósítást közölte az íté­lethirdetésről. Andrija Artukovics hábo­rús bűnös vétkes azért, mert az úgynevezett Füg­getlen Horvát Állam bel­ügyminisztereként, kormány­tagként, a német és az olasz megszállók szolgálatába áll­va számos bűncselekményt követett el, közülük négy miatt ítélkezett felette a zágrábi kerületi bíróság. Ezért a négy bűncselekmé­nyéért Andrija Artukovicsot halálra ítélték. Az első: el­rendelte a polgári lakosság tömeges lemészárlását Vrginmostnál és Kerestinec- nél; elrendelte, hogy dr. Je- so Vidicset tartóztassák le, vigyék gyűjtőtáborba és ott öljék meg; rendeletet adott ki, hogy Samobornál gyil­kolják le a foglyul ejtett partizánokat. A négy halá­los ítéletet törvényeinkkel összhangban egységes egy­szeri halálbüntetéssé változ­tatták. Milko Gajski, a bírósági tanács elnöke felolvasta a döntés részletes megindok- lását, közölte az elítélttel, hogy jogában áll fellebbezni Horvátország Legfelsőbb Bíróságához, majd ezután elrendelte, hogy a vádlott to­vábbra is őrizetben marad­jon mindaddig, amíg az íté­let jogerőssé nem válik. Május 14-én 11 óra 40 perckor a zágrábi kerületi bíróság nagytermében egy­hónapos tárgyalás után le­zárult ' a történelem egyik legnagyobb háborús gonosz­tevője ellen indított per. Andrija Artukovicsnak soká­ig sikerült kibújnia az igaz­ságszolgáltatás alól, de ez­úttal is bebizonyosodott, hogy egyes bűntényeket nem lehet elfelejteni, egyes bűn­eseteket nem lehet meg bo­csátani és hogy ha négy év­tized után is, de a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket. Pontosan 11 órakor a zág­rábi kerületi bíróság nagy­termében mindenki ' felállt, hogy meghallgassa a bírósá­gi tanács ítéletét, amelyet a tanácskozás után Milko Gajs­ki tanácselnök tett közzé. Andrija Artukovics vádlott bűnös azért, mert a Függet­len Horvát Állam létrejötte után a német és az olasz megszállók védelme alatt és ezek szolgálatában állva An­te Pavelics rendeletére 1941. április 10-étől 1945. májusá­ig a Független Horvát Ál­lam belügyminisztere, igaz­ságügy-minisztere és állami jegyzője volt, annak az ál­lamnak a tisztségviselője, amelyben a fasiszta és usz- tasa ideológia által vezérelve vallási és faji gyűlöletet szí­tottak, tömeges kitelepítése­ket végeztek, üldözték, kí­nozták, a katolikus vallás fel­vételére kényszerítették az embereket, megölték a szerb, zsidó, cigány, horvát és más nemzetiségű polgárokat a gyűjtőtáborokban és a halál­táborokban. így Jasenovacon, Stara GradiSkán, Jadovnó- ban, Kerestinecen, a Kopriv- nica melletti Danicán, a pa- gi Slanóban, Jastrebarskón, Loborgradban, valamint Zág­ráb, Szarajevó, Sisak, Eszék, Karlovac, Gudovac, Djakovo, Glina, Bosanski Grabovac, Banija, Kordun, Lika, Bosz­nia-Hercegovina és Szerém- ség sok más vesztőhelyén, ahol száz és százezer embert, köztük nőket és gyermekeket öltek meg. 1. 1942 elején Vrginmost közelében Ante Pavelics je­lenlétében Artukovics meg­tudta, hogy a közelben fel­számoltak egy usztása alaku­latot, ezért megtorlásként el­rendelte, hogy gyilkolják le a környékbeli falvak polgá­ri lakosságát. E falvak lako­sait a közeli völgybe terelték és legéppuskázták. 2. 1941 végén Zágrábban a Kreäimir térre hurcoltak né­hány száz polgárt, Artuko­vics pedig elrendelte Ladis- lav Lahovskinak, hogy te­herautóval szállítsa őket Ke- restinecre, majd gépkocsin maga is követte a teherautó­oszlopot Kerestinecig, itt ren­deletet adott ki, hogy öljék meg a járműoszlop hátsó ré­szében haladó teherautókon ülő személyeket. Mintegy 400 személyt kitereltek a kamio­nokból és legéppuskázták őket. 3. 1941 májusában elren­delte Ferdo Kneznek, a Sremska Mitrovica-i rendőr­főnöknek, hogy Jeso Vidicset hurcolja gyűjtőtáborba. A rendőrfőnök teljesítette a pa­rancsot, Jeso Vidicset a Kop- rivnica melletti gyűjtőtábor­ba internálták, majd Jadov- nóba került, s többé nem tért vissza. Artukovics ezáltal meg­szegte a háborús és megszál­lási időszakra vonatkozó nemzetközi jogokat, mivel elrendelte a polgári lakosság megöletését, és törvényelle­nesen embereket hurcoltatott gyűjtőtáborokba. 4. 1943 elején Samobor kö­zelében, Ante Pavelicsot kí­sérve rendeletet adott ki, hogy a Zumberakon foglyul ejtett több száz partizánt vé­gezzék ki. Ezt meg is tették, éspedig úgy, hogy a foglyo­kat egy mezőre terelték, itt legéppuskázták, majd tan­kokkal eltaposták őket. Artukovics ezáltal meg­szegte a nemzetközi, jogokat, éspedig azzal, hogy az 1. 2. és 3. pontokban elkövetett cselekedeteket végrehajtotta, háborús bűntetteket követett el a polgári lakosság ellen. A vádirat 4. pontja alatt fel­tüntetett cselekedetei hábo­rús bűnök, hadifoglyok ellen elkövetett cselekedetek. A JSZSZK Büntető Törvénye 48. szakasza 1. pontja alap­ján e bűncselekedetek elkö­vetéséért halálbüntetés jár. A 48. szakasz 2. bekezdésé­nek 1. pontja alapján a bí­róság Andrija Artukovics vádlottat halálra ítéli. A bírósági tanács a Bün­tető Törvény rendelkezései alapján meghosszabbította Artukovics őrizetben tartá­sát. A tanácselnök röviden megindokolta az ítéletet, kö­zölte, hogy az elítélt felleb­bezhet és fellebbezhet azért is, hogy meghosszabbították őrizetben tartását. A bírósá­gi tárgyalás 11 óra 45 perc­kor fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom