Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-22 / 119. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Losonczi Pál szerdai programja Finnországban II Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését — az előzetes megállapodásnak megfelelően — 1986. júniusának első felében Budapesten tartják. (MTI) Pál Lénárd eszmecseréje a nemzetiségi szövetségek vezetőivel A hivatalos baráti látogatáson Finnországban tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán délelőtt megtekintette a Kesko Oy cég hakkilai üzemegységét. Itt Erkki Mansukoski vezérigazgató fogadta és tájékoztatta az úgynevezett K- Szövetkezeti Csoport tevékenységéről. Elmondta, hogy a nagykereskedelmi és importőr vállalathoz négyezer kereskedelmi egység tartozik. A szövetkezeti csoport behálózza az egész országot. A Kesko Oy cég a leányvállalatokkal együtt nyolcezer dolgozót foglalkoztat és az ország második legnagyobb kereskedelmi vállalata. A tájékoztatót követően a magyar államfőnek bemutatták a kávépörkölőüzemet, majd az Elnöki Tanács elnöke és kíséretének tagjai látogatást tettek a központi raktárban, és a mezőgazdasági gépek kiállítását tekintették meg. Innen a parlament épületébe vezetett az Elnöki Tanács elnökének útja. Itt Erkki Pystynen, a finn parlament elnöke fogadta és tájékoztatta a 200 tagú egykamarás törvényhozó testület működéséről. A parlamentben, amely hetenként kétszer tart teljes ülést, a finn mellett a svéd is munkanyelv. A képviselőket négy évre választják, legközelebb 1987. márciusában tartanak országos választásokat. A két ország parlamentjei között rendszeres kapcsolat alakult ki. A múlt esztendőben Erkki Pystynen vezetésével finn parlamenti küldöttség járt Magyarországon. Losonczi Pál megköszönte a tájékoztatást és kifejezte óhaját, hogy tovább erősödjék a két parlament kapcsolata. Az emeleti márványcsarnokban az Elnöki Tanács elnöke találkozott a parlament elnökhelyetteseivel és a képviselőcsoportok vezetőivel, majd beírta nevét a vendégkönyvbe. Losonczi Pál szerdán Helsinkiben ellátogatott az 1980- ban létesült magyar intézet székházába, mely otthont ad a helsinki magyar nagykövetség tudományos és kulturális központjának, valamint a 36 éves múltra visszatekintő finn—magyar társaságnak. Losonczi Pál az épület nagytermében találkozott a társaság képviselőivel. Heikki Koski, a finn—magyar társaság elnöke tájékoztatójában elmondta, hogy a társaság megalakítását a finn munkásmozgalom és a baloldali erők kezdeményezték. A társaság ma már a (Folytatás a 2. oldalon) Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára tegnap látogatást tett a hazai nemzetiségi szövetségek budapesti székházában, ahol kötetlen, baráti eszmecserét folytatott a magyarországi délszlávok, németek, románok és szlovákok demokratikus szövetségeinek elnökeivel és főtitkáraival. Tájékoztatót hallgatott meg a nemzetiségek szervezeti, közművelődési tevékenységéről, a nemzetiségi oktatás sajátos feladatairól és gondjairól, a magyar és a nemzetiségi lakosság együttműködésének tapasztalatairól. A nemzetiségi vezetők hangsúlyozták, hogy közös hazánk különböző nemzetiségei érzékelik az MSZMP, az állami és társadalmi szervek tudatos törekvését, hogy az állampolgári jogegyenlőség mellett a nemzetiségi létükkel összefüggő lehetőségeik is mindinkább kiteljesednek. Kiemelték, hogy a nemzetiségi szövetségek testületéi aktív, kezdeményező szerepet töltenek be a települések, a megyék és az ország közéletében. Válaszában Pál Lénárd átadta az MSZMP vezető testületéinek üdvözletét és jókívánságait. Hangoztatta, hogy a párt a lenini nemzetiségi politika elvi alapján áll és dolgozik, gyakorlata nem függ a nemzetiségi lakosság létszámától, és nincs alárendelve konjukturális, taktikai változásoknak. A Magyar Népköztársaságban élő, dolgozó nemzetiségekkel kapcsolatban megoldatlan alapkérdések nincsenek. A nemzetiségi szövetségek felelősséggel képviselik a nemzetiségek sajátos érdekeit, eredményesen betöltik társadalmi szerepüket. Befejezésül eredményes munkát kívánt a nemzetiségi szövetségek vezetőinek, aktivistáinak a kongresszusaikon meghatározott feladataik sikeres végrehajtásához. Megkezdődött az országos oktatáspolitikai tanácskozás Az oktatási törvény végrehajtásával összefüggő feladatokról, aktuális oktatás- és ifjúságpolitikai kérdésekről tartottak tanácskozást tegnap az Országos Széchényi Könyvtárban. A Művelődési Minisztérium által rendezett értekezleten — amelyen jelen volt Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese — a megyei, valamint a fővárosi tanácsok és tömegszervezetek illetékes vezetői, továbbá a megyei pedagógiai intézetek igazgatói vettek részt. A plenáris ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter szólt a közoktatás fejlesztési programjával és a szeptember 1-én életbe lépő oktatási törvénnyel kapcsolatos teendőkről. Mint mondta, az elmúlt tanévben vitára bocsátott dokumentumok alapján a nevelőtestületek véleményt nyilvánítottak a végrehajtási elképzelések minden lényeges kérdéséről, s ezek a pedagógusok többségének egyetértésével találkoztak. Kitért a vitában megfogalmazódott aggodalmakra is. Az iskolák önállóságára vonatkozó kritikai megjegyzésekhez fűzve hangsúlyozta: a pedagógustársadalom nagyobb szakmai önállóságát, öntevékenységét elsősorban a képzés és a továbbképzés megjavításával, a színvonalas szaktanácsadás kibontakoztatásával kell segíteni, s lehetőséget adni a pedagógusoknak a nagyobb önállóság által is megkövetelt szakmai ismeretek, készségek megszerzéséhez. Sokan kétkedve Ítélték meg az elvek és törekvések megvalósításának lehetőségeit is. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte: a következő évtizedekben a közoktatási rendszer fejlesztésének középponti eleme a ma tapasztalható hiányok fokozatos felszámolása, a tartalmi korszerűsítéshez szükséges anyagi intézmény- és személyi feltételek biztosítása. Szólt a Minisztertanács által nemrégiben elfogadott, a VII. ötéves tervre szóló közoktatási társadalmi-gazdasági programról, s ismertette az ennek megvalósítását szolgáló tanterembővítési, valamint a pedagógusellátottság javítását szolgáló lehetőségeket. A közoktatás irányításában várható változásokról szólva kiemelte: ezek célja az irányítás színvonalának emelése és a hatékonysági növelése. A területi és helyi irányításnak tiszteletben kell tartania az iskolák önállóságát, s szükséges, hogy folyamatos ellenőrzésük elsősorban az iskolák munkájának eredményeire és ne az egyes pedagógiai mozzanatokra terjedjen ki. A most megalakuló iskolatanácsok fontos szerepet játszhatnak az iskolai demokratizmus fejlesztésében, a társadalmi nyilvánosság intézményesítésében. Az illetékes szakminisztériumoknak a korábbinál nagyobb szerepe pedig egyebek között lehetőséget ad a szakmai képzés minőségének, javítására, eredményeinek ellenőrzésére. A különböző irányítási feladatokat a végrehajtási rendeletek pontosan szabályozzák majd. A tartalmi korszerűsítés kérdésével kapcsolatban a miniszter szólt az e tanévben megindult ötéves technikusképzés további intézményi és tárgyi feladatairól, a két tannyelvű gimnáziumok létrehozásának egyre sürgetőbb társadalmi igényéről, s arról, hogy a számítástechnikai ismeretek oktatását a VII. ötéves terv során az egész közoktatásra kiterjesztik. Áttekintette a tantervi és tankönyvi korrekciós munka eddigi állomásait és jövő évi tennivalóit is. Köpeczi Béla hangsúlyozta: a szeptember elsején életbe lépő oktatási törvény rendeletéinek megismertetéséhez és feldolgozásához, az egységes szemlélet kialakításához nagy feladat hárul a megyei irányító szervekre, de ügyelni kell arra is, hogy a jogszabályok bevezetése ne terelje el a figyelmet az iskolai munka tartalmi tennivalóiról. Az ifjúságpolitikai munka aktuális kérdéseiről Kovács Jenő, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese szólt. Mint mondta, az oktatás- és ifjúságpolitika, illetve a megújuló diákmozgalom törekvései sok tekintetben azonosak. A cél az, hogy az iskolákban kialakuljon a diákok öntevékenységre épülő sokoldalú aktivitása, s a demokratikus önkormányzati formák keretei között az ifjúság elsajátíthassa azokat a képességeket és készségeket, amelyek lehetővé teszik a későbbi, felelősségteljes közéleti tevékenységüket. Az ifjúsági munkának az eddigieknél nagyobb anyagi és személyi támogatást kell kapnia a különböző állami, társadalmi és tömegszervezetek részéről is. A mozgalom megújulása, politikai, tartalmi, szervezeti változása csak körültekintően, fokozatosan, a feltételek megvalósulásával együtt mehet végbe, ám a jövőben mindenhol meg kell indulnia a helyi sajátosságokat, s az oktatáspolitika céljait figyelembe vevő önálló cselekvési programok kidolgozásának — mondotta az előadó. A részvevők ezután szekcióüléseken vitatták meg az elhangzottakat, s cserélték ki gondolataikat a további feladatokról. Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyitotta meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt. (Képösszeállításunk a 3. oldalon.) Megnyílt a tavaszi BNV Harminc ország, köztük hazánk, továbbá Nyugat- Berlin több mint kétezer kiállítójának részvételével tegnap délelőtt a kőbányai vásárvárosban ünnepélyesen megnyitották a 83. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A vásárváros főterét a Nemzetközi Vásárok Szövetségének emblémája és a részt vevő országok nemzeti lobogói diszítették. A verőfényes napsütésben a főtéren gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei: Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja; jelen voltak külföldi vendégek is: Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszter, Giovanni Prandini olasz külkereskedelmi államtitkár, Jon Carling svéd ipari minisztériumi államtitkár, Konsztantin Kozmov bolgár és Vlagyimir Voroncov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes, Ivata Kazuo, a Toshiba cég volt elnöke, a Japán—Magyar Gazdasági Klub elnöke. Jelen volt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, ott voltak a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet. fejlett nem szocialista országok cégei — legnagyobb területen az osztrák és Német Szövetségi Köztársaságbeli partnereink — jelenlétükkel tanúsítják, hogy a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása kölcsönös érdekünk. Ebben a szellemben üdvözöltük nemrég Budapesten a magas szintű belga gazdasági delegációt. A bizalom és érdeklődés jelének tartottuk azt is, hogy az Élelmiszerkereskedők Nemzetközi Szövetsége az eredetileg elhatározott időpontban Budapesten tartotta meg összejövetelét az atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenség után. Felfogásunk szerint ezeket a találkozásokat a tényleges érdektől vezérelt józan ész sugallja, ez felel meg korunk igazi igényeinek. Valljuk és szívesen vállaljuk 4- mondotta többek között —, hogy bonyolult, ellentmondásos nemzetközi helyzetben a gazdasági érintkezéseknek, az egymásrautaltságból fakadó kapcsolat erősítésének a politikai feszültséget csillapító, jótékony hatása van. De mi elsősorban nem ezért akarjuk bővíteni külgazdasági kapcsolatainkat, hanem azért, hogy gazdaságunk egészséges fejlődésének feltételeit külgazdasági oldalról is megteremtsük. Szükségünk van a nemzetközi munkamegosztásból eredő előnyökre, többek közt a kiállítások útján megszerezhető információkra, egyáltalán saját termékeink megméretésére. örvendetes, hogy ma már alig fordul elő olyan magyar termék, amelyiknek a kiállítás a végcélja és nem közbeeső-bemutató állomása a hazai és külföldi érvényesülés felé vivő úton — mondotta, majd megnyitotta a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vendégek ezután sétát tettek a vásárvárosban. Veress Péter beszéde A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség résztvevőit, majd így folytatta: — A Budapesti Nemzetközi Vásár a beruházási javak egyre rangosabb bemutatója. Ez a kiállítás VII. ötéves tervünk első esztendejének kiemelkedően fontos gazdasági rendezvénye. Azt akarjuk, hogy megfelelően tükrözze a magyar népgazdaság műszaki fejlődésének meggyorsítása, szerkezeti átalakítása, a munka termelékenységének fokozása érdekében tátt erőfeszítéseinket. Ezek fort-tos előfeltételei annak, hogy párhuzamosan eleget tudjunk tenni a gazdaság dinamikusabb növekedési, a belső ellátási és a külső egyensúly-javítási követelményeknek . Budapesten ekkora területen beruházási szakvásárt még nem rendeztünk. A növekvő hazai és külföldi érdeklődést bizonyítja, hogy a kiállítók által elfoglalt terület 5 százalékkal haladja meg a tavalyit, mintegy százhatvannal többen kínálják terméküket, mint egy esztendővel korábban. Mindössze két nyugati cég mondta le részvételét, de voltak, akik rögtön készséggel a helyükre léptek. A külföldi partnercégek egyre jobban felfedezik Budapestet, mint nemzetközi vásárközpontot. Az ösz- szes kiállítási területnek jelenleg 37 százalékán külföldi árukkal ismerkedhet meg az érdeklődő szakember, a vásári látogató. A nem szocialista országokból érkező cégek közel 25 ezer négyzet- méter területen állítanak ki, ez 23 százalékkal nagyobb a tavalyinál. örülünk annak, hogy legnagyobb kiállítóink változatlanul színvonalas, szines bemutatóval tisztelik meg rendezvényünket. A szocialista országok jelenléte, mint eddig, most is szemléletesen fejezi ki a KGST-együttműködés eredményeit, a további fejlesztés lehetőségeit. A
