Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

1986. május 16., péntek

o

Postai tanácskozás Békéscsabán

Gyulán vendégszerepelt az Orosz állami Népi Együttes

hatni akrobatikus mutatványokkal bírták vastapsra a közönséget. Anatolij Kozin, a zenekar vezetője, s a zenészek — mind méltó partnerei a tánccsoportnak.

A „Darvak” című tánckompozíció a háborúban elesett hősöknek állított emléket, majd az ezermestereiről híres Tula város „kovácsai” mutatták be ügyességüket. Az ősi Vlagyimirból is hoztak táncot, a bohókás-ked- ves négyest többször is visz- szatapsolta a közönség.

Az első rész fergeteges, doni, kozáktánccal ért véget, a szünetben aztán latolgathattuk, mi tetszett legjobban? Nem tudtunk dönteni.

A második részben már ismerősek az arcok, hiszen ha csak egy szemvillanással, egy gesztussal, egy mosollyal is, de minket, a közönséget is bevontak a játékba. Így volt ez az uráli, majd a cigánytáncban, s a Jeges-tenger mellől származó korják táncban is. A „Reggel” című lírai tánckép ifjú párja nemcsak tánctudásával, de színészi játékával is kitűnt, s tetszett a szibériai pimről — azaz nemezcsizmáról — szóló koreográfia is. A kelet titokzatos világába kaptunk betekintést az indiai művészetet idéző burját tánccal, melyet egy tréfás férfitánc, s „A béke indulója” című kompozíció követett.

Mintegy száz nemzetiség él a köztársaságban,, melyet e táncosok képviseltek. Bizonyára a bőség zavarával küszködtek, mikor műsorukat összeállították. Mi mindenesetre így összegezhetjük az esten látottakat: a műsor gazdagságával, a 70 tagú tánc- és zenekar ügyességével, csak a jelmezek szépsége vetekedhetett.

N. A.

Ünnep volt május 14-e azoknak, akik szeretik a népi táncot, akik kíváncsiak arra, más népek hogyan őrzik, ápolják tánchagyományaikat. A Gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban ezen az estén mutatkozott be az Orosz Állami Népi Együttes.

Sok hivatásos tánccsoportja van a Szovjetuniónak, ezek között mint a műsor bevezetőjében megtudtuk — talán legfiatalabb, tíz esztendős a most megyénkben vendégszerepeit csoport. Ám" ifjúkora ellenére igazi — a

szó legnemesebb értelmében — profi műsort láthatott a közönség az OSZSZK kiváló népművésze, Tamara Lukjá- nova által irányított Kom- szomol-díjas együttestől.

Már beköszöntő számuk, a 20 gyönyörű leány leheletkönnyű mozdulatai ámulatba ejtették a közönséget. Majd a baskír koreográfia, a „Vadászok”, s az ezt követő kedves kalmük népi tánc, a „Csintalanok”.

Az orosz körtáncban mutatták csak meg igazán, mit tudnak. Mit sem törődve a föld gravitációjával, mondA burját tánc a kelet titokzatos világát Idézte

Fotó: Szfike Margit

Tegnap és ma tanácskoztak, illetve tanácskoznak a Szegedi Postaigazgatóság — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye — városi és körzeti postahivatalainak vezetői Békéscsabán, a KISZ vezetőképző táborban az időszerű postaforgalmi feladatokról, a közönségszolgálat javításának lehetőségeiről.

Az értekezleten a Magyar Posta központjából dr. Asztalos Ferenc szakosztályvezető, Jakab Györgyné ügyosztályvezető, a Szegedi Postaigazgatóságról Rózsa István igazgató, Gyimesiné dr.

Etsedy Sarolta és dr. Lenézd László igazgatóhelyettesek válaszoltak a szakemberek által felvetett kérdésekre. A Békés Megyei Lapkiadó Vállalat képviseletében Csala János igazgató adott tájékoztatást az aktuális hírlapfejlesztési feladatokról.

Sajtótájékoztató az elektronika elterjesztéséről

Tegnap a Parlamentben sajtótájékoztatót tartottak az elektronika hazai elterjesztéséről.

Pál László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főcsoportfőnöke elmondta, hogy a különböző elektronikus megoldások alkalmazásának folyamata a VII. ötéves tervidőszakban felgyorsul, s az elektronika a gazdasági élet egyre több területén válik fontos termelési tényezővé. Az elektronizá- ció elterjesztését a számítástechnikai központi fejlesztési program" folytatása, az elektronikai gazdaságfejlesztési program, illetve az ezekkel összefüggő kutatási és fejlesztési programok is segítik.

Á számítástechnikai program megvalósítása már 15 évvel ezelőtt megkezdődött, azóta jelentős eredmények születtek a berendezések fejlesztésében, az export bővítésében és a szakember- képzésben is. A szélesebb értelemben vett számítás- technikai ipar ma már évente mintegy 12 milliárd forintért állít elő ilyen termékeket, és ezek háromnegyedét külföldre szállítják. Eddig 300 ezren vettek részt számítástechnikai szakemberképzésben, mintegy 50 ezren fejlesztő szakemberré váltak. Az alapismereteket ennél is többen sajátították el tanfolyamokon, szakközépiskolai oktatáson. Az utóbbi időben rendkívül

gyorsan fejlődött hazánkban a számítástechnikai programalkotás, a nagyobb vállalatokon kívül ezer kisvállalkozó is szerepet vállal a szoftverkészítésben. Ugyanakkor a számítástechnika alkalmazásában még nem tartozunk az élenjárók közé. Eredménynek könyvelhető el. hogy 15 éve még csak 80 számítógép üzemelt az országban, s a géppark 60-fé- le berendezésből állt, ma viszont már kétezer, többnyire univerzális számítógépet, továbbá 20 ezer mikroszámítógépet használnak a vállalatok, s magánkézben is mintegy 80-85 ezer kisgép működik. A hazai gyártás fejlődésével és a szocialista országok együttműködésével egységesebbé vált a hazai számítógép-állomány. Míg általában jelentősen fejlődött a magyar számítástechnikai ipar és alkalmazás- technika, az ugyanebbe az ágazatba tartozó távadat-fel- dolgozás fejlődése elmaradt a kívánt színvonaltól. Magyarországon jelenleg 550 ilyen távadat-feldolgozó berendezés üzemel, amelyek nyolcezer, terminált szolgálnak ki.

Pál László ezután arról szólt, hogy az elektronikus megoldások széles körű el-, terjesztése, társadalmi-gazdasági hasznosításuk érdekében valamennyi KGST-ál- lamban nagy erőfeszítéseket tesznek. A szocialista gazdasági közösség komplex programjában is immár az első helyen szerepel az elektroni. ka fejlesztése és az automatizálás.

A szocialista közösség hosszú távú terveivel összhangban hazánkban is központi program segíti mind az elektronikus alkatrészek gyártását és fejlesztését, mind pedig azok hasznosítását. Az ilyen alkatrészek gyártásának bővítésére rövidesen terv készül az 1987-et követő esztendőkre is. A másik, társadalmi-gazdasági központi fejlesztési program olyan társadalmi környezetet, gazdasági feltételeket kíván teremteni, amelyek elősegítik az elektronika elterjesztését, alkalmazását. Megvalósításuk során már kedvező eredmények is születtek, például jól halad az államigazgatási információs rendszer kiépítése, kibontakozik a posta távközlési programja sitb. E programok megvalósításának gyorsítása érdekében a kormányzat több gazdaságszervező intézkedést is tett.

Az elektronikai programokat a VII. ötéves tervidőszakban több kutatásfejlesztési célprogram is támogatja. Ezek felölelik az alkatrészkutatásokat, a finommechanikai eszközökhöz szükséges vezérlők, érzékelők, valamint a számítástechnikában és hírközlésben használatos elektronikus alkotóelemek fejlesztését.

A város szélén, Békéscsabán 1979-ben vették birtokba a modem épületet a ké- pezhetetlenül súlyos, értelmi fogyatékos, mozgássérült, önálló életre, önmaguk ellátására képtelen gyerekek és gondozóik. „Az a fontos, hogy boldogok lehessenek ebben az otthonban és meglevő képességeiket lehetőség szerint a legteljesebben kifejlesszük — nyilatkozta a nemrégiben kiváló egészség- ügyi intézménnyé lett gyermekotthon igazgatója, dr. Ácsai Pál.

— Ezek a gyerekek nem tehetnek arról, hogy ilyennek születtek, de nekik is joguk van emberi módon élni, tiszta ruhában járni, nevetni, játszani, dolgozni és örülni!

A gyermekotthon környéke, épülete, belső terei, tágas folyosói és játszóudvara mind-mind szerető gondoskodásról tanúskodnak. Tisztaság, rend, jó levegő, gazdag növényzet a falakon kívül és belül, no meg sok ötlet a játékok különleges formájához, a szabad idő hasznos eltöltéséhez, a munka alapelemeinek kibontásához.

Kettőszázharminc gyerek, 180 dolgozó, orvos, nővér, a technikai feltételeket biztosító ember éli itt mindennapjain. „Nem fárasztó közöttük lenni — mondják a törzsgárdatagok. — Sajnálni senkit sem szabad. Nevelni, gondozni kell őket percről percre óriási türelemmel. Csak így lehet, s a szerete- tet többszörösen visszaadják.” Tagadhatatlan, hogy sokan nem bírják az itteni munkát. Testileg, lelkileg nem viselik el a fokozott terhelést. Hát igen, azok veszik a munkakönyvüket, s jönnek helyettük mások.

Legszívesebben mindenkinek megmutatnám ezt az intézetet. Egészségügyi dolgozóknak, pályakezdőknek, a nővérek munkáját lebecsü- lőknek, a hétköznapok embereinek, hogy lám, így is lehet élni, dolgozni, nevelni. Kötelezném a gyermeket váró cigarettával, alkohollal, gyógyszerrel felelőtlenül visszaélő kismamákat, hátha jövendő gyermekük érdekében mégis az egészséges életmódot választanák. Megnyugtatnám azokat a szülőket, akikkel a természet, az öröklődés törvényeinek olykor kegyetlen vonásai elbántak : gyermeküknek minél fiatalabb korában itt van jó helye! Mondják, hogy a nagyobbak közül néhány napra sokakat hazavinnének és visznek is. Van, aki néhány órán belül visszavágyik az otthonba. A maguk módján ők itt boldogok...

Bede Zsóka Fotó: Kovács Krxsébet