Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

NÉPÚJSÁG 1986. május 15., csütörtök Településfejlesztés az ezredfordulóig Tanácsülés Mezökovácsházán A Mezőkovácsházi Városi Tanács tegnap, május 14-én tartotta ülését. Először dr. Fekete Lajos tanácselnök számolt be a két ülés közöt­ti munkáról, majd elfogad­ták a nem lakás céljára szol­gáló építmények adójáról szóló tanácsrendeletet. Ez­után Szarvas Attila tanács­elnök-helyettes előterjeszté­sében megvitatták a város hosszú távú (1986—2000) tele­pülésfejlesztési koncepcióját. A lehetőségeket taglalva az írásos beszámoló megálla­pította, hogy a gazdasági nö­vekedés üteme a kilencvenes évekig mérsékelt marad, a településfejlesztés anyagi háttere lényegesen csak az A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatása szerint az idén mintegy 42 ezren je­lentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tára; ezéken az új tanévben összesen 16 700 első éves hallgatónak jut hely. Az 1986/87-es tanévben mintegy 2900-zal többen kí­vánnak továbbtanulni, mint azt megelőzően — a növeke­dési aránya megegyezik az érettségizők számának 7,5 százalékos emelkedésével. A felvételi keretszám bővítése elsősorban a pedagógusképző intézményeket érinti: ezek­be egyébként örvendetesen megnőtt a jelentkezők szá­ma is. A tanárképző főisko­lákon 10,6 százalékkal, az óvónő- és tanítóképzőkben 7 százalékkal többen kívánnak továbbtanulni, mint tavaly. A korábbi évekhez hason­lóan magas a tudomány- egyetemekre — leginkább a bölcsész és jogi karokra — pályázók száma: az ELTE bölcsészettudományi karán például négyszeres, a szegedi József Attila és a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem bölcsészkarán két és félszeres a túljelentke­zés. Nőtt az érdeklődés a közgazdasiági és gazdasági jellegű egyetemek és főisko­lák iránt is, így például a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemre 15 százalékkal emelkedett a je­lentkezők száma, ide jelen­leg háromszoros a túljelent­kezés. Érdekes, hogy az orvostu­dományi egyetemeken belül az idén az eddigieknél töb­ben választották a fogor­vosi kart, az agrártudomá­nyi egyetemek közül pedig a tavalyihoz viszonyítva jó­val többen jelentkeztek a gödöllői egyetemre, a Sop­roni Erdészeti és Faipari Egyetemre, valamint a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem­re. Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági főiskolák iránt is. időszak második felében bő­vülhet. Nagyobb figyelmet kell viszont fordítani a ter­mőföld és a geotermikus energia hasznosítására. Elő­zetes számítások szerint Me- zőkovácsháza népessége az ezredfordulóig lassan, de fo­kozatosan emelkedik. Ezzel párhuzamosan nő az igény a bölcsődék, az óvodák, az iskolák iránt. Alapvető cél a mezőgazda­ság és az erre épülő élelmi­szergazdaság fejlesztése, va­lamint az önálló ipar meg­teremtése. Kiemelten kell kezelni többek között a la­kásépítést, az oktatási fel­tételek javítását, a szenny­vízelvezetést. Később kerül­Az idén a műszaki egye­temekre és főiskolákra át­lagosan 4, illetve 5 százalék­kal többen jelentkeztek, el­sősorban ezúttal is az építé­szeti, valamint a villamos karok és szakok vonzottak sok diákot, ám egyes karok — így például a kohászati szakterület — iránt tovább­ra is kisebb az érdeklődés. A legnagyobb arányú a je­lentkezés immár hagyomá­nyosan a Színház- és Film- művészeti Főiskolára: ide huszonötször többen szeret­nének bejutni, mint ameny- nyi a felvehetők száma. A múlt évihez hasonlóan, minden felvételiző összesen 120 pontot érhet el úgy, hogy a középiskolai eredmé­nyek alapján maximum 60 pontot vihet magával, s a felvételi vizsgáival további hatvanat szerezhet. A matematikából, fiziká­ból, biológiából és kémiából felvételizők az idén május 19-én és 20-án írják meg a közös érettségi-felvételi dol­gozatukat, a többiek június 23-án és 24-én írásbeliznek a felsőfokú intézményekben. A szóbeli vizsgák június 23. és július 7. között lesznek. Az egyetemek és főisko­lák július 15-ig döntenek a felvételekről, illetve továb­bítják a jelentkezők átirá­nyítási kérelmét. Az érintet­teket írásban értesítik, az elutasítottakkal közlik a fel­vételi vizsgán elért pontszá­mot, a döntés okát, vala­mint a fellebbezési lehetősé­get. A fellebbezéseket, illet­ve a továbbtanulással kap­csolatos esetleges kérelmeket a felsőoktatási intézmények­hez legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni­Az idei felvételi rendszer­ben nincs változás, az okta­tási törvénynek a felvételi eljárással kapcsolatos új jogszabályait elsőként az 1987-es felvételiknél alkal­mazzák majd. hét sor az alap- és középfo­kú intézményhálózat teljes kiépítésére. Az iparban min­denekelőtt az intenzív fej­lesztés és az exportképesség fokozása kerül előtérbe. Az élelmiszeriparban alapvető feladat, hogy az itt megter­melt alapanyagokat, elsősor­ban a húst és a vetőmagot helyben dolgozzák fel. A te­lepülés természeti adottsá­gai lehetővé teszik az ide­genforgalom felléndítését. A termálvizet gyógyászati és üdülési célokra is fel lehet használni. Ehhez azonban szükség lesz pihenőkomple­xumra és szállodára. S. 8. Több étolaf Az idén a tavalyinál 4-5 százalékkal több étolajat ál­lítanak elő a hazai fogyasz­tók számára a Növényolaj­ipari és Mosószergyártó Vál­lalatnál. Azt ígérik, hogy ezen a nyáron folyamatos lesz az ellátás a napraforgó- étolajból, s repceolajból is legyártják a kereskedelem által igényelt mennyiséget. A növényolajipar hat gyá­rának kapacitása jelenleg arra elég, hogy étolajból a megnövekedett hazai szük­ségleteknek megfelelő meny- nyiséget előállítsák, napra­forgó-étolajat nem exportál­nak. Külföldre — a több éves gyakorlatnak megfele­lően — csak az itthon feles­legesnek bizonyuló, finomí­tás előtt álló nyers növényi olaj kerül. Kollár Lajos, a vállalat kereskedelmi igazgatója el­mondotta. hogy gyáraik rö­videsen befejezik a tavaly felvásárolt 600 ezer tonna napraforgó feldolgozását. Az idén több termény átvételé­re készülnek fel. Megfelelő termés esetén 640 ezer tonna napraforgót és 110 ezer ton­na repcét, szóját és lenma­got vesznek meg a nagyüze­mektől. Az idén palackos naprafor­gó-étolajból 46 ezer tonnát gyártanak. Mivel a finomí­tó- és töltőkapacitás bővíté­se csak az év végére fejező­dik be, a termelés fokozá­sát a szabad szombatok je­lentős részének igénybevéte­lével, a gépek jobb kihasz­nálásával érik el. A vállalat eddig is gondoskodott a pa­lackok gyártásáról, ami ál­talában kevésnek bizonyult, ezért most rákospalotai és győri gyárukban új palack­fúvó gépeket állítanak üzembe. Az év végétől az étolaj töltéséhez a jelenlegi­nél 10 százalékkal több fla­kon áll rendelkezésükre. Az exportra szánt nyers növényi olajból a tavaly ér­tékesített mintegy 150 ezer tonnánál többet szándékoz­nak eladni a konvertibilis piacokon. Egyetemi, főiskolai felvételezők Június elsejétől új vasúti menetrend A június elsején életbe lé­pő új vasúti menetrendről, valamint a MÁV gazdálko­dásának egyes kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat tegnap Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója. Elmondta: a menetrend szerkezetét úgy alakították ki, hogy az a lehető legjobban alkalmazkodjék a mostaná­ban egyre gyakrabban vál­tozó utazási igényekhez, ugyanakkor elősegítse a jár­műpark gazdaságos, haté­kony üzemeltetését. A fonto­sabb változások elhatározá­sakor figyelembe vették az elmúlt időszak tapasztalata­it, valamint az utasok köz­érdekű — és megvalósítható — javaslatait is. A nemzet­közi vonatforgalom újdonsá­gai közé tartozik, hogy — egyelőre három útvonalon — elindítják az Interexpressz vonatokat. A Hungária Bu­dapest és Prága, a Metropol Budapest és Berlin, a War- sowia pedig Budapest és Varsó között közlekedik. Az új menetrendeket má­jus 15-től árusítják a MÁV közönségszolgálati irodájá­ban, valamint a pályaudva­rokon. A tájékoztatón szó volt a kedvezményekről is. A MÁV-nak nincs lehetősége ebben az évben új állandó utaskedvezmények bevezeté­sére, azt azonban bejelentet­ték, hogy a nyugdíjasok hétfőtől péntekig szóló ked­vezményes utazási lehetősé­gét egész hétre kiterjesztet­ték. Az idén is több rendez­vényre biztosít a vasút vi­szonylag magas alkalmi ked­vezményt. ötvenszázalékos kedvezménnyel utazhatnak majd a látogatók a szegedi ipari vásárra és az őszi BNV-re. A hortobágyi lovas­napok és a tavaszi BNV lá­togatói 33 százalékos kedvez­ménnyel utazhatnak. A nyu­gatra utazó, s 26 évesnél fia­talabbak részére ajánlja a MÁV az Interrail igazolvány megvásárlását, amely a ma­gyar vonalszakaszon 50 szá­zalékos kedvezményt bizto­sít, a nyugat-európai vasút­vonalakon pedig további díj­fizetés nélküli utazásra jo­gosít. Az egy hónapig érvé­nyes igazolvány ára jelen­leg körülbelül 8200. forint. A nyugatra utazó 60 évesnél idősebb nők és 65 évesnél idősebb férfiak részére az RES-kedvezmény igénybe­vételét javasolják. II KISZ kongresszusa előtt Kommunisták a KISZ-ben, fiatalok a pártban A belpolitikai nap­tár következő je­lentős eseménye a KISZ XI. kong­resszusa lesz. Az if­júsági szövetség legfelső fóruma má­jus végén tanács­kozik. A kongresszusi felkészülés finiséhez érkezett. A közelmúltban megtartott bu­dapesti és megyei KlSZ-küldöttgyűlések- kel befejeződött a kongresszus szervezeti előkészítése. Kialakult és megmérettetett a politikai mondanivaló, a KISZ programja. A KISZ tagjainak többsége egyetért a mozgalom továbbfejlesztésének fő irányai­val. Támogatja, hogy a KISZ-nek a mai­nál élesebb politikai arcéle legyen. A poli­tikai jelleg erősítése azt igényli, hogy egy- egy munkahelyen, intézményben, vagy egyetemen a KISZ az eddig is csak látszó­lag, formálisan meglevő monopol helyze­tének görcsös fenntartása helyett valódi hegemon szerep betöltésére törekedjen a fiatalok körében. Szükségesnek tartják, hogy a KISZ te­vékenysége jobban irányuljon a fiatalabb korosztályokra. Így a KISZ tevékenységé­ben a mainál minőségileg nagyobb fi­gyelmet fordít a diákokra, a pályakezdők­re, és a családalapítókra. A KISZ-tagok nagyobb hányada úgy ítéli meg, hogy az ifjúsági szövetségnek a jövőben jobban el kell ismernie és figyelembe kell vennie az egyes ifjúsági rétegek és korosztályok kü­lönbségeit. A programalkotástól a szerve­zeti rend kialakításáig a mozgalom min­den lényegi területén érvényesíteni kell, hogy az egyes ifjúsági rétegek élethelyze­te, tapasztalatai, felkészültsége és — gond­jai különbözőségéből adódóan — gyakran érdekei is eltérőek. A KISZ tagjai a már korábban kibontakozott demokratizálási folyamat megerősítését és továbbvitelét igényelték. Ez a törekvés a szervezet lé­nyegéből fakad: a KISZ csak akkor tud tartós politikai és erkölcsi tekintélyt ki­vívni, ha a tagsága nap mint nap meg­győződhetik arról, hogy a szövetség az övék, általuk és értük működik. Márpedig ezt elérni csak széles körű demokrácia érvényesítésével lehetséges. Az életben, a politikai munkában gyak­ran lehet találkozni határesetekkel. Ezek­re sokszor az indokoltnál és a szükséges­nél kevesebb figyelmet fordítunk. Pedig az esetek jelentős részében ezek igen iz­galmas kérdések. Én ilyen határesetnek tekintem, ha egy fiatalember még 'a KISZ tagjaként, de már felnőtt párttagként vesz részt a közéletben. Ezén fiatalemberek száma ma meghaladja a 80 ezret, s‘ közü­lük sokan már a harmincasok táborába tartoznak. A KISZ zászlóbontása óta — közel 30 esztendeje — hivatásának eleget téve, kitüntetett szerepet tölt be a párt utánpótlásának nevelésében. A fiatalok többsége a KISZ tagjaként kéri felvételét a kommunisták politikai szervezetébe. Évente mintegy 18 ezren vannak, s túl­nyomó többségük egyik ajánlója a KISZ. A tények azt mutatják, hogy a KISZ-ben felnőtt fiatalok elkötelezetten, felkészül­ten, tettrekészen vállalják a párttagság­gal járó kötelezettségeket. A nagy gond inkább az, hogy ez a folyamat indokolat­lanul lassú. Sokszor csak harmincas éveik határán túl jutnak el a pártba aktív, a közösségben, a közéletben rátermettségü­ket bizonyított emberek. Ha a huszonéve­sek gyakori és törvényszerű életátváltá­sait (iskola, katonaság, munkahely) is fi­gyelembe vesszük, még akkor is marad 3—4 év, amit jószerivel várakozási időnek lehet minősíteni. E problémakör kifejtése azonban már egy külön cikk témája le­hetne. A fiatal párttagnak, mint minden párt­tagnak, van megbízatása. E téren az a jó gyakorlat vált uralkodóvá, hogy a fiatal párttagok továbbra is a KISZ-ben dolgoz­nak. Vagyis azt a politikai feladatot kap­ják a párttól, hogy kezdeményezően, pél­damutatóan tegyenek eleget a KISZ-ben korábban betöltött tisztségüknek. Ez a felfogás és gyakorlat ésszerű, megfelel a párt és a KISZ érdekeinek is. A párt ér­deke az, hogy a KISZ-ben megfelelő poli­tikai hatást érjenek el, és megfelelő pél­dát, vonzerőt jelentsenek a fiatal pártta­gok. Nyilvánvaló, hogy életkoruk révén számos kérdésben, könnyebben megtalálva a közös nyelvet, jobban tudnak kortársa­ikra hatni, mint a felnőttek. A KISZ szá­mára is fontosak ők, hiszen politikai, moz­galmi és élettapasztalataik nélkülözhetet- ’ lenek. Tehát a párt és a KISZ kapcsola­tában, a pártirányítás helyes gyakorlatá­nak kialakításában a kapocs szerepét sok­szor éppen a fiatal párt- és KISZ-tagok látják el. Várható, hogy az elkövetkező évek so­rán ennek a pártmegbízatási gyakorlatnak bizonyos mértékű módosítása, átalakítása szükségessé válik. Ennek két lényegi oka van. Az egyik egy gyakran, s joggal kri­tizált felfogás módosítása, melynek a párt hadat üzent. Tételesen arról a társadalmi gyakorlatról van szó, amely sokszor intéz­ményesítetten kiskorúsít kész, felnőtt em­bereket. Vagyis ifjúságpolitikánk egyik sarkalatos pontjáról van szó: felnőtt em­berek tapasztalatlan ifjúként való keze­lése helyett az ifjúságot kell nagykorúsí- tani a politikában és a közéletben egy­aránt. A másik ok szintén egy korábban eléggé elterjedt rossz ifjúságpolitikai gya­korlat kiigazítására vezethető vissza. Va­lódi társadalmi munkamegosztást kell a jövőben elérni a különböző politikai in­tézmények aktív közreműködésével. Nem vállalható tovább, hogy a felnövekvő nem­zedék részére lényegében egyetlen politi­kai-közéleti cselekvési terep van, az pe­dig a KISZ. Sürgető szükségszerűség, hogy a szocializmus eszméjének ép értékeinek megismerésére és elsajátítására, közös dol­gaink felelős intézésére, a közéleti szerep- vállalásra a KISZ mellett más társadalmi szervek és mozgalmak is adjanak a fia­taloknak —■ az egyes rétegek helyzetének, sajátosságainak megfelelő — programot, munkaformát és ehhez szervezeti keretet. Ide tartozik, hogy a jövőben a fiatal párttagoknak megbízatást ne automatiku­san, hanem a valódi politikai szükségle­tekből kiindulva adjanak az alapszerve­zetek. Ügy vélem, mindezekkel együtt tovább­ra is általánosítható lesz az a gyakorlat, hogy a párt fiatal tagjainak saját ifjúsági szervezetében felelős tisztségek, feladatok ellátására ad megbízást. Tehát a huszon­éves párttagok tipikus pártmegbízatása lesz a jövőben is a KISZ-ben végzendő munka. De meggyőződésem, hogy emel­lett növekedni fog, és növelni is kell azon fiatal párttagok számát, akik politikai fel­adatukat nem a KISZ-ben végzik. Nézzük, mi a helyzet a pártban ? A párt- csoportbizalmik, az alapszervezeti titká­rok, vezetőségek és a pártvezetőségek tag­jai között ma a fiatal — tehát a 30 éven aluli — párttagok aránya nem éri el e korosztály párton belüli részesedését. Te­hát itt egyfajta alulfoglalkoztatás van. A KISZ most egy fiatalabb, fiatalosabb szervezet kíván lenni. Így a két szándék találkozhat: a párt folyamatosan mind több 30 éven felüli tagját visszahívhatja, és a párton belül adhat nekik értelmes, konkrét megbízatást. Ezáltal pártszerveze­teink jobban hasznosíthatják a különböző generációk együttműködésében fellelhető előnyöket. Alapszervezeteink jobban öt­vözhetik a friss tudást, a lendületet, az egészséges türelmetlenséget a nagyobb po­litikai és élettapasztalattal, megfontolt­sággal. A társadalmi szervekben és mozgalmak­ban a saját hivatásukhoz kötődő, de az ifjúság közötti munka kibontakoztatásához felkészült fiatal káderek kellenek. Ennek megoldásában elsősorban a pártszerveze­tek segítségét fogják kérni. A pártnak ér­deke, hogy a politikában, a közéletben megfelelő jártasságot szerzett fiatal tag­jait ilyen megbízatással lássa el. Izgalmas, újszérű, valódi politikai feladat a szak- szervezetben, a népfrontban, az MTESZ- ben vagy másutt levő fiatalok közösségé­nek és programjának kialakítása, meg­szervezése. * * * Az olvasóban esetleg az a benyomás alakulhat ki, hogy ez az írás a címétől el­térően nem is a KISZ-ről, a KISZ-ben dolgozó fiatal kommunistákról szólt. Elis­merem, könnyen érezheti így az olvasó. De ha végigvesszük a párt ifjúságpolitikáján nak fő tételeit, és a KISZ tevékenysége továbbfejlesztésének lényegi elemeit, ak­kor könnyen belátható, hogy az ifjúsági szövetség csak akkor tud megújulni, ha ennek külső feltételeit kellő időben meg­teremtik a társadalmi szervek és mozgal­mak. Vagyis amikor azt szorgalmazzuk, hogy legyenek változatosabbak, érdemib­bek és színesebbek a fiatal párttagok megbízatásai, akkor ezzel egy tagoltabb, jobb politikai hatásfokú ifjúsági munka személyi feltételeinek megteremtéséért is kiállunk. Ennek kiépítése pedig egyaránt célja a pártnak és ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek. Tóth András, az MSZMP KB munkatársa KISZ KONGRESSZUS 1986

Next

/
Oldalképek
Tartalom