Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
1986. május 15., csütörtök ■Jrarnrara Várkonyi Péter befejezte berlini tárgyalásait II Szovjetunió meghosszabbítja a nukleáris kísérletek egyoldalú moratóriumát Mihail Gorbacsov televíziós beszéde a csernobili katasztrófáról MagyaT—NDK külügyminiszteri tárgyalások Berlinben (Telefotó) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán este beszédet mondott a szovjet televízió esti híradójában, a V rém ja című műsorban. Az alábbiakban közöljük beszédének szövegét: Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szerdán befejezte Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének meghívására, a Német Demokratikus Köztársaságban tett kétnapos, hivatalos, baráti látogatását. A magyar külügyminisztert szerdán fogadta Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A tárgyalásokon megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—NDK kapcsolatok az élet minden területén, mindkét nép javára előnyösen fejlődnek. Kifejezték kormányaik szándékát a két ország együttműködésének elmélyítésére, a két nép barátságának további erősítésére. A külügyminiszterek aggodalommal szóltak arról, hogy az utóbbi időben az imperializmus konfrontációs politikája következtében a nemzetközi helyzet veszélyesebbé vált. Megállapították, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó óta még nem következett be fordulat a fegyverkezési verseny megfékezésében, a fegyverzetkorlátozásban és a leszerelésben. Nem javult a nemzetközi kapcsolatok légköre. A miniszterek hangsúlyozták, hogy ma minden lehetőséget ki kell használni a békét fenyegető veszélyek csökkentésére. Ennek szellemében méltatták a háborús veszély elhárítására, a leszerelésre irányuló nagy horderejű szovjet kezdeményezéseket, a Varsói Szerződés reális és konkrét békejavaslatait. A népek azt várják, hogy valamennyi érintett fél alaposan mérlegelje e javaslatokat, és azokra konstruktívan válaszoljonA külügyminiszterek nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak, és reményüket fejezik ki, hogy a stockholmi konferencián mielőbb, valamennyi felet kielégítő eredmény születik. Országaik arra fognak törekedni, hogy a bécsi utótalálkozó hatékonyan előmozdítsa az európai enyhülés ügyét az élet minden területén. A miniszterek rámutattak arra, hogy a válsággócok, a különböző agressziós cselekmények, más országok fenyegetése elkerülhetetlenül rontják a nemzetközi viszonyokat. Hangsúlyozták, hogy mielőbb el kell érni a közel- és közép-keleti, a délafrikai, a közép-amerikai és más feszültséggócok átfogó, tartós békés és igazságos rendezését. A megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság nyilvánult meg. Várkonyi Péter hivatalos baráti látogatásra hívta meg Magyarországra Oskar Fischert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán, a kora esti órákban hazaérkezett Budapestre. Jó estét, Elvtársak! Önök mindannyian tudják, hogy nemrég baj ért bennünket, szerencsétlenség történt a Csernobili Atomerőműben. A szerencsétlenség fájdalmasan «-intette a szovjet embereket, megrázta a nemzetközi közvéleményt. Először kerültünk ténylegesen szembe egy olyan félelmetes erővel, mint az ellenőrzés alól kiszabadult nukleáris energia. Figyelembe véve a Csernobilben történtek rendkívüliségét és veszélyességét, a Politikai Bizottság vette kezébe a szerencsétlenség lehető leggyorsabb felszámolására, következményeinek korlátozására irányuló munkák megszervezésének egészét. Kormánybizottságot hoztunk létre, amely azonnal az esemény helyszínére utazott, a Politikai Bizottságon belül pedig Nyikolaj Ivanovics Rizskov vezetésével csoportot alakítottunk az operatív kérdések megvizsgálására. Lényegében a nap huszonnégy órájában folyik a munka. Mozgósítottunk mindent, ami csak rendelkezésünkre állt az egész ország tudományos, műszaki és gazdasági lehetőségeit tekintve. A szerencsétlenség körzetében dolgoznak sok országos minisztérium és főhatóság szervezetei a miniszterek irányításával, vezető tudósok és szakemberek, a szovjet hadsereg csapategységei és a belügyminisztérium alegységei. A munka és a felelősség hatalmas részét vették vál- lukra Ukrajna és Belorusz- szia párt-, állami és gazdasági szervei, önfeláldozóan és hősiesen dolgozik a Csernobili Atomerőmű munkatársainak kollektívája. Mi is történt? A szakemberek jelentései szerint, miközben folyt a negyedik blokk terhelésének tervszerű csökkentése, hirtelen megnőtt a reaktorteljesítmény. A jelentős gőzkitermelődés és az azt követő reakció hidrogén képződéséhez vezetett, majd annak robbanásához, a reaktor ösz- szeomlásához és az ezzel kapcsolatos radioaktív kilövelléshez. Egyelőre még korai véglegesen meghatározni a szerencsétlenség okait. A kormánybizottság fokozott figyelmének tárgyát képezi a probléma valamennyi vetü- lete — az építői, a tervezői, a műszaki és az üzemeltetési problémák. Természetesen, a bekövetkezett szerencsétlenség okainak feltárását követően minden szükséges következtetést levonnak, és a hasonló események megismétlődését kizáró intézkedéseket hoznak. S mégis a megtett intézkedések több embert nem tudtak megóvni. A szerencsétlenség pillanatában két ember halt meg: Vlagyimir Nyikolajevics Sasenok, az automatikus rendszerek be- állítója és Valerij Ivanovics Hogyemcsuk, az atomerőmű operátora. A mai napig 299 embert szállítottak kórházba különböző súlyossági fokozatú sugárbetegségek diagnózisával. Heten közülük meghaltak. A többiek minden lehetséges orvosi segítséget megkapnak. Ügy véljük, hogy a Csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség — akárcsak az amerikai, az angol és más atomerőművekben bekövetkezett balesetek — valamennyi állam szempontjából rendkívül komoly kérdéseket vet fel, amelyek felelősségteljes hozzáállást követelnek. Számunkra Csernobil múlhatatlan tanulsága az, hogy a tudományos-technikai forradalom további kibontakozásának körülményei között a technika megbízhatóságának, biztonságosságának kérdései, a fegyelem, a rend és a szervezettség kérdései elsődleges jelentőséget kapnak. A legszigorúbb követelményeket kell támasztanunk mindenütt és mindenben. Továbbá. Szükségesnek ítéljük, hogy síkraszálljunk az együttműködés komoly elmélyítéséért a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) keretein belül. Miről is kellene elgondolkodnunk? ELŐSZÖR. Létre kell hozni a nukleáris energetika biztonságos fejlődésének nemzetközi rendjét, minden atomenergetikával foglalkozó állam szoros együttműködése alapján. Egy ilyen rend keretein belül meg kell teremteni a gyors tájékoztatás és információszolgáltatás rendszerét az atomerőművi szerencsétlenségek és balesetek esetére, különösen amikor ezt radioaktív kicsapódás kíséri. Ugyancsak ki kell alakítani — mind kétoldalú, mind pedig többoldalú alapokon — annak nemzetközi mechanizmusát, hogy a leggyorsabb kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak veszélyhelyzetek kialakulása esetén. MÁSODSZOR. E kérdéskör megtárgyalása érdekében indokolt lenne, hogy a NAÜ égisze alatt nagy tekintélyű nemzetközi külön- értekezletet hívjunk össze Bécsben. HARMADSZOR. Figyelembe véve, hogy a NAÜ-t még 1957-ben alakították meg, s anyagi és személyi feltételei nem felelnek meg a korszerű nukleáris energetika fejlettségi szintjének, célszerű lenne növelni e különleges nemzetközi szervezet szerepét és lehetőségeit. A Szovjetunió kész erre. NEGYEDSZER. Meggyőződésünk szerint a békés célú nukleáris tevékenység veszélytelen fejlesztését biztosító intézkedésekhez arra van szükség, hogy aktívabban bevonjuk ezekbe az ENSZ-et és olyan szakosított intézményeit, mint az Egészségügyi Világszervezet. (WHO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Mindemellett nem szabad elfelejtenünk, hogy egymástól kölcsönösen függő világunkban a békés célú atom problémái mellett létezik a katonai felhasználású atom problémája is- Ez ma a legfontosabb. A csernobili szerencsétlenség ismételten rávilágított, hogy milyen beláthatatlan következményekkel járna, ha az emberiségre nukleáris háború szakadna. Hiszen a felhalmozott nukleáris készletek a csernobilinél szörnyűbb katasztrófák ezreit és ezreit hordozzák magukban. Abban a helyzetben, amikor a nukleáris kérdések iránt fokozódott a figyelem, a szovjet kormány, mérlegelve saját népe és az egész emberiség biztonságával ösz- szefüggő minden körülményt, úgy döntött, hogy meghosz- szabbítja a nukleáris kísérletek egyoldalúan meghirdetett moratóriumát ez év augusztus 6-ig, azaz addig a napig, amikor — immár több mint negyven éve — Hirosimára ledobták az első atombombát, amely emberek százezreinek pusztulását okozta. Ismételten felszólítjuk az Egyesült Államokat arra, hogy teljes felelősséggel mérlegelje az emberiség felett lebegő veszély nagyságát, és hallgasson a világközösség szavára. Bizonyítsák ténylegesen is az Egyesült Államok vezetői, hogy aggódnak az emberek életéért és egészségéért. Megismétlem Reagan amerikai elnöknek azt a javaslatomat, hogy haladéktalanul tartsunk találkozót bármely európai ország fővárosában, amely kész fogadni minket, vagy, mondjuk, akár Hirosimában is, és állapodjunk meg a nukleáris kísérletek betiltásáról. A nukleáris korszak — a pusztító fegyverkezési hajsza megfékezése és a nemzetközi politikai légkör gyökeres megjavítása érdekében — parancsolóan új hozzáállást követel a nemzetközi kapcsolatokhoz, a különböző társadalmi rendszerű államok erőfeszítéseinek egyesítését követeli. Ebben az esetben széles távlatok nyílnak valamennyi ország és nép gyümölcsöző együttműködése előtt. Ebből minden ember nyerni fog Földünkön! II siker lehetősége Magyarország és Finnország között a kapcsolatok rendszeresek, problémamentesek és kedvezően fejlődnek. Mindkét ország részéről . kölcsönös a törekvés a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi téren kialakult együttműködés további bővítésére. Ehhez a feltételek adottak: Magyar- ország és Finnország a kölcsönös előnyökön alapuló sokoldalú együttműködés fejlesztéséért száll síkra. A politikai kapcsolatok meghatározója, hogy a két állam a legfontosabb nemzetközi kérdésekben azonos, vagy egymáshoz közeli álláspontot képvisel. Hazánk és Finnország a béke, a biztonság, az államok közötti együttműködés erősítéséért küzd, és arra törekszik, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség- A Magyar Népköz- társaság nagyra értékeli Finnország aktív semlegessé- gi politikáját, a nemzetközi béke és biztonság érdekében kifejtett fáradozásait. Finnország aktív szerepet töltött be az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, és az ott elfogadott záróokmányt egységes egésznek, az abban foglaltak megvalósítását széles körű és hosszú távú folyamatnak tekinti. A helsinki okmány aláírása óta valamennyi utókonferencián, szakértői értekezleten és fórumon a finn diplomácia a biztonság, az együttműködés, az enyhülés érdekében tevékenykedett. A magyar—finn politikai kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek, s ezekhez nagymértékben hozzájárul az, hogy a két ország vezetőinek találkozói rendszeressé váltak. Az utóbbi néhány évben több magas szintű látogatás erősítette a hagyományos alapokon nyugvó, jó kapcsolatokat. Nem sokkal elnökké történt választása után, 1982-ben Mau- no KoiVisto, a Finn Köztársaság elnöke baráti munkalátogatást tett hazánkban. 1983-ban került sor Kádár János hivatalos baráti látogatására Finnországban. Legutóbb 1984 decemberében Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök Lázár György 19Í7. évi finnországi látogatását viszonozta. Losoncz'i Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1971-ben tett eleget először Finnországba szóló meghívásnak. Rendszeres a kapcsolat a két parlament, továbbá a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői között is- Erkki Pystynen, a finn parlament elnöke 1984 áprilisában látogatott hazánkba. Gazdasági területen nagy jelentőségű együttes elhatározás volt annak a szabadkereskedelmi megállapodásnak a megkötése, amely 1975-ben lépett életbe. Ez a magyar—finn kereskedelmet a legkorszerűbb elvek, a teljes diszkriminációmentesség alapján rendezte. A megállapodás életbe lépését követően az áruforgalom dinamikusan emelkedett, de a tapasztalat az, hogy ezen a területen a felek még nem használtak ki minden lehetőséget, s éppen ezért nem elégedettek ezzel a volumennel. Az áruforgalom 1984- ben 92,9 millió dollárt tett ki, míg tavaly 96 millió dollár értékben szállítottak magyar árukat Finnországba és hoztak be onnan finn anyagokat és termékeket. A magyar fél törekvése az, hogy javuljon az export összetétele. Jelenleg ugyanis az anyagok és félkésztermékek aránya meghaladja az 50 százalékot. Zömmel kohászati termékeket, vegyipari eredetű anyagokat és félkésztermékeket szállítanak finn piacra a magyar vállalatok. A fogyasztási cikkek — elsősorban textíliák és bőráruk — kisebb arányt képviselnek. Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeink a kivitelnek mindössze 15 százalékát adják. A finn partner, amely főként fa-, papír- és cellulóztermékekre építi magyar exportját, szintén keresi a gazdasági együttműködés bővítésének útjait- Erre alkalmat nyújtanak a kooperációs kapcsolatok, amelyek még kiaknázatlanok, mert mindössze 13 ilyen szerződés van érvényben. Magyar részről támogatják vegyes vállalatok alapítását hazánkban, finn részvétellel. Az első ilyen vállalat már megalakult, s jelenleg tárgyalások folynak finn közreműködéssel Budapesten létesülő gyógyszálló építésére is. A magyar—finn együttműködés kulturális, tudományos kapcsolatainkban gyökerezik a legmélyabben. Az európai tőkés országok közül elsőként, 1959-ben Finnországgal kötöttünk kulturális egyezményt. Intenzív kapcsolat alakult ki a két állam kulturális és oktatási intézményei között. 1984-ben a magyar-finn kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából magyarul és finnül közös kiadásban megjelent a kulturális kapcsolatok történetét feldolgozó Barátok, rokonok című tanulmánykötet, amelyet az Európai Kulturális Fórumra angol nyelven is kiadtak. A múlt esztendőben jelentős esemény volt a Kalevala első kiadása 150. évfordulójának megünneplése. Hazánkban Losonczi Pál volt a fővédnöke a Kalevala-emlékbi- zottságnak- Ápolja a hagyományos kapcsolatokat társaságok és baráti körök tevékenysége is. Finnországban 1950-ben alakult meg a finn —-magyar társaság, amelynek ma több mint ötven városban és községben helyi szervezete működik hétezer taggal. Hazánkban Kalevala baráti körök erősítik a két nép barátságát. Az együttműködésnek része az idegenforgalom Is. Az 1970-ben életbe lépett vízummentességi megállapodás hozzájárul a kölcsönös turizmus fejlődéséhez. Évente átlagosan 20—25 ezer finn turista látogat hazánkba, s ötezer magyar vendég keresi fel Finnországot. A testvér- városi kaocsolatok is élénkek : jelenleg 21 ilyen együttműködés szolgálja a magyar —finn barátság ápolását. Az osztrák fővárosban ma kezdődik a közép-európai fegyveres erőkről és fegyverzetekről folyó értekezlet következő fordulója. A múlt héten újították fel Genfben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Most emlékeztünk meg a szocialista országok védelmi szervezete, a Varsói Szerződés megalakulásának 31. évfordulójáról is. Az események, dátumok egybeesése természetesen véletlen, mégis felrajzolható mögéjük egy közös háttér, az a minden téren a biztonság és bizalom erősítésére törekvő, összehangolt diplomáciai tevékenység, amely a szocialista államok nemzetközi lépéseit meghatározza. A védelmi jelleg, a feszültség tudatos csökkentése, a fegyverkezési hajsza elleni küzdelem — ezek az alapelvek már a Varsói Szerződést életre hívó 1955- ös alapítóokmány cikkelyei között is szerepeltek. Hasonló célkitűzések kerültek előtérbe tavaly, amikor a tagországok — egybehangzó döntéssel — úgy határoztak, hogy a szervezet működését további két-három évtizeddel meghosszabbítják. Sezek a célok azok, amelyek az elmúlt bő egy esztendő megannyi, Nyugaton nemegyszer már „offenzívaként” értékelt javaslatai, békekezdeményezései mögött állnak. Példaként nem csupán a Szovjetunió sorozatos, egymást logikusan kiegészítő, a fegyverkezési szféra gyakorlatilag valamennyi részét érintő indítványait idézhetjük. Emlékeztetni lehet számos közös kezdeményezésre, kezdve az atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslattól egészen a nukleáris eszközök teljes felszámolását, vagy a hadikiadások befagyasztását sürgető kezdeményezésig, amelyet a Varsói Szerződés legutóbbi magas szintű konferenciáján ismételtek meg. De vonatkozik ez a diplomáciai aktivitás az említett egyéb kelet—nyugati tárgyalási helyszínekre is: Stockholmban a bizalomerősítési értekezleten éppúgy, mint a bécsi konferencián a szocialista államok kompromisszumra, kölcsönösen elfogadható megegyezésire történő magatartása kínálja a siker, a megállapodások lehetőségét a résztvevőknek. Köztudott, hogy a Varsói Szerződés legfelsőbb fóruma, a politikai tanácskozó testület következő ülését Budapesten rendezik meg. Az előrelépés szándéka, az enyhülés eredményeinek megőrzésére vonatkozó következetes törekvés ismeretében joggal várható, hogy a hazánk fővárosában tartandó tanácskozáson összegzik, egységes keretbe foglalják a világbéke, a nemzetközi biztonság megvédése érdekében szorgalmazott eddigi jó néhány javaslatot. Szegő Gábor Magyar-finn kapcsolatok
