Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

1986. április 25., péntek

o

A pedagógusok és az innováció

Tegnap, április 24-én Szeghalmon tartotta kihelyezett ülését a megyei tanács művelődési osztálya a körzetközpontok művelődési osztályvezetőinek részvételével. A házigazdák nevében Kozák Sándor, a Szeghalmi Városi Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, s rövid tájékoztatást adott a település történetéről, gazdasági, kulturális életéről.

Ezután a várhelyi úttörőtáborban Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályvezetője ismertette a napirendi pontokat, s az ezekkel kapcsolatos tennivalókat. A művelődési osztály- vezetők beszámoltak — elsősorban az iskolák igazgatóinak tapasztalataira támaszkodva —, az innováció helyi megvalósulásairól és gátjairól. Megállapították, hogy az alkotó, innovációs munkában többnyire a középkorú pedagógusokra lehet támaszkodni. Ugyanakkor — a sok megrázkódtatást átélt oktatásügyben — türelemmel kell lenni az innovációs készség jelentkezését illetően, s minden erővel támogatni a kezdeményező pedagógusokat. Felvetették, hogy szükség lenne egy országos és megyei innovációs alapra is a támogatáshoz. Gátló tényezőként említették a jelenlévők a pedagógiai gyakorlatban ma is élő konzervativizmust és megszokást.

Mint hozzászólásában a Békés Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese, dr. Kincses László elmondotta, az írásos és szóbeli tájékoztatást értékelik és feldolgozzák az intézetben, majd eljuttatják a körzetközpontokba.

Az osztályvezetők közül ketten — Szarvas és Szeghalom — írásban számoltak be az idegennyelv-oktatás helyzetéről a két városban. Végezetül Hidasi Lászióné, a megyei tanács főelőadója ismertette az elmúlt évi nyári táborok tapasztalatait, s határozta meg az előkészítés legfontosabb szempontjait.

A tanácskozás bejelentéseikkel zárult.

(bse)

Értelmiségi aktívaértekezlet Békéscsabán

A békéscsabai városi párt- bizottság és a városi tanács tegnap délután településpolitikai aktívaértekezletet tartott a város érelmiségének az_ifjúsági és úttörőházban. Dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte á megjelenteket, majd Sasala János, a városi tanács elnöke ismertette a VII. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit. Mint elmondta, az iparban jelentős beruházás nem lesz, elsősorban felújítás és termékszerkezetváltás várható. Lelassul a város építése, nem lesz mód mennyiségi növekedésre, előtérbe kerülnek a minőségi elvárások, s ez azt jelenti, hogy fokozottan szükség lesz szellemi munkára. Ezután a beruházások és az intézmények üzemelésének költségeit részletezte.

A hozzászólásokban többen elmondták véleményüket, legtöbben azonban azzal a hozzászólással értettek egyet, hogy egy város úgy

tudja megtartani értelmiségét, ha számára méltó feladatokat és jó megélhetést tud biztosítani, Néhányan felvetették, hogy nincs lehetőség a rendszeres találkozásra, egymás megismerésére. S ami a legtöbb hozzászólásból kiszűrődött, jó lenne feltárni e réteg rejtett tartalékait.

A kérdésekre dr. Krupa András, a TIT Békés Megyei Szervezetének titkára és Sasala János válaszolt. A fórumot dr. Ábrahám Béla zárta és figyelmeztetett, hogy minden célunk, reményünk csak akkor válik valóra, ha képesek leszünk teljesíteni a VII. ötéves tervet. S még egy könnyen megfogadható tanács: ne legyünk közönyösek, tiszteljük eredményeinket, vigyázzunk értékeinkre, városunkért érző, aggódó békéscsabaiak legyünk,

akiknek van erejük kiközösíteni a rongálókat, a város ellen tevékenykedőket.

U. T.

Ülésezett

a HNF megyei bizottsága

A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága tegnap dr. Horváth Éva elnökletével ülést tartott Békéscsabán, az SZMT székházában. A VI. ötéves tanácsi terv -és az 1985. évi költség- vetési, valamint fejlesztési terv teljesítéséről szóló írásos anyagot Bereczki András, és dr. Romvári László, a megyei tanács osztályvezetői terjesztették elő.

A kérdések megválaszolása után hozzászólások következtek. Többen elismeréssel szóltak azokról az eredményekről, amelyeket az elmúlt öt évben településeink elértek, s ezekben benne van a lakosság jelentős anyagi hozzájárulása, társadalmi munkája, a kollektívák erőfeszítése. Nagyarányú fejlődés tapasztalható például az egészségügyben, ugyanis sokat javult az ágazathoz tartozó intézmények felszereltsége, ami nem zárja ki azt. hogy a betegellátás színvonalát nem lehet tovább emelni

az elkövetkezendő években. A VII. ötéves terv fő célkitűzéseivel kapcsolatban elhangzott az is, hogy Békés megyében a korábbinál több pénzt irányoztak elő fejlesztésre, s hogy a mintegy 33,5 milliárd forintból mi valósul meg, ez attól függ, sikerül-e „megtermelni” ezt az összeget. Ami pedig a költségvetést illeti, a jövőben is a takarékos gazdálkodás követelményeit kell szem előtt tartani.

Az előterjesztés elfogadása után Szegfű István HNF- titkárhelyettes a Békés Megyei Tanács és a népfront megyei bizottsága közötti együttműködési megállapodást értékelte. Ezt követően Steigervald György, a fogyasztók megyei tanácsának elnöke a megyében előállított és forgalomba kerülő élelmiszerek minőségének helyzetéről és az ezzel kapcsolatos fogyasztói vélemé- ményekről tájékoztatta a testületet. —y—n

Napirenden a közúti közlekedés

A közúti közlekedésről és az azzal kapcsolatos igazgatási, valamint ellenőrzési kérdésekről kezdődött tegnap kétnapos munkaértekezlet Békéscsabán, a Dunától keletre eső megyék közlekedési osztályainak és közlekedési felügyeleteinek vezetői, munkatársai részvételével. E hagyományteremtő tanácskozásra szükség volt, a három éve átszervezett közlekedési ágazathoz kapcsolódó rendeletek értelmezése ugyanis nem minden részletében tegységes.

A több mint hatvan szakembert az MHSZ Oktatási Igazgatóságán dr. Szeberényi Andor, a megyei tanács közlekedési osztályának helyettes vezetője üdvözölte, majd dr. Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezető helyettese a kapcsolt feladatok köréről, a közületi szervek gépjárműveiről szóló jogszabály módosításáról szólt, majd a közúti közlekedési törvény előkészítésével kapcsolatos feladatokról tartott vitaindítót. Martonyi János, a közlekedési főfelügyelet főosztályvezetője a környezetvédelemmel kapcsolatosan intézkedési terveket, a tervezett jogszabálymódosításból adódó feladatokat ismertette. Egyebek között kiemelte a gépjárművek üzemanyagfo- gyasztás-mérésének szükségességét. Szabó Lehel ugyancsak a közlekedési fő- felügyelet főosztályvezetője a veszélyes anyagokat szállító gépjárművek közúti ellenőrzéséről, az eddigi tapasztalatokról szólt.

Ma a szakigazgatási szervek hatósági munkájának tapasztalatai kerülnek napi- , rendre, ezt követően fórummal zárul a kétnapos program.

— Sz —

Nyílt levél

^J^AúCis-Lrs ÍAnS/rvi. f

A közelmúltban feleségével együtt megkeresett és felháborodva előadta panaszát. Elmondta, hogy bár leszázalékolták, dolgozik, mert két gyereke van, akik miatt felesége otthon tartózkodik. Svájcban élő testvére úgy akarta támogatni, hogy segítségével egy vadonatúj lakókocsit vásárolt. Ez alkalmas lehetne arra Békéscsabán is, hogy mint náluk, külföldön, lángos-, palacsinta-, fánk-, goffri- esetleg más sütésre berendezve gyorsbüféként üzemeljen, és javítson anyagi helyzetükön. Az ötletet kitűnőnek találták. Elmentek a tanács illetékes osztályára a működési engedély ügyében. A hófehér, nagy kocsit a József Attila-lakótelepen (közel a lakásukhoz) szerették volna felállítani. Meg is jelölték, hogy hol.

A tanács illetékes osztályán hallani sem akartak erről. Az engedélyt azzal tagadták meg, hogy egy ilyen „bódé” rontja a városképet. Ellenben megadják az engedélyt, ha megfelelő tervezésű, a környezetbe illő épületben valósítják meg a gyorsbüféjüket.

Elmondta még, hogy bár sok vita után, de megértették az érvelést. Amit lehetett pénzzé tettek, rokonaikat bevonták a javasolt építkezésbe. A rengeteg kölcsönnel együtt így is 400 ezer forint adósságba verték magukat, abban a reményben, hogy ha nem lehetett ezt az építkezéshez szükséges összeget az általuk kért módon előtte összehozni, az üzemeltetés évek múltán majd megtéríti a befektetést. És ekkor jött a bukfenc.

A tanács illetékes osztálya ugyanis, miután az önök kérését elutasította, nem sokra rá, ugyanazon a helyen (!) másnak adott engedélyt goffrisütésre. Sőt, ezentúl egy másikat is a város szívében. Nem tudjuk — hangsúlyozták —, hogy milyen alapon, rokonság, esetleg más, törvénytelen, de természetesen ezt nem bizonyítható módon jutott az engedélyhez az illető! Nem személye ellen van kifogásom, hanem a megkülönböztetés ellen. Az a „bódé”, amely sokkal kisebb, gyatrábban festő, vajon miért nem rontja a városképet?

Felesége, haragjában, miután a sütöde üzemelni kezdett, elment az „illetékes” osztályhoz, ahol elutasították az önök kérését. Fiatal, nemrégen odakerült osztályvezető fogadta, aki mit sem tudott a dolgokról, de előkerestette a papírokat. Az ügyintézők egymásnak adogatták a felelősséget. Közben elhangzott az engedélyt kapó keresztneve is, hogy neki csak addig szól az engedélye, amíg önök felépítik a bo- degát. Harcias felesége addig nem nyugodott — bár sértette őt az állampolgári egyenlőtlen megkülönböztetés —, ameddig erről nem mutatták meg a dokumentumokat. Ezt április 1-ben állapították meg először. Az önök gyorsbüféje, addigra, sőt hamarabb, el is készült. Ám kiderült, hogy a keresztnevén szólított bódétulajdonosnak sütésre kiadott jogosítványa jóval későbbi dátumig szól. Az újabb félrevezetés, természetesen újabb sérelmeket fakasztott önökben.

Mit tudok én mindehhez hozzátenni? Először azt, hogy jogosnak tartom a felháborodásukat. Másokkal együtt magam is mélységesen elítélem az effajta, bizonyíthatatlan hátterű, de a tények tükrében maguktól is beszélő eljárások erkölcstelenségét.

Mindehhez azonban azt is szeretném hozzátenni, hogy egy- egy ügyintéző effajta eljárását helytelen volna azonosítani az egész tanáccsal, és főleg vezető apparátusával. Azért nem, mert tudomásom van arról is, hogy ők hasonlóképpen küzdenek az elvtelen, ehhez hasonló gyakorlat megszüntetéséért, az állampolgárok egyenlő jogainak érvényesítéséért. Magyarán, nem az önöket ért, eléggé el nem ítélhető gyakorlat jellemzi munkájukat.

Tudom, önöket ez most már nem vigasztalja, mint ahogyan a földben két méterre ásott halottnak is mindegy már, hogy míg életében annyi rosszat mondtak róla, a sírja fölött elévülhetetlen érdemeiről beszélnek. Mégis, bíznunk kell abban, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő ezen a szinten sem, és talán ehhez az önök kárára elkövetett eset megírása is némiképpen hozzájárul.

Tisztelettel:

Az új típusú Lada gépkocsit figyelhették meg a fővárosiak az elmúlt napokban. A Volgái Autógyárban készített autó a Lada nemzetség legújabb tagja, a 2108-as modell lett. A modern vonalvezetésű, háromajtós kocsi 65 lóerős motorját a Porsche céggel együtt készítették el. Az új Lada végsebessége 150 kilométer óránként, újdonsága pedig az elsőkerék-meg- hajtás. Az idei BNV-n már mindenki megtekintheti a formatervezett, alacsonyabb fogyasztású járművet (MTI-íotó: Varga László — KS)

Nyugdíjban a horgásztitkár

A Magyar Országos Horgászszövetség megyei küldöttközgyűlésének egyik feladata volt az is, hogy megválassza a következő ötéves időszakra a tisztségviselőket. Gulyás György ib-titkár — aki tíz éven át töltötte be ezt a tisztséget — július 1- től nyugdíjba vonul.

Gulyás György 1925-ben született s mint általában a legtöbb horgász, ő is gyerekkorában került kapcsolatba a horgászattal. A feltétel adott volt, hiszen Okányban született és a környékbeli biharugrai halgazdaság, a Körösök közelsége csábító volt a pecázás- ra- Később, felnőtt korban pedig hivatalból is a horgászattal, horgászokkal foglalkozott éveken át, s horgászott is, ha jutott rá ideje.

— Mióta látja el a titkári teendőket?

— Azóta, amióta megalakultak a megyei intéző bizottságok, úgy jó tíz éve. Ha jól emlékszem, én voltam az ország második függetlenített titkára.

— Mennyit javult, vagy módosult a megyében a horgászati lehetőség munkálkodása idején?

— A kérdés nem egészen helyénvaló, mert a változások, netán a fogási lehetőségek javulása nem egy ember munkájának bizonyítékai. Kollektív munkáról van szó. és elsősorban a gkzda- sági-pénzügyi lehetőségek határozták és határozzák meg most is. Az anyagi bázis megteremtése után tudtunk több halat és halfajtát telepíteni. Az ib kezelésébe 1978. január 1-től érvényben levő halászati törvényerejű rendelet értelmében kerültek kezelésbe azok a vizterüle- tek, melyeket már két évvel korábban is kezeltünk. Látványos vízszerzést nem tudtunk megvalósítani, ezért ezeken a vizeken kellett biztosítani a választékot és a jobb fogási lehetőségeket. Az elmúlt tíz év alatt csak néhány hektárral szaporodott a horgászható vizek nagysága, úgy, hogy bányatavakat, téglagyári gödröket vettek kezelésükbe egyesületek, ugyanakkor meliorációs

munkák miatt néhány holtág kiszáradt- Gyakorlatilag a horgászkezelésű vizek nagysága továbbra is 500 hektár körül mozog. A horgászati lehetőségek javulása a megfontolt gazdálkodás eredménye, eddig évről-évre sikerült biztosítanunk a szinten- tartást, a létszám növekedése következtében a telepített hal mennyiségét is növelni tudtuk kilóban és darabszámban egyaránt. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a megyében három gazdaság foglalkozik haltermeléssel, a szarvasi Haki, a Gyomaendrődi Viharsarok Hisz és a Hidasháti Állami Gazdaság Biharugrán. így csak akkor kell elmenni Százhalombattára, a Tehag- hoz, ha másfajta ivadékra van szükség.

— Mit csinál majd nyugdíjas évei alatt?

— Mint más, én is keresek valami elfoglaltságot. Kertes házban lakom, a ház körüli teendők elvesznek majd valamennyit a szabadidőmből, de olyan munkát már nem vállalok, ami teljes aktivitást követel. Végre több időm jut a horgászásra és holtszezonban, télen, a vadászatra. Ettől függetlenül, ha az ib igényt tart a munkámra, tapasztalatomra, a mozgalom érdekében rendelkezésükre állok.

Plavecz Pál