Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

o a Pravda cikke az SZKP-kongresszusról 1986. március 11., kedd A XXVII. kongresszus bi­zonyította, hogy az SZKP kö­vetkezetesen folytatja a nagy október ügyét, magabiztosan halad a lenini úton, méltó­képpen tölti be a munkásosz­tály, az egész szovjet nép po­litikai veszetőjének szerepét — mutat rá a moszkvai Pravda hétfői szerkesztőségi cikke, méltatva a múlt héten befejeződött tanácskozás munkáját. A kongresszus megmutatta, hogy a párt a legnagyobb mértékben képes levonni a múlt tanulságait, átfogóan, lenini módon fel tudja mér­ni mindazt, ami idejét múlt­tá vált, reális, minden tekin­tetben kiegyensúlyozott cse­lekvési programot tud kidol­gozni. Az ország társadalmi­gazdasági fejlesztésének meg­gyorsítása a pártnak a kong­resszus által jóváhagyott stratégiai irányvonala. A kongresszus bizonyítot­ta, hogy az SZKP. a társadal­mi haladás és a béke pártja, nincs számára nemesebb cél a béke megőrzésénél, a ter­monukleáris katasztrófa meg­előzésénél. Az egész kongresszust az elvszerűség és az egység, az igényesség és a bolsevik igaz­ság, a fogyatékosságok és a mulasztások nyílt feltárása, a társadalom fejlődése belső és külső feltételeinek mély elemzése jellemezte. Külpolitikai kérdésekre át­térve a cikk megállapítja: az emberiség előtt álló legfon­tosabb kérdés jelenleg a há­ború és béke kérdése. Kül­politikájában az SZKP ab­ból indul ki, hogy a háború nem végzetszerűen elkerül­hetetlen. A szocializmus, va­lamennyi haladó és békesze­rető erő történelmi hivatása a háború megakadályozása és az emberiség megóvása a ka­tasztrófától. A párt külpolitikai straté­giájának legfőbb célja, hogy biztosítsa a szovjet nép mun­kájához a tartós békét és a szabadságot. Éppen ezért nemzetközi színtéren a párt tevékenységének fő iránya a jövőben is a nukleáris ve­szély és a fegyverkezési haj­sza ellen, az egyetemes béke megóvásáért és megszilár­dításáért folytatott küzdelem lesz. A Szovjetunió külpolitiká­jának központi feladata az elkövetkező években: küzde­lem a tömegpusztító fegyve­rek teljes felszámolásáért, annak a programnak a meg­valósításáért, amelyet az SZKP főtitkára terjesztett elő ez év január 15-i nyilat­kozatában. A nukleáris fe­nyegetés körülményei között a kapitalizmus és a szocializ­mus küzdelme csakis kizáró­lag a békés versengés formá­jában mehet végbe. A Pravda cikke a továb­biakban kitér arra, hogy kül­politikája kialakításakor az SZKP figyelembe veszi a vi­lágszocializmus rendszerének gazdasági és politikai fejlő­dését, amelyhez minden ed­diginél szorosabban kapcso­lódik a béke és társadalmi haladás ügye. A szovjet párt becsületes, nyílt kapcsolatok­ra, elvtársi véleménycserére törekszik minden kommunis­ta párttal, a világszocializ­mus minden államával. Az SZKP külpolitikai tö­rekvései közé tartozik a szo­cialista közösség tagállamai közötti gazdasági integráció fejlesztése, a tagállamok po­litikai együttműködésének el­mélyítése. A szovjet párt a nemzetközi kommunista mozgalom tagjainak egyen­jogú, alá- és fölérendeltségi viszonyoktól, az egyes pártok belügyeibe való beavatkozás­tól mentes egységét kívánja. Az SZKP szolidáris a tár­sadalmi és nemzeti felszaba­dító erőkkel, szoros együtt­működésre törekszik minden szocialista orientációjú or­szággal, a forradalmi-demok­ratikus pártokkal, az el nem kötelezett országok mozgal­mával. Bővíteni kívánja kap­csolatait és együttműködését a szociáldemokrata pártok­kal, minden erővel, amely fellép a háború ellen, a nem- netközi biztonság erősítésé­ért és a szorosabb együttmű­ködésért annak érdekében, hogy siker koronázza a nuk­leáris háború veszélye elleni küzdelmet — hangsúlyozta végezetül a Pravda. A közel-keleti helyzet rendezési esélyeiről tárgyalt Kairóban Mubarak egyiptomi elnök (jobbra) és Richard Murphy, az amerikai elnök különmegbízottja (Teleíotú) Holnap kezdődik az Indiai KP kongresszusa Az Indiai Kommunista Párt Xin. kongresszusára hétfőn Űj-Delhibe utazott az SZKP küldöttsége. A delegációt Pjotr Gyemicsev, az SZK KB PB póttagja, kulturális miniszter ve­zeti. Svédország lakossága hét­főt délben egyperces néma tiszteletadással emlékezett meg az ország tíz nappal ez­előtt meggyilkolt miniszterel­nökéről, Olof Palméról. Déli tizenkettőkor egy percre mindenütt megálltak az autóbuszok, a vonatok, s leállt a személygépkocsi-for­galom is. A repülőtereken er­re az időre szüneteltek a fel­es leszállások, az iskolákban félbeszakították a tanítást és a munkások is letették szer­számaikat. Palme emlékének adózva egy percre elhallgat­tak a rádióállomások, s a megemlékezés alkalmából or­szágszerte megszólaltatták a harangokat. A meggyilkolt feleségének és fiainak jelen­létében egyperces néma gyásszal adóztak a volt mi­niszterelnök emlékének a stockholmi parlamentben is. A merénylet színhelyére a gyászoló stockholmiak to­vábbra is vörös rózsák ezreit helyezik. A parlamenti meg­emlékezésen részt vett a meg­gyilkolt kormányfő özvegye és három fia is (képünkön). (Telefotó) Népfrontküldöttség látogatása Afganisztánban Március 2. és 9. között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Ribánszki Róbert titkár vezette küldöttsége az Afgán Nemzeti Hazafias Front meghívására látogatást tett az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaságban. A delegáció megbeszélése­ket folytatott a Nemzeti Ha­zafias Front FITA Dehnesin elnökhelyettes vezette tár­gyalócsoportjával a két moz­galom közötti kapcsolatok erősítéséről és szélesítéséről, valamint az afgán társadalmi szervezeteknek a front mun­kájában való részvételéről. A tárgyaláson a küldöttség tájékoztatást kapott az or­szág belső és külső helyzeté­ről, az afgán társadalom előtt álló feladatokról. önkéntes pártmunkások kerékpároscsapata hozza el a jelképes vörös zászlót Vara- nasziból, az előző kongresz- szus helyszínéről a bihari Patnába, hogy átnyújtsa azt Csandra Radzsesvara Rao- nak, az Országos Tanács fő­titkárának szerdán, az Indiai Kommunista Párt (CPI) XIII. kongresszusának nyi­tónapján. A március 12-én kezdődő egyhetes tanácsko­záson az ezerháromszáz kül­dött elemzi az országban végbemenő politikai-gazda­sági folyamatokat, értékeli a pártnak az 1982-es kongresz­szus óta elvégzett munkáját, felméri a hiányosságokat és meghatározza az új felada­tokat. A külföldi testvérpár­tok delegációi között a kongresszuson jelen lesz az MSZMP küldöttsége is, Somogyi Imrének, a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság titká­rának a vezetésével. A kommunista párt 1925. december 26-án alakult meg Kanpurban, törvényes kere­tek között, az első világhá­ború utáni évek munkásmeg­mozdulásai nyomán gyorsan formálódó kommunista irányzatú csoportokból. Ópium­hadművelet Teljes harckészültségbe helyez­ték a pakisztáni katonai alakula­tokat Kandafban. Katonai csapatok a hét végén csaknem hatvan hektárnyi mák­ültetvényt égettek fel a Gadun- Avazi térségben, hogy a mák­ból nyert ópium előállítását megakadályozzák. Ezen a vidé­ken termesztik állítólag a világ legjobb minőségű ópium alap­anyagát, s ea a zord, hegyes vi­dék a falusiak egyetlen megél­hetési forrása. A kivonuló ka­tonáknak az ültetvényesek el­lenálltak: az összecsapásokban tizenhármán vesztették életüket és nyolcvanan megsebesültek. A hatóságok szerint a hétvégi hadművelettel az ország ópium­termesztő ültetvényeinek felét számolták fel. A kommunista párt rend­kívül bonyolult körülmények között próbálkozott politiká­jának megvalósításával, s tevékenysége nem volt men­tes hibáktól sem: előfordult, hogy jobboldali ellenzéki csoportokkal fogott össze a nagy befolyású Kongresszus Párttal szemben. A stratégiai és taktikai kérdések hosszú időn át belső vitákat kavar­tak, szaggatták a párt sora­it, kikezdték egységét. A szakadás után az Indiai Kommunista Párt (CPI) az imperialista-, feudális- és monopolium-ellenes program jegyében folytatta tevékeny­ségét. Következetesen támo­gatta a kongresszuspárti kor­mány békepolitikáját, Indira Gandhi mellé állt, ha haladó intézkedéseit a reakciós erők meg akarták torpedózni. Megtalálták a Challenger utaskabinját Megtalálták a január 28-án tragikus körülmények között felrobbant Challenger űrre­pülőgép utasikabinját. Az Amerikai Országos Űrhajózá­si Hivatal, a NASA vasárnap délutáni bejelentése szerint az utaskabinban ott vannak az űrhajósok maradványai is. Részleteket egyelőre nem közöltek, azt sem jelentették be, hogy mind a hét holttes­tet megtalálták-e. A várható­an több napig tartó kiemelési munkálatokat haladéktalanul megkezdik. A kabin — amely tulaj­donképpen két részből, a négyszemélyes pilótafülkéből és a további három személyt befogadó kabinból áll — mintegy negyven kilométer­re van a parttól, körülbelül harmincméteresi mélységben. A NASA közölte: a korábbi műszeres vizsgálatok után pénteken búvárok szálltak le a vízbe és azonosították az űrkabint, megtalálták az űr­hajósok maradványait. A közléssel azért vártak egy napot, mert előbb az áldoza­tok hozzátartozóit értesítet­ték. A szakértők egy része fel­tételezte, hogy a kabin egy­ben marad robbanás, illetve a zuhanás után, más részük azonban úgy vélekedett, hogy az darabokra tört. Felvétele­ket ez ideig nem tettek közzé a kabinról, így annak álla­potát csak a kutatásbn részt vevők ismerik. A Vegák sikere A Vega—2 szovjet űrszon­da március 9-én, közép-eu­rópai idő szerint 8.20 órakor 8200 kilométerre annak mag­ja mögött metszette a Hal­ley üstökös pályáját. Az óránként 288 000 kilo­méteres relatív sebességgel lejátszódott találkozó két órája alatt az űrszonda ka­meraszemeivel, műszereivel lázasan fürkészte a 76 éven­ként földközelbe kerülő égi vándor titkait, távközlési berendezéseivel másodper­cenként 65,5 megabitnyi in­formációt zúdított a moszk­vai megfigyelőközpontba, ahoi tudósok nemzetközi cso­portja feszülten figyelt*» a többéves együttes munka végeredményét. A szinte áhí- tatos figyelem indokolt volt: valószínű, hogy üstökösku­tatásban a tudomány most nagyobbat lépett előre, mint amekkorát összességében ha­ladt az elmúlt néhány év­században. A Vega—2 iker­testvére, a Vega—1 március 6-án metszette a Halley-üs- tökös pályáját, 9000 kilo­méternyire annak fejrésze mögött. A Vega—2 által ké­szített felvételek — össze­sen 700 — jobban sikerültek, mint a Vega—1 képei. A tu­dósok ezt azzal magyaráz­ták, hogy a Nap ezúttal ke­vésbé volt aktív, enyhébb volt a napszél, és ebből kö­vetkezően kisebb az üstökös aktivitása is. A környező porfelhő szintén jobban el­oszlott a térben, ami a szak­értők szerint az üstökös ten­gelykörüli forgásának tud­ható be. A Vega—2 észleléseiből kiderült, hogy a Halley egy 4-5 kilométer átmérőjű, to­jás alakú, egyenetlen felüle­tű test, melyet sűrű gáz- és porfelhő övez. További rész­letek a beérkezett hatalmas adattömeg feldolgozása után lesznek ismeretesek. A Vega—2 méréseinek eredményét Moszkvából át­adják az Európai Ürhivatal- nak (ESA), melynek Giotto névre keresztelt űrszondája március 13-án 500 kilomé­terre közelíti meg a Halleyt. Az üstökösök megfigyelése magyarázatot adhat arra, hogyan alakult ki 4,5 milli­árd évvel ezelőtt a Nap­rendszer. Az üstökösök vi­szonylag csekély súlya mi­att (átlagosan 1—1000 millió tonna) gravitációjuk elenyé­sző, létrejöttük óta tehát alig változnak, fizikai és ve­gyi összetételük olyan, vagy majdnem olyan, mint azé az ősanyagé, amelyből a Nap és a bolygók létrejöttek. Minden információ, amit az üstökösről nyerhetünk, összefügg azzai az aktivitás­sal, amelyet a Nap megkö­zelítésekor fejtenek ki- (A Naptól távolabb ugyanis csak magból állnak, és kis méretük miatt megfigyelhe- tetlenek.) A Naprendszeren kívülről érkező, jéggé és hóvá fagyott gázokból, mik­ron átmérőjű porból és kő­zetdarabkákból álló piszkos hólabda — a mag — mi­után körülbelül 750 millió kilométernél közelebb kerül a Naphoz, a hőmérséklet nö­vekedésével párologni kezd. A mag körül egy ritka, de látható gáz és porburok ala­kul ki, az úgynevezett kóma (üstök, fej), ami a Nap meg­közelítésének mértékében egyre nő, nagyobbra nőhet a Nap átmérőjénél is. Ezt a fejrészt láthatatlan hidrogén­felhő vonja burokba, annak átmérője 10 millió kilomé­tert is felülmúlhatja. 225 millió kilométernyire a Nap­tól, a nagyobb sugárnyomás és a napszél következtében kialakul a csóva (farok), sű­rűsége a bolygóközi tér át­lagsűrűségénél (köbcentin­ként 1—10 molekula) alig nagyobb és akár 10—100 mil­lió kilométer hosszúra nyúl­hat. A Halley megközelítése a bolygók keringésével ellenté­tes mozgása miatt nem volt egyszerű feladat. A Földet el­hagyó űreszközök sebessége műszaki korlátok miatt 3— 4 kilométer másodpercen­ként, maga a Föld másod­percenként 30 kilométeres se­bességgel kering. A szondák ugyanabban az irányban in­dulhatnak útjukra, amelyen a Föld és a többi bolygó ha­lad a Nap körül, így pályá­juk az ellenkező irányból érkező üstökös pályájával csak 80 km sec. relatív sebes­séggel metszhette egymást, párhuzamos haladás nem volt megoldható. A nemzetközi együttműkö­dés kiváló példájának bizo­nyult a Vega 1-et és a Vega 2-őt 1984. december 15-én, il­letve 21-én indították útnak a Vénusz felé. ahonnan egy- egy leszállóegység kibocsátá­sa után a bolygó gravitációs erejének lendítő hatását ki­használva tovább haladtak a Halley-üstökössel bekövet­kezett találkozójukra, amire az indításuktól számított 443. illetve 446. napon került sor. A Vénusznál a Vega—1. ál­tal 1985. június 11-én, a Ve­ga—2. által június 14-én ki­bocsátott leszállóegységből leereszkedésük közben kivált egy-egy légköri szonda is. A vizsgálatok a korábbi néze­tekkel szemben kiderítették, hogy a Vénuszon vannak kráterek, s megerősítették a naprendszer bolygóinak egy­séges eredetéről vallott el­méleteket. A Vénusz—Halley (Venye- ra—Galleja: Vega) program sikere szovjet, bolgár, cseh­szlovák, francia, lengyel, ma­gyar, NDK és NSZK-beli tu­dósok és szakemberek együttműködésének gyümöl­cse. Magyar részvétellel ké­szült a „Bliszi” logikai blokk és információgyűjtő egység; a monokromatikus és spek- trozonális kamerák, a gáz­analizátorok, a Plazmag—1 plazmamérő berendezés, a Tünde—M ionfluktuáció mé­rő. Mint Márta Ferenc, az MTA alelnöke, az Interkoz- mosz tanács magyar tagoza­tának elnöke múlt csütörtö­kön moszkvai sajtókonferen­cián mondotta: „A magyar kutatók, mérnökök által ké­szített berendezések kiválóan működtek, tökéletesen telje­sítették feladataikat. Mint mondotta, „nem volt alap­talan az a gratuláció” amit a program előkészítésében részt vett magyar kutatók külföldi partnereiktől kaptak. Váradi Emil A szovjet Vega—1 űrszonda által készített felvétel a Halley- üstökösről (Telelotó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom