Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-11 / 59. szám
1986. március 11., kedd ü Jelentkezés felső- és középfokú munkavédelmi szakképesítés megszerzésére Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet az 1986—87-es tanévre felvételi pályázatot hirdet levelező rendszerű munkavédelmi szakképesítő tagozataira. A szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, az üzemmérnöki tagozatra valamely műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók jelentkezhetnek. A felsőfokú szakképesítő egyetemi tagozatára tudományegyetemek bölcsészeti, jogtudományi és természettudományi karán, valamint az orvostudományi vagy közgazdasági egyetemen szerzett oklevél kell. A felsőfokú szakképesítő főiskolai tagozatára az államigazgatási, a tanárképző-, az egészségügyi főiskola, valamint a főiskolai szintű szakoktatói és műszaki tanári oklevél, továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a Külkereskedelmi Főiskolán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett oklevél szükséges. Tanulmányi idő a szakmérnöki tagozaton 5 félév, az üzemmérnöki, valamint a felsőfokú szakképesítő tagozaton 4 félév. A tanulmányok elvégzése után, sikeres államvizsga esetén a szakmérnök-jelöltek munkavédelmi szakmérnöki oklevelet, a munkavédelmi üzemmérnökjelöltek munkavédelmi üzemmérnöki képesítést igazoló bizonyítványt, a felsőfokú szakképesítő tagozaton felsőfokú munkavédelmi szak- képzettséget tanúsító bizonyítványt kapnak. Egyúttal valamennyien középfokú tűzvédelmi képesítést is szereznek. Középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra jelentkezhetnek azok a továbbtanuló dolgozók, akik szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal és legalább 2 éves munkavédelmi, vagy azzal összefüggő szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Tanulmányi idő 2 év. Sikeres vizsga után középfokú munkavédelmi szakképesítő oklevelet kapnak. A hallgatókat a 6 1981. ÁBMH számú rendelkezés alapján kedvezmények illetik meg. A tagozatra a jelentkezést május 15-ig kell beküldeni az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézetbe. Cím: Budapest, V. Gu- szev u. 12. 1368. Részletes felvilágosítást és jelentkezési lapokat az OMVF. Békés Megyei Munkavédelmi Felügyelőségétől lehet kérni. Cím: Békéscsaba, Bartók Béla út 9. sz. P. B. Sikeres esztendő a tótkomlósi takarékszövetkezetben Mintegy 150 küldött és nagyszámú meghívott vendég népesítette be a napokban Tótkomlóson a Komló éttermet. Valamenyien arra voltak kíváncsiak, hogy a megalakulásának 30. évfordulójához közelgő Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet milyen eredményekkel zárta a VI. ötéves tervidőszakot, ezen belül is az 1985. esztendőt. ölveczki Péterné küldöttgyűlési megnyitóját követően erre Sávolt Mihályné elnök egyértelmű válaszokat adott. Bevezetőként hangsúlyozta: az utóbbi öt évben nemcsak a taglétszám nőtt 1643-al, hanem ezzel párhuzamosan a részjegyalap isi Nagyon lényegesnek mondotta azt is, hogy az utóbbi öt év erőfeszítései nyomán 1985. végén csaknem 238 millió forintos betétállományról adhattak számot és ezzel a megyében a negyedik helyet foglalták el. Következett ez abból is, hogy az 1985-re előirányzott 15 millió forintos betétnövelési tervüket a bázishoz viszonyítva 192, a tavalyi tervhez képest pedig 169,2 százalékra teljesítették. A szövetkezet kölcsönt kérő tagjainak megelégedésére kedvezően alakult az utóbbi öt év hitelezési lehetősége is. Következésképpen, a múlt évben megközelítően 46 millió forint összegű különböző célú kölcsönt adtak tagjaiknak, vagyis 60 százalékkal többet, mint a VI. ötéves tervidőszak első esztendejében. Növekedett az utóbbi években a megkötött biztosítási ügyletek száma is. Az évenként négy és fél ezer megkötött biztosítások díjbevétele úgyszólván megduplázódott és közelítette a 11 millió forintot. A megbízások alapján végzett kifizetések pedig megháromszorozódtak. Az említettek — és persze még sok más tényező — eredményezték, azt, hogy amíg 1980-ban csak 705 ezer forint volt a takarékszövetkezet nyeresége, a múlt évben a mérleg szerinti eredmény meghaladta a hatmillió forintot. Nem kevés örömmel hangsúlyozta Sávolt Mihályné, hogy ilyen magas nyereséget a Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet még soha nem ért el. Majd az idei célkitűzéseket tárta a küldött- gyűlés elé. Az 1985. évi eredmények méltán váltottak ki elismerést a küldöttekből, a meghívott vendégekből. Szót kért a küldöttgyűlésen Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke is, aki szintén gratulált az utóbbi években felfelé ívelő takarékszövetkezetnek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy 1986, és a további esztendők sem lesznek köny- nyebbek az előzőeknél. Mint mondotta, ezt nem szabad szem elől téveszteni. — Balkus — Exportfejlesztés A Budalakk Festék- és Műgyantagyár évi 3,8 milliárd forint értékű termelésének csak kis töredékét, alig 3 százalékát értékesíti külföldön. Mivel a vállalat az elmúlt években számottevő mértékben fokozta termelését és sokféle korszerű készítménnyel gazdagította kínálatát, a hazai ellátás veszélyeztetése nélkül most már az export bővítésére is törekszik. A vállalat szakemberei külpiaci lehetőségeik feltárásához először azt vizsgálták meg, hogy mely külföldi cégekhez jutottak el olyan magyar gépek, berendezések és műszerek, amelyeknek a felületét a Budalakk festékeivel védték. A vállalat főként az Araböböl. a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő országaiban számít új megrendelőkre. Mivel a külpiacokon kész festékek csak igen csekély mennyiségben és erős versenyben cserélnek gazdát, eladásra elsősorban műgyantáit, festékkoncentrátumait és intermedierjeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a késztermékek exportjának bővítéséről. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által külföldre eladott gépek, berendezések karbantartásához, felújításához szükséges festékek pótlólagos szállítására is vállalkoznak. Arról is szó van, hogy a magyar gépeket, műszereket érdemes lenne már eleve javítófestékkel együtt ajánlani a vevőknek. Beleestem a... nosztalgiába Azért néha örülök annak, hogy elszállt fölöttem az idő. Most is hálát adok az istennek, hogy a nosztalgia kapott el és nem az influenza. Emlékszem olyan időkre, melyekre a mai fiatalok nem emlékezhetnek. Az én apám például szezonmunkás (építő, cserepes, vakoló, festő, stb.) volt. Ez azt jelentette, hogy télen bizony felkopott az állunk, ha nem esett a hó nagy falunkban, Zuglóban, mert a hóeltakarítás hozta akkor az egyetlen keresetet. Persze abban az időben a diplomásokat előnyben részesítették. Most pedig? Influenzajárvány ide, influenzajárvány oda, a kellős közepében is „folyik” az építőmunka már három hete. Hogy hol? Hát Békéscsabán, az egész második kerületre kiterjedő Trefort utcai gyermekrendelőben. A belső munka, a festés, a csempézés, a színkeverés. Ez utóbbi a kétszer három méteres vizsgáló előtti „előszobában”. Ott keveri éppen a „hatmillió” kisgyermekkel sétáló mamák között a megfelelő színt a festő, s hogy valamiképpen feloldja az orrfacsaró bűzt, a vírusokkal amúgy is küszködő, légzőszerveit fojtogató festékszagot, cigarettázik hozzá. Azért van any- nyira kulturált — hiszen orvosi váró csukott gangján van — hogy a csikkeket ne az asszonyok, gyerekek között tapossa szét, hanem kidobja az udvarra. Hogy a festéket is keverhetné ott? Na, ne vacakoljunk. A hidegben megdermedne, a gyerekek meg úgyis betegek. Persze túlzás, hogy naponta „hatmillió” mama hordozza ide a beteg gyerekét. Legfeljebb csak hatezer. Talán még annyi se. Arra viszont jó visszagondolni, hogy ma már télen is dolgozhatnak ezek az emberek — nem úgy, mint régen az apám! — az itt és most előre behatárolt tervek alapján, és még az sem zavarja őket, illetve munkáik tervezőit, hogy ettől még betegebbek vagy visszaesők lesznek a betegek. Mert természetesen a várótermek festése miatt a tervek alapján ők szorulnak ki az udvarra, ahol a festék helyett meggémbe- rednek. Hogy az influenzajárvány éppen akkor köszönt ránk, amikor kitűzték a téli tennivalókat? Miért nem rugalmasabb és szedi áldozatát nyáron, amikor külső munkákon is lehet dolgozni. Fene a vírusát! Miért nem rugalmasabbak az építők, és azokon a belső munkákon dolgoznak, ahol nem gyűlik össze ekkora tömeg a járvány időszakában?! — mondják elkeseredetten a mamák. Fejtetőre fordul bennem a nosztalgia. Mindenesetre örülök annak, hogy nem most vagyok gyerek ... Varga Dezső n HNF szemszögéből Pro és kontra teho-iigyben Békéscsabán a Hazafias Népfront városi elnöksége a napokban vitatta meg azokat az okokat, amelyek a településfejlesztési hozzájárulás (teho) „leszavazásában” közrejátszottak. Elsőként Blahut Lajos tanácselnök-helyettes ismertette az előkészítés tapasztalatait. Mint mondotta, még 1984-ben mérték fel a fizetésre kötelezhető lakosok körét, majd a következő évben elkezdődött a tervezés. Indokoltnak látszott a felszíni vízelvezető hálózat kiépítése, az öregek napközi otthonának létesítése, ám városi szinten vitatható volt a lakótelepi művelődési célok elérése. A szükséges számítások alapján reálisnak tűnt az 1000—1000 forint hozzájárulás előterjesztése. Két hónapon keresztül tartott a családok felkeresése, s az ebben részt vevő aktívákat — amint később bebizonyosodott — nem készítették fel kellőképpen. Közben a kerületi fórumokon módosították az állásfoglalást, amiről viszont nem szerzett tudomást a lakosság. Ugyanakkor elmaradt az alapvető differenciálás, és korszerűsíteni kellett volna a jogszabályt A jövedelem bevallásával kapcsolatban az a kívánatos, ha irányítottabb lenne a jövőben a szociális jellegű kutatás Békéscsabán. A HNF-elnökség tagjai saját környezetükben szerzett tapasztalataikkal egészítették ki az elhangzott előadást. E szerint: a nemcsak Békés megyére jellemző kedvezőtlen hozzáállás, egyik oka volt a különböző társadalmi rétegek gazdasági helyzetének stagnálása, illetve rosszabbodása. Baj volt. a tájékoztatással és az agitá- lás hatékonyságával. Jobb lett volna összpontosítani azokra a helyi tennivalókra, amelyekkel teljes mértékben képes azonosulni a lakosság, s ezért szinte elengedhetetlen ily módon a célok konkretizálása és decentralizálása. Ezután Kendra János, a népfront városi elnöke fogalmazta meg a testület észrevételeit, valamint ismertette a mozgalomnak ide vonatkozó feladatait. De lássuk előbb a már írásban is rögzített tapasztalatokat. A tehóhoz fűződő törvényerejű rendelet 1983. évi nyilvános vitáját hosszú csend követte. Majd az előzetes propaganda nélkül kibocsátott végrehajtási utasítás elég későn, csak a tanácsválasztások megkezdése után jelent meg. A lényeg az, hogy a szervezéssel, intézkedéssel kapcsolatos számos tennivaló mind a tanácsokat, mind pedig a lakosokat váratlanul érte. Olykor a tévé és a sajtó tájékoztatása sem volt egységes. Mindezek a jelenségek kedvezőtlenül befolyásolták az állampolgárok hangulatát. Békéscsabán a már említett választások miatt a városi tgnács csak az 1985. augusztus 29-i ülésén foglalt állást és szeptemberben kezdte el a gyakorlati munkát. Ennek első állomása volt a széles körű aktívaülés a kerületi pártalapszer- vezetek, valamint a HNF- körzetek titkárainak, illetve elnökeinek, továbbá más társadalmi és tömegszervezetek aktivistáinak bevonásával. A tanács végrehajtó bizottsága 9 oldalas tájékoztatót állított össze részükre, s ebben nemcsak a VII. ötéves középtávú tervkoncepcióra, hanem a tehóra vonatkozó elképzelések is szerepeltek. Bár jónak bizonyult ez az indítás, de azután mégis csorbát szenvedett a végrehajtás. A tények ismertek: a megyeszékhely lakosságának mindössze 37 százaléka szavazott igennel, vagyis a döntő többség a tehót elvetette. (Csupán a VII. kerületben, Me- zőmegyeren volt fordított a helyzet.) * * * A népfront városi elnöksége és bizottsága szerint a tanács helyesen határozta meg a célokat, és a teho fel- használását a ténylegesen meglevő bajok orvoslására. A számítógépes feldolgozás után kiderült, hogy a megkérdezett 17 ezer állampolgárnak alig több mint 23 százaléka kívánta a konkrét területi gondok megoldását. A többség viszont a város- fejlesztési feladatokra vállalkozott volna szívesebben. A népfront azt is indítványozta: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a törvényerejű rendelet és a végrehajtási utasítás azon fejlesztéseire, amelyek á teho decentralizálására utalnak az egyes településeken .belül is. Ez természetesen több munkát jelent a helyi tanácsnak. Ugyanis különböző városrészekre, esetleg utcákra kellene meghatározni a hozzájárulás célját, azösz- szeg felhasználását. Nehézséget okoz az is, hogy a városban maximálisan 15-16 ezer „érdekeltséggel” lehet számolni, ám ennek 37-40 százalékát a jövedelmi kategória miatt mentesíteni kell. Vagyis a megkérdezettek közül 6 ezer 680 családnak 2500 forint alatt volt az egy személyre jutó jövedelme, míg a 2500—3000 forint közötti kategória is több mint 2800 családot érintett. Az ő esetükben a teho szintén nagy anyagi megterhelést jelentene. A felmérés szerint 5217 olyan család van, amelyben az egy főre eső jövedelem meghaladja a 3000 forintot. Ez az érintett családoknak alig 40. 45 százalékát teszi ki. Amennyiben a tanács mentesíti azokat a családokat is, amelyek utcánként valamilyen munkára vállalkoznak, akkor az ő arányuk elérheti a 25 százalékot. Mindent egybevetve: a maximálisan elérhető 4-5 ezer érdekelt esetén — ezer forinttal számolva — mindössze 4-5 millió forint lenne a teho együttes összege a megye- székhelyen. Ennek viszont az az előnye, hogy megvan a remény a hagyományos társadalmi munkák szervezésére. * * * Az elnökség az ülés további részében tájékoztatót hallgatott meg arról, milyen eredménnyel zárult a közös városépítési akció az elmúlt esztendőben. A társadalmi munka értéke meghaladta a 210 millió forintot, ami az 1981. évihez képest hatszoros növekedésnek felel meg. Az egy személyre eső társadalmi munkaérték alapján első helyen végzett a VII., másodikon az V. és harmadikon a IV. kerület. Az üzemek közötti versenyben első a kertészeti vállalat, második a Démász és harmadik a Május 1. Tsz lett. A középfokú tanintézetek kategóriájában a 611. sz. szakmunkásképző az első, a 635- ös a második és a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola a 3. helyezést szerezte meg. Az alsófokú intézmények közül első a 4—8. sz. általános iskola, második a Padrah Lajos Ált. Isk. és harmadik a 3. sz. általános iskola. A jutalmakat és az egyéb elismeréseket április 2-án, a délután 2 órakor kezdődő rendezvényen adják át a városi tanács nagytermében Békéscsabán. A Városvédő és Városszépítő Egyesület céljainak valóra váltására a népfront azt javasolta, hogy meg kell erősíteni a kerületekben az operatív bizottságokat, illetve ahoi még nem hozták létre, feltétlenül fogjanak hozzá a szervezéshez. Ugyanis az 1986. évi társadalmi munka feladatterve már elkészült, és igen sok tennivaló lesz — például a tavaszi és őszi környezetvédelmi hónap idején is — ebben az évben. Bukovinszky Istvájn A Budapesti Ruházati Szövetkezetek és az Okisz Labor a Duna Intercontinental Szállóban mutatta be a tavaszi-nyári modelleket. Az új divatot az éles ellentétek és szokatlan furcsa megoldások jellemzik. A színek a nap árnyalatait idézik (MTI-f otó: Varga László — KS)
