Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
1386. március II).. hétfő o Ma is élen járnak az állami gazdaságok Beszélgetés Koleszár Istvánnal, a MÉM főosztályvezető-helyettesével Ünnepi előkészületek Március 15. — óvodásokkal Az óvodában javában folynak a próbák Fotó: Kovács Erzsébet Az állami gazdaságokról sokan és sokáig azt tartották. hogy a fejlődés motorjai. Ebben, voltaképpen nincs ,is semmi különös, hiszen az állami gazdaságokat azért hozták létre, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődését szolgálják, az összegyűjtött termelési tapasztalatokat, az új fajtákat kipróbálják. és átadják a termelő- szövetkezeteknek. — Érvényes még ma is ez a klasszikus szerep? — kérdeztük Koleszár Istvántól, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől. — Sok minden megváltozott a két-három évtizeddel ezelőttihez képest a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek gazdaságilag megerősödtek, egy részük fölzárkózott az állami gazdaságok termelési színvonalához, esetenként meg is haladták azt. Ezt aligha szabad vitatni, ám az is igaz, hogy az állami gazdaságok ereje ma is megnyilvánul az évtizedek alatt felhalmozódott termelést tapasztalatokban, a vezetők és a dolgozók képzettségében. Az állami gazdaságok termelési kultúrája jelenleg is hat a7- egész mezőgazdaság fejlődésére. jelentős szerepük van a vetőmagok és a tenyészállatok előállításában, a termelési technológiák elterjesztésében. — Az állami gazdaságok élenjáró szerepe a termelés- Ihiz kötődő adatokkal is igazolható? — Nézzük a számokat. Az ország földterületének 10,5 százalékán — 1 millió hektáron — gazdálkodik a 125 állami gazdaság — köztük 14 mezőgazdasági kombinát —, s a mezőgazdasági termelés értékének 20 százalékát adják. Az állami gazdaságokban elért fajlagos hozamok is magasabbak az országos átlagnál. Egy tehéntől átlagosan az állami gazdaságokban 5400 kilogramm tejet fejnek, az országos átlag ennél ezer kilogrammal kisebb. Búzából a termelőszövetkezetek 4,8 tonnát termeltek hektáronként tavaly, az állami gazdaságok átlaga pedig 5,2 tonna. Jól mutatja a gazdaságok életképességét a tavalyi mérlegek eredménye: az állami gazdaságok nyeresége 5,6 milliárd forint Y°lt, s nem csökkent az előző évihez képest. A termelőszövetkezetekben csökkent a nyereség, vagyis az állami gazdaságok jobban ellensúlyozni tudták a kedvezőtlen időjárás és a köz- gazdasági szabályozás elvonó hatását, teherviselő képességük nagyobb a mezőgazda- sági átlagnál. — Mi jellemezte fejlődésüket a VI. ötéves terv időszakában? — öt esztendő átlagában 54 százalékkal növekedett a termelés értéke, a költségek 60 százalékkal emelkedtek, de a vállalatok eredményei 48 százalékkal nőttek. A kalászos gabonák termésének mennyisége 21 százalékkal, a kukoricáé 11 százalékkal emelkedett az előző ötéves tervhez képest. Az állattenyésztés 1984-ig lendületesen fejlődött, tavaly pedig az állami gazdaságokban is megtorpant. Számottevően csökkent a kertészeti ágazatokban a termelés, de ennek elsősorban a kedvezőtlen időjárás volt az oka. Az alap- tevékenységen kívüli tevékenység viszont erőteljesen növekedett — változatlan árakon számítva is 80 százalékkal — az előző tervidőszakhoz képest. A mezőgazdasági ipari, szolgáltató tevékenység értéke tavaly 80 milliárd forint volt. s ennek 22 százaléka az élelmiszer- ipari feldolgozásból származik. Az állami gazdaságok élelmiszeriparukat saját termelésükre építették, másképpen fogalmazva, egyre több gazdaságban kialakították a termelés teljes vertikumát. — Az állami gazdaságokban is megtorpant az állat- tenyésztés, ugyanakkor mindig e gazdaságokat emlegetik jó példaként, amikor az állattartás fejlesztésének lehetőségeiről van szó. Miben különbözik az állami gazdaságok állattenyésztése a termelőszövetkezetekétől ? — Elsősorban a termelés színvonalában, amiről fentebb már volt szó. A magasabb színvonalhoz azonban korszerűbb technika és technológia is társul, ugyanis az állami gazdaságok elsősorban a IV—V, ötéves tervidőszakban több száz millió forintot költöttek az állattenyésztés fejlesztésére. Ennek is következménye, hogy a tehenészetek nyeresége nem csökkent, s most is 11 százalékos a jövedelmezőségük. Az viszont az állami gazdaságokban is igaz, hogy az állattenyésztés jövedelmezősége elmarad a növénytermelésé mögött, s ezért a legutóbbi években az ágazat fejlesztéséről a gyengébb színvonalon dolgozó gazdaságok leálltak. Az átlagok azonban az állattenyésztésben — és más ágazatokban is — nagy különbségeket takarnak. — Milyen feszültségek terhelik még az állami gazdaságok termelését? — Főként a kertészeti alapanyagok termelésében keletkeztek feszültségek. Már korábban szigorodott a közgazdasági szabályozás, ez rontotta az. ágazat ökonómiai környezetét, ami a termelői érdekeltség lanyhulásával járt együtt. Ezt tetézte tavaly az évszázad leghidegebb tele. s a lágy 2600 hektáron kipusztította az ültetvényeket, s csaknem ugyanekkora területen csak több év alatt rendbe hozható károk keletkeztek. Ugyanakkor a kertészeti termékek feldolgozásához szükséges eszközök, üz.emek megvannak, így a kertészeti vertikumban megbomlott az összhang. Sürgető feladat ezért az ültetvények felújítása, a versenyképes alapanyagok termelésének fejlesztése. Fontos a hozamok növelése, a korszerű telepítési és művelési módok elterjesztése, ennek viszont feltétele az egyéni érdekeltségi formák bevezetése. A másik, az egész mezőgazdaságban tapasztalt feszültség, hogy a beruházások lelassultak, az állami gazdaságokban csak az 1977. évi szintet érté|c el a múlt évben. Különösen az állattenyésztő telepek rekonstrukciójánál tapasztalható nagy lemaradás. Ebben az évben már némi élénkülés várható. hiszen 50 százalékra növekedett a szarvasmarhate- jepek rekonstrukciójához adható állami támogatás, s 30 százalék a sertéstelepek rekonstrukciójánál is. Ezeken túlmenően emelkedtek a felvásárlási árak, amelyek ugyancsak javítják a termelés jövedelmezőségét. Végül is több pénz jut beruházásokra, s a korábbi feszültségek is oldódhatnak. — Egy éve kezdődött az állami gazdaságokban az új irányítási formákra való átállás. Milyen tapasztalatokat szereztek? — Valamennyi állami gazdaságban áttértek 1985-ben az új irányítási formákra, de megrázkódtatással sehol nem járt együtt az átállás. A vállalati tanácsok élvezik a kollekUvák támogatósát. A rövid idő miatt teljes körű értékelésre még nem vállalkozhatunk, azonban az már bizonyos, hogy az induláskor felmerülő kétségek eloszlottak. Az állami gazdaságok bizonyították, hogy az új irányítási formában is képesek a gazdálkodás javítására, az eredmények fokozására, hiszen 1985-ben sem csökkent náluk a gazdálkodás nyeresége. V. Farkas József Már a tavalyi március 15-i városi ünnepség is hozott valami újszerűt; nem egészen a megemlékezések megszokott stílusában zajlott. Ünnepi beszéd, szavalat, ének — a tiszteletadás leggyakoribb formái. S valóban, nem sok a variációs lehetőség. Barbinek. Péter színművész, a Jókai Színház tagja, mióta itt van Békéscsabán, részt vett minden március 15-i ünnepségen, verset mondott. Tavaly rendezte először a városi megemlékezést, akkor a színházi stúdiósokkal. A hagyományos műsort színesíteni igyekezett. Gondolta, egy nemzetiségi megyében miért ne hangozhatna el románul és szlovákul is a Nemzeti dal? Ötletét, a gyulai gimnazista és a csabai diáklány román, illetve szlovák nyelvű szavalatát nem fogadta egyértelmű elismerés. Többen úgy vélekedtek, minek a magyar történelem, az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméire Petőfi Sándorral A hazai angóragyapjút előállító gazdaságokat és kistermelőket összefogó Hun- gagóra taggazdaságai tavaly az előző évihez képest 15 tonnával több gyapjút termeltek és értékesítettek. A cég, amely az elmúlt évben kapott exportjogot, üzleti tevékenységét továbbra is az Intercoop segítségével fejti kiA Hungagóra bővítette kapcsolatait az Országos Takarékpénztárral. Az együttműködés a kedvező hitelfeltételek mellett lehetővé teszi, ugyan, de műfordítással emlékezni? Mások nagyon is jónak tartották, hiszen nem volt idegen az internacionalista szellem a 48-as gondolatoktól ... Az ünnepség mindenesetre szép volt, az irodalmi kávéház este a Korzóban — emlékezetes. Az idén ismét valami újat kíván nyújtani a rendező, Barbinek Péter. Olyan műsort, amilyen még nem volt: óvodásokkal készül március 15. megünneplésére. „A gyerek a színpadon biztos siker. Abban mindig van valami megkapó. Ahogyan a kicsik felénk szaladnak, ötven gyerek együtt! Énekükben, versmondásukban kifejeződik a múlt és jövő folytonossága" — mondja a színművész-rendező, majd hozzáteszi: — „Egészen megható volt például számomra, hogy az a négyéves kisfiú, aki a Nemzeti dalt mondja, először két strófát tudott, aztán, amikor tíz nap múlva újra találkoztunk, már az egész versgt szavalta szépen. A szülei megtanították ...” hogy az egyesülés a kistermelőktől magára vállalja a kölcsönökkel kapcsolatos ügyintézés gondjait- A pénzügyi feltételek megteremtésén túl a taggazdaságok továbbra is szervezik, támogatják és kiszolgálják az angóranyúltartó kistermelőket. A korábbi években behozott 3800 tenyészállattal szép állományt sikerült kialakítani, de ma már egyre inkább hiányzik a vérfrissítés. E célt szolgálja a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kialakított törzstelep. Nem titok az sem, hogy a békéscsabai Szigligeti utcai ovisok nagy szeretettel fogadták Barbinek Pétert. „Jól jött” a sok óvónő és dajka néni között végre egy férfi, aki leült közéjük és játszott velük. Már a második találkozáskor rajzokat kapott ajándékba. A Katicás és a Mókus nagycsoport izgalommal készül a „fellépésre”. Kocsis Judit és Veress Lászlóné óvónők is örömmel vesznek részt a közös munkában, szívesen segítik az előkészületeket, tanítgatják a gyerekeket. A Kossuth téren, azon a hatalmas színpadon fellépni nagy esemény lesz és nagy megtiszteltetés. A „próbák” javában folynak, a kis szereplők gyakorolják a Nemzeti dalt, Szécsi Margit Március és Szűcs László Ünnep című versét, Petőfi Sándor Csatadalát. És vidáman énekelnek: Megy az úton a katona. Nincs szebb a virágnál, Föl-föl, vitézek . . . Nemsokára itt a főpróba, majd a premier! A Hungagóra 1986-ban a külpiaci árak csökkenésével számol, ám a taggazdaságok nyeresége még így is megfelelő lesz. A biztonságos értékesítéshez viszont tovább kell javítani a piaci munkát és a termelési költségek csökkentése is a feladatok között szerepel. Olcsóbb berendezéseket akarnak adni a kistermelőknek. 1986-ban 90 —95 tonlia angóragyapjú előállításával számolnak. A távlati tervek szerint néhány év múlva 300—350 ezres angóra-anyaállomány- nyal 152 tonna gyapjút nyerhetnek majd. Niedzielsky Katalin Hövekvö angóragyapjú-termelés Mezögyán Helyzetjelentés 1986 elején Bizonyára sok-sok érdekességet tartogatnak a történelem és a honismeret iránt érdeklődőknek azok a kiadványok, amelyeket mezőgyá- ni pedagógusok írtak községük múltjáról és az eltelt évtizedek változásairól. Csupán néhány adatot emelünk ki a krónikákból, például: az 1251. évi nagyváradi re- gestrumban már szerepel ez a település. Arany János Toldijának állítólag itt volt a színhelye, s Dózsa György parasztserege is ezen a helyen vonult keresztül... * * * Gazdag történelmi múlt és gyenge talajadottság — körülbelül így jellemezte Szabó István tanácselnök Mező- gyánt, amikor e kétszeresen kiváló határőrközség sajátosságairól beszélgettünk. A vezetés legfőbb célja a gazdaság fellendítése, pontosabban szólva: a felzárkózás. A komplex vízrendezési terv 70 százaléka már megvalósult, és biztató jelnek tekinthető az is, hogy a lehetőségeknek megfelelően használják ki a helyi erőforrásokat. A tanács és a népfront együttműködési szerződésében új elemnek számít a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos feladatok megoldása. Különben itt 600 forintot szavazott meg a lakosság, amelynek szociális összetétele miatt az összeg nem lesz nagyobb mint a kofa volt. A befizetésekből fedezik majd a járdaépítéssel, buszvárók és -kitérők, valamint az ivóvízhálózat bővítésével összefüggő kiadásokat. Ez utóbbira vonatkozóan a tervek és az egyéb dokumentációk elkészültek, és 4.6 millió forintba kerülne a megvalósítás. A településhez tartozik Nagygyanté, ahol még a VI. ötéves tervidőszakban törpevízmű létesült, Kismezőgyánban és az anyaközségben 6-7 ezer méter vízvezetéket kellene lefektetni, amely társulati formában valósulna meg. A 2 millió forintot, amelyet OTP-hitelként vennének fel, tíz év alatt fizetné ki a lakosság. s ehhez hozzájönne még a tanácsi, valamint az OVH-támogatás. A víz minősége jó. A Nagygyantén levő és termálkategóriába tartozó szabadkiíolyású kút 130 litert ad percenként. A népfront nem elsősorban a hálózat kiépítéséhez, hanem a csapadékvíz-elvezető árkok és átereszek rendbe hozására, továbbá a sporttelep felszereléséhez szervez közös akciót ebben az évben. Tavaly a presszó előtt a tsz és az áfész segítségével így készült el a parkoló. Akkor 200 ezer volt, az idén várhatóan már 250 ezer forint lesz a társadalmi munka értéke ebben a községben. A településfejlesztés ötévi eredményeihez sorolható — a bitumenes kézilabdapályán kívül — az óvoda és az iskola központi fűtéssel való ellátása, valamint Nagygyantén a buszváró létesítése. Ami az 1660—1700 lelket számláló falu népességét illeti, elég nagy az elvándorlás. A Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetnek 170 dolgozója van és a nyugdíjasok száma sem sokkal kevesejpb. A Tszker csonthéjasüzeme 40 asszonynak és lánynak teremtett munkalehetőséget. A megfelelő felszereltségű általános művelődési központ intézményeiben hasonló a létszám. A központi iskolát kivéve a középületek 100 évesek és jól karbantartják őket. A tanács a pedagógus szolgálati lakásokat részben korszerűsítette az elmúlt években. Jó néhány nevelő saját otthont teremtett, de még így is szükség lenne 4-5 célcsoportos lakás építésére. Iskola- fejlesztési céllal társulat jött létre, s jó eredménynek számít az is, hogy a cigánytanulók 90—95 százaléka befejezi a nyolc osztályt. Az egészségügyi létesítményeket szintén felújították, ami több mint másfél millió forintba került a VI. ötéves tervben. A központi orvosi ügyelet Zsadányban lesz, ha majd megépül a kövesút. A helyi politikai és társadalmi életről Nagy András, a község fiatal párttitkára beszélt. Az MSZMP helyi alapszervezetének 80, a KISZ-nek 45 tagja van. Elsősorban a humánértelmiséget igyekeznek bevonni a mozgalomba, mivel a mezőgazdaságban szakemberhiány tapasztalható. Például egy éve nincs főagronómus a tsz-ben. A népfront keretében igen aktívan dolgozik a nő- és a kulturális bizottság. Rendszeresen szerveznek színházlátogatást. A 400—500 nyugdíjas helyzetét figyelembe véve, nagyon elkelne egy öregek napközi otthona a községben. Tavaly 30 rászoruló kapott segélyt. Az alapellátás megfelelő, ám a minőségen lehetne még javítani. Bukovinszky István
