Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
1986. március 7., péntek o Fő feladat: a gabonaprogram teljesítése Sajtótájékoztató a MÉM-ben Népfrontelnökök és -titkárok továbbképzése Tegnap továbbképző tanfolyam kezdődött Békéscsabán a HNF-elnökök és -titkárok részére Fató: Szók# Margit Budapesten a MÉM-ben tegnap, csütörtökön Kovács István főosztályvezető tájékoztatta a sajtó képviselőit a gabonaprogram VII. ötéves tervének célkitűzéseiről és feltételeiről. Bevezetőjében arról szólt, hogy az elmúlt 20 év során a búza termésátlaga több mint kétszeresére nőtt, s a kukoricáé is hasonló ütemben fejlődött. Hazánkban a vetésterület gabonafélékből a szántóterület 60—61 százalékát foglalja el. Éves bruttó termelési értéke megközelíti az 50 milliárd forintot. A VII. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat továbbra is a gabona-, hústermelési program teljesítése. A tervek szerint 5 év alatt 82 —84 millió tonna gabonát kell előállítani, ami 14 százalékkal haladja meg az előző tervidőszakban megtermelt mennyiséget. A mintegy 2,9 millió hektár vetés- területre a következő években is szükség van; elsősorban a kukorica vetésterületének növelése fontos feladat. A főosztályvezető szólt arról is, hogy a nemrég meghirdetett gyep-gabona váltó gazdálkodás kedvező eredményeket hozott. A nagyüzemek csaknem 30 ezer hektár területre küldték be pályázataikat. A tervidőszak végére 300 ezer hektár gyepterületet lehet bevonni a váltógazdálkodásba. A továbbiakban a biológiai, műszaki feltételekről beszélt az előadó. Elsősorban a búzánál szigorítják a minőségi követelményeket, már az idén bevezetésre kerül a szabvány szigorításaként a minimálisan 27 százalékos sikértartalom. Mindezt az teszi szükségessé, hogy a hazai felhasználási igények mellett a nemzetközi piacon is megnőttek a követelmények. A jövőben számos új nagy termőképességű fajta szolgálja a magasabb hozamok elérését. A talaj művelésben is előreléptek a gazdaságok, jelenleg már mintegy 7—800 ezer hektáron alkalmazzák az energiatakarékos talajművelést. Kedvező -eredmények születtek a kísérletképpen - bevezetett művelőutas kalászosgabona-termesztésben. Ennek további elterjesztése igen jelentős feladat. Az elképzelések szerint növelni kell a műtrágya-hatóanyagot is a jelenlegi 250 kilogrammról 1990-re 310 ki- logramm/hektárra. A gabona betakarítása után az eddigi felmérések szerint gyakran 8—10 százalékos veszteség keletkezik. Az elmúlt tervidőszakban is nagy erőfeszítéseket tettek a tárolókapacitás növelésére, s várhatóan mintegy 750 ezer tonnával bővül a VII. ötéves tervben a tárolóhely. A melléktermékek jobb felhasználására a közeljövőben kormányzati döntések várhatók. Az idén már mintegy 50 mezőgazdasági üzemben indul meg a biobrikettgyár- tás. A főosztályvezető kiemelte, hogy az intenzív gabona- termesztési program, amely 1980-ban indult, s az idén fejeződik be, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Eddig mintegy 900 ezer hektár gabona vetésterületén használják ki ennek előnyeit. A jövőben folytatni kell ezt a programot. V. L. Kétnapos továbbképző-felkészítő tanfolyam kezdődött március 6-án reggel Békéscsabán az oktatási igazgatóságon, s ezen a városi és községi népfrontbizottságok elnökei, valamint titkárai vesznek részt. Az elnökségben helyet foglalt dr. Lovász Matild, a megyei párt- bizottság titkára is. Dr. Horváth Éva megyei HNF-elnök megnyitója után dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára a. népfront VIII. kongresszusának állásfoglalásából adódó feladatokról tájékoztatta a megjelenteket. Abból indult ki, hogy ezen és a többi megyében tartandó ilyen jellegű fórumokon a mozgalom élvonalbeli munkatársai vannak jelen, akik hosszú évek gyakorlatára, gazdag tapasztalataira támaszkodhatnak az elkövetkezendő időszakban is. A legutóbbi HNF- kongresszusról szólva megemlítette, hogy a közeljövőben — mintegy 30 ezer példányban — megjelenik a jegyzőkönyv, amely hasznos gondolatoknak, jó elképzeléseknek a tárháza lesz. Egyébként nemcsak az MSZMP, hanem maga a társadalom is nagyra értékelte ezt az országos szintű tanácskozást. Az elmúlt öt év alatt dinamikus fejlődés jellemezte a népfront tisztség- viselőinek, aktivistáinak széles társadalmi síkon kifejtett munkáját. Az Országos Tanács szerint minden feltétele megvan annak, hogy a mozgalom a felvállalt sokfajta kötelezettségnek eleget tegyen, bár ezentúl is lehetőség nyílik a feladatok szelektálására. Az előadó ezután számadatokkal érzékeltette a mintegy 100 ezer népfrontaktíva rétegződését, majd a kongresszus eredményeiben fellelhető új vonásokról beszélt. Ezek közé tartozik a párt szövetségi politikájának a mai magyar valósághoz igazodó értelmezése és társadalmi bázisának szélesítése. Itt elsősorban a közmegegyezés alapelveivel való egyetértésről van szó, ami nem jelenti azt, hogy a népfront nem vonja be ezeket az alapelveket elismerő, de fontos politikai kérdésekben (például a VII. ötéves terv, az érdekképviselet, a nemzetiség megítélése) más nézeteket valló személyeket. Ez minden korábbinál nagyobb jelentőséget ad a valóságról folytatott vitáknak. Nincs szó viszont azoknak az egyéneknek a mozgalomba való „integrálásáról”, akik tagadják a közmegegyezés alapelveit, és számuk különben sem jelentős. A kongresszus megerősítette nemzetiségi politikánk elveit, céljait és módszereit is. Azon kell munkálkodni, hogy ezek jól érvényesüljenek politikai, társadalmi életünk minden területén. A népfrontmozgalom fellép a hazai nemzetiségünket sértő mindenféle szélsőséges nézet ellen, de ugyanakkor a határainkon túl élő magyarsággal szemben sem lehet közömbös. A tájékoztató további része a gazdaságpolitikával, valamint az államélettel és közélettel kapcsolatos kérdéseket taglalta. Az országos tanács titkára egyebek között hangsúlyozta: a népfront ezentúl is igényli a társadalmi eszmecserék szervezését, de álvitákra nincsen szükség, vagyis azokra, amelyeken korábban már eleve eldöntött kérdéseket terjesztenek elő. Sajnos, kedvezőtlen gazdasági feltételek közepette indult a mozgalom ebben az évben. Igaz ugyan, hogy a pártkongresz- szus és a tanácsválasztások idején nagy megnyugvással fogadta a lakosság az országépítési programot, ámbár a célok eléggé szerények voltak. A kiútra csupán egyetlen módszer kínálkozik: mindenki — legyen az beosztott vagy vezető — igyekezzen a lehető legjobban dolgozni a maga területén, a népfrontbizottságok pedig minél több állampolgárt vonjanak be a közéleti tevékenységbe. A tanfolyam következő előadója dr, Márton János, az Agrártudományi Intézet főigazgatója, a HNF Országos Tanácsának alelnöke volt, aki a gazdaság- és településpolitikai feladatokat ismertette, lehetőséget teremtve a konzultációkra. Majd Dobos László, a HNF OT titkárságának osztályvezetője a népfrontmozgalom, valamint a párt-, állami (különös tekintettel a tanácsi) és társadalmi szervek együttműködéséről tájékoztatta a tanfolyam hallgatóit. \ Bukovinszky István-íj — A szegedi körzeti stúdió regionális adását látják...” — hangzik fel minden kedden kora este. A legutóbbi műsor közben a 3-as kamera operatőre időnként a fényképezőgépet is el-elkattintotta, így most azt is „visszanézhetjük”, ami nem ment adásba...
