Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
1986. március 7., péntek »lüilUkriTtj Harminc lakás rendben Lakások műszaki átadására voltunk hivatalosak. Nos, ezúttal nem volt okunk elégedetlenkedésre, mert ritka az olyan gyors műszaki átadás, mint ez volt. A békéscsabai Rábai utcai 5—7. számú épületnek 30 lakásán alig egy óra alatt túljutott az ellenőrzés. (Pedig • voltak néhányan: az OTP, mint beruházó, a kivitelező Délép, műszaki ellenőrként a beruházási vállalat, s képviseltette magát a tanács műszaki-osztálya, a Démász. a Dé- gáz, a csatornamű-vállalat és a tűzoltóság.) Egyébként az épület kí- vüről az egészen csúnya kategóriába tartozik. A városba érkezőket szinte „pofonvágja”. De szegény már akkor is súrolta az esztétikai elviselhetőség határát, mikor még csak papíron létezett. A Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet honvédelmi klubja a napokban meglátogatta a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát. A harminc résztvevő először az intézmény történetét bemutató múzeumot tekintette meg. Az állandó kiállítás anyagában láthattuk azt a fejlődést, amely 1949. október 1-től végbement. Ekkor alakult meg a felszabadulás utáni légierő fegyvernemi tiszti iskolája, hajózó és műszaki kiképzést folytatva. A kezdeti nehézségek után egy nagyarányú fejlődés eredményeként jött létre a mai főiskola. A hallgatók a legkorszeÜgy tűnik, a megyeszékhely építészetében a nyolcvanas évek közepén is fújdogálnak még a régi szellők... No, de beszéljünk szebb dolgokról! Ezúttal egy hét múlva nem lesz akadálya a kulcsátadásnak. Csak a házhoz vezető út gyephézagos burkolata egyenetlen, ezt még ki kell javítania a kivitelezőnek. A belső munkákra viszont jó ránézni, értő, lelkiismeretes iparos kezekről vallanak. Hogy a műszaki átadás az utóbbi időkben zavartalanabbá folyik, annak előzménye van. A Délép a múlt év márciusában megszervezett egy 80 fős csoportot, az úgynevezett lakásbefejező szalagot. Ennek az összeszokott kollektívának köszönhető, hogy azóta nem csúsznak a határidők, s lérűbb ismereteket sajátítják el a szaktantermekben, laboratóriumokban, tanműhelyekben. Ezek egy részét szintén láthattuk utunk során. Talán a legnépszerűbb a sárkánytanszék és az üzemben tartási gyakorlat megszemlélése volt. Végezetül a repülőmúzeum gépállományában gyönyörködhettünk. Az ötvenes évek repülőgépeit hiányosan láthattuk, de a hatvanas évektől szinte minden típus megtalálható itt. Ismeretekben, élményekben gazdagabban térhettünk haza a jól szervezett főiskolai látogatás után, amely eredményesen szolgálja klubunk feladatainak megvalósulását, a hivatásos tiszti, tiszthelyettesi nyegesen kevesebb a minőségi panasz. De ez — azt hiszem — ei is várható a 12 ezer 700 forint/négyzet- méteres árért. Ogy tűnik, ez a csoport képes lesz egy régi igény kielégítésére is. A szomszéd épületben már olyan tapétát és szőnyegpadlót tettek fel, amilyet a leendő lakók választottak. Később mód lesz a konyha, az előszoba, s a fürdőszoba PVC-padlójának kiválasztására is. A fürdőszobacsempe viszont továbbra is a házgyárban kerül a falra, így abból csak egyfélét lehet „rendelni". De ne legyünk türelmetlenek! Ez is valami. (Csak az a küllem, csak azt tudnám feledni 1) ü. T. Fotó: Kovács Erzsébet pályaválasztásra való felkészítést. A szovjet hadsereg napja tiszteletére intézetünk honvédelmi klubja lövészversenyt rendezett, amelyen osztályonként 3-3 tanuló indult légpuskás lövészetben. A résztvevők szellemi totót is kitöltöttek, mely a szovjet hadsereggel, politikai eseményekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A lövészetben első helyen végzett az I. A osztály csapata, a totókitöltésben a legjobb eredményt Bokros Mátyás és Kiss Rudolf érte el. A jó hangulatú verseny díjait a március 21-i iskolai ünnepségen kapják meg a legjobb helyezést elért osztályok, tanulók. Pataki László tanár, klubtitkár Honvédelmi nevelés Békésen Óvakodj a „jólértesültektöl!” Két eleki lakos kérte lapunk segítségét. Oláh Ferenc, aki a múlt év közepén nyitotta meg pecsenyesütő üzletét és Fenyvesi Csaba, a helyi húsbolt vezetője kegyetlen pletykával kell hogy szembenézzen. Az a hír járja róluk, hogy döghúsból készítettek kolbászt, s ezért a rendőrség letartóztatta őket. Sokan abból látták igazolva a pletykát, hogy a pecsenyesütő régóta nem nyitott ki. Oláh Ferenc azonban az elmúlt három hónapban iparszüneteltetés miatt tartotta zárva üzletét. Télen ugyanis aligha „menne” a bolt, hiszen a községben mindenütt disznót vágnak. A húsbolt is zárva volt, s úgy tűnik, ez is lendületet adott a rémhírterjesztőknek, holott krimiről itt sincs szó, csak két hét szabadságról. Fenyvesi Csaba számokkal tudja bizonyítani, hogy a húsboltban a rágalmazás óta kisebb a forgaloiA. Oláh Ferenc azon gondolkodik megéri-e egyáltalán kinyitnia ezek után? Bár ő talán nem is a helyi forgalom elmaradásától fél — hiszen járja a környező városok vásárait, mivel az eleki bevételből semmiképp sem tudna megélni — inkább attól, hogy a szóbeszéd tarthatatlanná teszi helyzetét a községben. Hogy a pletyka kitől, s honnan ered, azt természetesen lehetetlen megtudni. Az egész települést kellene végigkérdezni, talán akkor eljuthatnánk egy „forrásvidékhez”, de elképzelhetőbb, hogy még akkor sem. A híresztelésnek persze a világon semmi alapja sincs. A két eleki iparos nem csupán ártatlan, munkáját kifogástalanul teljesítő ember. Honnan hát a pletyka? Talán néhányak téli unalmukban találták ki, esetleg haragosa van a két megrágalmazottnak ... Megállapíthatatlan. Eleken járva benéztem a kocsmába és a presszóba. Megkérdeztem néhányakat, hová menjek ebédelni, de senki sem beszélt le egyik üzletről sem, sőt, volt, aki kifejezetten a hírbe hozott üzleteket ajánlotta. Másutt viszont hallottam olyan hangokat is, hogy van, aki be nem menne a hentesboltba, mert ott... s innentől hadd ne ismételjem. Vagyis a pletyka sok helyen fogékony táptalajba hullt, de szerencsére még többen nem adtak hitelt a bajkeverőknek. . Rettentően nehéz a pletykázók elleni küzdelem. Félve írom le — mivel a szót már lejáratták, de hát nem a szó a vétkes —, egyfajta éberséggel csírájában elfojtható a bűnözésnek ez a formája. De ha az igazságról mit sem tudva tele szájjal to- vábbfröcsögjük a híreszteléseket, akkor ne csodálkozzunk, ha egyszer önmagunkról és családunkról hallunk olyasmit, aminek semmi köze 6incs ugyan a valósághoz, s ami ellen mégis pont ezért reménytelen a védekezés. Addig is csak azzal biztathatom a két eleki levélírót, hogy az idő nekik dolgozik. Mert ha ők nyitott kapukkal várják továbbra is a vásárlókat, akkor ki emlékszik szívesen arra, hogy akár egy percig is hitte (vagy ne adj isten, továbbadta) a mocskolódást. (ungár) Körkép a kora tavaszi felkészülésről Nehezen ugyan, de végre közeledik a tavasz. A mezőgazdászok, a kiskerttulajdonosok többet gondolnak a kora tavaszi teendőkre — bár ezekben a hetekben sem ülnek már ölbe tett kézzel, hiszen jóval a munkák megkezdése előtt be kell szerezni például a vetőmagot, műtrágyát, fóliát- A jelenlegi és a soros munkákról, a felkészülésről, az ellátásról, s az esetleges gondokról érdeklődve tettük fel a körkérdést Szabó András megyei főkertésznek, továbbá a Csanádapácai Széchenyi Tsz, a Békéscsabai Május 1. Tsz szakemberének, egy m ed gyesegyházi kertésznek, a vetőmagvállalat, az Agroker s a békéscsabai áfész Gazdabolt illetékesének. Szabó András, megyei fő- kertész : — A nagyüzemi gyümölcsösökben befejezéshez közeledik a metszés, és most folyik ez a munka a kiskertekben is. Az alma- és körtefák metszése időszerű, a csonthéjasokkal még ráérnek. Készülni kell már a lemosó permetezésre is, de a talajra egyelőre nem tanácsos rámenni, nagy kárt okozunk ha összetapossuk. Azaz: fel kell készülni, de nem szabad türelmetlenkedni! A vetőmagvak, növényvédő szerek beszerzése, ha eddig nem történt meg, most már feltétlenül időszerű. A kiskertekben a mák után a sárgarépa, petrezselyem a legkorábbi vetésű növény. A vetéssel egy időben, vagy valamivel előtte érdemes talaj- fertőtlenítő szert alkalmazni. A nagyüzemekben a zöld- és magborsó vetésével kezdődnek a kora tavaszi munkák a határban. Megyénkben több mint tízezer hektáron termesztenek az idén borsót. A vetőmagellátás jó, minőség és fajta tekintetében egyaránt. A Csanádapácai Széchenyi Tsz-ben Mitró József főága- zatvezető a következőkről adott tájékoztatást: Az idén 350 hektáron termelnek zöld-, 170 hektáron magborsót. A szükséges vetőmag 90 százaléka rendelkezésünkre áll, a többi is folyamatosan érkezik. A napokban befejeződik a talajművelő eszközök és erőgépek javítása, s amint a napi átlaghőmérséklet tartósan 0' fok fölötti lesz, megkezdik a búza fejtrágyázását, majd a borsó vetését. Több a gondja a Békéscsabai Május 1. Tsz-nek, ahol 150 hektár zöldborsó és 400 hektár zöldbab vetését tervezték a Békéscsabai Konzervgyárral, illetve a hűtőházzal kötött szerződés alapján. A borsóvetőmag felét csávázatlanul kapták, s nehezen, végül is Kétsoprony- ban találtak kapacitást a csá- vázásra. Elmondta azt is Pri- belszki János kertészeti ágazatvezető, hogy a növényvédő szerekkel nincs gondjuk, rendre megkapták az igényelt mennyiséget. A vetőmagvállalat orosházi igazgatójától. Gubacsi Lászlótól a csávázásról érdeklődtünk. — Sajnos nincs akkora kapacitásunk, hogy ezt a szolgáltatást maradék nélkül el tudjuk végezni, a Békéscsabai Konzervgyárral és a hűtőiparral, mint termeltetőkkel kötött szerződésünkben erre nem is vállalkoztunk. Ennek ellenére á borsó-vetőmagnak több mint 80 százalékát csávázottan bocsátjuk a partnergazdaságok rendelkezésére. Oravecz Mátyás medgyes- egyházi kistermelő üvegházában, 500 négyzetméteren primőr uborkát termeszt, a fia pedig „fóliázik”. — A növényvédő szereket Kecskeméten, Újkígyóson és Orosházán szerezte be a fiam. Gyakran járunk Kígyósra az áfész mezőgazdasági boltjába, úgy tapasztaltuk, hogy a környéken ez a legjobb. Fóliát viszont nehezen lehetett szerezni, végül is Kecskeméten sikerült a nyáron venni az újabb fajtából, ami 16 méter széles és az első szezon után nem kell lebontani. — Hogyan tájékozódnak az újdonságokról, például növényvédő szerekről, módszerekről? — Az új szakkönyveket mindig megvesszük, járunk bemutatókra, és a szakmabeliektől is tanul az ember. Most egyébként készülök Csabára a növényvédő állomásra, valami nincs rendben az uborkával. Jó a kapcsolat, már máskor is segítettek. A békéscsabai Agroker Vállalatnál Molnár Lajos igazgatót mindenekelőtt a fóliáról kérdeztük. — A zöldségtermesztéshez szükséges fóliák folyamatosan érkeznek, a Tiszai Vegyi Kombinát a hagyományos, és a drágább, tartósabb fajtából egyaránt vállalta a szállítást. Emellett a többlet- igények kielégítésére a MÉM segítségével import fóliát is kapunk. Átmeneti hiánnyal valóban számolni lehet, de a hónap végéig várhatóan ki tudjuk elégíteni az igényeket Ami a műtrágyát illeti, az igényelt mennyiség nagy részét a nagyüzemek kiszállították. A növényvédő szerek zöme a raktárainkban van, illetve folyamatosan érkezik, éppen ezért jó lenne, ha a gazdaságok ütemesebben szállítanák. A kistermelőknek árengedményes vásárt hirdettünk, 47.-féle terméket adunk olcsóbban. A kisgépellátással gondunk van, mert az NDK kerti kapák késve érkeznek. Végül hadd említsem meg, hogy az idén vállalatunk nagyobb mennyiséget forgalmaz biotermékekből, — ilyen például a gilisztahumusz, vagy a szuper- komposzt. A békéscsabai áfész gazdaboltjában —, mely a megye ilyen jellegű legnagyobb szaküzlete, — Kocsubán Mihály üzletvezető-helyettestől kaptunk tájékoztatást; — Növényvédő szerből jelenleg jó az ellátás, akad ugyan egy-két hiánycikk, de ezek helyett tudunk ajánlani más, a célnak ugyanúgy megfelelő szereket. Gyorsan fogy a vetőmag, de folyamatos az utánpótlás, kivéve az uborkát, mert abból igen kevés érkezik. Műtrágyát, mint ahogyan növényvédő szert is, tudunk adni 10 és 50 kilogrammos kiszerelésben is, kivéve a káliumszulfátot, mert azt nem tudtuk beszerezni. Rendre érkeznek a kisgépek, várjuk a Szegeden gyártott rotációs kapákat is. T. I. Felvételünk a Békéscsabai Lenin Tsz-ben készült, amikor az almafákat metszették Fotó: Fazekas László Kukoricanemesftési együttműködés Tizennégy államilag minősített kukoricahibridet állítottak elő az utóbbi fél évtizedben a KGST-országok együttműködése keretében. A közös nemesitésű hibrideket már a termesztésbe is bevonták, az NDK-ban például a vetésterület 60 százalékán ilyen fajtákat termesztenek, de jól szerepelne^ a közös nemesítésű kukoricák Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió szántóföldjein is. Magyarország részt vállalt a közö6 nemesítésű hibridek vetőmagjának az előállításából is: a tavaszi vetésekhez 10 ezer hektáron több mint 30 ezer tonna vetőmagot állítottak elő az ország különböző gazdaságaiban, s indítottak útnak az elmúlt hónapokban a felhasználó országokba. Az együttműködés során ökológiai és újabb termesztési kísérleteket is végeznek: az idén hét országban 21 kísérleti állomáson várhatóan 160 közös nemesítésű hibridet, fajtajelöltet, törzset vizsgáztatnak majd. Az eredményeket Marton vásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében működő kukoricanemesltési koordinációs központban értékelik. A vizsgálatok célja az, hogy a jövőben komplex rezisztenciával rendelkező, hideg- és szárazságtűrő, gyors vfz- leadású, magas hozamú fajtákkal bővítsék a hibridvá- lasztékot. A kísérleti eredmények alapján várhatóim 10—12 új fajtát ismernek el és állítanak a termesztésbe a következő fél évtizedben az együttműködésben részt vevő országokban.
