Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

o 1986. március 4., kedd Második munkahét az SZKP XXVII. kongresszusán A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI .ÉS*» " & TÁRSADALMI FEJLŐDÉSE 1985-BEN Fogyasztásra és felhasználásra fordított nemzeti jövedelem (%) 100 103,1 Ipari termelés (%) (1984 = 100) 103,9% 808 milliái rubel Mezőgazdasági termelés (%) 100 100 1984 ! 1985 Beruházások (%) Villamos energia (milliárd kWó) 1492,6 1545 1984 1985 Népesség 1986. január 1-én 278,7 millió fő Acél (millió tonna) 154,2 155,0 1984 1985 Állatállomány (január 1-én. millió db) 12,0 m'? 77,. 77.6 C3 1985 1986 .1985 1986 Munkások és alkalmazottak teljes havi jövedelme (rubel) 261 | 268 Állati eredetű termékek g7 g 98 2 hús (vágósúlyban, JL JL millió tonna) tej (millió t.) W W 17,0 \ 17,1 1984 1985 tojás 76,5 77,0 (milliárd db) ^ ^ ^ 1984 1985 7984 1985 Kiskereskedelmi forgalom (milliárd rubel) 311,1 ___ 324,1 19 84 1985 Külkereskedelmi forgalom (%) 100 101 (Folytatás a 2. oldalról) munkások és alkalmazottak átlagos havi bére elérje a 215—220 rubelt. A munka szerinti elosztás elvének megszilárdításával egyidejűleg folytatni fogjuk a szovjet emberek életében rendkívül fontos szerepet ját­szó társadalmi fogyasztási alapok következetes bővítését. Az ötéves tervidőszak alatt ezek az alapok jelentős mér­tékben növekszenek, és egy lakosra számított értékük 1990-ben meg fogja haladni a 600 rubelt. Az előadó ismertette a kö­vetkező évekre tervezett főbb szociálpolitikai intézkedése­ket, majd közölte, hogy az ötéves tervidőszak végére az 'összes családok több mint 50 százalékának egy főre jutó havi átlagjövedelme megha­ladja majd a 125 rubelt, s gyakorlatilag nem marad olyan család, ahol az egy fő­re jutó átlagjövedelem nem érné el a havi 50 rubelt. Az egészségügy, az oktatás és a kultúra legfontosabb fej­lesztési céljainak felvázolása után egyebek között elmon­dotta: A párt folyamatosan gon­doskodik a lakásprobléma megoldásáról. Nem kis ered­mények születtek ezen a té­ren: a városi családok több mint 80 százaléka ma önálló lakásban lakik, falun jelen­tősen nőtt az összkomfortos lakásokkal való ellátottság. A lakásprobléma súlyosságát mégsem szűntettük meg. A következő öt évben 565—570 millió négyzetméternyi lakás átadását tervezzük. Jelentős eszközöket fogunk fordítani a városok és falvak rendezé­sére, a közüzemek és a tö­megközlekedés bővítésére. Beszámolója végén Nyiko- laj Rizskov hangsúlyozta: Most arra van szükség, hogy teljes határozottsággal, energiával és kitartással va­lósítsuk meg az elfogadott terveket. A tömegek alkotó erejére, az országos szocialis­ta versenymozgalomra tá­maszkodva harcot kell indí­tanunk a kitűzött feladatok gyakorlati megvalósításáért. Nagyszerű feladatok ezek, összhangban- vannak népünk létfontosságú érdekeivel, esz­ményeivel és békevágyával. Meggyőződéssel mondhat­juk, hogy országunk dolgozói, akik szilárdan tömörülnek a lenini párt köré, tudatában vannak nagy felelősségüknek és a kor követelményeinek, s mindent megtesznek a XXVII. kongresszus történel­mi határozatainak teljesíté­séért. Vita az előadAi beszéd felett Az előadói beszéd elhang­zását követő vitában elsőnek Jurij Hrisztoradnov, a gorki- ji területi pártbizottság első titkára szólalt fel. Túl azon, hogy a szociális és a terme­lési infrastruktúra tervezésé1 ben a helyi szervek nagyobb beleszólását sürgette, főként a Gorkij Autógyár rekonst­rukciójával foglalkozott. Ez a legnagyobb szovjet teher­gépkocsigyártó üzem a Szov­jetunióban, ahol nagy teher­bírású dízel-teherautók gyár­tására készülnek. Egy azer- bajdzsáni olajfúrómesternek az olajbányászat technikai fejlesztését szorgalmazó hoz­zászólása után Konsztantyin Frolovot, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia alelnökét hallgatták meg a kongresszus küldöttei és vendégei. Frolov beszámolt arról, hogy az akadémián új gépipari, mechanikai és irányítástech­nikai osztályt állítanak fel, akadémiai intézetek a kuta­tási eredmények gyorsabb meghonosítása érdekében la­boratóriumokat létesítenek a fontosabb üzemekben, ál­talában segíteni igyekszenek a tudomány közelebb hozását a termeléshez. A délelőtti ülésen az utolsó szovjet felszólaló Nyikolaj Konarjov közlekedési minisz­ter volt. A minisztériumát ért bírálatok megszívlelését ígérte a miniszter, különösen a személyszállítás feltételei­nek javítása vonatkozásában. Jelezte, hogy a következő öt évben Szverdlovszk, Kujbisev és Dnyepropetrovszk is met­rót kap, másutt pedig foly­tatják a működő hálózatok bővítését. A szovjet pártkongresszus hétfő délelőtti ülésén ismét két külföldi küldöttségvezető üdvözölte a tanácskozást: Bayardo Arcé, a Nicaraguái Sandinista Nemzeti Felszaba- dítási Front Országos Veze­tősége Végrehajtó Bizottságá­nak helyettes ' koordinátora és Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára. A hétfő délutáni ülésen el­hangzott felszólalásában Alekszandr Ljasko, az Ukrán Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke a „Fő Irányok” tervezetéből, Nyikolaj Rizs­kov előadói beszédéből azok­ra a részekre hívta fel a fi­gyelmet, ahol az összes szö­vetségi köztársaságok harmo­nikus fejlesztéséről volt szó. A fogyasztási szövetkezetek köztársasiágközi és területközi kapcsolatainak felélénkítését, a városi szövetkezeti keres­kedelem áruellátásának ja­vítását sürgette a szovjet fo­gyasztási szövetkezetek. szö­vetségének vezetője, Mihail Trunov. Kolhozelnök, majd egy fejőnő eredeti hangvé­telű felszólalását élvezhették a kongresszusi küldöttek, az­után Pavel Fegyirko, a krasznojarszki határterületi pártbizottság első titkára'ka­pott szót. Beszélt Szibéria termelőerőinek fejlődéséről, természeti erőforrásainak fel- használásáról. Fegyirko több bíráló megjegyzés* tett olyan minisztériumok címére, ame­lyek hátráltatják az építő­ipari bázis kialakítását, a szolgáltatóipar fejleszté­sét. Anatolij Majorec, a Szov­jetunió energetikai és villa­mosítási minisztere arról tá­jékoztatta a kongresszust, hogy az ország évi áramter­melése meghaladta a másfél billió kilowattórát. Beszélt az atomenergia fokozott hasz­nosításáról, a szocialista or­szágok energiaellátási együtt­működésének további kilátá­sairól. Elmondta, hogy az energiatermelés vonalán a Szovjetunió 53 állammal mű­ködik együtt és külföldön mintegy 300 energetikai ob­jektum építésében vesz részt. A délutáni ülésen üdvözöl­te a kongresszust Harilaosz Florakisz, a Görög Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, majd Alf­red Nzo, az Afrikai Nemze­ti Kongresszus (ANC) főtit­kára tolmácsolta a Dél-Aíri- ka forradalmi erőinek üdvöz­letét Hétfőn este a kongresszus bizottságot alakított a gazda­sági és társadalmi fejlesztés fő irányainak tervezetéhez benyújtott módosító és kiegé­szítő javaslatok elbírálására. Kedden, ma reggel az ötö­dik napirendi pont megvita­tásával, azaz a miniszterel­nöki gazdasági előterjesztés vitájával folytatja munkáját az SZKP XXVII. kongresz- szusa. Lázár György megbeszélése Szultán üli Kistmanddal Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hét­főn Moszkvában, a magyar nagykövetségen találkozott és megbeszélést folytatott Szul­tán Ali Kistmanddal, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt KB Politikai Bizott­ságának tagjával, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével. A talál­kozón jelen volt Rajnai Sán­dor, hazánk moszkvai nagy­követe. Részvétnyilvánítások Olof Palme elhunyta alkalmából Olof Palme, Svédország miniszterelnöke elhunyta alkalmából Maróthy László, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Esztergá­lyos Ferenc külügyminiszter-helyettes, hét­főn felkereste Svédország budapesti nagy- követségét és a kormány nevében részvétét fejezte ki. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nevében Pál Lé- nárd, a Központi Bizottság titkára és Ko­vács László, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője nyilvánította részvétét An­ders Ragnar Dromberg nagykövetnek, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke tragikus halála alkalmából. flz MTESZ a műszabi haladásért (Folytatás az 1. oldalról) fontos szerepe lenne a kül­földi tanulmányutaknak, ta­pasztalatcseréknek. Sajnos, ezen a téren nem sok pozitív változás történt az elmúlt öt év alatt. A megyei szerve­zetnek nem sikerült megfe­lelő külföldi kapcsolatokat kialakítania. A belföldi ta­nulmányutak esetében már más a helyzet, öt év alatt csaknem 300 utat szerveztek és ezeken mintegy 8 ezren vettek részt. Ami pedig a bevezetőben említett kiemelt témákat illeti a beszámoló megál­lapította, hogy még 1981-ben kidolgozásra került a ter­málvíz hasznosításának komplex tanulmánya. Ezt az­óta is forrásanyagnak tekin­tik nemcsak a megyében, de országosan is. Az újítások, találmányok gyakorlati hasz­nosítását pályázatokkal kí­vánta segíteni az MTESZ, az idei műszaki fejlesztési hó­nap keretében zárják le és értékelik az ötéves versenyt. Az élelmiszer-gazdaság ipari hátterével többször is foglal­kozott az MTESZ és konkrét javaslatokat dolgoztak ki. Jelentős eredményeket sike­rült elérni a számítástechni­ka elterjesztésében is. ör­vendetesen szaporodtak a különböző tanfolyamok és egyre több vállalatnál, szö­vetkezetnél válik a számító­gép mindennapos, a terme­lést segítő eszközzé. De e négy kiemelt téma mellett is sokoldalú segítsé­get adott az MTESZ a me­gye fejlődéséhez. Mintegy másfél évig tartó széles kö­rű, aktív egyesületi munká­val vettek részt a megye feilesztési koncepciójának ki­dolgozásában, és a megye VII. ötéves tervének véle­ményezésében. Erősödött az együttműködés Bács és Csongrád megye MTESZ- szervezeteivel, közös mun­kákat készítettek az ivóvíz- készlet minőségével - és a termálvíz hasznosításával kapcsolatosan, de napirend­re kerültek a környezetvé­delem feladatai is. Az MTESZ önálló társa­dalmi szervezetté válását kö­vetően — 1985 elején — a megyei szervezet is felmér­te a társadalmi munka hely­zetét. öt évet vizsgálva ki­derült, hogy a tagság 15—20 százaléka végez folyamato­san társadalmi munkát az MTESZ szervezeteiben. Ezen felül további 50—55 száza­lék alkalmilag veszi ki ré­szét a megmozdulásokból. Megállapítható az is, hogy az utóbbi években — külö­nösen a kisvállalkozások szervezése óta — mintegy tíz százalékkal csökkent az ak­tivitás. Ezek a tapasztalatok — összefüggésben a műsza­ki értelmiség nem javuló helyzetével — egyre sürge­tőbbé teszik a műszakiak na­gyobb megbecsülését, mun­kájuk fokozott elismerését. Ezt követően az ellenőrző bizottság jelentését Oncsik András elnök terjesztette a küldöttértekezlet elé, majd a küldöttek meghallgatták a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A vitában nyolcán kértek szót, közöttük Fock Jenő, az MTESZ elnöke. Bevezetőjé­ben arról szólt, hogy a be­számoló kritikusan és ön­kritikusan elemzi az elmúlt öt esztendőben végzett mun­kát. Hazánkban megnőtt at elmúlt években az MTESZ tekintélye, a fontos döntések meghozatala előtt a párt- és kormányszervek kikérik a műszaki értelmiség vélemé­nyét. A továbbiakban a he­tedik ötéves terv végrehajtá­sának lehetőségeit taglalta az előadó. Elmondotta, bár igen komoly célokat tűztünk ma­gunk elé társadalmi össze­fogással, az érdekek egyez­tetésével, valamennyiünk megfeszített munkájával tel­jesülhetnek a tervben meg­fogalmazott célok. Ezt követően arról szólt az MTESZ elnöke, hogy ha­zánkban 170 ezren tagjai a szövetségnek, s ez az arány az elmúlt öt évben stabili­zálódott. Kitért az üzemi csoportok tevékenységére is, amelyek jó példával járnak elöl megyénkben a taglét­szám növelésében. Beszélt arról az elvszerű együttmű­ködésről, amely Békés me­gyében kialakult a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács, valamint az MTESZ között. Felszólalása befejező részében az év utolsó felében sorra kerülő országos kül­döttértekezlet előkészítéséről számolt be. Végezetül Fock Jenő, a Minisztertanács „Ki­váló Munkáért” kitüntetését nyújtotta át többéves ered­ményes munkája elismerése­képpen dr. Körösfalvi Pál­nak. A vitában elhangzottakra Gál István válaszolt, majd lemondott a régi megyei ve­zetőség és a küldöttértekez­let Korek Ferenc elnökleté­vel folytatta munkáját. A jelölőbizottság elnöke is­mertette az elnökség névso­rát, valamint a végrehajtó bizottság és az ellenőrző bi­zottság tagjainak névsorát. Ezt követően került sor a titkos választásra. A kül­döttek az MTESZ tisztelet­beli megyei elnökévé dr. Kö­rösfalvi Pált, elnökévé Mu­rányi Miklóst, míg titkárává Gál Istvánt választották. A megyei tisztújító küldöttér­tekezlet Murányi Miklós el­nöki zárszavával ért véget. L. L. — V. L. Munkásőrség Megkezdődött az alegységparancsnokok felkészítése rá az MSZMP Politikai Bi­zottsága ismét napirendre tűzte a munkásőrség tevé­kenységét és döntött a mű­ködésre és a pártirányításra vonatkozó kérdésekről. A megyei parancsnok ez­után az eltelt két évtized ta­pasztalatairól; az időközben meghatározott feladatokról és az egyéb szervezeti kér­désekről beszélt. A párt XIII. kongresszusáról szólva hang­súlyozta: ez a fórum szin­tén jól demonstrálta, hogy dolgozó népünk bízik a pártban és a szocializmus építésének programját nem­zeti feladatnak tekinti. A kongresszus a munkásőrök számára is kiemelkedő poli­tikai esemény volt, mert te­vékenységével ez a társadal­milag szervezett önkéntes fegyveres testület tulajdon­képpen a párt politikáját hajtja végre. A tájékoztató további ré­szében Tóth Pál ezredes a személyi állomány összetéte­lével, a szolgálati és fegyve­res felkészítés tennivalóival, az erkölcsi, politikai neve­léssel, a fegyelmi helyzettel összefüggő témákkal foglal­kozott, majd az elhangzot­takat összegezve a követke­ző szavakkal fejezte be mondanivalóját: „A munkás­őri pártmegbízatás szép és megtisztelő feladat, úgy kell élni, viselkedni, hogy rá­szolgáljunk erre.” —y—n A rajparancsnokok továbbképzésén részt vevő állomány az igazoltatást gyakorolja Fotó: Szőke Margit Békéscsabán március 3-án, tegnap megkezdődött a mun­kásőrség háromhetes megyei alegység-parancsnoki felké­szítése. A megnyitón Tóth Pál ezredes köszöntötte a résztvevőket, majd A mun­kásőrök szerepe a párt poli­tikájának végrehajtásában címmel részletes tájékoztatót tartott a rajparancsnoki ál­lománynak. E fegyveres testület meg­alakulásának közelgő 30. év­fordulójára utalva felidézte a legfontosabb eseményeket, történelmi körülményeket, valamint határozatokat, ame­lyek a munkásőrség meg­szervezését segítették elő szerte az országban, így Bé­kés megyében is. Jelentős időpontnak tekinthető példá­ul az 1964-es esztendő, ami­kor megindult a szocialista verseny mozgalom. Két évre

Next

/
Oldalképek
Tartalom