Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
NÉPÚJSÁG 1986. március 27., csütörtök Kukoricatermesztési tanácskozás Békéscsabán Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében tegnap, szerdán kukoricatermesztési, tanácskozást tartottak. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában hangsúlyozta: a kukorica az egyik legfontosabb növény, amelyet Békés megyében termesztenek a nagyüzemek. Szólt arról is, hogy a gabonaprogramban fontos szerep jut ennek a növénynek, ezért szükség van a vetésterület szinten- tartására, illetve növelésére. A kormányzati szervek a közelmúltban már tettek lépéseket ennek érdekében. Dr- Németh János, a Gabonatermesztési Kutató Intézet főosztályvezetője a kukoricatermesztés néhány időszerű kérdéséről tartott érdekes, színvonalas, ábrákkal, grafikonokkal illusztrált előadást. Kiemelte: hazánkban mintegy 1,4 millió hektáron termesztenek kukoricát, s ez a növény adja a legnagyobb energiát terület- egységre vetítve. Szemlélet- változásra van szükség a nagyüzemekben — hangsúlyozta a továbbiakban, ugyanis a silókukoricával hektáronként nagyobb energia állítható elő, mint az árukukoricával. Ezért a jövőben az üzemekben komolyabban kell foglalkozni a silókukorica-termesztéssel. Az előadó ezután a VII. ötéves terv célkitűzéseiről szólt. Elmondotta: 1990-re el kell érni országos átlagban a 7,2 tonnás hektáronkénti átlagot. Békés megyében a hozamok évenkénti 3 százalékos növelésére van szükség ahhoz, hogy megvalósuljanak ezek a célkitűzések. A megye adottságai, a meglévő szellemi és technikai kapacitás lehetővé teszi, hogy teljesüljenek ezek a tervek. Dr. Széli Endre, a Gabonatermesztési Kutató Intézet osztályvezetője a kukoricatermesztés legfontosabb agrotechnikai tényezőiről beszélt. A kisparcellás és üzemi kísérletek azt bizonyítják, hogy óvakodni kell a tőszám emelésétől. Különösen igaz ez a megállapítás a rossz vízgazdálkodású talajokra. Az előadó ezután sorra elemezte a nitrogén- műtrágya hatását, a vetésidő megválasztásának fontosságát, valamint a regulá- torok szerepét a kukoricatermesztésben- Befejezésül a vegyszeres gyomirtás néhány terméscsökkentő, káros hatására hívta fel a jelenlévő szakemberek figyelmét. Dr. Bukovinszki László, a DATE szarvasi mezőgazda sági főiskolai karának adjunktusa a meliorált területeken folytatott kukoricatermesztés néhány jellegzetességéről beszélt. Kiemelte: a komplex melioráció befejezése után lehetőség van kukorica termesztésére is. Ezt követően a szakemberek kérdéseire válaszoltak az előadók. A tanácskozás várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy Békés megyében már az idén emelkedik majd a kukorica vetésterülete, amire szükség is van a gabonaprogram céljainak teljesítéséhez. V. L. Mi! — és mennyit eszünk húsvétkor? (Folytatás az 1. oldalról) — Igazán jó az ellátás, időben megkaptuk a fü- szérttől az idényárut, az édességet, úgy hogy más üzletnek is tudunk átadni, ahol elfogyott. Kaptunk és még kapunk is csabai, gyulai kolbászt több mázsa kötözött sonkát rendeltünk, ' ugyanis ez, meg a tarja a legkelendőbb. A nagy sonkát elfűrészelve viszik inkábbi A kenyér, tej kiszállítása pénteken kezdődik, a tavaly húsvét előttihez hasonló meny- nyiséget kértünk. Szombaton három óráig leszünk nyitva. Ha rendben, folyamatosan érkezik az áru, nincs gond, ha viszont késik a szállítás, sokszor nyomban híre megy, hogy nem lehet tejet, kenyeret kapni. Ügy igyekszünk rendelni, inkább maradjon valameny- nyi, mint hogy kevés legyen. Karácsony után is 80 kiló kenyerünk maradt meg. S hogyan készülnek a vendéglátóhelyek — például a békéscsabai Korzó étterem? Kalmár Gyula üzletvezető: — Ünnepi ételajánlattal. Készítünk egy húsvéti hidegtálat, ezen lesz természetesen főtt füstölt sonka, csirkemájjal töltött tojás, francia saláta. Főzünk orjale- vest, lesz sonkával töltött sertésjava, vegyes zöldségekkel és burgonyafánkkal. S végül, somlói galuska, vá- gott-cukrozott narancshéjjal. S az ünnep után ismét jöhet a fogadkozás: „Holnaptól igazán elkezdjük a fogyókúrát” ... T. I. Húsvéti kellékek Fotó: Gál Edit Büntető- és polgári ügyek az igazságszolgáltatás mérlegén Interjú dr. Szikora Istvánnal, a megyei biröság elnökével Az ismertté vált bűncselekmények száma a statisztika szerint évről évre emelkedik. Békés megyét korábban az állandóság, a stagnálás jellemezte. Először az 1983-as év hozott jelentős és kedvezőtlen változásokat. 1984-ben a korábbi évek átlagához képest mintegy 8 százalékkal több bűncselekményben hoztak ítéletet a megyékben működő bíróságok, a múlt évben pedig további 3 százalékot meghaladó emelkedés történt. Noha a múlt évben meghirdetett közkegyelem a büntető eljárási szakaszra is vonatkozott. Hatása tehát mérsékelte a növekedés ütemét. Dr. Szikora Istvánnal, a megyei bíróság elnökével a büntető- és a polgári perekről beszélgettünk. Többek között arra kértünk választ, hogy megyénkben a múlt évben milyen jellegű bűntettek emelkedtek a korábbi évekhez képest? Mi volt az emelkedés oka? Hosszabb távon van-e visszatartó ereje a büntetéseknek? — A közvádas bűncselekmények miatt elítélt felnőtt korúak közel 30 százaléka tulajdon elleni bűncselekményt követett el. Ezen belül csökkent a társadalmi tulajdon, növekedett viszont a személyek javait károsító elítéltek aránya- Az ittas járművezetés vétségét megvalósítók 22 százalékot tesznek ki. Számuk állandóan emelkedik. Meggyőződésünk, hogy e kategóriánál legnagyobb az elkövetők száma és emelkedése, s kizárólag az ellenőrzési lehetőségek korlátozott volta miatt nem számolhatunk be nagyobb arányról. Történik ez annak ellenére, hogy az ittas járművezetőket a főbüntetésen túl, szinte minden esetben eltiltjuk a járművezetéstől. A közlekedési morál javulásáról más vonatkozásban sem adhatunk számot. A közkegyelmi elhatározás miatti eljárásmegszüntetés leginkább rájuk vonatkozott, mégis több személyt kellett felelősségre vonni. Nőtt az élet, a testi épség elleni, az erőszakos garázda-jellegű és a rablást elkövetők száma is. Ugyancsak emelkedtek a közveszélyes munkakerülés, valamint az azzal összefüggésben elkövetett más bűn- cselekmények is. A közelmúltban végrehajtott jogszabálymódosításra figyelemmel, az 1983-ban elítélt nyolc vádlotthoz képest a múlt évben 63 személyt kellett felelősségre vonni. Bíróságaink mind több esetben alkalmazzák - a szigorított javító-nevelő munkára való kötelezést, amely alkalmas, eszköznek tűnik a megelőzés, a nevelés hatékonyabbá tételére. E helyzet meghatározza az eljáró bíróságok feladatát is. Bár tevékenységünk általában nem alkalmas arra, hogy a bűncselekmények elkövetését megakadályozza, mégis úgy tartjuk, hogy a differenciált, az elkövetett cselekmények és az elkövetők személyében rejlő társadalmi veszélyességhez igazodó gyakorlat- hosszabb távon, a hatását tekintve, a bűnmegelőzést segíti elő. C' — Az állampolgárokat igen érzékenyen érintik a személyi javakat károsító bűncselekmények. Ezen a téren milyen tapasztalatok voltak a múlt évben? — Az elmúlt években nem emelkedett a személyek javait károsító elítéltek aránya- Nőtt viszont a vagyonban okozott kár összege, s ami a legkedvezőtlenebb, csaknem megduplázódott a felelősségre vont ’fiatalkorú elkövetők száma. A vagyoa elleni bűncselekményeknél az okot általában a szórakozáshoz, az egyes használati cikkek megszerzéséhez szükséges pénz, illetve a szeszes ital fogyasztásához szükséges anyagi eszközök biztosítása jelenti. A legsúlyosabb vagyon ’elleni cselekményeknél, a rablásoknál is ez állapítható meg. Az elkövetők fele fiatalkorú. Cselekményeikre csoportos, kirívóan durva elkövetési mód a jellemző. Magatartásuk többnyire alacsonyabb érték megszerzésére irányul. Igen jelentős a lakások, az üdülők és a hétvégi házak kifosztása, a személygépkocsik jogtalan használata, megrongálása, értékesebb alkatrészek, berendezési tárgyak eltulajdonítása. — Sokszor esik szó a társadalmi tulajdon fontosságáról. Ennek ellenére a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a védelem gyakran foghíjas. A felderítés sem egyszerű. Hány ilyen bűncselekményt tárgyaltak a megyénkben működő bíróságok a múlt évben? — A társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott kár miatt felelősségre vontak száma évek óta kismértékben csökkent. Ez nem jelenti a tulajdoni forma nagyobb tiszteletét, annak ellenére sem, hogy az ismertté vált cselekmények száma is csökkent. Sajnos, e bűncselekmény-kategóriában is nagy az ismeretlen, a be nem jelentett esetek száma. A munkahelyi vezetők egy része nem ismeri a kötelezettségét, s nem tesz büntető feljelentést a tudomására jutott esetekről. Többnyire helytelenül, saját hatáskörben, fegyelmi cselekményként bírálja el ezeket az eseteket. A csökkenő szám egyéb szempontból sem jelent kedvezőbb helyzetet. Az elkövetett cselekmények súlya ugyanis igen jelentős. A társadalmi tulajdonban okozott kár értéke évről .évre növekszik. Az elkövetők nincsenek abban a vagyoni helyzetben, hogy a kárt megtérítsék. Ugyanakkor széles körben tapasztalható a közömbösség, ami a felelős kezelők és a kívülállók részéről egyaránt megnyilvánul. Nem kevés azoknak az eseteknek a száma, ahol a védelemről egyáltalán nem, vagy csak formálisan gondoskodnak, az ellenőrzés nincs kellő hatékonysággal megszervezve. Alig találkozunk olyan esettel, ahol valamilyen módon ne merülne fel az elkövető személyén túl a felelős kezelők erkölcsi felelőssége. A múlt évben csaknem 300 elkövető bűnösségét állapítottuk meg megyénkben. — Milyenek a tapasztalatok a fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatban? — Az elítéltek között jelentős a fiatalkorúak aránya. Többségük a zavarokkal küzdő, vagy a felbomlott családokból kerül ki, de nem elhanyagolható a funkcióját jól betöltő családokban nevelkedő, bűncselekményt elkövetők száma sem. Kedvezőtlennek tartjuk, hogy a jogerősen elítéltek aránya gyorsabban nő, mint a fel- nőttkorúaké. Egyre több úgynevezett fiatal felnőtt kerül ki közülünk, s lesz a későbbiek során _ bűnismétlő visz- szaeső. Míg 1983-ban mindössze 160, addig a múlt évben már 236 fiatalkorút ítéltek el bíróságaink. Többségüket tulajdont károsító, testi épség elleni bűntettek miatt, valamint garázdaság és ittas járművezetés címén. Joghátrányok alkalmazásánál különös figyelmet fordítunk a differenciálásra. A jogszabályoknak megfelelően elsősorban nevelő jellegű intézkedések alkalmazására törekszünk, büntetés kiszabására csak ennek lehetetlensége esetén kerül sor. — A gazdasági egységek arra törekednek, hogy nagyobb jövedelemre tegyenek szert. Néha a tisztességtelen utat sem kerülik el. Hány esetben szabtak ki a múlt évben gazdasági bírságot? — Hazánkban az utóbbi években jelentősen nőtt a piac szerepe. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége egyre inkább ott nyer minősítést. A gazdasági egységek fennmaradásának e'gyik feltétele az eredményesség, a jövedelmezőség, s éppen ezért természetes jelenség a nyereségre való törekvés. Tapasztalható azonban, hogy nem minden egység tartja be a tisztességes gazdálkodás Versenyszabályait, hanem vét elleniük. Ilyen esetekben a megszerzett anyagi előnyt gazdasági bírsággal kell elvonni, s azon felül még további anyagi hátrányban is részesíteni kell, s ezzel kényszeríteni a szerződéses kapcsolatok tisztaságának betartására. A múlt évben két esetben szabtunk ki gazdasági bírságot. Meggyőződésünk, hogy az esetek száma nincs arányban a gazdálkodás körében tapasztalható visszaélésekkel. Lényegesen többen sértik meg a gazdálkodás szabályait, mint ahány esetben az illetékesek azt felismerik, vagy gazdasági bírság kiszabására az indítványt előterjesztik. Ennek hiányában viszont bírósági eljárásra nincs lehetőség — Mi jellemzi a polgári pereket? Milyen igények érvényesítésére törekszenek a peres felek? — A polgári peres és peren kívüli ügyek száma évék óta emelkedik. Az elmúlt öt évben közel 900 peres és több mint 2 ezer peren kívüli ügy érkezett. A meny- nyiségi emelkedés mellett egyre több a munkaigényes, a bonyolult ténybeli és jelentősebb jogi megítélést igénylő, a nagyobb értékre irányuló keresetek száma. A gazdasági helyzet bonyolultsága, az életkörülmények változása, nehezedése jól mérhető a polgári perekben támasztott igényeknél és a felek magatartásában. OlyáBi igényt is érvényesítenek, amit korábban nem. Nehezebb a meggyőzésük, romlott az önkéntes teljesítési készségük, emelkedett az alaptalan igényérvényesítés. Ezzel együtt nőtt a panaszok száma, s ezen belül a minden alapot nélkülözőké. A polgári perek szerkezete nem változott. Közel 60 százaléka családjogi; házassági, apasági ; gyermekelhelyezési; tartási és vagyonjogi. Jelentős még a szerződéssel, a tulajdonnal kapcsolatos perek száma, a lakásügyi, a birtok- védelmi igények érvényesítése. A munkaügyi perek fele a munkaviszonnyal, a másik fele a társadalombiztosítással kapcsolatos. Nőtt a hagyatéki és egyéb k izjegyzői ügyek száma. — Hallhatnánk néhány szót a fellebbezések, a törvényességi óvások, a perújítások számának alakulásáról? — Az -első fokon hozott bírósági határozatok mintegy 80—85 százaléka első fokoh jogerőre emelkedik. Vonatkozik ez a büntető-, a polgári és a peren kívüli ügyszakra is. Ez azt jelenti, hogy az eljárásban részt vevők a bíróság döntését elfogadják, törvényesnek tekintik. Ez az arány évek óta azonos, s csak mintegy 15—20 százaléka ellen nyújtanak be fellebbezést a megyei bírósághoz. Az arány változatlansága ellenére nő a fellebbezett ügyek száma. Követkézig ez az első fokú ügyek számának emelkedéséből. A megyei bíróság büntető ügyszakban a fellebbezések 60— 65 százalékát találja alaptalannak, s utasítja el, kisebb százalékban enyhíti, súlyosbítja a kiszabott joghátrányt, illetve helyezi hatályon kívül az első fokú bíróság határozatát. A polgári és a peren kívüli ügyekben is hasonló a fellebbezések sorsa. A viszonylag magas arányban helybenhagyott első fokú bírói döntés megalapozottságát, törvényességét, és a jogpolitikai irányelveknek megfelelő ítélkezési munkáját bizonyítják ezek az adatok. Nem jelentős a törvényességi óvások, illetve annak kapcsán megváltoztatott, jogerős bírósági határozatok száma sem. Bíróságaink évente, közel 25 ezer végrehajtó határozatot hoznak, ígv az évi 50 körüli törvényességi határozat kis száma is a döntések törvényességét támasztja alá. — Igaz-e, hogy a bírói pálya hovatovább elnőiesedik? Hogyan gondoskodnak az utánpótlásról, milyen a fogalmazók képzése? — Való igaz, hogy az elmúlt húsz évben alapvető változás következett be. Míg korábban megyénkben mindössze két bírónő tevékenykedett, most az apparátus 68 százaléka nő. Tudásuk, felelősségvállalásuk, hivatástudatuk semmiben sem különbözik a féfiakétól. Munka- terhük is azonos, esetenként nagyobb. Van olyan bíróságunk, ahol nincs férfi bíró, így az esetleges munkakiesést is a női dolgozóknak kell magukra vállalni. Meggyőződésünk, hogy helytelen női, vagy férfi bíróról beszélni. Mi csak jól, vagy rosszul felkészült, hivatás- tudattal rendelkező, vagy nem rendelkező bírót különböztetünk meg. Ügy, mint minden más munkaterületen. Apparátusunk valamennyi tagját alkalmasnak tartjuk az igazságszolgáltatás nem könnyű, sok vívódással, nap mint nap újabb felelősség- vállalással járó, politikai meggyőződést és kiállást kívánó munkájára. Ennek tudatában foglalkozunk a hozzánk kerülő fiatal pályakezdőkkel, készítjük fel őket politikailag, szakmailag e nehéz, de szép hivatás gyakorlására. Serédi János Fotó: Fazekas László
