Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Ára 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Kiváló KISZ-szervezetek A DATE Szarvasi Főiskolai Kara A DATE Szarvasi Mező- gazdasági Főiskolai Karának KISZ-szervezete egymás után ötször nyelte el a Kiváló KISZ-szervezet Zászlót, majd idén először a KISZ KB Vörös Vándorzászló kitüntetést. A 242 hallgatóból 221 tagja a KISZ-nek, de a KISZ-tagok száma 249, mert 28 oktató, dolgozó KISZ-tagjuk is van. A KISZ elsősorban a tanulókörökre épül, de vannak vertikális alapszervezetek is. Dr. Kepenyes János, a főiskola pártszervezetének ifjúság; felelőse, aki 1983-ig a főiskola KlSZ-bizottságá- nak titkára volt, mondja a KISZ-szervezetről: „Évtizedünk első felében arra törekedtünk, hogy erősítsük a KISZ politikai jellegét, mert meggyőződésünk; a KISZ jövője szempontjából ez a legfontosabb - kérdés. Persze, nem tekinthettük mellékesnek a tanulást, a sportot, a szabad időt vagy a kulturális tevékenységet sem.” Bakos Béla, az iskolai KISZ-bizottság titkára azt emeli ki, hogy a KISZ lehetőségeket teremtett a hallgatóknak, hogy vezetési gyakorlatra tegyenek szert. A Kövizig A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-szervezete is 1986-ban kapta meg először a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A vízügyi igazgatóságon mintegy 1500- an dolgoznak, közülük 300- an 35 éven aluliak, a KISZ- tagok száma pedig meghaladja a százat. A KISZ- szervezet munkája az elmúlt 3-4 évben jelentős fejlődésen ment át. A KISZ-bi- zottság 4 alapszervezetet irányít. Dr. Török Zoltán, a KISZ-bizottság titkára mondja a következőket: „KISZ-szervezetünk tulajdonképpen a klub segítségével kovácsolódott össze. A klub teremtette meg annak a lehetőségét, hogy megváltoztassuk politikai képzési Tudatosan készítik fel a főiskolásokat a vezetővé válásra. Ugyancsak az elmúlt évek eredménye, hogy a főiskolán sikerült legyőzni a felsőfokú oktatási intézményekre jellemző minimumszemléletet a közömbösséget. Ebben a KISZ-nek jelentős érdemei vannak. Amikor a hallgatók között felmérést végeztek, akkor kiderült; legtöbben azt tartják a főiskola erényének, hogy a tanár és a diákok között jó a kapcsolat, a főiskolának az alkotó tevékenységet elősegítő légköre van. A KISZ, a párt és a főiskola vezetése példásan dolgozik együtt. A hallgatókat valóban felnőtt emberként kezelik, aminek egyik jellemző példája, hogy a KISZ-esek félévenként véleményezik a tanárok munkáját. A főiskola vezetői a hallgatók véleményét a béremelésnél, jutalmazásoknál rendre figyelembe veszik. Végül érdemes megemlíteni a KISZ-esek szabadidős tevékenységét is. Programjaik az egész városban népszerűek. munkájuk hatása nemcsak a főiskola néhány száz hallgatóját érinti. rendszerünket. Fórumokat szerveztünk, olyan előadókat hívtunk meg, akik valóban pozitív irányban tudták befolyásolni az ifjúkommunistákat, illetve a KISZ-en kívüliek nézeteit.” A közösen végzett munkájuk során kialakult egy olyan közösség, ami valóban vonzóvá tette a KISZ- életet. Sikerült a fiatalok beilleszkedését, pályakezdését is meggyorsítani. Szinte észrevétlenül változtak meg a munkahelyi kapcsolatok. A KISZ-szervezet törekvéseihez -a gazdasági vezetőktől, a pártszervezettől megfelelő erkölcsi és anyagi segítséget kapott. (Ezt példázza, hogy a Kövizig igazgatója, Gonda Péter az idén kapta meg a KISZ KB Ifjúsági Érdemérmét.) Bagosi Sándor alapszervezeti KISZ-titkár a következőket emeli "ki: Meggyorsult a fiatalok vezetővé válása, az átlagosnál gyorsabban kapnak lehetőséget képességeik kibontakoztatására. A párt is, a szakszervezet is arra törekszik, hogy a legaktívabb KISZ-tagokat időben vegyék fel soraikba, bízzák meg feladatokkal. Napjainkban már nem számít ritkaságnak, hogy valaki jóval 30 éves kora előtt — jó KISZ-munkája alapján — tagja lesz a pártnak. A Békéscsabai Egészség- ügyi Szakközépiskola és Gimnázium KISZ-szervezete 1984-után másodszor érdemelte ki a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Az iskolai KISZ-szervezetnek 8 alap- szervezetben 378 tagja van. Babosné Veres Amália, az iskola KISZ tanácsadó tanára mondja a következőket; „Törekvéseink közül azt szeretném kiemelni: az iskola KISZ-alapszervezete legfontosabb dolgának azt tartotta, s azt tartja ma is, hogy a KISZ-alapszervezetek a képességek szerinti legjobb tanulmányi eredmény elérésére ösztönözzék a KISZ-ta- gokat, a tanulókat. Ezért is örülök annak, hogy a különböző tanulmányi versenyeken — és az utóbbi időben nemcsak szakmai tantárgyakból — egyre jobban szerepelnek tanulóink. A KISZ kezdeményezője volt, ma pedig támogatója a Kiváló osztály versenynek. De mérlegeljük az építőtábori munkát, a szabadidős tevékenységet, a sportot, a kulturális rendezvényeken való részvételt stb” A tanárok, ugyancsak a KISZ-szel közösen szervezték meg a szakköröket és érdeklődési köröket. Mindezek a törekvések azt eredményezték, hogy az iskola végzős hallgatói rendre az egészségügyi pályán maradnak, mert az itt töltött 4 A Kövizig KlSZ-szerveze- te a7- elmúlt években igyekezett több területen megújítani munkáját. Az alapszervezetek önállóságát megnövelték. Arra törekedtek, hogy a KISZ-bizottság elé csak azok a kérdések kerüljenek, amelyek tényleg- oda tartoznak. Kezdeményezték a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának újjáalakítását. Elképzelésük az, hogy a. fiatal szakembereknek az igazgatóság olyan megbízatásokat adna, amelyek a munkahelyi feladatok megoldását szolgálják. év alatt megismerik, megszeretik az egészségügyi munkát. Bojeczán Anikó, az iskolai KISZ-vezetőség tagja a következőket tartja fontosnak: „A mi mozgalmi munkánk egyik legnagyobb értékének tartom az évek alatt kialakult demokratikus légkört.A KISZ-szervezet jó munkájának végső soron ez az alapja! A tanár—diák kapcsolatra nem a tekintélyelvűség a jellemző. Az alapszervezetek maguk választják ki patronáló tanárjukat, a politikai vitakörök vezetőit. Fodor Tünde egy éve az iskolai KISZ-vezetőség titkára, de még csak másodéves szakközépiskolás. Az iskolai KISZ-életből azt emeli ki, hogy az alapszervezetek a saját kezdeményezéseiket, ötleteiket valósítják meg. A tanulók megtanulnak érvelni, megtanulják a közéleti szereplés alapjait. Bizonyíték erre az a vita, amely a KlSZ-kongresszus^ előkészítő dokumentumok közül a réteglevélben leírtakhoz kapcsolódott. A KISZ-tagok támogatják a KISZ-megújulás törekvéseit, hiszen maguk is érzik, hogy a közösség nevelő erejét a KISZ-mozgalomban javítani kell. Az embereket nyitottabbá, fogékonyabbá kell tenni a különböző politikai kérdések iránt. Lovász Sándor II Békéscsabai Egészségügyi Szakközépiskola Tanácsülés Békéscsabán Lapterjeszlési értekezlet Tegnap' délután ülést tartott Békéscsaba Város Tanácsa, Sasala János tanácselnök vezetésével. Először a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket vitatta meg a testület, majd a következő napirendi pontban a városi bíróság 1979. óta végzett tevékenységéről szóló tájékoztatóhoz szóltak hozzá a tanácstagok. A városi bíróság szigorúan fellép azokkal szemben, akik a bűncselekményt munkakerülő, alkoholista életmódjukból, harácsoló vagy élősdi életszemléletükből fakadóan, illetve csoportosan követik el. A törvény szigorával járnak el azokkal szemben is, akik durva, erőszakos jellegű bűncselekményeket követnek el — állapítja meg többek között az írásos tájékoztató. A tájékoztató előadója, dr. Zsombok András, a városi bíróság elnöke válaszolt a kérdésekre, észrevételekre, majd dr. Juhász István, az egészségügyi osztály vezetőjének írásos előterjesztése került napirendre. A város egészségügyi és szociális helyzetét, valamint a következő öt év feladatait elemző jelentés — egyebek között — megállapítja: az elmúlt -öt év Békéscsaba egészségügye eddigi történetének leggazdagabb öt éve volt. A fejlesztésekre, felújításokra több mint 500 millió forintot fordítottak az elmúlt tervidőszakban. A jövőt illetően kiemelten kell kezelni a kórház rekonstrukciója II. ütemének tervezését, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a beruházás a VII- ötéves tervben megkezdődjön. Ezután — Kmetykó János, a műszaki osztály vezetője előterjesztésében — á VIII. kerület (Gerla) összevont rendezési terve végrehajtásáról szóló tanácsrendeletet alkotta meg a testület. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. P. F. A megye postahivatalainak vezetői, a hírlapterjesztéssel foglalkozó postai dolgozók és lapterjesztők, kézbesítők találkoztak tegnap, március 26-án, délelőtt Békéscsabán, az MSZMP megyei bizottságának székházában. Csala János, a megyei lapkiadó vállalat igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Soós Tibort, az MSZMP megyei bizottságának munkatársát, Szeles Pált, a hírlapkiadó osztályvezetőjét, dr. Lénárd Lászlót, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettesét, és Gátszegi Ferencet, a megyei posta hírlaposztályának vezetőjét. A lapterjesztési tanácskozás első előadója, Gátszegi Ferenc, a lapterjesztés nehéz munkájáról, és a jövő feladatairól szólt. Öt követően dr. Lénárd László értékelte az elmúlt évet. Fontos eredménynek tartotta, hogy a központi napilapok és a megyei sajtó . a kézbesítők munkájának eredményeként egyre gyorsabban és pontosabban eljutnak az olvasókhoz. A lapok háromnegyedét előfizetik az olvasók, egynegyedét pedig utcai árusoknál veszik meg. A Békés megyei olvasói érdeklődés az ország középmezőnyében van, így egy család havonta hírlapokra 120—150 forintot költ. A jövőben érzékelhető, de szerény fejlesztést terveznek az árusítási feltételek javításában. Néhány városban és nagyközségben hírlapárusító pavilonokat helyeznek el, vagy kicserélik a régieket. Céljuk, hogy minél több, hírlapterjesztéssel és -eladással foglalkozó dolgozójukat megfelelő képzésben részesítsék. A hírlapkézbesítők többsége állandó dolgozó, az őket helyettesítők változnak. Törekedni kell a még szorosabb együttműködésre a politikai szervezetek, a kiadó, a posta vezetői és dolgozói között. A lapterjesztési tanácskozás résztvevői kérdéseikkel és javaslataikkal, hozzászólásukkal tették- tartalmasabbá a tanácskozást. „ ~ Az elmúlt napokban lehullott eső nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak nehezíti a munkáját, hanem az építőknek is. Erről tanúskodik felvételünk, mely a Békéscsabán, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épülő belvárosi iskola alapozásánál készült Fotó: Kovács Erzsébet n KISZ KB ülése A KISZ Központi Bizottsága szerdán ülést tartott az ifjúsági szövetség székházában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Petróvszki István, az MSZMP KB pártós tömegszervezetek osztályának vezetője. A testület meghallgatta Hámori Csaba első titkár tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1986, március 18.-i üléséről; ezután Szandtner Ivánnak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a KISZ Központi Bizottságának előzetes jelentését az ifjúsági szövetség 1986. május 23. és 25. között megtartandó XI. kongresszusára tett javaslatról. A kongresszusi határozat tervezetét véleményezésre az április végén megtartandó megyei küldöttgyűlések elé terjesztik. Mit — és mennyit eszünk húsvétkor? Hatvan-hatvanöt tonna füstölt áru, 3100 mázsa kenyér, zsúrkenyér, kalács, 200 ezer liter tej, 30 ezer liter tejföl, 130 mázsa vaj, 85 mázsa túró, 3500 liter tejszín. — Mindez a húsvéti ünnepekre került, illetve kerül a megye boltjaiba, javarészt onnan a terített asztalokra — s ez még nem is a teljes lista. Füstölt áruból a tavalyinál 5-6 százalékkal többet szállított a húsipar; a Gyulai Húskombinát, a békéscsabai Zöldért, a mezőhe- gyesi és a Szarvasi Állami Gazdaság húsüzeme, és a többi regionális húsüzem. Nemcsak több, de jobb minőségű, kevésbé zsíros áru került a pultokra, új termék is megjelent, a füstölt fehérpecsenye, előre csomagolva- Jó a kínálat baromfihúsból is. A sütőipar a kenyér mellett többféle kalácsot, beiglit, aprósüteményt, zsúrkenye- ret szállít a boltokba. Egyre többen rendelik meg a cukrászsüteményeket is az üzletekben. Húsvéti édességből is van paég a polcokon, igaz, a vevők többsége már beszerezte a csokoládétojást, nyuszit, így a választék eléggé szerény. Nincs gond az üdítőkínálattal, kivéve a kólát. S ha már a hiánycikkeknél tartunk, kevés az ünnepi süteményhez a kakaó, a mazsola, tíz dekagrammos vajat sem mindenütt lehet kapni. Elmaradhatatlan húsvéti „Vcellék” még a tojás és a kölni. Nos, tojásból jó a kínálat, bár az idén drágább, mint általában húsvét előtt. Kölniből van választék, az érdeklődés viszont, legalábbis eddig, mérsékelt. A megyei összkép után lássuk, mi a helyzet az élelmiszerboltokban. Ezúttal a köröstarcsai 3-as ABC-t, és az orosházi 303-as Élésker ABC-t kerestük fel. Boros Jánosné, a mezőbe- rényi Áfész köröstarcsai ABC-jének üzletvezető-helyettese : — Nyolcszáz kilogramm kétkilós, 150 kilogramm alföldi, 150 darab komlós kenyeret, és 80 darab zsúrke- nyeret rendeltünk, illetve ez utóbbit még csütörtök délig lehet előjegyeztetni nálunk. Kalácsból ilyenkor kevés fogy, ezt inkább karácsonyra rendelik a vevők. Füstölt áruból minden megérkezett, amit kértünk, van sonka, csülök, kolbász, jobb az ellátás, mint tavaly. Az ünnepi forgalom egyelőre még nem kezdődött meg, azt hiszem, úgy csütörtök délutántól várhatjuk a „csúcsot”. — Hadd kérdezzem meg: mint háziasszony, hogyan készül, mit készít vasárnapra és hétfőre? — Húslevest, töltött káposztát főzök, természetesen lesz sonka, saját vágásból, tojással. A fiúkkal, ákik nagyon várják már a locsol- kodást, négyen ülünk asztalhoz, sajnos, a nagylányunk dolgozik, ügyeletes lesz az ünnepeken. — Mi a titka a finom sonkának? — Én mindig nagyon lassú tűzön főzöm, kicsontozom, felgöngyölöm, kipréselem, így hidegen szépen ‘lehet szeletelni. Melis Mihályné, az orosházi, Dózsa György utcai ABC üzletvezető-helyettese: (Folytatás a 3. oldalon)
