Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
NÉPÚJSÁG 1986. március 1., szombat Fontos társadalompolitikai téma a megyei tanács napirendjén Építőipari szakmai nap Délután az Alföldi Tüzép Vállalat békéscsabai telepén a korszerű termékek alkalmazásáról tartottak bemutatót Fotó: Szőke Margit Pályázati felhívás a Marxista-Leninista Esti Egyetem általános és szakosító tagozataira, valamint a továbbképző tanfolyamokra A Magyar Szocialista Munkáspárt Öékés^ Megyei Bizottsága oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1986 87-es oktatási évre a Marxizmus—Leni-- nizmus Esti Egyetem hároméves általános tagozatára, a kétéves szakosító tagozatra és az egyéves továbbképző tanfolyamokra. Hároméves általános tagozat Az 1986/87-es oktatási évben a következő helységekben indul első évfolyam: Békéscsaba, Békés, Elek, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Vésztő. A tagozat célja: a marxizmus—leninizmus elméleti alapjainak középfokon történő elsajátítása. Az esti egyetem eredményes elvégzése középfokú politikai iskolai végzettséget ad. A jelentkezés feltételei: alapfokú politikai végzettség, a pártalapszervezet és a munkahely javaslata. A jelentkezők 1986- május második felében felvételi vizs-. gát tesznek a marxizmus—leninizmus esti középiskola anyagából. A hallgatók félévkor kollokviumon, év végén szigorlati vizsgán adnak számot tudásukról. Kétéves szakosító tagozat Szakosító tagozatos osztályok indulnak filozófia, politikai gazdaságtan, a magyar munkásmozgalom története és a nemzetközi munkásmozgalom története szakon. Megfelelő számú jelentkező esetén a városokban és a városi jogú nagyközségekben kihelyezett tagozat indítására lehetőség van. A tagozat célja: mélyebb és átfogóbb elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása a marxizmus—leninizmus valamelyik választott ágán belül. A tagozat elvégzése után a hallgatók középfokú politikai végzettségről szóló bizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltételei: egyetemi, főiskolai, illetve esti egyetemi vagy egyéves pártiskolai végzettség, valamint a pártszervezet és a munkahely javaslata. A jelentkezők 1986. május második felében a választott szak esti egyetemi anyagából felvételi vizsgát tesznek. A hallgatók félévkor és tanév végén vizsgát tesznek. Egyéves továbbképző tanfolyamok Az 1986,87-es oktatási évben az alábbi témájú egyéves továbbképző tanfolyamok indulnak: etika, valláskritika, ideológiai kérdések, művelődéspolitika, gazdaságpolitika, pártépítés, a politikai oktatás módszertana, az agitáció módszertana, vezetési ismeretek, a társadalom politikai rendszere, információ, szociológia, világgazdaság, KISZ-propaganda módszertana, az MSZMP honvédelmi politikájának alapjai és ideológiai kérdései. A továbbképző tanfblyamok célja: egy-egy speciális társadalompolitikai terület elméleti és gyakorlati kérdéseinek, összefüggéseinek mélyreható, sokoldalú megismerése. A jelentkezés feltételei: legalább esti egyetemi, vagy azzal azonos értékű politikai végzettség, valamint a pártszervezet és a munkahely javaslata. A hallgatók félévkor és a tanév végén vizsgát tesznek. Eredményes vizsga alapján a tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Mindhárom képzési formára vonatkozó egységes tudnivalók: A felvételi pályázatot (2 db 3-4 cm-es fényképpel ellátva) 1986. április 14-ig a városi, a városi jogú nagyközségi. illetve a közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságra kell benyújtani. A jelentkezéshez szükséges kérdőívek a pártbizottságokon szerezhetők be. A felvételről a jelentkezők írásban értesítést kapnak. A tanév szeptember elejétől június végéig tart. A hallgatók hetenként egyszer kötelező háromórás foglalkozáson (előadás, osztályfoglalkozás) vesznek részt. A foglalkozások kezdete egységesen 16.00 óraA tananyagot az oktatási igazgatóság térítés ellenében biztosítja- A hallgatók évente két egyenlő részletben az alábbi tandíjat fizetik: az általános tagozaton évi 300, a szakosító tagozaton évi 500, a továbbképzőkön évi 600 forint. A hallgatókat a vonatkozó rendelet alapján (az ÄBMH 6 1981. XII. 29.) számú és az ÁBMH 6001 1982. Mü. K. 3. számú rendelet) tanulmányi szabadság és munkaidő-kedvezmény illeti meg. Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottság oktatási igazgatósága Betétek és hitelek (Folytatás az 1. oldalról) Szűcs Lajos (Mezőberény) többek között arról szólt, hogy a nagyközségben gond a lakás. A megoldás a tanács segítő szándéka ellenére Is nehéz. Zsigmond Károly, a Hazafias Népfront dobozi községi bizottságának tagja népesedési kérdésekre tért ki, majd a cigány lakosság segélyezésével, beilleszkedésével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy ez utóbbit elősegíti az alap- műveltség, a szakképzettség megszerzése. Inokai János (Békés) hangsúlyozta, hogy az előterjesztésben szereplő eredmények nagy munka, erőfeszítés eredményei. Kitért arra, hogy a cigány lakosságot régi környezetükből ki kell ragadni, majd szólt a békési cigányügyi koordinációs bizottság tevékenységéről. Táborszky László (Békéscsaba) örvendetesnek tartotta, hogy a telepek többségét sikerült felszámolni, kár viszont, hogy sokan még mindig nem dolgoznak, nem járnak óvodába, iskolába. Szívós munka, kellő tapintat, emberség segíthet abban, hogy a cigány lakosság a társadalomba beilleszkedjen. Dr. Kozák Istvánná, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala cigányügyi tárcaközi bizottságának titkára hozzászólásában kiemelte: fontos társadalompolitikai feladat a cigányság helyzetének javítása, hiszen hazánk legnagyobb etnikai csoportjáról van szó. A jelentés reális helyzetképet ad a Békés megyei helyzetről, amely fő vonásokban hasonlít az országoshoz. Ezután a kérdés okokozati összefüggéseivel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb lemaradás az oktatásukban mutatkozik, holott az iskolázottság a beilleszkedésük egyik fontos feltétele. A vita után a testület a jelentést elfogadta. Ezután Békés megye testnevelésének és sportjának hosszú távú koncepciójával foglalkozott a tanács. Az 1985-től 2000-ig szóló távlati irányelv kiemeli: fontos feladat megyénkben megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek megtalálják az eltérő igényeiknek megfelelő szórakozások, tevékenységek lehetőségét. E célok érdekében a testedzés hagyományos formái mellett olyan új formákat és mód” szereket kell kidolgozni, amelyeknek megfelelő élettani hatásuk van. A már hagyományos, versenyszerű formákat célszerű újabbakkal bővíteni. Kiemelten kell fejleszteni a természetjáró mozgalmat, a turizmust, a vízi sportokat. A hétvégi pihenőhelyeken szükséges megteremteni a testedzés alapvető feltételeit. A tervezethez hárman szóltak hozzá. Kaczkó Mihály (Nagyszénás) szemléletváltozást sürgetett a tömegsport megítélésében és szervezésében, előbbrelépést a sportorvosi ellátásban, majd — mint a megyei tanács ifjúsági és sportbizottságának elnöke — szóvá tette, hogy a beszámolótervezet nem foglalkozik az iskolai sportélettel. Igaz, ez utóbbi más irányítás alá tartozik, az egységes távlati elképzelésekből viszont nem hiányozhat. Boross László (megyei környezet- és természetvédelmi titkár) a természetjárásról szólva megyei turista-útvonalak kijelölését javasolta. Páder János, az OTSH elnökhelyettese megállapította, hogy az előterjesztés jól ösz- szegzi a következő 15 év fő feladatait. Hangsúlyozta, ho«v a testnevelés és a sport fő célja a nép egészségének és dicsőségének szolgálata. Kitért arra, hogy a következő időszakban az ifjúság, mindenekelőtt a diákság testnevelése, sportja terén alapvető változást kell elérni. A napirend lezárásaként Gyulavári Pál megállapította: az előterjesztés alkalmas arra, hogy a megyei tanácstagok, társadalmi és tömegszervezetek, a megye lakossága megvitassa, arról véleményt alkosson. A napirendnek megfelelően ezután a Körös Volán Vállalat tájékoztatója következett. Az írásban közreadott anyaghoz Vándor Pál, a Körös Volán igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. A személyszállítás korábban tapasztalt fejlődése a VI. ötéves tervben megtorpant, néhány területen 1980- hoz képest visszaesett a forgalom. Változtak az utazási szokások, ami egyebek között a 42, majd a 40 órás munkahétnek tudható be. Megyénkben a közlekedési szerkezet döntően megye- székhely- és városcentrikus, illetve a körzetközpontok felé irányul. Az autóbusz-közlekedésbe bekapcsolt 70 település közül a megyeszékhely közvetlenül elérhető 48 településről, további 22 helyről pedig átszállással. A VI. ötéves terv időszakában naponta átlagosan 2 ezer 900 menetrendszerű, s további 500 egyéb járatot közlekedtet a vállalat. A személyforgalmon belül kiemelt a helyi közlekedés, amely a teljes utasforgalom 60,6 százalékát jelenti. Az elmúlt öt évben 288 panasz és 199 közérdekű bejelentés érkezett a vállalathoz, s ezeknek mintegy 40 százaléka a menetrendet érintette. Három hozzászólás hangzott el e témában. Boros László szóvá tette, hogy a tájékoztató nem tér ki a környezetvédelemre. Dr. Lázár Imre, a Közlekedési Minisztérium csoport- vezetője elmondta többek között, hogy a VII. ötéves tervben a rendelkezésre álló anyagiak visszafogott fejlesztést tesznek lehetővé. Mindenképpen kiemelten foglalkoznak az alapellátással. Borbola László (Békéscsaba) a békéscsabai városkörnyéki megyei tanácstagi csoport nevében elmondta, hogy a csoport hosszas vita, számos kritikai észrevétel után összességében úgy értékelte a Volán tevékenységét, hogy az elmúlt ötévi munkáért a vállalat elismerést érdemel. A tájékoztatót a tanácsülés elfogadta. A megyei tanács munkatervét határozta meg ezután a testületi ülés, s ugyanakkor tudomásul vette a bizottságok 1986. évi munkatervét. A napirend szerint ezután következett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1986. évi munkaterve, melyet jóváhagyott a testület. Interpellációkra került sor ezután. Csizmadia Lászlóné (Kaszaper—Nagybánhe- gyes) a nagybánhegyesi általános iskola igen rossz állapotát tette szóvá, s a helyzet javítását szorgalmazta. Interpellációjára az illetékes osztályvezetőktől 15 napon belül írásban kap választ a megyei tanácstag. ' A tanácsülés bejelentésekkel zárult. T. L A Kiosz Békés Megyei Szervezete és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés megyei és városi szervezete együttesen rendezte meg tegnap, Békéscsabán a II. megyei építőipari szakmai napot. Az eseményen mintegy félszáz kőműves és ács-állványozó kisiparos vett részt, akiket a meghívott előadókkal együtt Bordiné Szilágyi Ilona, a Kiosz Békés megyei titkára köszöntött. A Kiosz megyei titkára bevezetőjében egyebek között kiemelte: Békés megyében mintegy 1700 kisiparos él és dolgozik, minden harmadik az építőiparban. Az 500 kőműves és 120 ács-állványozó az elmúlt évben több mint 800 millió forint termelési értéket állított elő a megye városaiban, községeiben. Egy évvei ezelőtt, amikor is első alkalommal került hasonló program megrendezésre, bebizonyosodott, hogy a kisiparosok igénylik a hasonló szakmai napokat. Először BuZa Endre, az Alföldi Tüzép Vállalat kereskedelmi igazgató-helyettese adott tájékoztatót az idei építőanyag-kínálatról. Hangsúlyozta: az építőanyagok iránti kereslet az elmúlt évben rendkívüli mértékben visszaesett, aZ idén további csökkenéssel számolnak. A vállalat sokirányú segítséget kíván nyújtani ez évben is a magánerős építkezőknek. Az Alföldi Tüzép Vállalat és a A békéscsabai Agroker Vállalat az elsők között tért át az új vállalatirányítási formára. Tegnap, pénteken délután a vállalat központjában került sor az első közgyűlésre, amikor is a választott vezetőség beszámolt éves tevékenységéről. Néhány nappal korábban ülésezett a választott vállalati vezetőség, s jóváhagyta az Agroker tavalyi mérlegét, megtárgyalta az idei és a VII. ötéves tervi célkitűzéseit. A 11 tagú vezetőség nevében, annak megbízásából Molnár Lajos igazgató tájékoztatta a dolgozók közgyűlését a VI. ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtásáról, a tavalyi munkáról, a választott vezetőség elmúlt évi tevékenységéről. A tájékoztatóból kitűnt: a VI. ötéves tervben nem volt könnyű helyzetben a vállalat, ugyanis kétszer átszervezték, s a mezőgazdaságot három aszályos esztendő sújtotta. Ebben az időszakban új árucikkek és új piacok felkutatásával eleget tettek az elvárásoknak, jó színvonalon szolgálták ki Békés megye élelmiszergazdaságát. Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat tárgyalást folytat a megrendelők komplett kiszolgálására. Vagyis, azt szeretnék, ha az építtető egy helyen rendelné meg a szükséges építőanyagát, s azt egy helyen szolgálnák ki. A következőkben Nagy Szilárd, a KŐSZIG Mátra Gázbetongyár építési és szolgáltatási üzemvezetője tartott tájékoztatót a gázbetongyár termékeiről és az alkalmazott „Hebel” gyártás- technológiáról. Mint említette, az átadás.előtt álló gyár teljes kapacitásfelfutása után évente 560 ezer köbméter falazóanyagot gyárt, mely mintegy 6 ezer lakás építésére elegendő. Az új anyagnak egyik kiváló tulajdonsága a jó hőszigetelő képessége, valamint könnyű megmunkálása. Ez is új termék, amit meg kelj ismertetni a gyakorlatban is a szakemberekkel. Az előadó említette: több megyében voltak már bemutatón, a kivitelező kőműves szakemberek nehezen barát-* koznak vele, mert ezzel az anyaggal való építkezés sokkal precízebb munkát igényel. Az új termékből falazott felületek szebbek. A délelőtti program a Veszprém Megyei ÁÉV-Bra- mac tetőrendszer ismertetésével zárult. Piedl György értékesítési vezető a várható ellátást vázolta, majd szakmai filmvetítésre került Az elmúlt évről az igazgató elmondta, hogy a vállalat árbevétele 2,5 milliárd forint, vagyis 9 százalékkal volt több a tervezettnél. A nyereségük 15 százalékkal haladta meg a tervezettet. Az elmúlt évben az eredmények és a szabályozók lehetővé tették az Agrokernél az országos átlagot meghaladó bérfejlesztést. Az önállóság éveiben a korábbiaknál dinamikusabban fejlődött a vállalat. A tájékoztatót követően dr. Balogh József kereskedelmi igazgató-helyettes a i VII. ötéves terv célkitűzéseit vázolta. Mint mondotta, a mostani középtávú tervben 10 százalékos áruforgalmi növekedést tűztek célul. Az idei évről elmondta, hogy a sok negatív tényező hatására 1986-ra óvatosabb áruforgalmi tervet készítettek, az eredményesség javítására a gazdálkodás színvonalát szeretnék hatékonyabbá tenni. Az előterjesztett idei és VII. ötéves tervi elképzeléseket a közgyűlés elfogadta. — sa — Az OTP adatai szerint ez év januárjában a lakosság a betétekbe 2,6 milliárd forintot helyezett el, 8 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is a hosszabb időre lekötött, magasabb kamatozású betétek a legnépszerűbbek. Az OTP és a takarékszövetkezetek áltai nyújtott hitelek összege 15 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában. Most összesen 4,4 milliárd forintot folyósítottak a lakosság részére a pénzintézetek. Különösen a hosszú lejáratú — elsősorban a lakáslétesítésre kért — kölcsönök mennyisége és összege növekedett. Az elmúlt esztendő januárjában 1100-an kértek 380 millió forint, ezúttal 1600-an 610 millió forint építési kölcsönt családi házak létesítésére. Az elmúlt évinéi lényegesen többen kívánják OTP, illetve takarékszövetkezeti kölcsönből felújítani lakásukat: idén januárban 27 százalékkal volt nagyobb az igénylők száma, mint az elmúlt év elején. — szekeres — Közgyűlés az Agrokernél
