Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
1986. március 3., hétfő „Várom a leveleket!” Nyugdíjasok az ÉLÉSKER-nél Az elmúlt nyáron 25. alkalommal vállaltam pedagó- gus-rajvezetői munkát SZOT-gyermeküdülőben- Kilenc helyen fordultam meg a 25 év alatt. A Balatonnál, a Mátrában, 1972—78. között Tóalmáson, 1979-től mindmáig a Győr-Sopron megyei Röjtökmuzsajon üdültettem nyaranként. Ezeken a helyeken az évek során sok száz Békés megyei gyermek is volt a rajomban. Például Andó Misi Békéscsabáról 1980-ban, akitől most kaptam egy levelet. Ebben azt írja: „én is voltam abban a táborban, lassan már hat éve. De azért vissza tudok emlékezni Laci bácsi jóakaratára és szeretetére.” Most a 25 év történeteiből egy kis könyvet szeretnék összeállítani. Ezért szeretném, ha megírnák nekem azok a békési gyerekek, akikkel hajdanán együtt táboroztunk, hogy mire emlékeznek még a régi napokTörvénytár A Művelődési Közlöny 2. (1986. február 12.) számából: 13/1985. (XII. 10.) ME számú rendelet az egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról. 14/1985. (XII. 22.) MM számú rendelet a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 1/1970. (III. 20.) MM számú rendelet módosításáról. 15/1985. (XII. 28.) MM számú rendelet a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felhasználási feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló 5/1970. (VI. 12.) MM számú rendelet módosításáról. A dolgozók 1 éves épületvillamossági technikusképzése szakmai tanterveinek kiadásáról. Felhívás a Szép magyar beszéd verseny 1986. évi megrendezésére. * * * A Munkaügyi Közlöny 2. (1986. január 31.) számából: 7001/1986. Mü. K. 2. ÁBMH— SZOT számú együttes Irányelv ból? Ezeket a leveleket is szeretném felhasználni könyvecskémben. Persze, a gyerekek nem tudják a nevemet, hiszen akkor is csak Laci bácsiként ismertek, ez volt a megszólítás. Ezért küldök egy fényképet is, hogy rám ismerjenek. Várom a leveleket! Átányi László 1119 Budapest, Szakasits u. 23Készséggel adtunk helyet ezeknek a soroknak, s mi is arra biztatjuk az érintetteket, hogy írjanak a lelkes pedagógus-rajvezetőnek! az 1981—85. évekre kötött kollektív szerződések (munkaügyi szabályzatok) végrehajtásáról szóló beszámolók elkészítéséhez, valamint 1986—90. évekre kötendő új kollektív szerződések és munkaügyi szabályzatok megállapításához. * * * Az Ifjúságpolitikai Közlöny 1. (1986. január 15.) számából: 7002/1985./IPK. 1/1986. AlB sz. szakmapol. irányelv. A gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztése VII. ötéves tervidőszaki feladatainak végrehajtásához. SZOT-határozat. A szakszervezeti ifjúsági munka továbbfejlesztésének feladatairól. KISZ KB IB hat. A személyi KISZ-kitüntetésekkel járó pénzjutalom összegének módosításáról. * * * Az OTSH Közlöny 11-12. (1985. december 31.) számából: Tájékoztató: a testnevelésre és sportra vonatkozó fontosabb jogszabályok, határozatok, állásfoglalások, irányelvek, megállapodások. A Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál 5 éve működik sikeresen a nyugdíjasok klbbja. Munkájukról a közelmúltban adtak számot. Ezek szerint az elmúlt évben gazdag programot valósítottak meg. Farsangi estet tartottak, üzemlátogatáson voltak a Gyulai Szabók Szövetkezetében, diaképeken nézték meg Ausztria tájait, nevezetességeit, és fagylaltdélutánt rendeztek. Megismerkedtek a Gyulai Háziipari Szövetkezet termékeivel, kirándultak Szanazugba, Lillafüredre, Szilvásváradra, meglátogatták Szerencsen a csokoládégyárat. Az ősszel ellátogattak Szarvasra. A haltenyésztési kutatóintézetben megtudták, hogy az intézet a FAO bábáskodásával jött létre, 5 ezer kötetes könyvtár, 200 bel- és külföldi folyóirat áll a szakemberek rendelkezésére, a nyelvi laboratóriumban pedig évente 25—30-an tanulnak valamilyen nyelvet. Természetesen felkeresték az arborétumot is. Decemberben diavetítésen ismerkedtek Bulgária nevezetességeivel. Az évzáró összejövetelen Ábrahám György igazgató ismertette a vállalat eredményeit, gazdálkodását. Szerkesztői üzenetek Kovács Jánosné, Szabadkígyós. A lakásvásárlás, illetve -építés új pénzügyi és hitelfeltételeiről érdeklődik. Kérdésére választ talál lapunkban, a Szerkesszen velünk rovatban február 10-én, február 17-én, illetve február 24-én e témában megjelent tájékoztatókban. * * * V. Mihályné, Gyula. A Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalathoz továbbítottuk panaszos levelét. A vállalat megvizsgálta a panaszt, s a választ levélben megküldte olvasónknak. * * * Zsigri József, Gyomaendrőd. Semmi olyat nem feltételezünk a keserű sorok olvasása után, mint amit levélírónk a bevezetőjében feltételez. Megértéssel olvastuk panaszát, s az illetékeseknél tájékozódunk majd a szóban forgó témáról. Új lakásrendelkezések Amikor válásra kerül a sor a házastársak között, három lényeges kérdésben kell dönteni: kié legyen a gyerek, ki hol lakjon ezután, mi a közös vagyon sorsa. A gyermekes házaspárok egyre több építkezési és la- lakásvásárlási formában vehetik igénybe a szociálpolitikai kedvezményt. Ennek összege szinte évről évre nő. És a többgyermekeseknél progresszíven megugrik. Ezzel is a háromgyerekes — kívánatos — családmodellt szeretné támogatni kormányunk. Amikor lakás épül, vagy vásárlás útján a család birtokába kerül, komoly ösz- szeget számíthatnak le a tényleges > költségből. Nem közömbös tehát, kié lesz ez az összeg, amikor osztozkodásra keríti sor. A bíróságok ítélkezési gyakorlata sem egyöntetű e téren. Ezért érdemes foglalkoznunk a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 429. határozatával. Perben szereplő felek egyikének már a házasság- kötés előtt volt házingatlana. Az édesanyja haszonélvezeti jogát bejegyezték rá, és az idős nő benne is lakott. A fiatalok jelentős beruházással közös otthonukká ezt a házat tették. OTPkölcsönt vettek fel. A két gyerek után (akkor) hatvanezer forint szociálpolitikai kedvezményt kaptak. (Ez ma már lényegesen magasabb összeg, még fontosabb helyet kapott a házastársak közös vagyonában.) A bíróság megállapította, hogy a házasság felbontására a férj magatartása szolgáltatott okot, ezért kellett az asszonynak a közös lakást elhagynia, és hazaköltöznie a szüleihez, ahova a gyerekeket is magával vitte. A közös lakás kizárólagos használója a férj lett. Említettük, hogy az ingatlan korábban is az' ő tulajdona volt. A külön vagyonmegosztási perben a bíróság a férjet nyolcvanötezer forint megfizetésére kötelezte. A szociálpolitikai kedvezményt megosztotta a felek között. A másodfokú bíróság a férj fizetési kötelezettségét — a nyolcvanötezer forintot — harmincezer forinttal leszállította. Mondván, hogy az egész szociálpolitikai kedvezményt — a hatvanezer forintot — az ő oldalán veszik csak figyelembe. Indokolás: a felek részére nyújtott szociálpolitikai kedvezmény családpolitikai célokat szolgál, nem minősül házastársi közös vagyonnak, ezért nem is osztható meg a felek között. Ez a kedvezmény a lakásépítőknek, -vásárlóknak nyújtott olyan támogatás, amelynek célja az építtetők és vásárlók terheinek a csökkentése. Ezt a kedvezményt a felek egymástól nem követelhetik. Es mivel a férfi házába építették be, ott is marad. Hogy döntött a Legfelsőbb Bíróság? Abban egyetértett a másodfokú bírósággal, hogy a szociálpolitikai kedvezmény családvédelmi célokat szolgál, és az építtetők, vásárlók terheinek a csökkentésére irányul. Ebből azonban nem következik az, hogy nem tartozik a házastársi közös vagyonba. A perben szereplő házaspár a két gyerekre visszafizetési kötelezettség nélkül kapta a hatvanezer forintot. Azt ugyan a. férj házába invesztálták,. mindkettőjük tulajdonává vált. Mint ahogy a szociálpolitikai kedvezmény visszafizetésének ösz- szege közös teher, úgy az általa élvezett előny is mindkét félnek szól. Ha a kedvezményt csak az alperes élvezné, ez méltánytalan lenne a feleségével (volt feleségével) szemben. Tehát az első fokú bíróság döntése vált jogerőssé, amely a szociálpolitikai kedvezményt a felek között megosztotta. Dr. Kertész Éva Másodszor is megelőztek... A múlt hetekben az utcánkban az út menti fákat metszették. Számomra rejtély ez az új módszer. Az öreg fákról egy-két vékony ágacskát lefűrészeltek, volt, amelyikhez nem is nyúltak. Az ablakunk előtt álló olajfa teljes koronáját viszont megkopasztották. Körülbelül 6—8 évvel ezelőtt közösen, a családdal ültettünk egy vékony kis olajágat az utcán, egy kiszáradt fa helyébe. Mindjárt a második évben vandál módon kettéhasították az utcán közlekedők. Összekötöztük jó szorosan a még ép részt, és a fa megmaradt. Három év múlva gyönyörűen lombosodon, és virágzáskor kellemes illattal hálálta meg a fa a gondoskodást. A következő tél végén jöttek a fametszők, és az egész koronát levágták. Nagyon sajnáltuk! Eltelt újabb három esztendő. Tavaly már ismét élvezhettük az olajfa remek illatát. A múlt héten vidéken voltunk három napig, és hazaérkezve, ismét a megko- pasztott fa látványa fogadott bennünket. Nem vagyok kertész, sem mezőgazdasági szakember, de azt tudom, hogy ez így lehetetlen munka. A villanyvezetékre nem lehet hivatkozni, mert az körülbelül 3-4 méterre van a jelenlegi csonktól. (Lehetett volna kisebb koronát is kialakítani.) Egyébként az olajfa melletti fák ágai csaknem a vezetéket érik, azokat mégis meghagyták. Bízom benne, hogy a fa ezt is kiheveri, hiszen már megedződött. A harmadik metszésnél — 3 év múlva — viszont nagyon vigyázok majd, nehogy megint megelőzzenek! (Pontos név és cím a szerkesztőségben.) Válaszoltak az illetékesek Utasellátó Vállalat — Unior Szövetkezet „Udvarias kiszolgálás” címmel január 13-án jelent meg egy olvasói levél rovatunkban, amelyben a békéscsabai vasútállomás utasellátó éttermében tapasztalt udvariatlan kiszolgálást tette szóvá olvasónk. Az Utas* ellátó Vállalat Békés—Szolnok Megyei Területi Igazgatóságától a következő válasz érkezett; „A közölt levélből sajnálattal kellett megállapítanom, hogy vállalatunk erőfeszítései ellenére, hogy a kulturált utazáshoz színvonalas utasellátás kapcsolódjon, egy-egy meggondolatlan dolgozó magatartása törekvéseinkkel ellentétes véleményt és hangulatot vált ki vendégeinkből. Üzletünkre, az ott dolgozókra — ezt meg kell jegyezzem — nem ez a magatartás jellemző, melyeket a vásárlók könyvébe írt dicséretek is mutatnak. Ugyanakkor köszönettel tartozunk a vendégnek, hogy negatív tapasztalatát közölte — bár utólag a történteket egyértelműen megállapítani nem lehetett és a szolgálatos vezető nyilatkozata szerint őt a vendég asztalhoz nem hívta és ő a neki tulajdonított kijelentéseket nem tette —, s mivel az ilyen észrevételeknek rendkívüli fontosságot tulajdonítunk, az üzletvezetők és a vendéggel érintkező beosztású dolgozók körében részletesen megbeszéltük a kötelező szakmai magatartás szabályait, külön is felhívtuk mindannyiuk figyelmét az ilyen esetek elkerülésére, és arra, hogy a jelen gazdasági körülmények között a mi szakmánkban a verseny- képesség elsődleges feltétele a valóban udvarias kiszolgálás, a színvonalas vendéglátás. Bízunk benne, hogy hasonló eset nem fog előfordulni, s még csak a gyanúja sem merül fel üzletünkkel kapcsolatban annak, hogy dolgozóink megfeledkeznek magukról és a szakmában joggal elvárható magatartásról.” * * * „Gáz lenne — de nincs papír^ címmel adtuk közre február 24-én rovatunkban özvegy Boldog Mátyásáé orosházi olvasónk panaszát, amelyre az Orosházi Univer- zál Szolgáltató Ipari Szövetkezettől a következőket válaszolták: „özv. Boldog Má- tyásné lakóépülete belső gáz- szerelési munkáit 1985. december 9-én rendelte meg szövetkezetünknél. Mivel az ugrásszerűen megnőtt lakossági igények miatt a szerelést végző részlegünk már 1985. június óta csak 1986. évre vállalt munkát, így ügyfelünk 1985. karácsonyi kivitelezésre semmiképp nem kaphatott ígéretet. Tekintettel viszont beteg fiára, vele szemben így is soronkívüliséget alkalmaztunk a szerelés 1986 - január hónapban történt elvégzésével. A hatósági nyomáspróbára a panaszos állításának megfelelően 1986. február 12-én került sor. Nem felel meg viszont a valóságnak, hogy a Dégáz- kirendeltséghez a szükséges okmányok (,,D”-terv) későn lettek leadva. A szövetkezet műszaki átvevője 6 másik lakás szerelési okmányaival együtt még aznap, azaz 1986. február 12-én a Dégáz orosházi kirendeltségének átadta a panaszos gázszerelési „D”- tervét, aminek tényét az illetékes Dégáz-ügyintéző aláírásával igazolta. Tekintettel a fentiekre, megállapítható, hogy az önök által megjelentetett írás nyomán jelenlegi és leendő ügyfeleinkben szövetkezetünkről és annak munkájáról valótlan, hamis kép alakulhat ki. Kérem önöket, hogy ennek elkerülése érdekében az általam leírtakat, a panasz kivizsgálásának eredményét is közölni szíveskedjenek.” Ezt |ól megcsinálták! Még az elmúlt év végén foglalkoztunk lapunkban, • s fényképpel is ábrázoltuk, hogy Békéscsabán, a Kulich Gyula lakótelepi ABC mellett milyen nehéz a gyalogos közlekedés. Valóságos kis tengeren kell sz arra járóknak áthaladni. Az illetékesek dicséretére el kell mondanunk, hogy azonnal intézkedtek, és egy héten belül megkezdték, s azóta már be is fejezték a komoly, föld alá süllyesztett vízelvezetőcsatorna építését. Sajnos, a kivitelezésbe valami „kis” hiba csúszhatott, mert a helyzet változatlan maradt. A víz sehogyan sem akar az elkészített csatornába folyni, vagy csak nagyon nehezen, a rácsoknál elkészített betont ugyanis magasabbra építették, mint a rács. A képünkön látható állapot a jelenlegi helyzetet tükrözi, tehát a régihez képest változatlan. Továbbra is egy kis „tengeren” kell átkelni az arra közlekedőknek. Reméljük, hogy az arra illetékesek a javítást is olyan gyorsan fogják elvégezni, mint az első megoldást. Mert így csak kidobott pénz, s a munkálatokat látva, az nem is lehetett kevés! Demény Gyula