Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

1986. március 3., hétfő „Várom a leveleket!” Nyugdíjasok az ÉLÉSKER-nél Az elmúlt nyáron 25. al­kalommal vállaltam pedagó- gus-rajvezetői munkát SZOT-gyermeküdülőben- Ki­lenc helyen fordultam meg a 25 év alatt. A Balatonnál, a Mátrában, 1972—78. között Tóalmáson, 1979-től mind­máig a Győr-Sopron megyei Röjtökmuzsajon üdültettem nyaranként. Ezeken a helye­ken az évek során sok száz Békés megyei gyermek is volt a rajomban. Például Andó Misi Békéscsabáról 1980-ban, akitől most kap­tam egy levelet. Ebben azt írja: „én is voltam abban a táborban, lassan már hat éve. De azért vissza tudok emlékezni Laci bácsi jóaka­ratára és szeretetére.” Most a 25 év történeteiből egy kis könyvet szeretnék összeállítani. Ezért szeret­ném, ha megírnák nekem azok a békési gyerekek, akikkel hajdanán együtt tá­boroztunk, hogy mire emlé­keznek még a régi napok­Törvénytár A Művelődési Közlöny 2. (1986. február 12.) számából: 13/1985. (XII. 10.) ME számú rendelet az egyes társadalom­biztosítási rendelkezések módo­sításáról. 14/1985. (XII. 22.) MM számú rendelet a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjak­ról szóló 1/1970. (III. 20.) MM számú rendelet módosításáról. 15/1985. (XII. 28.) MM számú rendelet a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felhasználási feltételeiről és a szerzők díjazá­sáról szóló 5/1970. (VI. 12.) MM számú rendelet módosításáról. A dolgozók 1 éves épületvil­lamossági technikusképzése szakmai tanterveinek kiadásáról. Felhívás a Szép magyar be­széd verseny 1986. évi megren­dezésére. * * * A Munkaügyi Közlöny 2. (1986. január 31.) számából: 7001/1986. Mü. K. 2. ÁBMH— SZOT számú együttes Irányelv ból? Ezeket a leveleket is szeretném felhasználni köny­vecskémben. Persze, a gye­rekek nem tudják a neve­met, hiszen akkor is csak Laci bácsiként ismertek, ez volt a megszólítás. Ezért küldök egy fényképet is, hogy rám ismerjenek. Vá­rom a leveleket! Átányi László 1119 Budapest, Szakasits u. 23­Készséggel adtunk helyet ezeknek a soroknak, s mi is arra biztatjuk az érintette­ket, hogy írjanak a lelkes pedagógus-rajvezetőnek! az 1981—85. évekre kötött kollek­tív szerződések (munkaügyi sza­bályzatok) végrehajtásáról szóló beszámolók elkészítéséhez, vala­mint 1986—90. évekre kötendő új kollektív szerződések és munka­ügyi szabályzatok megállapítá­sához. * * * Az Ifjúságpolitikai Közlöny 1. (1986. január 15.) számából: 7002/1985./IPK. 1/1986. AlB sz. szakmapol. irányelv. A gyer­mek- és ifjúságvédelem tovább­fejlesztése VII. ötéves tervidő­szaki feladatainak végrehajtásá­hoz. SZOT-határozat. A szakszerve­zeti ifjúsági munka továbbfej­lesztésének feladatairól. KISZ KB IB hat. A személyi KISZ-kitüntetésekkel járó pénz­jutalom összegének módosításá­ról. * * * Az OTSH Közlöny 11-12. (1985. december 31.) számából: Tájékoztató: a testnevelésre és sportra vonatkozó fontosabb jog­szabályok, határozatok, állásfog­lalások, irányelvek, megállapo­dások. A Békés Megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­latnál 5 éve működik sike­resen a nyugdíjasok klbbja. Munkájukról a közelmúltban adtak számot. Ezek szerint az elmúlt évben gazdag programot valósítottak meg. Farsangi estet tartottak, üzemlátogatáson voltak a Gyulai Szabók Szövetkezeté­ben, diaképeken nézték meg Ausztria tájait, nevezetessé­geit, és fagylaltdélutánt ren­deztek. Megismerkedtek a Gyulai Háziipari Szövetkezet termékeivel, kirándultak Szanazugba, Lillafüredre, Szilvásváradra, meglátogat­ták Szerencsen a csokoládé­gyárat. Az ősszel ellátogattak Szarvasra. A haltenyésztési kutatóintézetben megtud­ták, hogy az intézet a FAO bábáskodásával jött létre, 5 ezer kötetes könyvtár, 200 bel- és külföldi folyóirat áll a szakemberek rendelkezésé­re, a nyelvi laboratóriumban pedig évente 25—30-an ta­nulnak valamilyen nyelvet. Természetesen felkeresték az arborétumot is. Decem­berben diavetítésen ismer­kedtek Bulgária nevezetessé­geivel. Az évzáró összejö­vetelen Ábrahám György igazgató ismertette a válla­lat eredményeit, gazdálkodá­sát. Szerkesztői üzenetek Kovács Jánosné, Szabadkígyós. A lakásvásárlás, illetve -építés új pénzügyi és hitelfeltételeiről érdeklődik. Kérdésére választ talál lapunkban, a Szerkesszen velünk rovatban február 10-én, február 17-én, illetve február 24-én e témában megjelent tá­jékoztatókban. * * * V. Mihályné, Gyula. A Dél-al­földi Gázszolgáltató Vállalathoz továbbítottuk panaszos levelét. A vállalat megvizsgálta a pa­naszt, s a választ levélben megküldte olvasónknak. * * * Zsigri József, Gyomaendrőd. Semmi olyat nem feltételezünk a keserű sorok olvasása után, mint amit levélírónk a beveze­tőjében feltételez. Megértéssel olvastuk panaszát, s az illeté­keseknél tájékozódunk majd a szóban forgó témáról. Új lakásrendelkezések Amikor válásra kerül a sor a házastársak között, három lényeges kérdésben kell dönteni: kié legyen a gyerek, ki hol lakjon ezután, mi a közös vagyon sorsa. A gyermekes házaspárok egyre több építkezési és la- lakásvásárlási formában ve­hetik igénybe a szociálpoli­tikai kedvezményt. Ennek összege szinte évről évre nő. És a többgyermekeseknél progresszíven megugrik. Ez­zel is a háromgyerekes — kívánatos — családmodellt szeretné támogatni kormá­nyunk. Amikor lakás épül, vagy vásárlás útján a család bir­tokába kerül, komoly ösz- szeget számíthatnak le a tényleges > költségből. Nem közömbös tehát, kié lesz ez az összeg, amikor osztozko­dásra keríti sor. A bíróságok ítélkezési gya­korlata sem egyöntetű e té­ren. Ezért érdemes foglal­koznunk a Legfelsőbb Bíró­ság polgári kollégiumának 429. határozatával. Perben szereplő felek egyikének már a házasság- kötés előtt volt házingatla­na. Az édesanyja haszonél­vezeti jogát bejegyezték rá, és az idős nő benne is la­kott. A fiatalok jelentős be­ruházással közös otthonuk­ká ezt a házat tették. OTP­kölcsönt vettek fel. A két gyerek után (akkor) hatvan­ezer forint szociálpolitikai kedvezményt kaptak. (Ez ma már lényegesen magasabb összeg, még fontosabb he­lyet kapott a házastársak közös vagyonában.) A bíróság megállapította, hogy a házasság felbontásá­ra a férj magatartása szol­gáltatott okot, ezért kellett az asszonynak a közös la­kást elhagynia, és hazaköl­töznie a szüleihez, ahova a gyerekeket is magával vitte. A közös lakás kizárólagos használója a férj lett. Emlí­tettük, hogy az ingatlan ko­rábban is az' ő tulajdona volt. A külön vagyonmegosztási perben a bíróság a férjet nyolcvanötezer forint meg­fizetésére kötelezte. A szo­ciálpolitikai kedvezményt megosztotta a felek között. A másodfokú bíróság a férj fizetési kötelezettségét — a nyolcvanötezer forintot — harmincezer forinttal le­szállította. Mondván, hogy az egész szociálpolitikai ked­vezményt — a hatvanezer forintot — az ő oldalán ve­szik csak figyelembe. Indo­kolás: a felek részére nyúj­tott szociálpolitikai kedvez­mény családpolitikai célokat szolgál, nem minősül házas­társi közös vagyonnak, ezért nem is osztható meg a felek között. Ez a kedvezmény a lakásépítőknek, -vásárlók­nak nyújtott olyan támoga­tás, amelynek célja az épít­tetők és vásárlók terheinek a csökkentése. Ezt a kedvez­ményt a felek egymástól nem követelhetik. Es mivel a férfi házába építették be, ott is marad. Hogy döntött a Legfelsőbb Bíróság? Abban egyetértett a másodfokú bírósággal, hogy a szociálpolitikai ked­vezmény családvédelmi célo­kat szolgál, és az építtetők, vásárlók terheinek a csök­kentésére irányul. Ebből azonban nem következik az, hogy nem tartozik a házas­társi közös vagyonba. A perben szereplő házas­pár a két gyerekre visszafi­zetési kötelezettség nélkül kapta a hatvanezer forintot. Azt ugyan a. férj házába in­vesztálták,. mindkettőjük tu­lajdonává vált. Mint ahogy a szociálpolitikai kedvez­mény visszafizetésének ösz- szege közös teher, úgy az ál­tala élvezett előny is mind­két félnek szól. Ha a kedvezményt csak az alperes élvezné, ez méltány­talan lenne a feleségével (volt feleségével) szemben. Tehát az első fokú bíró­ság döntése vált jogerőssé, amely a szociálpolitikai ked­vezményt a felek között megosztotta. Dr. Kertész Éva Másodszor is megelőztek... A múlt hetekben az ut­cánkban az út menti fákat metszették. Számomra rej­tély ez az új módszer. Az öreg fákról egy-két vékony ágacskát lefűrészeltek, volt, amelyikhez nem is nyúltak. Az ablakunk előtt álló olaj­fa teljes koronáját viszont megkopasztották. Körülbelül 6—8 évvel ez­előtt közösen, a családdal ültettünk egy vékony kis olajágat az utcán, egy kiszá­radt fa helyébe. Mindjárt a második évben vandál mó­don kettéhasították az utcán közlekedők. Összekötöztük jó szorosan a még ép részt, és a fa megmaradt. Három év múlva gyönyörűen lomboso­don, és virágzáskor kellemes illattal hálálta meg a fa a gondoskodást. A következő tél végén jöttek a fametszők, és az egész koronát levágták. Nagyon sajnáltuk! Eltelt újabb három esz­tendő. Tavaly már ismét él­vezhettük az olajfa remek illatát. A múlt héten vidéken voltunk három napig, és hazaérkezve, ismét a megko- pasztott fa látványa foga­dott bennünket. Nem vagyok kertész, sem mezőgazdasági szakember, de azt tudom, hogy ez így lehe­tetlen munka. A villanyveze­tékre nem lehet hivatkozni, mert az körülbelül 3-4 mé­terre van a jelenlegi csonk­tól. (Lehetett volna kisebb koronát is kialakítani.) Egyébként az olajfa melletti fák ágai csaknem a vezetéket érik, azokat mégis meg­hagyták. Bízom benne, hogy a fa ezt is kiheveri, hiszen már megedződött. A harma­dik metszésnél — 3 év múl­va — viszont nagyon vigyá­zok majd, nehogy megint megelőzzenek! (Pontos név és cím a szer­kesztőségben.) Válaszoltak az illetékesek Utasellátó Vállalat — Unior Szövetkezet „Udvarias kiszolgálás” címmel január 13-án jelent meg egy olvasói levél rova­tunkban, amelyben a békés­csabai vasútállomás utasel­látó éttermében tapasztalt udvariatlan kiszolgálást tet­te szóvá olvasónk. Az Utas* ellátó Vállalat Békés—Szol­nok Megyei Területi Igazga­tóságától a következő vá­lasz érkezett; „A közölt le­vélből sajnálattal kellett megállapítanom, hogy válla­latunk erőfeszítései ellenére, hogy a kulturált utazáshoz színvonalas utasellátás kap­csolódjon, egy-egy meggon­dolatlan dolgozó magatartá­sa törekvéseinkkel ellentétes véleményt és hangulatot vált ki vendégeinkből. Üzletünk­re, az ott dolgozókra — ezt meg kell jegyezzem — nem ez a magatartás jellemző, melyeket a vásárlók könyvé­be írt dicséretek is mutat­nak. Ugyanakkor köszönettel tartozunk a vendégnek, hogy negatív tapasztalatát közölte — bár utólag a történteket egyértelműen megállapítani nem lehetett és a szolgálatos vezető nyilatkozata szerint őt a vendég asztalhoz nem hívta és ő a neki tulajdonított ki­jelentéseket nem tette —, s mivel az ilyen észrevételek­nek rendkívüli fontosságot tulajdonítunk, az üzletveze­tők és a vendéggel érintkező beosztású dolgozók körében részletesen megbeszéltük a kötelező szakmai magatartás szabályait, külön is felhív­tuk mindannyiuk figyelmét az ilyen esetek elkerülésére, és arra, hogy a jelen gazda­sági körülmények között a mi szakmánkban a verseny- képesség elsődleges feltétele a valóban udvarias kiszolgá­lás, a színvonalas vendéglá­tás. Bízunk benne, hogy ha­sonló eset nem fog előfor­dulni, s még csak a gyanúja sem merül fel üzletünkkel kapcsolatban annak, hogy dolgozóink megfeledkeznek magukról és a szakmában joggal elvárható magatartás­ról.” * * * „Gáz lenne — de nincs pa­pír^ címmel adtuk közre február 24-én rovatunkban özvegy Boldog Mátyásáé orosházi olvasónk panaszát, amelyre az Orosházi Univer- zál Szolgáltató Ipari Szövet­kezettől a következőket vá­laszolták: „özv. Boldog Má- tyásné lakóépülete belső gáz- szerelési munkáit 1985. de­cember 9-én rendelte meg szövetkezetünknél. Mivel az ugrásszerűen megnőtt lakos­sági igények miatt a szere­lést végző részlegünk már 1985. június óta csak 1986. évre vállalt munkát, így ügyfelünk 1985. karácsonyi kivitelezésre semmiképp nem kaphatott ígéretet. Tekintet­tel viszont beteg fiára, vele szemben így is soronkívüli­séget alkalmaztunk a szere­lés 1986 - január hónapban történt elvégzésével. A ható­sági nyomáspróbára a pana­szos állításának megfelelően 1986. február 12-én került sor. Nem felel meg viszont a valóságnak, hogy a Dégáz- kirendeltséghez a szükséges okmányok (,,D”-terv) későn lettek leadva. A szövetkezet műszaki átvevője 6 másik lakás szerelési okmányaival együtt még aznap, azaz 1986. február 12-én a Dégáz oros­házi kirendeltségének átadta a panaszos gázszerelési „D”- tervét, aminek tényét az il­letékes Dégáz-ügyintéző alá­írásával igazolta. Tekintettel a fentiekre, megállapítható, hogy az önök által megjelentetett írás nyo­mán jelenlegi és leendő ügy­feleinkben szövetkezetünkről és annak munkájáról valót­lan, hamis kép alakulhat ki. Kérem önöket, hogy ennek elkerülése érdekében az ál­talam leírtakat, a panasz ki­vizsgálásának eredményét is közölni szíveskedjenek.” Ezt |ól megcsinálták! Még az elmúlt év végén foglalkoztunk lapunkban, • s fényképpel is ábrázoltuk, hogy Békéscsabán, a Kulich Gyula lakótelepi ABC mel­lett milyen nehéz a gyalogos közlekedés. Valóságos kis tengeren kell sz arra járók­nak áthaladni. Az illetékesek dicséretére el kell monda­nunk, hogy azonnal intéz­kedtek, és egy héten belül megkezdték, s azóta már be is fejezték a komoly, föld alá süllyesztett vízelvezető­csatorna építését. Sajnos, a kivitelezésbe valami „kis” hiba csúszhatott, mert a helyzet változatlan maradt. A víz sehogyan sem akar az elkészített csatornába folyni, vagy csak nagyon nehezen, a rácsoknál elkészített betont ugyanis magasabbra építet­ték, mint a rács. A képün­kön látható állapot a jelen­legi helyzetet tükrözi, tehát a régihez képest változat­lan. Továbbra is egy kis „tengeren” kell átkelni az arra közlekedőknek. Remél­jük, hogy az arra illetékesek a javítást is olyan gyorsan fogják elvégezni, mint az el­ső megoldást. Mert így csak kidobott pénz, s a munkála­tokat látva, az nem is lehe­tett kevés! Demény Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom