Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

1986. március 3., hétfő o II tehetséggondozás legfontosabb szintere: az iskola I. Hogyan használjuk ki a lehetőségeket? Mit termeljünk? Közkinccsé válik a kisüzemi gazdaság A tehetség felismerése, gondozása, fejlesztése ma már nemcsak a szakemberek körében vált ki meg-meg- újuló vitát, de a közvéle­ményben is. Tudományos dolgozatok tömege próbálja megragadni a tehetség fogal­mát, megnyilvánulási for­máit, olykor egymásnak el­lentmondóan. E lap hasábja­in nem vállalkozhatunk arra, hogy akárcsak a jelzés szintjén is szóljunk az el­méletről, de arra igen, hogy a meglevő iskolarendszeren belül megyénkben hogyan tudunk sáfárkodni a tehet­ségekkel, milyen lehetősége­ink vannak a már felfedezett átlagos és kimagasló tehet­ség gondozására. Ezek tö­rekvések, lehetőségek, me­lyek megvalósítása mindig a pedagógus lelkesedésén mú­lik. II baj a gyökereknél van A Békés Megyei Pedagógiai Intézet igazgatójának, dr. Hajnal Lajosnak a gondola­tait nem véletlenül illesztjük a körkép élére. Érzékeltetni kívánjuk vele, hogy a baj a gyökereknél keresendő. — A ma meglevő iskola- rendszer nem kedvez a ne­velési problémák differenci­ált kezelésének. Hiszen a gyermekek képességeiben és egyebekben iskoláinkban sokkal változatosabb a hely­zet, mint azt feltételeznénk. Az iskola pedig átlagol, ugyanis arra van berendez­kedve. Az iskolába lépő gye­rekek pedig differenciált ké­pet mutatnak. S ezt a széles kört az intézmény — önhi­báján kívül— nem tudja differenciáltan kezelni, és egy kicsit a saját hibájából nem is akarja.A nagyon fej­letlen, elmaradó gyerekektől a kimagasló tehetségekig több száz variáció van, s az iskola a két szélső póluson elhelyezkedők közötti átlag­gal foglalkozik leginkább. A két szélső esetben — ami­kor már másra is szükség lenne — az iskola csak tanít. Ezt ahhoz tudnám hasonlí­tani, amikor a kertész — mert csak locsolót adnak a kezébe —, ha nem nő a nö­vény, mindig csak locsolja. Pedig lehet, hogy tápszerre, fényre, vagy másra van szüksége. Ezért fontos hangsúlyozni, A tavaszi munkák kezdeté­re bővíti a folyékony műtrá­gyák választékát a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek. A vállalat házi tervezésében épült új üzeme a múlt év augusztusában kezdte meg a termelést hármas hatóanya­gú — nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú — szuszpen­hogy a tehetség nevelés első­sorban nevelési probléma. S úgy vélem, éppen a nevelés terén nehéz megoldani, nem pedig az oktatásban. Még egy példával élek. A tanár­nak edző szerepet kellene vállalnia, nem pedig a diák­kal versenyző társ szerepét. A tehetség ezerarcú. Még­is, ha kategorizálni kell, azt mondhatjuk, van pedagógiai értelemben vett tehetség és kreatológiai. Nos, azt a gye­reket kellene kiemelni, aki mindkét értelemben az átlag felett van. Csakhogy ennek a megállapítása is problemati­kus. Tehát a gond már a felismerésnél jelentkezik. — Az elit iskolákról, a te­hetséggondozó osztályokról mi a véleménye? — Az úgynevezett „ver­senyistálló” elvvel sem értek egyet. Mert kik kerülnek oda? Nyilván azok, akik ott­honról szellemi többletet visznek magukkal. Márpedig ez azt jelentené, hogy a ne­velésközpontú iskoláról ele­ve le is mondtunk. Ügy vé­lem, az egész problémakör­ről nem nagyon érdemes be­szélgetni, amíg fogalmilag nem tisztázzuk a tehetséget, s a mérés elméletét és mód­ját nem dolgozzuk ki. Míg ezt nem végeztük el, addig csak tüneti kezelés folyhat. Ettől függetlenül azért van­nak jó próbálkozások. — A versenyek? — Nem erre gondoltam. A versenyeknek ugyanis nincs tömegbázisa, s a kiválasztás sem működik megfelelően. Erről jut eszembe. Az a hi­ziós műtrágya előállításával. Ezt a talajerőpótlót azonban a mezőgazdasági üzemek jó­részt csak az őszi vetések talajelőkészítéséhez használ­ják. Olyan folyékony terméket is készítenek, amely a tavaszi tápanyagpótláshoz alkalmaz­ható: kizárólag nitrogént tartalmazó műtrágyát. bánk, hogy mindent értékre akarunk lefordítani. Holott a tehetséget sokoldalúan kell fejleszteni, s csak később dől el, hogy valóban rendkívüli értékről van-e szó. Ami még­is egy kicsit megnyugtató: a tehetség sajátja, hogy akár­milyen helyzetben előbbre képes jutni, ki tud törni. S ha már segíteni csak kevés­sé tudjuk, úgy vélem, nagyon fontos, hogy legalább ne gá­toljuk. V Fejlesztésre szorul Az általános iskolai hely­zetről az irányítók részéről Hidasi Lászlónét, a megyei tanács művelődési osztályá­nak főelőadóját kérdeztük meg. — A tehetségfejlesztésnek országosan is három formája alakult ki az általános isko­lákban — mondotta Hidasi Lászlóné. — A fakultáció, a szakkör, és a pályázatok. A fakultációt 1984-ben vezet­ték be az általános iskolák­ban ott, ahol erre meg tud­ták teremteni a feltételeket. Megyénkben 64 osztályban 134 csoportot indítottak, 16 programmal. A legtöbben a háztartási ismereteket vá­lasztották. Ez évben már 89 osztályból 205 csoport szá­mára indult fakultatív okta­tás, ami a tanulók 40 száza­lékos részvételét jelenti. Bő­vült a programok száma is. Az viszont kétségtelen tény, hogy a fakultáció inkább a pályaorientációt, mintsem a tehetséggondozást és kivá­lasztást segíti. Ez utóbbi fel­adatnak csak a minőségileg magasabb szintű programok felelnek meg. S azt is észre- vételeztük, hogy nagyon ke­vés a megyében a művészeti jellegű fakultáció. — Jobb formának tartja a tehetséggondozáshoz a ta­valy kialakított egyéni pá­lyázatok rendszerét? — A tapasztalatok azt mu­tatják, igen. Viszont nehéz eldönteni, hogy e pályázatok­ban mekkora a pedagógus, a szülő közreműködésének a mértéke. Előfordul gyak­ran, hogy a nagyobb testvér, vagy a szülő oldja meg a pályázati feladatokat. Ami aztán később, a második for­dulóban derül ki. Most mi­nőségileg magasabb felada­tokkal hirdette meg a me­gyéi pedagógiai intézet a pá­lyázatokat, s talán ennek tud­ható be, hogy ebben a tanév­ben a pályázók száma felére csökkent. — Az nem lehet, hogy nem jutott el a felhívás a gyere­kekig? — Remélem, nem. Százhét 'iskolának küldtük ki a rész­letes, mindenre kiterjedő felhívást. — Akkor már csak a szak­körök maradtak ... — A szakkörök feladata — hangsúlyozta a főelőadó — az érdeklődés felkeltése, a tehetség felismerése, fej­lesztése és kibontakoztatása. Egyre inkább a valóságban is az érdeklődésre igyekez­nek építeni. Konkrét tan­tárgyakhoz kötődik, de komplexitásra is törekszik, némelyek pedig a speciális képességek fejlesztését szol­gálják. Az elkövetkező idők­ben szeretnénk a társadalmi erőforrásból működtetett szakkörök számát növelni. — Ügy vélem, a tanítási óra az alapvető színtere a tehetség felfedezésének és kibontakoztatásának. — Szerintem, ha a tantervi követelményt csökkentik, nagyobb lehetőség nyílik a differenciált foglalkoztatás­ra. Aminek a megvalósítása a pedagógus felkészültségén is múlik. Mert, ha szereti sa­ját tantárgyát, akkor a gye­rekekben is könnyebben tud érdeklődést kelteni. S bár még sok területe van a te­hetséggondozásnak — a ver­senyek, a körzetközpontok­ban induló tehetséggondozó szakkörök —, de a jelenlegi gyakorlat fejlesztésre szorul még. (Hogy mit mond a gya­korló pedagógus, s hogy mi a helyzet a középiskolákban, arról következő írásunkban olvashatnak.) Ma már a feldolgozott mezőgazdasági termékek 60 százaléka a kisüzemi gazda­ságokból, többek között a téeszháztájikból, áfész-felvá- sárló helyekről származik — mondotta Benkő László, a Békéscsabai Konzervgyár csoportvezetője azon a nem­rég megtartott ülésen, ame­lyen újjáalakult a Hazafias Népfront megyei elnöksége .mellett működő kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének vezetősége. Amint ismeretes, például uborkából a kedvezőtlen időjárás, illetve a peronosz- póra miatt a várt mennyi­ségnél jóval kevesebb ter­mett. A vállalat 1070 tonná­ra szerződött, de csak 7 szá­zalékra sikerült teljesíteni a tervet. E termék pótlására 500 tonna patison termesz­tését szorgalmazták a szak­emberek. Ugyanakkor a kí­sérlet célját szolgáló Fanto- mix és Minerva holland faj­ták jól beváltak a kisterme­lésben. Paprikaféleségekből az or­szág 14 konzervgyára közül a békéscsabai dolgoz fel leg­többet. Ebben az esetben vi­szont éppen az időjárás és az új fajták bevezetése fo­kozta a termelési kedvet, bár a palántanevelés nem volt zökkenőmentes. A Fehér- özön kiszorította a ceceit, a Táltos, az Álba Régia és a Fehér-özön szupervastag hú- súak, s a bőség zavarában több termelőszövetkezetet is „le kellett beszélni” ezek termesztéséről. A Szovjetunió részére za- kuszkából 10—15 évvel ez­előtt 12 ezer tonnát állítot­tak elő. Azóta veszteségessé vált ez a termék és így le­csót készítenek helyette. A konzervgyár 35 ezer tonna paradicsomra kötött szerződést erre az esztendő­re. A Kaliforniából beszer­zett gépekkel lehetővé vált, hogy exportképes terméke­ket gyártsanak az üzemben. A napi 800 tonna kapacitás­ra képes feldolgozáshoz a paradicsommennyiség 90 szá­zalékát a kistermelők szál­lítják. Itt a gondot az okoz­za, hogy többnyire csak a hétvégekre „esik” a szedés, pedig mód lenne változtatni ezen a helyzeten. A- tojás alakú termények színtartó­képessége jobb, s ezért is kapnak 70—80 fillérrel töb­bet a termelők. Sárgarépá­ból — mivel a már említett zakuszkagyártás megszűnt — ezentúl már kevesebb kell. A cékla iránt szintén csökkent a kereslet. Csemegekukoricából vi­szont megnőtt az igény, és figyelemre méltó az, hogy e termék 95 százalékát tőkés piacon értékesíthetjük. Ta­valy 2 ezer tonnát termeltek meg a háztáji gazdaságok­ban, s az idén már több mint 5 ezer tonnára számí­tanak. A kiskertekben nem érdemes vele foglalkozni, mivel a kártevő moly ellen a repülőgépes védekezés a legcélravezetőbb. Befőttet a Békéscsabai Konzervgyár már nem állít elő, ami nem jelenti azt, hogy nem vásárol fel sűrí­tésre bizonyos mennyiségű sárga- és őszibarackot, kör­tét, meg almát ebben az év­ben. A meggy azonban még ivólének sem jó, ugyanis a feldolgozást követően, egy idő után elveszti a színét. (A hűtőház sem vásárol fel eb­ből a gyümölcsből.) Az évi egymilliárd 200 millió forint termelési érté­ket produkáló vállalat há­romféle növény feldolgozá­sára koncentrál: zöldborsó, paradicsom és csemegeku­korica. (Ezenkívül még 2 ezer vagon tésztát állít elő.) Ami a kistermelőket illeti, nekik elsősorban az uborka, alma- és cseresznyepaprika, továbbá a paradicsom, pati- ,son, valamint a cékla ter­mesztését ajánlja a gyár er­re az évre. Csemegekukori­cából 5 ezerről 10 ezer ton­nára kívánja felfuttatni az évi átlagot. A kérdésekre válaszolva a csoportvezető elmondta, hogy anyagilag is támogatják a kisüzemeket. Például ubor­katermesztésre 100 ezer fo­rintot költöttek. Ezzel pár­huzamosan a gyár az úgyne­vezett integrált háztáji beve­zetését szorgalmazza, amely­nek az a lényege, hogy ne csak a tsz-tagok, hanem a városi lakosok, így az ipari munkások is vállalkozhassa­nak 400—800 négyszögölnyi földterület megmunkálására. Jó példa erre a Dobozi Pe­tőfi Tsz, ahol felkarolták ezt a kezdeményezést. Fekete Béláné, a szövetség titkára a hűtőház ajánlásait és az áfész tapasztalatait is­mertette. Zöldségből itt két fő termék van: a borsó és a bab, amelynek zömét a nagyüzemektől vásárolják fel. A zárt- és kiskertek ti­pikus növényei közé tarto­zik a szamóca, főzőtök, mi­nikukorica és a ceruzabab. Ez utóbbi kettőre Békéscsa­bán már nincs keret. A szö­vetkezetek, az áfészek a szezonra időben felkészül­nek, amit az is bizonyít, hogy több ezer termelővel kötnek szerződéseket zöld­ségfélékre, baromfira és kis­állattenyésztésre. Köztudo­mású, hogy az érdekelt mi­nisztérium a nyúltenyésztés- sel kapcsolatos támogatást megszüntette. Jó hímek te­kinthetjük: 1986. január 1- től a dotáció ismét érvényes. Megyénkben több mint száz olyan szakcsoport van, ame­lyek baromfitenyésztéssel foglalkoznak, s különösen a lúdfélék kerültek előtérbe. Nagy visszaesést lehetett ta­pasztalni a tojástermelésben, mert 1978/80-ban központi­lag csökkentették a védőára­kat. Például Nógrádban 3 forint felett volt a tojás da­rabja. Jelentős mértékű vi­dékünkön a tolifelvásárlás, s a gyógy- és ipari növények termesztése iránt is megnőtt a lakosság érdeklődése. A broylercsirke, meg a májli­ba szintén fokozta a terme­lési kedvet. Az 1985. november 16-i megyei népfrontértekezlet beszámolójában is megfo­galmazódott a jövőbe vezető út lényege: a kiemelkedő kisüzemi eredményeket el­ért mintaközösségek terme­lési, termelésszervezési mód­szerei közkincset képvisel­nek, s elterjesztésük napja­ink feladata lesz. A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat az 57/1982. (X. 22.) MT sz. rendelet alapján pályázatot hirdet 1986. május 1—szeptember 30-ig terjedő időszakra a 202—209. íz. ARANYSZARVAS ÉTTEREM ÉS KEMPING, Szarvas, Erzsébet liget, JÖVEDELEMÉRDEKELTSÉGÜ ÜZEMELTETÉSÉRE. Pályázati feltételek: — felsőfokú szakirányú végzettség — 5 éves szakmai gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség. A pályázatot legkésőbb 1986. március 25-ig kell írásban benyújtani a vállalat személyzeti osztályára (Békéscsaba, Gutenberg u. 3.), részletes önéletrajz és erkölcsi bizonyítvány mellékelésével. A pályázók további felvilágosítást a vállalat közgazdasági csoportjánál kérhetnek. B. Sajti Emese Klasszikus és elektromos gitárok bemutatója és vására AZ UNIVERZÄL ARUHÄZ II. EMELETÉN, március 3—15-ig. Bemutatásra kerül a Triál teljes gi tár vál ászt éka: szocialista és nyugati importból származó elektromos és akusztikus gitárok, többek közt olyan újdonságok is, amelyek jelenleg csak áruházunkban láthatók. Kedvező áron kínálunk: — klasszikus gitárokat 2000—3800,— Ft-ig — klasszikus és westerngitárokat 1400—3000,— Ft-ig — elektromos gitárokat 2000—6000,— Ft-ig — tanulógitárt 600,— Ft-ért A bemutatott gitároí kipróbálhatók, megvásárolhatók, illetve előjegyeztethetők. SZÍVESEN VARJUK LÁTOGATÁSÁT! Felvásárlóhely Lökösháza központjában (archív felv.) Kép, szöveg: Bukovinszky István Folyékony nitrogén műtrágya A kiemelkedő képességekre már egészen kis korban fel lehet figyelni. A Szarvasi Óvónőképző Intézet gyakorlóiskolájában is így van Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom