Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

uh aural«* 1986. március 3., hétfő „Hz ember és környezete” Orosházi siker a megyei döntőn Fotó: Fazekas László' Szombaton kora délelőtt nyolc brigád ült le verse­nyezni a gyulai művelődési központban abból a több mint félezerből, amelyek tag­jai az elmúlt év tavaszán újra beneveztek a Békés Me­gyei Művelődési Központ szervezésében meghirdetett Az ember és környezete el­nevezésű közművelődési moz­galomba. A munkahelyi se­lejtezők és a szakági közép­döntők után a legjobb nyolc 3-5 tagú csapat mérte össze tudását a kiírt öt témakör­ben. Példásan szervezett, csa­ládias hangulatú vetélkedő volt a megyei döntő. A bri­gádok ismét bizonyították, hogy ha kellő körülménye­ket biztosítanak számukra, érdekes témákból kell felké­szülniük, a kívülálló számá­ra is élvezetes, tanulságos perceket tudnak szerezni. Az elmúlt évek gyakorlatától el­térően az idei döntőn szép számmal vettek részt család­tagok, munkahelyi vezetők is. Ez külön önbizalmat adott a versenyzőknek. Ma már „klasszikusnak” számít a politika témaköre. Ebből volt először videós fel­adat, majd egy külpolitikai újság (!) megszerkesztése, de szóbeli feladat is. Az irodal­mi témakör fordulója meg­szokott módon zajlott le. Az­tán a szünet előtti utolsó: a szocialista demokrácia elne­vezésű. Az egyik csapatból mondta valaki: tenni, azzal élni lényegesen könnyebb, mint beszélni róla . .. A kései villásreggelis szü­netben aztán előkészítették a következő két forduló kellé­keit. £öldségreszelő és villa­mos melegítő, más konyhai eszköz került egy tálalóasz­talra. A Világunk témaköré­ben három folyóirat megje­lölt cikkeit kellett folyama­tosan tanulmányozniuk a brigádoknak. Az említett kellékek a Családi Lapból összeállított gyakorlati fel­adatokhoz voltak szüksége­sek. Kiderült, nem is olyan könnyű szakszerűen teát ké­szíteni (és: nem főzni!), vita­minsalátát összeállítani, egy kamasznak tanácsokat adni, vagy éppen kiválogatni, hogy melyik gyógyszer mire is való a házipatika készleté­ből. Akik a Kertészet és Sző­lészetet, illetve az Élet és Tudományt olvasták, azok­nak pedig éppen megállapí­tani egy bizonyos fajta bor­ról, hogy hol és mikor ter­mett, jól kezel ték-e. Vagy meghatározni, hány kilomé­ternyi fúrást végeztek már hazánkban a szénhidrogén­kutatók (különben úgy 13 ezernyit!), vagy vaktérképre, bejelölni, hogy mely telepü­léseinken működik felsőok­tatási nemzetiségi tanszék. A választható témakörök­ből az elmúlt időszakban ket­tő is volt. A múzeumi téma a viszonylag egyszerűbb: el­sősorban elméleti felkészü­lést kívánt. A Brigád és az úttörők elnevezésűhöz a pat­ronált őrs, raj tagjait is el kellett hozniuk a versenyzők­nek. A nagyszénási Martos brigád kisdobosai műsorral, valamint nőnapi előzetesként a zsűri hölgytagjainak virág­gal kedveskedtek. Nem igazi vetélkedő az, amelyben nincs holtverseny, így történt ez most is; a má­sodik-harmadik helyezettek­nél. Gyors döntés: az ENSZ négy évtizedéről kellett rö­vid dolgozatot írni. Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője nyújtotta át a díjakat, jutalmakat a részt­vevőknek. Az ember és környezete el­nevezésű közművelődési mozga­lom megyei döntőjének végered­ménye : első helyen végzett a Lenin brigád (Vetőmagtermelte­tő Vállalat, Orosháza), második lett a Kulich brigád (Állami Gazdaság, Telekgerendás), har­madik helyen végzett a Dürer brigád (Kner Nyomda gyulai üzeme). Az Élet és Tudomány Szerkesztőségének különdíját kapta az Erkel (Megyei Gyógy­szertári központ gyulai dolgo­zói) és a Dobi István brigád (Kardoskúti Rákóczi Termelő- szövetkezet). (N. L.) Ki tud többet a Szovjetunióról? (Folytatás az 1. oldalról) helyen, utána a mezőberé- nyi Petőfi Sándor Gimnázi­um csapata következett. Harmadik a gyulai Erkel Fe­renc Gimnázium és Szakkö­zépiskola csapata lett. A szakmunkásképző intézetek csapatait tekintve: az oros­házi 612. számú iparitanuló­intézet csapata végzett az el­ső helyen. A változatos, színvonalas vetélkedőn, melyen sokan vettek részt, a szerencse is döntött. Egyébként míg a versenyzők gondolkodtak, a kísérő tanárok is részt ve­hettek a versenyben, alkal­manként kérdéseket tettek fel számukra. Könyvet nyer­hettek, ha helyesen válaszol­tak ... A legszerencsésebb csapa­tok, amelyek továbbjutottak az országos elődöntőbe, a következők: Rózsa Ferenc Gimnázium, (Békéscsaba), Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola (Mezőbe- rény) és az orosházi 612. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet. P. F. Negyvenéves a szerbhorvát gimnázium A Budapesti Szerb-Horvát Gimnázium fennállásának 40. évfordulója alkalmából ünnepségsorozat kezdődött szombaton az Almássy Téri Szabadidő Központban- A rendezvénysorozat kere­tében tanulmányi versenye­ken, magyar- és szerbhor­vát nyelvű szavalóverse­nyen vehetnek részt a diá­kok, s találkozhatnak az is­kola volt tanulóival és ta­náraival is. A sorozat záró­ünnepélyén — április 26-án — az iskola régi és jelenlegi növendékei adnak ünnepi műsort. • 1946. március 1-én nyitot­ta meg kapuit Pécsett a dél­szláv tanítóképző iskola, há­rom évvel később pedig a gimnázium. Az intézmény 1950-ben költözött a fővá­rosba, s 1952-től működik mai helyén, a VII. kerület­ben. 1954-től egy intézmény lett a tanítóképző, a gim­názium és az általános is­kola. A tanítóképző 1960-ban a Bajai Tanítóképző Főis­kolához került, ettől kezdve Budapesten a szerbhorvát általános iskola és a gim­názium működik. Ifjúsági klub, nemcsak vízügyieknek Délben: a kiállítás megnyi­tója, este: a „Magyaror­szág” rovatvezetőjének kül­politikai előadása, videove- títéssel. Egy nap a gyulai vízügyi klub életéből, mely jól jellemzi az ottani kultu­rális-közösségi életet. Erről a klubvezetővel, a KlSZ-alap- szervezet titkárával, dr. Kö­ves Zoltánnal beszélgettünk. A klub négy esztendeje működik a gyulai Kövizig KISZ-alapszervezetének fel­ügyelete alatt. Szervezeti, működési, gazdálkodási ön­állósággal dolgozhatnak. A klubért rendszeresen közös munkákat vállalnak, de je­lentős bevételeik származ­nak az évről évre megnyert pályázatok díjaiból is. A „Medosz Kiváló Klubja”, a KISZ KB dicsérő oklevele, a „Terület Legjobb Klubja” címek birtokosai. A megyei tanács több pályázatát is megnyerték. Sikerrel szere­peltek a VIT-vágtán: hár­man közülük eljutottak a moszkvai VIT-re. Az igazi sikert azonban inkább a hétköznapokkal je­gyezhetik a klub vezetői. A nyilvántartott tagságból hú- szan-huszonöten rendszere­sen ott vannak a programo­kon, amelyeken egyébként bárki részt vehet. A közös pénzből külföldre utaznak, nemrég tértek haza tizenhe­ten egy remekül sikerült lengyelországi sítúráról. Céljuk az amatőr művé­szek, a fiatal tehetségek pártolása. Az 1983-ban meg­rendezett irodalmi alkotó­táboruk nyomán szerkesztett antológia ugyan még mindig csak kéziratban létezik, de nemrégen maguk adatták ki Kanizsa József költő egyik kötetét. Sok bemutatkozás­nak, önálló estnek is otthont adtak már. Rendezvényeiket videofelvevőjükkel archivál­ják. A fiatal képzőművészek egész sorának rendeztek már kiállítást a klubban. Az idei szériát a Görögországban élő fiatal egyiptomi ikon­festő, Nabil Shala bemutat­kozása kezdte. A napokban nyitották meg Scholtz Endre amatőr festő tárlatát, amely március 6-ig tekinthető meg a vízügyiek klubjában, a Városház utca 26. szám alat­ti épületben. (pleskonics) Hatvanöt éves a Békéscsabai Általános Munkásdalkör „A mai ünnepi hangver­senyre azért jöttünk ide, hogy köszöntsük a 65 éves Békéscsabai Általános Mun­kásdalkört. Az elmúlt 65 évben sok örömben és bá­natban, sikerben és kudarc­ban volt része az énekkar­nak. De egy olyan közösség volt mindig, ahol az áldo­zatvállalás meghozta gyü­mölcsét, az együtténeklés csodálatos örömét.” Többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szél- jak György, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának tit­kára, a Kóta Békés megyei szervezetének elnöke azt a hangversenyt, melyet az el­múlt héten pénteken este rendeztek a megyeszékhe­lyen a Békéscsabai Általános Munkásdalkör fennállásának 65. évfordulója tiszteletére. Aki egy cseppet is ké­sett, már nem jutott ülőhely­hez ezen az estén a városi tanács dísztermében. Igaz, nagyvonalú volt a Megyei Művelődési Központ — a rendező —, nem kértek be­lépődíjat. De — hiszen —, ha fizetni kellett volna, ak­kor is összegyűlt volna eny- nyi ember a hangversenyre. Mert a város zeneszerető kö­zönsége — főleg az utóbbi éveket tekintve — megszok­ta, megszokhatta, hogy itt mindig színvonalas zenei eseményre számíthat. Most sem csalódhatott senki... Először a szlovákiai Hron kórus — Besztercebányáról — mutatkozott be Dusán Dobrik és dr. Tibor Sedlicky vezetésével. A vegyes kar­nak talán csak annyit róha­tunk fel „bűnéül”, hogy túl­ságosan sok időt — majdnem egy órát — használtak fel. Kevesebb is elég lett volna. Ettől függetlenül: többször is vastapsot kaptak. Ezután a hajdúszoboszlói városi pedagógus kórus lé­pett fel Török Zoltán kar­nagy vezetésével. Öröm volt látni, hallani a nagy lét­számú énekkart. Tiszta ének­lésük, zenei alázatuk feled­hetetlen percekkel ajándé­kozták meg a közönséget, így azután a tapsból itt sem volt hiány. S végezetül jöttek az ün­nepeltek, a Békéscsabai Ál­talános Munkásdalkör. Ne­kem, személy szerint nehéz írnom róluk, mert elfogult vagyok. Egyrészt nagyon szeretem a kórusmuzsikát, másrészt annak idején — tíz évvel ezelőtt — részese vol­tam, akkori munkámnál fog­va, a kórus újjászervezésé­nek. Egyáltalán nem volt gondoktól mefttes ez az idő­szak. Ssok-sok harcot kel­lett vívni az illetékesekkel, hogy újból talpra állhasson ez a kórus. Sokan voltak, akik hitetlenkedtek, olyanok is, akik akadályozták a mun­kát, de: mégis újjáéledt a kórus, folyamatos, követke­zetes munkával egyre több elismerést szereztek önma­guknak, s a városnak is. A munka egyik eredménye ez a péntek esti koncert volt. Igaz, a tíz évvel ezelőt­ti létszámot tekintve, most talán fele annyian énekel­tek, de ez nem a minőség rovására ment. Akik hall­gatták ezt a hangversenyt, tanúsíthatják. A dalkör természetesen a Jeligével kezdett, melynek szövegét az alakulás után nem sokkal egy asztalosse­géd írta, s zenéjét Wultz Gyula, akkori karnagy szer­zetté. S azután a kórus tag­jai felejthetetlen élményt adtak a közönségnek, külö­nösen Bárdos: Dana-dana című szerzeményével arattak nagy sikert, Sutyinszky Já­nos — aki tíz éve áll a dal­kör élén — vezényletével. (pénzes) Küldöttgyűlések a megye fogyasztási szövetkezeteiben Két nappal ezelőtt tartot­ták megyénk fogyasztási szö­vetkezeteiben az első tavaszi küldöttgyűléseket. Az áfé- szek és takarékszövetkezetek mostani számvetése azért ér­demel fokozott figyelmet, mert mindkét ágazat a szi­gorúbbá lett közgazdasági feltételek közepette is képes volt teljesítményét növelni. Ezt tanúsítják az említett szövetkezetek utóbbi öt év, s ezen belül a tavalyi esz­tendő összesített eredményei. Ez esetben két szövetkezet küldöttgyűlésének legjellem­zőbb megállapításait villant­juk fel. fl Gyula és Vidéke ÁFÉSZ február 28-án délelőtt meg­tartott küldöttgyűlésén Pa li­lik János elnök — többek között — arról adhatott szá­mot, hogy a VI. ötéves terv­időszakban 36,5 százalékkal tudták növelni árbevételü­ket. Ezen belül a bolti kis­kereskedelmi ágazat 32,2, a vendéglátás 36,8, a felvásár­lási ágazat pedig 91,2 száza­lékos fejlődést ért el. Számvetésének nagyobbik részét azonban a múlt évi teljesítmények ismertetése képezte. így mindenekelőtt annak hangsúlyozása, hogy a Gyula és Vidéke Áfész kol­lektívája 916 millió 400 ezer forintos árbevétel teljesíté­sét rögzíthette 1985. évi mér­legében. S ez a bázishoz mérten 6,7 százalékos növe­kedésnek felel meg. Az em­lített összes árbevételen be­lül különösen a bolti kiske­reskedelmi forgalom érdemel figyelmet, mely 80 százalé­kos arányt képviselt a szö­vetkezetnél. Ez az ágazat 7 százalékos forgalomnöveke­désével 721 és fél millió fo­rintot meghaladó árbevételt produkált a múlt évben. A vendéglátás tavaly 9,6 szá­zalékos fejlődést ért el. Itt az ételforgalom 29 százalé­kos emelkedése jelentős, il­letve ezen belül is az előfi­zetéses étkeztetés, mely 37 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A felvásárlási tevékenység összes árbevételének mint­egy 60 százalékát az áfész keretében működő szakcso­portok adták. Ugyanakkor részük volt abban is, hogy a tőkésexport-árualapot képező cikkek értéke 14 százalékkal volt magasabb, mint az elő­ző évben. Az említett teljesítmények elválaszthatatlanok attól a tervszerű létszámgazdálko­dástól, mely 15,9 százalékos termelékenységi növekedés­ben jutott kifejezésre. Min­dent egybevetve — mondot­ta a küldöttgyűlésen Paulik János elnök — a múlt évben 3,43 százalékos nyereség­szinttel 31 millió 520 ezer forintos mérleg szerinti eredményt ért el az áfész. Ez a bázishoz viszonyítva 39,8, a tervhez képest pedig 21,2 százalékos teljesítésnek felel meg. Hz Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet küldöttei ugyancsak február 28-án délelőtt — ez esetben Mezőberényben — ismerhet­ték meg pénzintézetük 1985. évi eredményeit. Róza Ven- delné elnök ismét egy sike­res esztendőről adhatott szá­mot. Mint mondotta, a múlt év végén már 18 ezret meg­haladó tagja volt a szövetke­zetnek, s a részjegyalap ösz- szege közelítette a 7 és fél millió forintot. Majd azzal folytatta, hogy takarékbetét­állományuk a tervezett 32 millió forinttal szemben 56 millió forinttal nőtt. Ebből a másfél évvel ezelőtt megnyi­tott békési kirendeltség 14 millió forinttal részesedett. Az pedig már a kongresszu­si és felszabadulási munka­versenynek köszönhető, hogy az egységekben szorgoskodó szocialista brigádok szövet­kezeti szinten december vé­gén 404 millió 349 ezer fo­rintos betétállományról ad­hattak számot. Vagyis arról, hogy az összes betétállomány 16.2 százalékkal haladta túl az előző évi tényt. Róza Vendelné beszámoló­ja alapján igen jónak érté­kelhette a közgyűlés a szö­vetkezet hitelnyújtási tevé­kenységét is. 1985-ben az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet igazgatósága 5260 tagnak 77 millió 300 ezer fo­rint összegű kölcsönt folyó­sított különböző célra. A családi házak építésére, kar­bantartására nyújtott köl- csönállomány például 24 mil­lió forinttal nőtt. Ezt követ­te nagyságrendben a mező- gazdasági termelés elősegíté­sét szolgáló hitelnyújtás, mely csaknem 17 és fél mil­lió forint összegben jelent­kezett. Ezután az egyéb ki­egészítő pénzügyi szolgálta­tásokról beszélt Róza Ven­delné. Mint mondotta, az ilyen tevékenységek pénz- forgalma 301 millió forint­ban realizálódott. Ez a taka­rékszövetkezet összes for­galmának 22,6 százalékát je­lentette. Ezekhez az eredmények­hez gratulált Tanai Ferenc Meszöv-elnök, miközben az elkövetkezendő időszak ko­rántsem könnyűnek ígérke­ző feladatait elemezte. Balkus Imre Békéscsabán, a nemzetiségi napok keretében március 1-én, szombaton este rendezték a hagyományos szlovák bálát, a Csaba Hotelben. A városi tanács és a megyei művelődési központ rendezvényén a breznoi és a pilisszántói fúvós- zenekar muzsikált, fellépett a besztercebányai Hron-kórus. A pincérek ezen az estén jellegzetes szlovák ételeket szol­gáltak fel a népes vendégseregnek Fotó: Demény Gyula Feladatmegoldás közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom