Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁRCIUS 15., SZOMBAT An: 2.M (ortet ZU. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Forradalmi Dalok Fesztiválja Idestova 30 éves hagyomány, hogy Békés megye középiskolás énekkarai kora tavasszal találkoznak egymással Békéscsabán. A Forradalmi Dalok Fesztiváljának tegnap a békéscsabai ifjúsági és úttörőház adott otthont. A 10 énekkart, a meghívott vendégeket és az érdeklődőket a szervezők — a KISZ Békés Megyei Bizottsága, a megyei művelődési központ és a Kórusok Országos Tanácsának megyei szervezete — nevében Szeljük György, az SZMT titkára, a KÓTA megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A fesztiválon fellépő énekkarok és a rendezők virággal üdvözölték Szatmári Gyulát, aki Kodály Zoltán kezdeményezésére a harmincas évek végén, az „Éneklő Ifjúság” mozgalom kezdetén két békéscsabai kórust is vezényelt. A fesztiválon fellépett a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium énekkara és zenekara (képünkön), a békési Szegedi Kis István Gimnázium vegyeskara, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola énekkara, az óvónőképző intézet énekkara, a szeghalmi Péter András Gimnázium énekkara, a MÁV-nevelő- otthan kamarakórusa, a békéscsabai Sebes György szakközépiskola énekkara, a Szegedi Kis István Gimnázium leánykára, a békési mezőgazdasági szakközépiskola énekkara és a zeneművészeti szakközépiskola énekkara. Az elhangzott produkciókat a háromtagú zsűri dr. Mihál- ka György elnökletével értékelte. L. S. Fotó: Sióké Margit Olést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, aki a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán, tájékoztatást adott a moszkvai tanácskozásról. A testület ezután megtárgyalta és jóváhagyta az iparági-ágazati szakszervezetek és a SZOT 1986. évi költségvetésére előterjesztett javaslatot, majd tájékoztatót hallgatott meg a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusán elfogadott határozat végrehajtásának szervezéséről. Magyar tábornokok kitüntetése Heinz Kessler hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere a fegyverbarátság erősítéséért és elmélyítéséért kifejtett tevékenységük elismeréseként az „NDK Nemzeti Néphadserege 30 éve” jubileumi emlékérmet adományozta Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszternek, Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek, Doró György altábornagy- nak, az Országos Tervhivatal valamint a Magyar Néphadsereg további kilenc tábornokának. A jubileumi emlékérmeket Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője adta át tegnap a kitüntetetteknek. Elfogadta idei programját a HNF Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap a Parlamentben ülést tartott. A testület megvitatta a mozgalom 1986. évi programját, amely a HNF VIII. kongresszusának állásfoglalására épül. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Petrovszki István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Kállai Gyula, a HNF OT elnökének megnyitója után Pozsgay Imre főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a programjavaslathoz. Elöljáróban megemlékezett az 1848- as polgári forradalom és szabadságharc 138. évfordulójáról, e forradalom jelentőségéről, nemzeti tudatunkat formáló hatásáról. Ezután hangsúlyozta, hogy _ a Szovjetunió Kommunista Pártja most lezajlott XXVII. kongresszusa, az ott elfogadott határozatok; a szocialista demokrácia fejlesztésének szándéka, a kritikus és önkritikus hangvétel, a megújulási készség és vállalkozókedv a hazai közvéleményben is élénk visszhangra találtak. A továbbiakban Pozsgay Imre rámutatott, hogy a népfront 1986-os programja átfogó jellegű, és megvalósításához nagyfokú társadalmi aktivitás szükséges. Csak ennek segítségével oldható meg társadalmi gondjaink döntő többsége. A HNF kongresz- szusa után elkezdődött az állásfoglalás határozatainak végrehajtása a mozgalom minden szintjén. Érzékelhető, hogy megnövekedett az igény a társadalmi viták iránt, s az állampolgárok egyre inkább szót kérnek a sorsukat érintő kérdések megvitatásában. Fontos feladat, hogy a jövőben a választások közötti időszakban az eddigieknél erőteljesebb legyen a választók és a választottak kapcsolata. A mozgalomnak végig kell gondolnia azt is, hogy a helyi és országos népszavazás intézményét miként lehet beilleszteni jogrendszerünkbe. A főtitkár végül szólt arról is, hogy előre kell haladnunk a közművelődés társadalmasításában, miközben változatlanul szükség van az állami támogatásra. Nyilvánvaló az is, hogy a kulturális életet nem lehet pusztán gazdasági szempontok és piaci mechanizmusok alapján működtetni. A népfrontmozgalom 1986. évi programja hangsúlyozza, hogy állandó és növekvő jelentőségű feladat a demokra(Folytatás a 3. oldalon.) Tegnap Szarvason, a 3. számú iskola 2753. számú Petőfi Sándor úttörőcsapatának megemlékezésén Petőfi-szobrot avattak. A gránitból faragott szobor előtti térség lesz ezután a városi emlékezőhely Is. Képünkön a gyerekek leleplezik Csepregi Zoltán alkotását. Fotó: Fábián istvá* 1986. március 15. Március 15-i összeállításunk a 4. oldalon Tavaszi üzenet Az ifjúság kérdez — a történelem válaszol. A kiváncsi, minden részletet tudni vágyó és olykor nem is túlságosan udvarias kérdésekre felelniük kell a tankönyveknek, de nem hagyhatják válasz nélkül azokat a visszaemlékezők, apák és nagyapák sem. El kell mondaniuk mindazt, amit ők is apáiktól, nagyapáiktól hallottak, éppen azért, mert annak idején ők sem elégedtek meg a történelemkönyvek szikár évszámaival, adataival. Tovább kell adniuk küzdelmeik hiteles történetét, mert nekik legalább olyan fontos, hogy az unokák nemzedéke ismerje hazánk múltját, mint maguknak a fiataloknak: ha nincs a történelemnek becsülete, nehezen értékelhető a jelen, és veszélyben forog a jövőbe vetett hit. A történelem ugyanis visszakérdez, számon kér: mi valósult meg az évszázadok álmaiból, éltek-e, hogyan éltek az utódok a vérrel kivívott lehetőségekkel. „A múlt a jövendőnek tüköré” — irta Kossuth Lajos. A magyar történelem 1848, 1919 és 1945 foncsorozta tükre megnyugtató képet mutat, őseink harcát valóban békévé oldhatja az emlékezés — példát, erőt, hitet meríthetnek belőle ma élő utódaink. Tavasz, forradalom és ifjúság — elválaszthatatlan fogalmak, mióta világ a világ, összetartozására mégis több mint két évtizede nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztet a KISZ. A forradalmi ifjúsági napok programjai évről évre azt üzenik a fiataloknak, hogy nemzeti miiltunk három sorsfordító dátuma nemcsak történelmi évszámt hanem örökség, is: a forradalmak ügyéért, a szabadságért harcoló egykori ifjak lelkesedését, tettrekészségét a ma fiataljainak dolga alkotó erővé alakítani. Persze az ünnepek mindig vakítóak. Fényükből elsősorban a piros betűs napoknak jut, az odáig vezető hétköznapok, évek, évtizedek árnyékban maradnak. Az 1848-as polgári forradalom és a szabadságharc kapcsán Petőfit és a „lánglelkű” márciusi ifjakat emlegetjük: Kun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor neve jut eszünkbe a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, de alig-alig gondolunk a névtelen hősökre, a közkatonákra, akiknek tömegéből a magyar történelem e nagyjai is kiemelkedhettek. Pedig a kegyelet virágai, a koszorúk, az ünnepi megemlékezések éppúgy megilletik a közösség minden tagját, hiszen korunk mindennapjait éppen ők tették jelessé. Harcaik, győzelmeik egyik leglényegesebb tanulsága és az utókor számára talán legfontosabb üzenete, hogy társadalmunk olyan lesz — olyan lehet! — amilyenné a közösség haladó erői formálják. Az elmúlt negyven esztendő valóra váltotta az évszázados álmokat, el tudunk számolni a ránk bízott örökséggel. A költő óhaja beteljesült: az erős, szilárd, független Magyar- ország emberséget adhat az embernek, magyarságot a magyarnak, szabad hazában együtt rendezhetik közös dolgaikat idősek és fiatalok nemzedékei. Az ifjúság éke az erő, a vének dísze az ősz haj — tartja a régi bölcselet. A friss tudás és a tapasztalat, a fiatalos lendület és a bölcs előrelátás egyaránt nélkülözhetetlen a mindennapok történelemmé alakításában. Nemzetünk három tavaszi ünnepén a forradalmi ifjúsági napok alkalmat adnak az emlékezésre, a visszatekintésre és egyúttal a jelen értékelésére, a számvetésre is. A holnapok felelőssége mindig a fiataloké: akkor, amikor egyre nagyobb részt követelnek a jövő formálásából, s akkor is, amikor apaként vagy nagyapaként — a következő generációnak adják át tapasztalataikat. Hogy gyermekeik, unokáik is tisztán lássák: elődeik hasznosították a forradalmi örökséget, s hogy ők se csak a tankönyvekből ismerjék meg hazájuk történelmét. Láng Zsuzsa
