Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
ISHiWkfcM 1986. február 15., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK A csabacsüdi tanácsháza épülete a község alapításának címerével HelYségneveinkJiyomában Osabacsüd A helységnév Csaba előtagja a magyar Csaba személynévből, a csüd utótagja pedig az emlős állatok lábán az első ujjperc, a csüd- izület és a pártaizület közötti rész nevéből (de minden bizonnyal ennek személynév! alkalmazásából) ered. Haán Lajos másként magyarázza Békés vármegye hajdana című kötetében Csabacs'üd névetimológiáját: „ ... csűd, csőd ... hajdan őrhelyet, előőrshelyet, azaz olyan helyet jelenthetett, hová veszély idejében a derékhad szokott összecsődülni valamely várból. Származhatott ezen szóból: cső, minthogy az előőrs csővel bíró kürttel hívta öszve társait. Csaba- csüd vagy másképp Csabacsőd a csabai várnak lehetett valaha ilyen előőrsi helye.” Ismert a település nevének más magyarázata is. A múlt századi írásokban még pusztaként emlegetett Szentandráshoz tartozó Csa- bacsüd helyén valaha népes falu volt. A 'XVI. század végén pusztult el. A mai község 1924. novemberében alakult a már említett anyaközségből való kiválással. Népessége 1984. január 1-én 2342 fő volt. Szép új házak jellemzik az utcákat 198t-ben épült a modern napközi otthonos konyha Fotó: Gál Edit A tény az, hogy eredetileg egyetemnek készült, de a nagy álmokat szertefosz- latta Mária Terézia 1777- ben kiadott Ratio Educatio- nisa. Ennek tizennegyedik paragrafusa egyértelműen megfogalmazza, hogy ebben az országban csak egyetlen univerzitás működhet, méghozzá a budai. Az iskola megépítésének ötlete Barkóczy Ferenc püspöktől származik, később, raffinált politikusként igazodva az új idők új széljárásához — hallani sem akart saját ötletéről. A bécsi fenség ugyanis közben megváltoztatta nézeteit, s a közben esztergomi prímássá lett férfiú nem óhajtott ujjat húzni az udvarral. Barkóczy megbízást adott a híres, a császári házhoz is közel álló Gerl József bécsi építésznek. A nagy múltú családból származó Eszterházy Károly püspök ezt fejlesztette tovább, s ő indíttatta meg, és fejeztette be az 1763—1777-ig tartó kivitelezést. A művészi adottságokkal is felruházott, energikus, nagyvonalú ember természetesen méreteiben is grandiózus munkát rendelt — előbb egy-, majd kétemeletes épületet — szintén Gerltől, aki komolyan vette a nagyszabású feladatot, s az alapozást is irányította egészen addig, amíg össze nem tűzött az akaratos és kissé szeszélyes főpappal, aki szakmai önérzetében sértette meg folytonos módosítási igényeivel a mestert. Az utód a Barkóczy család tatai uradalmának építésze, Fellner Jakab lett. Ott folytatta, ahol kollégája abbahagyta. Szigorúan ragaszkodott az alaprajzhoz, mindössze a három közép- rizolit boltozatrendszert dolgozta át, s megnagyította az ajtókat, ablakokat, valamint a sötétkamrát. Annál többet törődött viszont a részletek pontos, ízléses megformálásával. A teológiát, a bölcsészeti kart akarták ide helyezni, később a jogászokat is. Senki sem vonta kétségbe, hogy ide hatalmas summa szükségeltetik. A megajánlás azonban kevés volt, mert a pénz igen veszélyesen fogyott, s az építőanyagszállítás mindinkább akadozott. Hiányzott például a megfelelő mennyiségű tégla, ezért elhatározták: új gyártókemencéket ’ létesítenek. 1764 júniusában Ulrich János, egri prefektus ezt írja a pozsonyi diétán tartózkodó urának: „Az kőműveslegények mind az Univerzi- tástul, mind pedig Exellen- ciád munkájátul igen elszé- lednek, keveselvén fizetésüket”. A mecénás az olykor tornyosuló nehézségek ellenére is elérte azt, amit. akart. A főpap kivetette az egész ügyet az egri káptalan kezéből, többek között azért, hogy döntéseibe ne szóljon bele senki. így lépett ő is az alkotók sorába. Persze arról sem feledkezett meg, hogy a pénzügyi bizottságot megteremtse. Valóban szemet gyönyörködtetővé kerekedett az épülettömb, amely ma is elbűvöli a látogatókat mesterkezekre valló arányaival, későbarokk jellegével, amelybe harmonikusan olvadnak a rokokó finom jegyei. Méltó kiegészítői az épületnek Fazola Lénárd erkélyrácsa, Lotter Tamás könyvtárbútorzata. Kracker János Lukács és Zách József freskója remekül jeleníti meg a tridenti zsinat figuráit. Franz Sigrist bécsi piktor a vizsgaterem mennyezetét díszítette, a kápolnában pedig Franz Anton Maulbertsch jeleskedett. A püspök talán kesergett, hogy a magyar nyelvű egyetem csak ábránd maradt, hogy a megindított orvosi fakultás elsorvadt, ám ha fényes és szomszédos palotájából a lyceumra tekin- tett^ elfeledhette a királynő vétóját, mert az épület maradandó emlékművet állított neki is. Pécsi István (Fotó: Kirilla Imre) Csabától a párizsi béketárgyalásig Dr. Gyöngyösi János, a népi demokrácia első külügyminisztere A szülőföld nem is annyira földrajzi, mint inkább történeti fogalom. Nemzedékek életlenyomata e földrajzi-társadalmi keret, nemzedékekeké, melyek a lehetőségekhez igazodva hol őrizték, gazdagították a meglévőt, máskor pedig a lehetőségeket alakították úgy, hogy életük értékesebb, igazságosabb feltételeit megteremthessék. Ez utóbbi, a történelemben ritkán előforduló eshetőség adódott 1944. szeptemberétöl-októberéig, amikor társadalomalakító tényezőként léphettek színre a szövetséges hatalmak által is támogatott demokratikus mozgalmak. A sokrétű munka új szemléletet, új embereket követelt, nagyívű életpályák lehetőségét rejtette magában. Ilyen életpálya volt dr. Gyöngyösi Jánosé, a csabai újságíróé, kisgazdapárti politikusé, aki az új, népi demokratikus Magyarország első külügyminisztereként fontos nemzetközi dokumentumokat írt alá. HéÁÁUAaAai 1937 október 10. Politika» hetilap I. évfolyam 1. szóm SZERKESZTŐSÉG ÍS KIADÓ HÍVA! BÉKÉSCSABA. PETŐFI NYOM UOIC: IADOI FŐSZERKESZTŐI D» GYÖNGYÖSI JÁNOS FŐMŰN KATARSi Beszéljünk őszintén !P a btkézoabai értelmiség a Nif- Jftt mór megindulásakor nagy »termivel íj érdeklődésűt fotz, au a kővelkezlelézl vonjuk Ir. tudatára ébredlek. hogy ..at ■' sorsa is. szorosan összefüggő r sorsával. A gazdasági leromlás "TaSKT <- D. moo A szarvast gyűlést a szabad piac- téren rendelhették Tótkomlóson pld- ne lovasbandérinm fogadta az ellenzéki párjáéiért. F-zzet szemben nekünk. Csabán még zárt hely is nehezen jut. Vájjon a csabai nép annyira veszedelmes, vagy a csabai rendórség olyan óvatos? Vagy másutt Mit akar a Népújság? Irta: dr Gyöngyösi János .Népújság.' nil akar? i napon új politikai lap meg Békéscsabán: a Mi hívta életre és Életre hívta egy régi óhaj: hogy Békéscsaba népi tömegeinek is legyen sajtója. Olyan, amely hűséggel és becsülettel küzd a nép ügyéért. Politikailag a .Békéscsabai Földmunkás is Polgári' Párt szolgálatában áll. Nem os7tálypért ez, mint ahogy rossz aka- ratűlag, vagy tudatlanul feltüntetni igyekeznek, hiszen a nép, a küzködő kispolgárság, gazdák, földmivesek, iparosok, munkások, kisemberek ■ mozgalmából nőtt ki. Ez a párt a dolgozó nép politikai és gazdasági felszabadítását célozza. Ugyanezt akarja a .Népújság* is. Ez a nép kötelességekkel agyon van terhelve, de a jogokat nélkülözi. És mert joga nincs, vagy kevés, sorsán változtatni? Borzalmas erre még rágondolni is. Ezzel a gondolattal mi szembe akarunk szálni és küzdeni a népért. A kétségbeesés, vagy a néma .úgyis mindegy helyéb; hitet akarunk önteni a lelkekbe. Mi hiszünk abban, hogy ezen a sorson lehet és kell is változtatni. Mégpedig az 1000 éves radalmt'VÉ lódEÍ^a a» béltés lár‘ Nem pedig parancs uralommal. A parancsból is, meg az uralomból is jutott ennek a népnek már épp elég. Szeretne végre a maga ura lenni. Kezébe venni nehéz sorsának irányítását Több jogot, több szabadságot, több kenyeret akar. Az yt, amely ehhez vezet, legjobb meggyőződésünk szerint a becsületes, titkos választójog, az igazi népi uralom alapvető biztosítéka Mit jelent múltban, ettől a néptőt félni nem szabad. Nem is leéli. Mert ez a nép nem radikális és nem felforgató. Ez a nép túlsók megpróbáltatáson ment keresztül ahhoz, hogy józan és megfontolt legyen, túlsókat nélkülözött, hogy igénytelen maradjon. Kevés európai államnak kell annyi szociális bajjal megkőzirianonf országnak. De tsMs- ntnes állam Furópában. amelynek még ma is annyi ideje jutna a békés szociális fejlődéshez, mint a mi csonka hazánknak. Ez a nép a lemondásnak és nélkülözésnek nagyon mély, mondhatni nem is emberi fokáig jutott el. Hálával és örömmel fogad minden kis javulást és haladást, olyat is, ami másutt elismerés helyett talán vihart váltana ki. Az akkor még az Osztrák— Magyar Monarchia, ma már Csehszlovákia államkeretéhez tartozó Rokycán született 1893. május 3-án. Középiskoláit már Aradon és Békéscsabán végezte, a budápesti bölcsészkaron elkezdett egyetemi tanulmányait 1914-ben szakította félbe az I. világháború, egész ideje alatt frontszolgálatot teljesített. 1919. szeptemberében került vissza Békéscsabára. Versei, kritikai tanulmányai jelennek meg a lapokban, francia és német írókat fordít, melyek a Kolozsváry Sándor által illusztrált ifjúsági könyvével együtt a Tevan könyvkiadónál találnak kiadásra. 1920-ban szerzi meg a középiskolai tanári oklevelet, az esztétika doktora lesz és dramaturgiai tanulmányokkal foglalkozik. Rövid időre a Magyar Sajtó Tudósító munkatársaként dolgozik, és 1920. május 13-tól szerkesztője, majd főszerkesztője a Békés megyei Közlöny című békéscsabai polgári napilapnak. A következő évben könyvpapír- és zeneműkereskedést nyitott. Ez a kis üzlet a mai Centrum, az akkori Kulpin Jakab-féle áruház mellett volt, a helyén később felépült házban most fodrászat működik. Mint kereskedőt 1921-ben a helyi kereskedőtömörítő Kereskedelmi Csarnok főtitkárának választották meg. A huszas években tagja lett Békéscsaba város képviselőtestületének, majd Békés - vármegye törvényhatósági bizottságának; a város művelődési életében a múzeum, illetve színügyi bizottságban és az Aurora Kör irodalmi szakosztályvezetőjeként egyre jelentékenyebb szerepet vállal. Politikai pályafutásában kiemelkedő év 1930. Ekkor szervezi meg a szociáldemokrata képviseleti tagokkal ösz- szefogva a vármegyei ellenzéki blokkot. Ez történelmileg is jelentős tett volt, hiszen pártjának, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Pártnak az országos vezetői csak a II. világháború közepén jutnak el a legális munkáspárttal való együttrnűködés politikai irányvonalához. A békéscsabai kisgazda-mozgalom megerősödésében érdemleges tényezővé vált a szervezet újságjának, a Békéscsabai Népújságnak a megindítása 1937. október 10-én. „Mit akar a Népújság” című beköszönő vezércikke Gyöngyösi politikai hitvallása. Népuralmat követel, több joggal, több szabadsággal és több kenyérrel. Titkos választójogot, hogy a nép azokat állíthassa oda törvényeket hozni, akik „ .. . igazi népképviselők, nem pedig kinevezett, vagy a népre ráerőszakolt ál- és élharcosok”. A felszabadulás után tevékeny szerepet vállal a város és a megye életének újjászervezésében. Tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának. Nemzetgyűlési képviselővé választják, és 1944. december 22-től a népi demokrácia első külügyminisztere lesz. Mint a külügyek vezetőjére, rendkívül nagy feladatok hárultak rá. Magyarországnak úgy kellett becsületesen befejeznie a világháborút, hogy utána a felszabadult, demokratikus Duna-völgyi országokkal sorsközösséget vállalhasson a külpolitikai elszigeteltségből való kilépése és a térség nemzetiségi problémáinak megoldása érdekében. A Németországnak való hadüzenetet követően 1945. január 20-án a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetőjeként aláírja a fegyverszüneti egyezményt. Jelentős sikert ért el, hogy a magyar— szlovák lakosságcsere egyezmény 1946. február 27-i aláírásával a csehszlovák kormány elállt a szlovákiai magyarok egyoldalú kitelepítésének tervétől. 1946. július 29- én nyílt meg a párizsi békekonferencia. Gyöngyösi vezette a magyar delegációt. Az 1947. februán 10-én aláírt párizsi békeszerződés nem igazolta az itthoni várakozásokat, s a jogtalan bűnbak- keresés iránya ellene fordult. Megingatta pozícióját, hogy a Sulyok-féle örökös semlegesség! törvényindítványt nem elég egyértelműen utasította el. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után megvált külügyminiszteri pozíciójától 1947. május 30- án. Az 1947. szeptember 11—13-i FKgP nagyválaszt- mányi gyűlés a párt főtitkárának választja meg. Egyébként a kisgazdapárt balszárnyán igen sok Békés megyei politikus foglalt helyet. így pl. a dévaványai Z. Nagy Ferenc ügyvezető alelnök, a gyomai Rácz Lajos PB-tag, a Gyöngyösi előtt főtitkár Implom Ferenc Medgyesegy- házáról, vagy az FKgP vidéki titkára, Kiss Gergely. Nem Gyöngyösin múlott, hogy főleg az 1949-es választásokat követően a szocializmust is vállaló Kisgazdapártnak az önkéntes felszámolódás útjára kellett lépnie. Külügyminiszteri leköszönése után fájdalmasan korán bekövetkezett haláláig, 1951. október 29-ig a Pénzintézeti Központ elnöke volt Budapesten. Borsi József fl Habjburgok vétót emeltek
