Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 198«. FEBRUÁR 12., SZERDA Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 3«. SZÁM Kun Béla-centenárium Nemzetközi tudományos ülésszak Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött kedden a Kun Béla Emlékbizottság, a Magyar Tudományos Aka­démia, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében az Akadémia székházában. A két­napos konferenciát Huszár István, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. A Sárréti Tej Közös Vállalat szeghalmi üzemében egy­literes tejet csomagolnak. A vállalat ez évi fejlesztési ter­vében az üzem teljes hűtés-rekonstrukciójának befejezése áll első helyen Fotó: Fazekas László Mérlegen a külkereskedelem Kun Béla. a cselekvő in­ternacionalista és hazafi cím­mel Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára tartott bevezető elő­adást. Elöljáróban kiemelte: Kun Béla életútja tanulsá­gos több nemzedék számára. Alig élt többet 50 évnél, mégis nagy ívű pályát járt be. Történelmi érdeme, hogy felismerte az új típusú for­radalmi munkáspárt meg­alakításának szükségességét. Meglátta, hogy az adott tör­A szakmunkásképzés hely­zetéről szóló jelentés — melynek vitájában részt vett Bagics Lajos, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője — elemezte a szakmunkás- képzés és munkaerő-gazdál­kodás helyzetét, a pályavá­lasztás és beiskolázás tapasz­talatait. Megyénkben az ál­A Békéscsabai Kötöttáru- gyár termékeit nem kell kü­lönösebben bemutatni olva­sóinknak. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is keresettek a kötöttös áruk. A vállalat — egy éve önálló exportjoggal rendelkezik — termékei eljutnak mind a tőkés, mind pedig a szocia­lista országokba. Ez utóbbi­ak közül nagy tételben szál­lítanak a Szovjetunióba is. Tavaly közvetett exportra a szovjet partnernek 105 tonna kelmét értékesítettek, mely­nek háromnegyed részét a Fővárosi Kézműipari Válla­lat, a többit a budai ruha­ipari szövetkezet konfekcio­nált. A gyár az elmúlt eszten­dőben 153 ezer darab ter­mék kiszállítására kötött szerződést, ehhez az év so­rán további 12 ezer darab értékesítését vállalták, ösz­ténelmi helyzetben nem a munkásmozgalom egységé­nek mindenáron való fenn­tartása a legfontosabb, ha­nem a forradalmi cél érde­kében vállalni kell a szakí­tást is az opportunistákkal. Óvári Miklós ezután arról szólt, hogy Kun Béla a ma­gyarországi Tanácsköztársa­ság tényleges vezetőjeként hallatlanul sok irányú tevé­kenységet fejtett ki. Sokat fáradozott a Szovjet-Orosz- országgal való kapcsolatok kiépítésén. Oj politikai vo­nalát a békepolitika és a talános iskolát végzett ta­nulók 97 százaléka tanul to­vább középfokú intézmé­nyekben. Az 1985—86-os tanévben a középfokú ta­nulólétszám 25 százaléka gimnáziumban, 28,2 százalé­ka szakközépiskolában, 46,8 százaléka szakmunkásképző­ben tanul. A vállalati és fe­szesen 39,9 millió forint, vagyis 1,5 millió rubel ér­tékben. A Béköt a nagy októberi szocialista forradalom év­fordulója tiszteletére vállal­ta: termékeit határidő előtt kifogástalan minőségben át­adják a szovjet partnernek. E célkitűzést nemcsak vál­lalták, hanem teljesítették is. Ezzel, s a többéves igen jó partneri kapcsolatával a kötöttárugyár kiérdemelte a Raznoexport elismerő okle­velét, melynek erkölcsi ér­tékét csak növeli az a tény, hogy a több tucat magyar szállító közül csupán két vál_ lalatnak, a Soproni Ruha­gyárnak és a Békéscsabai Kötöttárugyárnak ítélték oda. Az oklevelet a napok­ban Litvinov Jevgenyis Vla- gyimirovics, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége kereskedelmi képvi­selőjének magyarországi he­nemzetek önrendelkezési jo­gának határozott képviselete jellemezte. Neve tisztán él a kommu­nisták, a haladó emberek, népünk emlékében. Politi­kái hagyatékának feldolgo­zása azonban részben még előttünk áll, és ezt szolgálja a mostani1 tanácskozás is — mondotta befejezésül Óvári Miklós. ­Kirill Guszev, az SZKP KB Marxizmus—Leniniz- mus Intézetének igazgatóhe­lyettese „Kun Béla, a láng­lelkű internacionalista, a szovjetek országának új ba­rátja” című előadásában egyebek közt arról szólt: a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja nagy el­ismerést vívott ki a Ko- minternben. A nemzetközi tudományos ülésszak szerdán újabb kor- referátumokkal folytatja munkáját. rületi' igényeknek megfelelő­en az elmúlt 10 évben 15 szakmában indítottak kép­zést. Az iparban az úgyne­vezett hiányszakmákra (épí­tőipari, textilipari) sikerült beiskolázni, ugyanakkor még mindig 50 százalék alatt van a beiskolázási arány he­gesztő, mezőgazdasági ko­vács, bádogos, öntő, szer­számkészítő szakmákból. Eredményes beiskolázás tör­tént az élelmiszer-gazdasági ágazatban, (sütő, konzerv­gyártó, élelmiszer-tartósító, húsfeldolgozó), nem mond­ható ez el a mezőgazdasági ágazatban a szarvasmarha- és sertéstenyésztő szak­mákra, ahol a beiskolázás csak 60 százalékos volt. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari ágazatban nem voltak gondok. A középiskolát vég­zettek inkább a divatosabb lyettese adta át a kötöttáru- gyár vezetőjének. Egyébként az SZKP XXVII. kongresszusa tiszte­letére a Békötben a szocia­lista brigádok kezdeménye­zésére ünnepi munkaver­seny kezdődött, s a februárt kongresszusi hónappá nyil­vánították. A njunkaver- seny célja, hogy szovjet ex­portra a hónap végéig 17 ezer női és férfipulóveren Bolgár külügyminiszter Budapesten Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Petar Mladenov bolgár külügymi­niszter. A bolgár diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repü­lőtéren vendéglátója fogad­ta. Jelen volt Gyovai Gyu­la, hazánk szófiai, valamint Boncso Mitev. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalá­sok. Várkonyi Péter és Pe­tar Mladenov áttekintette a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását, és megvitatta a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a magyar külügymi­niszter díszvacsorát adott vendége tiszteletére. szakmák iránt érdeklődnek, például fogműves, kozme­tikus, fényképész. A megye szakmunkásis­kolái hálózata lényegében kialakult, a VII. ötéves terv­ben Szarvas, Szeghalom. Gyomaendrőd térségében szükséges önálló iskolát léte­síteni. Gond, hogy a szak­képzés nem elég koncent­rált, ugyanazt a szakmát több helyen is oktatják, to­vábbá egy-egy intézmény sok szakmát oktat. Arány­talanul nagy Gyula és Bé­késcsaba részesedése a megye szakmunkásképzéséből. Ami a személyi és tárgyi feltéte­leket illeti, az előző kielégí­tő, gondot a szakoktatók pe­dagógiai végzettségének hiá­nya jelent. A tárgyi feltéte­lek legkritikusabb pontja a tanműhelyek gépparkjának műszaki állapota. Az üze­melő gépek 60 százalékának felújítása még gazdaságos, 40 százaléka fokozatos selejte­zésre és korszerűsítésre vár. túl további 3 ezerrel többet szállítanak. A gyár és a Raznoexport szerződése ér­telmében az idén 105 ezer terméket exportál a Béköt a Szovjetunióba. A közelgő szovjet pártkongresszus tisz­teletére február 22-én kom­munista műszakot rendeznek a kötöttárugyár központjá­ban és vidéki telepein. — sz — Veres Péter külkereske­delmi miniszter az ágazat múlt évi teljesítményéről és idei terveiről, sajtótájékoz­tatót tartott kedden a Par­lamentben, Elmondta, hogy a külkereskedelem a múlt évben mindkét fő irányban aktívummal zárt. Hitelké­pességünk nemzetközi meg­ítélése változatlanul jó, de­vizatartalékaink növeked­tek. A magyar külkereske­delem a konvertibilis elszá­molású forgalomban 1981 óta minden évben aktív mérleget ért el, ennek ösz- szesített egyenlege öt esz­tendő alatt elérte a 2,2 mil­liárd dollárt. A rubelelszámolású export 1985-ben 8 százalékkal bő­vült, meghaladta a tervezet­tet. Elsősorban a gépipar és a könnyűipar növelte értéke­sítését. Az exportnak a szá­mítottnál gyorsabb bővülé­se mellett azonban tovább­ra is voltak elmaradások, bár ezek értéke jóval ala­csonyabb, mint az előző években. A behozatal meny- nyisége az előző évihez ké­pest nem nőtt, ami lényegé­ben megfelel a tervnek. A konvertibilis elszámolá­sú külkereskedelmi forga­lomban gondot okoz, hogy a termelési és exportszerkezet nem javult a kívánt mér­tékben, a tervezett 6 szá­zalék helyett csak 3 száza­lékkal bővült a konvertibi­lis valutáért lebonyolított export mennyisége. Mivel az árak tovább csökkentek, az export értékben számítva gyakorlatilag stagnált. Az élelmiszergazdaság, a gép­ipar és a könnyűipar a ter­vezettnél kisebb, míg a vegyipar, az építőipar és néhány erdőgazdaság na­gyobb mértékben növelte exportját. A konvertibilis elszámolá­sú import a tervezettnél na­gyobb volt. Ez azért vált szükségessé, mert a kemény tél miatt csak többletener- giahordozó-vásérlással lehe­tett biztosítani az ország energiaellátását. Emellett a többletbehozatalból javítot­ták az anyag- és alkatrész- ellátást, ami a termelők idei felkészülését szolgálta. összességében 1985-ben a teljes konvertibilis elszámo­lású forgalom aktívuma — a tényleges fuvarfizetéseket is beleszámítva — 303 mil­lió dollár volt. ami kisebb a tervezettnél. A miniszter elmondotta, hogy a szocialista országok­kal lebonyolított árucsere a múlt évben is több mint a felét tette ki az ország kül­kereskedelmi forgalmának. Az államközi megállapodá­sok előirányzatait szinte va­lamennyi KGST-országgal sikerült túlteljesíteni. Ked­vezőtlenebbül alakult a fej­lett tőkés országokkal foly­tatott kereskedelem. A ma­gyar kivitel nem érte el a tervezett szintet, a behoza­tal pedig jelentősen megha­ladta azt. A magyar kivi­telben elsősorban a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint . a fo­gyasztási cikkek részaránya csökkent. A külkereskedelem idei terveiről szólva elmondotta: egyik legfontosabb feladat az, hogy a kivitel a behoza­talnál erőteljesebben növe­kedjék, a népgazdaság adós­ságállománya tovább csök­kenjen. 1986-ban a rubelel­számolású piagokon a kül­kereskedelem szerény kivi­teli többlettel számol. Az ál­lamközi kötelezettségek alapján az export és az im­port növekedése az előző évekhez képest összességé- b.en mérsékeltebbé válik, de a forgalom kiegyensúlyozot­tabb lesz. Bizonyos mértékig módosul az export szerkeze­te; elsősorban az agrárter­mékek kivitele gyorsul, a gépipar viszont csak a ko­rábbinál mérsékeltebb ütem­ben tudja növelni exportját. Veress Péter rámutatott, hogy a konvertibilis külke­reskedelmi aktívum növelé­sének feltételeit — mivel az élelmiszergazdaság ter­mékeinek a korábbinál na­gyobb mértékű exportjára nincs mód — az iparnak, elsősorban a feldolgozóipar­nak kell megteremtenie. Az import növelése alapvetően az exporttól függ. A miniszter elmondotta, hogy számos külpiaci vál­tozás, például vegyipari ex­porttermékeink világpiaci árának csökkenése kedve­zőtlenül érinti a magyar gazdaságot. Azzá) is számol­ni kell, hogy az olajexpor­táló fejlődő országok fize­tési helyzete tovább romlik, így az ezekbe irányuló ki­vitel lehetőségei szűkülnek. A szakemberek már hozzá­láttak egy olyan stratégia kidolgozásához, amely az adott helyzetet figyelembe véve a termelés és az ex­portárualapok célszerűbb át­csoportosítását célozza. A miniszter arról is szólt, hogy a külkereskedelmi szervezet továbbfejlesztése, a hatékonyabb külpiaci munka érdekében januártól egyszerűbbé vált az állandó külkereskedelmi jog odaíté­lése. Ugyanakkor felülvizs­gálják a már korábban kül­kereskedelmi jogot kapot­tak tevékenységét, s ahol nem éltek megfelelően a le­hetőséggel, ott ezt vissza­vonják. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága feb­ruár 11-én, tegnap — Araczki János általános megyei tanácselnök-helyettes vezetésével — ülést tartott. A na­pirendek a következők voltak: — vb-határozatok végrehajtása, ezen belül a szakmun­kásképzés helyzete, — a február 28-i tanácsülés előkészítése, — a lakosság sütőiparitermék-ellátásának helyzete, a tanácsi sütőipari vállalatok és egyéb termelők ez irányú tevékenységének értékelése, — az üzemegészségügyi szolgálat helyzete a megyében, — bejelentések. (Folytatás a 3. oldalon) Elismerés a sikeres exportért lO'lhT! I \íl M’WIOTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom