Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

1986, február 12,, szerda NÉPÚJSÁG A chilei néppel való nemzetközi szolidaritás napja — A chilei egyetemeken, gyárakban és üzemekben, a munkanélküliek bizottságaiban, a kávéházakban egy és ugyanazt a jelszót suttogják az emberek: „1986. lesz az az év” — a döntő küzdelem, a diktatúra, a Pinochet-re- zsim megdöntésének éve. A politikai harc céljait foglalta össze az a nyilatkozat, amelyet az új esztendő küszöbén a Salvador Allende ve­zette Népi Egység Kormányát annak idején támogató pártok írtak alá. A nyilatkozat egyebek között rámutat: „1986-ban meg kell dönteni az önkényuralmat. Arra szó­lítunk fel mindenkit, hogy a legszélesebb körű összefo­gással, a néptömegek társadalmi aktivitásának felkarolá­sával egyesítsük erőfeszítéseinket, érjük el, hogy még eb­ben az évben kivívjuk a szabadságot és a demokráciát”. Ügy tűnik, hogy Pinochetnek és rezsimjének határozott és aktív ellenzéki tevékenységgel kell szembenéznie idén. A chileiek ma már nemcsak az egyre rosszabbodó gazda­sági helyzet miatt tiltakoznak, hanem a társadalmi és po­litikai cselekvéshez való jogot követelik a rezsimtől, s a küzdelem újabb és újabb módszereihez és formáihoz fo­lyamodnak. Csak a közös küzdelem vezethet eredményre — hang­súlyozzák a Chilei Kommunista Párt és szövetségesei. A rézbányászok szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy idén sztrájkot fognak hirdetni. Nem 24 órás figyelmeztető munkabeszüntetés lesz, hanem olyan megmozdulás, amely „elősegíti, hogy mindörökre megszüntessük a diktatúrát és önkényuralmat”. Hasonló gondolatokat tartalmaz a bal­oldali erőket tömörítő Demokratikus Népi Mozgalom ki­áltványa. A Pinochet-rezsim politikájának következményeként egyre súlyosabbak az ország gazdasági nehézségei is. Jel­lemző adat, hogy a kivitel több mint fele a 23 milliárd dolláros adósság törlesztését szolgálja. A munkanélküliség mértéke elérte a 20 százalékot, sőt az ország egyes terü­letein a munkaképes lakosság 30 százalékának nincs mun­kája. Egyedül Santiagóban egymilliónál több „felesleges ember” van. A gazdasági helyzet rosszabbodása mindenkit sújt, s ez is magyarázza, hogy Pinochet távozását ma már nem csak a munkások, hanem a fuvarozók, kereskedők, farmerok, kis- és közép-, sőt a nagyvállalkozók is követelik, a dik- tatúraellenesség általánossá vált az országban. Jósé Muguel Vargas, chilei újságíró APN sajtóügynökség Nicaraguái konferencia Daniel Ortega nicaraguai államfő nyitotta meg hétfőn Managuában azt a három­napos konferenciát, amelyen a latin-amerikai és a karibi­térség több mint száz párt­jának és tömegszervezeté­nek képviselői folytatnak eszmecserét a közép-ameri­kai béke megteremtésének és az intervenció elhárításá­nak lehetőségéről. Ortega hangsúlyozta, hogy a latin-amerikai országoknak fokozott támogatást kell nyújtaniuk Nicaraguának függetlensége megvédéséért folytatott harcához. Nicara­guában nemcsak a közép­amerikai országok, hanem a latin-amerikai népek, a Szállodatűz Japánban. Az demokratikus folyamatok jö- atagavai téli üdülőhelyen ki- vője is kockán forog — gyulladt egy hotel (Teieíotó) mondta Ortega. Nakaszone-levél Gorbacsovhoz Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök síkraszállt a Szovjetunióval való jószom­szédi viszony kialakítása mellett, Mihail Gorbacsovot ismételten japáni látogatás­ra hívta meg. Egyebek között ezt tartalmazta az a levél, amelyet a kormányfő meg­bízásából Japán moszkvai nagykövete adott át Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszternek. Az SZKP KB főtitkárának szóló üzenet Nakaszone válaszát jelentet­te arra a levélre, amelyet Mihail Gorbacsov január kö­zepén küldött a szigetország miniszterelnökének. Keddi tokiói lapértesülé­sek szerint a japán kormány­fő válaszában, az SZKP KB főtitkárához hasonlóan, a kétoldalú kapcsolatok meg­javításának szándékából in­dult ki. Ezt tükrözte, hogy Nakaszone Jaszuhiro egyet­értett a két szomszédos or­szág közötti jó viszony ki­alakításának szükségességét valló szovjet állásponttal, s ennek kapcsán üdvözölte a Japán és a Szovjetunió kö­zötti magas szintű párbeszé­det. A miniszterelnök külön utalt a legfelső szintű veze­tők találkozóinak fontossá­gára. A japán polgári lapok — elsősorban a kormányhoz kö­zel álló Jomiuri Simbun — értesüléseiből kitűnik ugyan­akkor az is, hogy a japán miniszterelnök válasza el­lentmondásoktól sem volt mentes. Így például a' tény­leges jószomszédi viszony ki­alakítását Nakaszone válto­zatlanul előfeltételekhez — a Szovjetunióval szemben tá­masztott japán területi kö­vetelések teljesítéséhez — igyekezett kötni. Ugyancsak e követelésekből kiindulva közelítette meg a szigetor­szág kormányfője a Szov­jetunió által ■ javasolt ázsiai biztonsági konferencia kér­dését, hangoztatva, hogy az — úgymond — nem vezet­het a második világháborút követően kialakult államha­tárok szentesítéséhez. Vé­gezetül, Nakaszone a nukleá­ris fegyverek teljes megsem­misítését célzó legutóbbi szovjet javaslattal kapcso­latban a Szovjetuniót Ázsiá­ban egyoldalú leszerelési lé­pések megtételére szólította fel. A Jomiuri Simbun beszá­molója szerint Sevardnadze külügyminiszter Nakaszone levelének átvételekor az üze­net beható tanulmányozását ígérte. Sajtókonferencia a szovjet szakszervezetek munkájáról Fogadás Irán nemzeti ünnepe alkalmából A szovjet szakszervezetek aktívan támogatják a párt­nak a társadalom és a gaz­daság gyorsított ütemű fej­lődésére vonatkozó koncep­cióját, mivel a szociális prob­lémákat csak gazdasági ala­pon lehet sikeresen megolda­ni — mondotta Vitalij Pro- votorov, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak (SZSZKT) titkára ked­den Mosizkvában azon a saj­tókonferencián, amelyet a szovjet szakszervezetek két pártkongresszus (a XXVI. és a küszöbönálló XXVII.) kö­zötti munkájáról tartottak. A szakszervezetek rését vesznek a vállalatok, a köz­társaságok, ágazatok és az egész ország gazdasági és társadalomfejlesztési ter­veinek kidolgozásában; az éves népgazdasági tervet elő­zetesen megvizsgálja az SZSZKT elnöksége. m A szovjet szakszervezetek is tevőlegesen részt vesznek az SZKP XXVII. kongresz- szusának előkészítésében, s feladatuknak tekintik munká­juk további tökéletesítését. A kommunista párt vezető sze­repének elismerése alapján szorosan együttműködnek a szovjet állammal, mert mind Az ENSZ-főtitkár külön­leges megbízottja, Diego Cordovez márciusban fel­keresi Afganisztánt és Pa­kisztánt, hogy újabb kísér­letet tegyen a térségben ki­alakult állapotok rendezé­sére. A követ tervbe vett útjáról az afganisztáni ve­zetők tájékoztatták J. S. Tedzsa indiai külügyi ál­lamtitkárt, aki látogatáson járt Kabulban. Az indiai külügyminiszté­rium szóvivőjének keddi közlése szerint az államtit­kárt fogadta Szultán Ali Kistmand kormányfő és Sah Muhammed Doszt külügy­miniszter. Többek között az Afganisztán körüli helyzet politikai megoldására tett ENSZ-közvetítésről tárgyal­tak. J. S. Tedzsa megerősítette országa álláspontját, misze­rint támogatja Afganisztán integritását, szuverenitását és el nem kötelezett státusát. Űj-Delhi nézete szerint a a párt, mind pedig az állam a munkásosztály és minden dolgozó alapvető érdekeit fe­jezi ki. Mint hangsúlyozta, a szakszervezetek négy fő funkciója a részvétel a ter­melés irányításában, a terme­lési-gazdasági kérdések meg­oldásában, a szociális-érdek­védelmi ési a kulturális-ne­velési funkció, valamint a szolidaritás más országok dolgozóival, harc a békéért és a népek közötti barátsá­gért. Külön helyet foglalt el a szakszervezetek munkájá­ban a kongresszus előtti munkaversenyek szervezése. Ebben a hatalmas mozga­lomban 114 millió dolgozó vett részt. Az SZSZKT szeretné elér­ni, hogy a szakszervezeti bi­zottságok a jelenleginél ak­tívabban használják ki a dolgozó kollektívákról alko­tott törvény adta lehetősége­ket a vállalatok, üzemek és szervezetek irányításában; ezekben a kollektívákban fel­vetődik ugyanis minden fon­tos kérdés, ott valósulnak meg a tervek, ott próbálják ki az új elképzeléseket, ott nevelik az új vezetőket. — Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ked­den Moszkvában fogadta Diego Cordoveet, az -ENSZ főtitkárának helyettesét. Cor­dovez közvetít az ENSZ védnökségével folyó afga­nisztáni-pakisztáni tárgyalá­sokon. A találkozón megvitatták a tárgyalások eredménye­ként lehetséges politikai rendezés nemzetközi bizto­sítékainak kérdését. Eduard Sevardnadze hang­súlyozta: a Szovjetunió sze­retné, ha 1986-ban lényeges előrehaladást lehetne elérni az Afganisztán körül kiala­kult politikai rendezésben. politikai rendezésnek az afgán belügyekbe való be nem avatkozás alapján kell megvalósulnia. Az afganisztáni vezetők nagyra értékelték az ország­nak nyújtott indiai gazdasá­gi segítséget. Ali Akban Farazi, az Irá­ni Iszlám Köztársaság bu­dapesti nagykövete kedden fogadást adott hazája nem­zeti ünnepe alkalmából a Gundel étteremben. Az ese­ményen megjelent Hetényi István pénzügyminiszter, Medve László egészségügyi miniszter, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtit­kár, Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes és Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Ott voltak a magyar politikai, gazdasá­gi és kulturális élet más képviselői is, továbbá a diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. TELEX • BERLIN Az Egyesült Államok és az NSZK, valamint a Szovjet­unió, Csehszlovákia, Len­gyelország és az NDK kö­zötti megállapodások alap­ján kedden olyan szemé­lyek cseréjére került sor, akiket ezekben az országok­ban tartóztattak le. Több hírszerző is volt közöttük. H PÁRIZS A párizsi szovjet nagykö­vetség kedden nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy a francia kor­mány megindítja az 1967. áp­rilis 20-án kötött szovjet— francia tengeri szállítási megállapodás megszünteté­sének ügyrendi eljárását. A nyilatkozat megállapítja, hogy a francia fél utasította el az ezzel kapcsolatos tár­gyalásokat. <•> VARSÓ Kedden elejtették a vádat a Lech Walesa ügyében in­dított rágalmazási perben. Az egykori Szolidaritási szakszer­vezet vezetője tavaly októ­berben, a parlamenti válasz­tások napján — még a sza­vazás befejezése előtt — nyilvánosság előtt, csalással vádolta meg a szavazatokat összeszámláló választási bi­zottságokat. Ezért néhány vajdaság választási bizott­ságának több tagja rágalma­zási pert indított ellene. Minthogy a kedden megnyílt tárgyaláson Walesa olyan ki­jelentést tett, amely kielégí­tette a sértetteket, a vádat elejtették, a tárgyalást be­rekesztették. India és Afganisztán kapcsnlata KGST: közös program 2000-ig Öt fő terület O Túlzás nélkül állíthatjuk: az utóbbi másfél-két hónap­ban a műszaki-tudományos- gazdasági szakemberek kö­rében az egyik legnagyobb érdeklődést, figyelmet kivál­tó olvasmány a KGST 2000.- ig szóló komplex programja volt a tudományos-műszaki haladásról. A fokozott ér­deklődés magyarázata: az abban foglaltak valóra vál­tásától függ nagymértékben a KGST-tagországok nem­zeti fejlődésének meggyorsí­tása, s ezáltal a tudomá­nyos-műszaki fejlődés egyes területein a lépéstartás a vi­lág élvonalával. A tagországok — amint erre a dokumentum rámu­tat — egyeztetett akcióinak fő célja új típusú technika és technológia létrehozása. A magasabb követelménye­ket azonban csak akkor le­het elérni, ha egyúttal mi­nőségileg új szintre emelke­dik a KGST keretében folyó munka is. Ez a többi között annyit jelent, hogy szakíta­ni kellett és kell az együtt­működés korábbi szakaszá­ban bevált formákkal. így születhetett meg az első olyan közös program, amelynek keretében az ér­dekelt tagországok nemcsak egy-egy területen működnek együtt, hanem egyeztetik a tennivalókat a kutatástól a termelésig. A zárt innová­ciós lánccal várhatóan el lehet kerülni a párhuzamos fejlesztéseket, az ezt követő párhuzamos termelést és ennek a következményét, hogy a világpiacon ugyan­azon termékkel jelenjen meg két vagy több szocialista or­szág. Röviden megfogal­mazva : a gyártásszakosítás, a termelésszakosítás éppen azokon a területeken fog át szélesebb kört, amelyek most vannak kifejlődőben az egyes országokban. Űjszerű megközelítés az is, hogy mindössze öt területre — a korábbiaknál lényege­sen kevesebbre — vonatko­zik a program. Igaz viszont, hogy a népgazdaságok elekt­ronizálása, a komplex ter­melési automatizálás, az atomenergetika fejlesztése, az új anyagok és technológi­ák felkutatása, valamint a biotechnika a következő években is a műszaki fej­lődés legfontosabb területei lesznek. Érdemes itt egy kis kitérőt tenni: a 17 nyugat­európai ország tudományos­műszaki együttműködési programját tartalmazó Euré- ka-tervben éppen úgy, mint Japán, vagy az Egyesült Ál­lamok fejlesztési elképzelé­seiben hasonló témák, terü­letek fedezhetők fel. Vagyis azok a témák, amelyek már ma, és még inkább a közel­jövőben a nemzetközi tech­nológiai-technikai fejlődés és csere meghatározói lesz­nek. Más — korábban elfoga­dott — programokhoz ké­pest a most jóváhagyott terv formáját tekintve új­szerű abban is, hogy az egyes tagországok nemzeti programjai alapján dolgoz­ták ki. Tehát az öt legfon­tosabbnak ítélt területen a már megindított vagy a ter­vezett programokból tevődik össze a tudományos-műszaki fejlesztés komplex program­ja. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a nagyszabású program egy­szerűen csak összefoglalja a nemzeti elképzeléseket és „közös kalapba” téve igyek­szik megvalósítani azokat. A 93 témakör között nem egy olyan van, amelyet a nem­zeti programok előirányza­taiból kiindulva fogadtak el, de a műszaki paramétereket, a megvalósítási időt — szá­mításba véve az együttmű­ködésből, a közös kutatás­ból, fejlesztésből, gyártás­megosztásból származó elő­nyöket — módosították. A magasabb mérce a valós helyzetből indul ki, s nem a vágyakat tartalmazza. Fontos változás az is, hogy a dokumentum kiemelkedő fontosságot tulajdonít a vál­lalatok, tudományos-kutató intézetek közötti közvetlen kapcsolatoknak és gyakorla­tilag valamennyi témakör megoldásában erre épít. Az eddigi felmérések szerint legalább hétszáz tudományos intézet dolgozik majd együtt a különböző témák megva­lósításán, de az együttmű­ködő vállalatok száma ennél lényegesen több lesz. Éppen ezért igen nagy jelentőségű, hogy a következő hónapok­ban ne csak azt határozzák meg, hogy egy.-egy kutatási témában mely intézet tölti be a koordinátori szerepkört, hanem pontosan tisztázni kell az együttműködés mű­szaki-gazdasági feltételeit is. Valamennyi tagország kö­telezettséget vállalt arra, hogy dokumentumból reá háruló feladatokat beépíti az ötéves terveibe. Más sza­vakkal: minden olyan szük­séges intézkedést megtesz­nek, amely biztosítja a prog­ram időben való teljesítésé­hez szükséges szervezeti, jo­gi, gazdasági és egyéb fel­tételeket. Faragó András (Következik: II. Hazánk szerepe.) A Szovjetunióban állítják elő a legtöbb fémet, évente több mint 154 millió tonna acélt öntenek az ország gyáraiban. Képünkön a mag nyitó rszki kohómű Fotó: taszsz—apn—ks

Next

/
Oldalképek
Tartalom